Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-28 / 177. szám
6 Kelet-Magyarország CSALÁD — OTTHON 1992. július 28., kedd A fii r d őt u h a h á t ti M iközben még egyre dúl a vita az egy- és a kétrészes fürdőruhát kedvelők tábora között, a hangsúly áttevődött a dresz- szek hátuljára. így aztán bevallva, bevallatlanul kiderült, hogy mégis az egybeszabott fürdőruha a menő. Mert igaz ugyan, hogy a különálló melltartó pántjait is lehet csűrni, csavarni, masnizni, díszíteni, ennél a fazonnál azonban jóval kisebb a variációs lehetőség, mint egyrészes társánál. Azt találták ki ugyanis a divattervezők, hogy a bármiféle fürdőruha eleje sima, szolid, felszabott, olykor éppen „állig gombolt”, ezzel szemben, illetve emögött azonban a ruha hátuljára kerül mindenféle rafinéria. Díszítés, hímzés, csipke, gyöngy, fémilleszték. Az egészen mély, a bevágásig látványt nyújtó dekoltázs, vagy a hát középen keresztül-kasul vezetett pántok kiváló alkalmat nyújtanak e díszítményeknek. Olykor maga a pánt is (a váll- meg a nyakpánt) csipkéből, düssezből készül fodrozva, hímezve. A csatok, gombok szerepe is megnőtt, méretükkel egyetemben. Masni a csípőtájon, a lapockák alatt, a vállon. Strassz, flitter, gyöngy a közbeeső szabad területeken. Ahol pedig erre nincs lehetőség, segít a kitűző, a rávarrott nagy szemű gyöngy vagy gyöngyfüzér. Hogy mindennek mi hasznát vehetjük fürdőzésnél, napozásnál, öltözésnél-vetkőzés- nél? Nos, könnyű rájönni, hogy semmi praktikusság nincs eme új módiban. Persze nem is azért találták ki. Hanem azért, hogy még jobban csillogjunk, villogjunk, díszelegjünk a strandokon. Aki a régi fürdőruhája hátulját elég dekoratívnak ítéli, feldíszítheti házilag is mindenféle csillogással, masnizással, fémszálas hímzéssel. Fodrokkal lehet keretezni a pántok szélét, csipkével borítani a Dekoratív hátak pántokat, s mindezekre bármiféle gyöngyházfényű gomb, arany-, ezüstgyöngy rávarrható. Az is jó megoldás, ha az egyszínű fürdőruha hátát viráReceptötletek Finomságok, percek alatt Varga Agnes rajza gokkal díszítjük. Mindezen dekorációkat célszerűbb néhány öltéssel rögzíteni, ez „balesetmentesebb", és kényelmesebb, mint a tűzés. Töltött kelkáposzta Hozzávalók 4 személynek: 1 kg kelkáposzta (személyenként 3 nagyobb levél), 20 dkg sovány sertéscomb, 10 dkg szójagranulátum, 10 dkg zab- pehely, 2 db tojás fehérje, 1 közepes fej vöröshagyma, 2 dl kefir, 10 dkg (sovány) reszelt sajt, az edény kikenéséhez olaj, só, bors, majoránna, ve- geta, pirospaprika, fokhagyma ízlés szerint. A szójagranulátumot forró vízbe beáztatjuk. Kb. 2 óra múlva leszűrjük, hozzákeverjük a ledarált húshoz. Ízesítjük sóval, borssal, majoránnával, fűszerpaprikával, reszelt hagymával, fokhagymával. Hozzáadjuk a tojásfehérjét, és lazítjuk a kevés vízben megáztatott, majd leszűrt zabpehellyel. Egyenletesen masszává dolgozzuk, megtöltjük vele az előzőleg forró vízben megfonnyasztott kelleveleket. Széleit felhajtogatjuk, és kiolajozott jénai edényben egymás mellé tesszük. Kevés vizet öntünk alá, és lefedve kb. 40-45 percig közepes tűznél pároljuk. Ha megpuhult, a fedelet levesszük, a vizet elpárologtatjuk, ráöntjük a kefirrel összekevert reszelt sajtot. Szép pirosra sütjük. Körítésként párolt rizst adunk hozzá. Korpapogácsa Hozzávalók 4 személynek: 20 dkg liszt, 10 dkg búzakorpa, 10 dkg margarin, 1 dl 1,5%-os tej, 1 kávéskanál cukor, 2,5 dkg élesztő, só, bors, tojásfehérje. "A lisztet a korpával, a sóval összekeverjük, a margarinnal elmorzsoljuk. A tejjel felfuttatott élesztőt beleöntjük, jól kidolgozzuk. Liszttel megszórva letakarjuk, hagyjuk kelni. Ha megkelt, közepes méretű szaggatóval kiszúrjuk, tetejét jól megkenjük tojásfehérjével. Közepes hőmérsékletű sütőben kb. 25-30 percig sütjük. Zöldséges rizseshús Hozzávalók 4 személynek: 30 dkg sovány sertéshús, 20 dkg (1 bögre) rizs, 40 dkg vegyes zöldség, 1 db vöröshagyma, 2 evőkanál olaj, 1-2 szelet zöldpaprika, 1 db (kicsi) paradicsom, 1 csomag petrezselyem, szerecsendió, borsikafű, só. Az apróra vágott vöröshagymát olajon megdinszteljük, beletesszük a húst, és félpuhára főzzük. Rátesszük a kiválogatott, megmosott rizst, és 1-2 percig pirítjuk. Hozzáadjuk az apróra vágott zöldségeket, meghintjük a petrezselyem felével. Két és fél bögre enyhén sós, forró vizet öntünk rá. Beledobjuk a paprikát és a paradicsomot, fűszerezzük. Fedő alatt puhára pároljuk. Káposzta vagy fejes saláta illik hozzá. Dr. Ignócz Piroska Van egy igen kellemetlen és káros társaslélektani jelenség, mely a családban, barátok között, munkahelyen, sőt, társadalmi méretekben is megkeseríti az életünket. Az, hogy sokan hajlamosak különböző mércével mérni, más-más szabályok szerint megítélni a dolgokat aszerint, hogy kire vonatkozik. Az ilyenfajta családi és társadalmi egyenlőtlenségeket és igazságtalanságokat a rabszolgatartó kor óta számon tartja a történelem. Maga a jelenség nem változott, legfeljebb az, hogy ki áll az „igazság” egyik és másik oldalán. Az a gyakorlat, hogy bizonyos személyek más szemében a szálkát is észreveszik, a magukéban pedig a gerendát is tagadják, az önzéssel és az önhittséggel függ össze. A fejlődéslélektan régi megfigyelése: adott egyénnél ez a fajta szemlélet, mérce, ítélkezésmód úgy alakul ki, hogy kisgyermek korában túl sokat megengedtek neki: elkényeztették. Esetleg még szóban is erősítgették benne a hitet, hogy neki mindent szabad, hiszen különb, mint a többi. Ettől a ráhagyó és kontrollt, szankciókat nélkülöző neveléstől elkényeztetett, elvakult, önző és önhitt emberré fejlődött, aki felnőtt korában nincs tekintettel másokra, csak a saját érdekeit tartja szem előtt, és saját kényelméért, jólétéért kíméletlenül átgázol másokon. Magát hibásnak semmiért nem tartja, és nem vállalja tetteiért a felelősséget. Egy enyhébb fokú, „hétköznapi” önzőségért senkinek nem kell a szomszédba mennie; de ha ezek a vonások eluralkodnak az ember személyiségében, akkor ez már személyiségzavar jele; még erősebb formában a bűnözők jellemzője. A kisgyermekek szocializációja (társas életre való nevelése) akkor lesz eredményes, ha abban az azonos mércékkel való megmérettetés, az egyforma jogok és kötelességek elve érvényesül. Erkölcsisége így teljesedik ki, személyisége így lesz egészséges. A társadalmi jogegyenlőség pedig a demokrácia valóságos érvényesülésekor következik be (ha mind a hatalmon levők, mind a vezetettek „felnőnek” a valódi demokráciához). Az ember (és embercsoport) reális önmegítéléséhez, kellő önkritikájához pótolhatatlan a folyamatos és elfogulatlan visszajelzés a környezete részéről. Ez néha keserves, de mindenképpen hasznos és elengedhetetlenül fontos. Rövid hajban Is jól mutat a színes kendő. Fésüljük hátrafelé a hajunkat, csak a frufru maradjon az arcban. A fülek mögött vezessük a kendőt és kössük össze. — Természetes göndör hajba szatén szalagot kötünk igen rafinált módon. A fejen fölül átvetjük a szalagot, és adui a haj alatt megkötjük. A szalag mindkét felén egy-egy vastagabb hajtincset áttekerünk, és alul rácsomózzuk. — Ha nincs időnk vagy kedvünk ahhoz, hogy beszárítsuk a hajunkat, használjunk fixáló zselét, és ujjunkkal igazítsuk be a frizurát — Ha nagyon rövid a hajunk, és azt akarjuk, hogy vizesen is jó formát mutasson, dauerolt frizurát ajánlunk, melyet nedvesen egyszerűen csak száradra törölünk. A KM orvosi! rovatta íi fL y ItliaUaij Beszélgetés dr. Jámbor Gyula kandidátussal — A felnőtt lakosság 20-30 százaléka visszérbeteg, ezért tulajdonképpen népbetegségnek is tekinthetjük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ma több lenne a visszérbetegek száma, mint régen, csupán többet kezelünk. Manapság ugyanis jobban adnak magukra az emberek, kevésbé hanyagolják el magukat — kezdte beszélgetésünket dr. Jámbor Gyula egyetemi docens, az orvostudományok kandidátusa, a SOTE II. Sebészeti Klinika sebész és érsebész szakorvosa. — Mi az oka a betegség kialakulásának? — Alapvetően kötőszöveti gyöngeség. Ehhez jönnek még az életmód, a munkakörülmények, a napi fizikai megterhelések. — Milyen fajtái vannak a visszérbetegségnek? — A visszértágulásos betegség a felszínes visszerek betegsége. Kevésbé okoznak keringési zavarokat. Elsősorban kozmetikai panaszokat jelentenek a betegeknek, hiszen a vastag visszereket már mesz- sziről lehet látni. Természetesen, ha bizonyos fokot elér e betegség, akkor keringési zavarok is felléphetnek. — A trombózis — amely a mélyvénák betegsége — a végtagok keringésében már komoíy zavart okozhat, sőt életveszélyes is lehet. A vérkeringésbe kerülő vérrög embóliához vezethet, s halált okozhat. A trombózis az életvitelt sokkal inkább befolyásolja, mint a visszértágulásos betegség. Külső jelei: a végtag feszülése, a láb megdagadá- sa, a bőr kékes elszíneződése, ödéma. — A visszérbetegség örökletes? — Egyes állapotok, műtétek, vérképzőrendszeri betegségek, hosszú fekvés, rosszindulatú daganat mélyvénás trombózisra hajlamosítanak. Nos, amennyiben ezek a hajlamosító tényezők örökletesek, annyiban örökletesnek mondható a visszértágulat is. A mélyvénás tormbózis kialakulásában az életmódnak döntő szerepe van. — Milyen tünetek esetén forduljon a beteg orvoshoz? — Visszértágulásos betegségnél, amennyiben a beteg a látható külső jelek mellett csomósodási észlel, ha fáj a lóba, ha járási nehézség jelentkezik, akkor forduljon orvoshoz. T rombózisnál különösen a vádli szokott fájni, nyugalomban éppúgy, mint tapintásra. Étkező az || erkélyen Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — Jóles8< sokszor á szabad levegőn étkezni, sőrözgetni, beszélgetni, főleg kellemes nyárt estéken. Könnyű annak, aki vidéken lakik, csak kiül az udvarra.. Pedig nem nagy költséggel a városlakó is teremthet magának hangulatos étkezotülkót az erkélyen átalakítás nélkül. Csinálni vagy csináltatni ítéli az erkély oldalfalaira vagy korlátjára praktikus, kampókkal felfüggesztett faüléseket, asztalt. Az ülőkékre varrhatunk szivacs- párnát. Használaton kívül kevés helyet foglalnak.