Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

6 Kelet-Magyarország 1992. július 22., szerda Budapest (MTI-Press) — Ismerve a magyar találmányok gyakorta gyötrelmes útját, a feltalálók harcát a bürokráciá­val, a szakmai irigységgel szemben, kellemes meglepe­tésként hat az a hír, mely sze­rint az idén Genfben rendezett Találmányi Szalonon hazánk­fiai négy aranyérmet is sze­reztek. Van-e még feltaláló kedv, mennyi hasznosul a magyar találmányokból? Töb­bek közt ezekkel a kérdések­kel kerestem meg dr. Vedres Andrást, a Magyar Feltalálók Szövetségének főtitkárát. — Vedres úr, talán nem mindenki tudja, hogy hivata­losan mit tekintenek talál­mánynak, és kit feltalálónak. Sokan talán csak ezt hiszik magukról. — Nagyon egyértelműen meghatározható. Találmány az a műszaki alkotás, amelyről egy objektív szervezet — ná­lunk ez az Országos Talál­mányi Hivatal — megállapítja, hogy abszolút újdonságról van szó, amely műszaki szempont­ból haladó és megismételhető. Eszerint nem találmány pél­dául az, ha valaki előáll az or­szág energiarendszerének ésszerűsítési tervével. Lehet nagyon hasznos, de nem talál­mány. Ha műszaki dologról beszélünk, nem kell okvetlenül valami gépre gondolni. Talál­mány lehet egy gyógyszer is. Nálunk például a találmányok fele vegyipari termék. Ugyan­csak találmánynak minősül egy újonnan kikísérletezett nö­vény, de Amerikában már a genetikai úton előállított egy­sejtű állatok is annak számí­tanak. Újabban az abszolút új­donság sem kizárólagos krité­rium, elég, ha az alkotás egyes elemei újak. Találmány és újítás — Nálunk egy időben vi­rágzott, majd lassan elhalt az újító mozgalom. Mi a kü­lönbség újítás és találmány között? — Az újító nem produkál abszolút újat, csak bizonyos környezetben alkot valamit, ami ott nem ismert, de más üzemekben vagy országokban igen. Tehát egy technológiai rendszerben javasol valami változtatást, ami javítja a hatékonyságot, és abba beleil­lik. Az újító mozgalom nálunk szorosan összekapcsolódott a korábbi rendszer kampányai­val. Az utóbbi időben teljesen kifulladt, s ez nagy baj. Hiba azt gondolni, hogy ilyesmi a polgári társadalmakban nem létezik. — Szerte a világon iszo­nyú mennyiségű szabadam lom létezik, a zenélő ceruza­hegyezőtői a toronydaruig. Honnan tudhatja meg egy feltaláló, hogy az újnak vélt ötletét nem vetették-e már papírra valahol Hongkong­ban? — A Szabadalmi Hivatalnak van egy számítógépes hálóza­ta — az egyik legkorszerűbb Európában —, ahol minden­nek percek alatt utána lehet nézni. Abban, hogy Magyaror­szág ehhez hozzájuthatott, elévülhetetlen érdeme van a Svájcban élő, de magyarnak mindvégig megmaradt Bogsch Árpádnak, aki a genfi Talál­mányi Szalont is szervező Szellemi Tulajdon Világszer­vezet igazgatója. Szolgálati és magántalálmány — Egy találmány igazán csak akkor ér valamit, ha kilép a papírról és megvaló­sul. Mi lesz a sorsuk ezek­nek az értékes szellemi ter­mékeknek? — Sajnos,‘1987 óta minden olyan mutató, amely a találmá­nyokkal kapcsolatos, romló tendenciát igazol. Csökkent az egy év alatt bejelentett talál­mányok száma, csökkent a licencforgalom, vagyis amit mindebből megvesznek és megvalósítanak. Különösen nagy mértékben csökkent a szolgálati találmányok száma. Ilyenről akkor beszélünk, ha a találmány tulajdonosa nem a feltaláló, hanem a munkaadó­ja, amely a találmány kifejlesz­téséhez a gépeket, műszere­ket, nyersanyagokat adta. A szolgálati és magántalálmá­nyok aránya kezd beállni 50-50 százalékra, míg koráb­ban 70-30 volt. Ez a tulajdon- viszonyok változását tükrözi, de ne gondolja, hogy ez a tem dencia kedvező. Nyugaton ez az arány 80 a 20-hoz, tehát az volna kívánatos, hogy a szol­gálati találmányok aránya növekedjen. A magán találmá­nyok jó része elvész a ver­senyben, s sokszor csak a fel­találó hiszi a kreációjáról, hogy az találmány. — A feltalálók közt mindig voltak kissé hóbortos em­berek. Jönnek-e még örök­mozgókkal Önökhöz? — Hogyne, a napokban ket­ten is. Egyikük kipakolta a ma­sináját az asztalra, mi illő fi­gyelemmel körbeálltuk, ő meg­pörgette, de az, ahogy sejteni lehetett, hamar leállt. Kérdő te­kintetünkre így válaszolt: hát persze hogy megállt, hetven éves vagyok, nem tudok olyan precízen reszelni, hogy a súrlódást teljesen kiküszöböl­jem... Budapest (MTI-Press) — A Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség szokásos felmérésé­ben beszámolt arról, hogyan alakult a világon a nukleáris úton végzett villamosenergia­termelés. Az atomenergia ügy­nökség a békés célú atom­energia felhasználás ellenőr­zésére hivatott, az ENSZ által fenntartott nyilvántartó és ta­nácsadó intézmény, s ennek megfelelően az adatok napra­készen állnak rendelkezésre. 1992 elején világszerte 420 atomreaktor működött villa- mosenergia-termelés céljából, 326 611 megawatt össztelje­sítménnyel. (Összehasonlítá­sul: egy paksi blokk 440 MW teljesítményű.) Egy évvel korábban 432 reaktor termelt 325 873 MW energiát. Ebben az összesítésben ter­mészetesen a működő reak­torokat veszik tekintetbe, így a tényadatok a reaktorok szá­mának kevesebb mint egy százalékos csökkenése mel­lett is majdnem fél százalékos teljesítményemelkedést mutat­nak. Egyébként 1991-ben Európa legnagyobb épülő atomerőműve a németországi Hessen tartományban négy reaktort kapcsoltak a pen kezdődött (India és Ja- villamosenergia-termelésre. A villamos hálózatra (Bulgária, pán). Összesen 29 országban legtöbb működő atomerőmű Franciaország, Japán és üzemeltettek vagy éppen épí- (111) az Egyesült Államokban Kína), reaktorépítés két tele- tettek összesen 497 erőművet van. Betegségek és vitaminok Budapest (MTI-Press) — A világ számos országában vég­zett vizsgálatok igazolják, hogy a sokféle vitamint fo­gyasztók körében ritkábban fordulnak elő a szív- és érrend­szeri betegségek — kezdi beszélgetésünket dr. Matos Lajos kardiológus. — Gyümölcsöt, zöldséget vagy vitamintablettákat keit-e egészségünk megőrzése ér­dekében fogyasztanunk? — Ideális lenne a frissen szedett gyümölcs, zöldségféle azonnali, nyers fogyasztása. De egyrészt nagyon sokat kel­lene belőlük ennünk, más­részről az a helyzet, hogy a gyümölcsök, zöldségek nagy része már feldolgozott, főzött, sütött vagy valami más módon konzervált állapotban kerül elénk, amikor a vitamintartal­muk nagy része, sajnos, már lecsökkent, tönkrement. Igazá­ból frissen, nyersen alig va­lamit fogyasztunk. Éppen ezért még a legegészségesebben táplálkozó ember sem tud ily módon megfelelő mennyiség­ben vitaminokat és nyomele­meket a szervezetébe juttatni. Ennélfogva, minden életkor­ban javasolt a sokféle vitamint együtt tartalmazó, úgynevezett multivitamin tabletták szedése. Ilyenek Magyarországon is for­galomban vannak, például igen jó készítmény a svájci Supradyn, amit egyenesen gyógyszerként törzskönyvez­tek. Bár nem olcsó, de minden vitamin és nyomelem optimális arányban és adagban meg­Lézeres gyémántvágás A minden anyag között legkeményebb gyémánt ki­válóan alkalmas más anya­gok megmunkálására. Őt magát azonban éppen ezért nagyon nehéz alakítani. Az eddig szokásos módszernél a kristályszerkezete szabja meg, milyen irányban lehet a gyémántot vágni. Az izra­eli Weizmann Intézet ku­tatóinak most sikerült olyan eljárást kidolgozni, amely - lyel lézer segítségével a kristálysíkoktól csaknem függetlenül, tetszőleges irányban lehet vágni a gyé­mántot. Az új módszernek az is előnye, hogy a levágott gyémánthulladék kisebb ék­kövekké feldolgozható. Tudományos kishírek található benne. Egyetlen Supradyn tabletta az emberi szervezet egynapi szükség­letét biztosítja. Ezért mellette egyéb vitaminok — például az A- vagy az E-vitamin — sze­dését meg kell beszélni az or­vossal. Az egészséges embe­reknek kétnaponta egy tabletta is elegendő a Supradynból, amit nem is kell folyamatosan szedni, lehet hetekre szünetel­tetni. Egyébként, főleg kora tavasszal és ősszel javasolt a multivitamin tabletták szedése. — Idős korban a vitaminok felszívódása is gyengébb.-r Igen. Éppen ezért na­gyobb vitaminadagokra van szükségük az idős emberek­nek. Egyébként a korábbi vita­minnormák, amiket szüksé­gesnek tartottak, csak a hiány­betegségek elkerülésére ele­gendők, de amikor fokozott szellemi vagy fizikai igénybe­vételnek vagyunk kitéve, vala­mint idős korban, nagyobb adagokra van szükség. Újabb adatok arra is utalnak, hogy az öregedés folyamatá­nak lassításában szintén sze­repe van bizonyos — elsősor­ban a C — vitaminoknak. Ezek rendszeres szedése testi és szellemi frissességünk meg­őrzésében is segít, akárcsak a megfázások (influenza) meg­előzésében, illetve szövőd­ménymentes, gyors lefolyá­sában. Bizonyos feltételezé­sek szerint a szervezet véde­kezőképességét, az immun- rendszert is erősítik a multivi­tamin tabletták. AZ ANYATEJ OKOSSÁ TESZ Azok a gyermekek, akiket édesanyjuk szoptatott, oko­sabbak az anyatej nélkül fel­nőtteknél, s különösen érvé­nyes ez a koraszülöttekre — állapították meg a Cambridge-i Egyetem kutatói. A vizsgálatok során más tényezők hatását is megvizsgálták: összefüggést találtak a gyermekek intelli­genciája és szociális helyzete, az anya iskolázottságának foka között, sőt még az inkubátorban töltött időt is fi­gyelembe vették. Úgy találták, hogy bár ezek a tényezők is befolyásolják a gyermekek in­telligenciáját, de egyik sem olyan döntően, mint életük első hónapjainak táplálkozása. KOLESZTERIN­SZEGÉNY TEJ Az élelmiszeripar nagy igyekezettel próbál a fogyasz­tók koleszterinmentes, vagy legalább koleszterinszegény élelmiszerek iránti igényének megfelelni. Ausztrál kutatók most áttörést értek el ezen a téren. Egy kutatócsoport fel­fedezte, hogy a ciklodextrin, a keményítőnek egyik formája képes megkötni a koleszterint. A tejhez adott ciklodextrin a hozzákötődött koleszterinnel együtt centrifugálással egy­szerűen eltávolítható. 10 perc alatt a tejből és a tojásból a koleszterin 80-90 százalékát el lehet így távolítani. A meg­kötési és centrifugálási folya­mat során hidegen tartott élel­miszer megőrzi táperejét és természetes aromáját, s a bak­tériumok és gombák elsza­porodásának veszélye sem fenyeget. A kutatók a legtöbb ipari országban már szabadalmaz­tatták eljárásukat. FESZÜLTSÉG MOSZKVÁBAN Moszkvában most helyezték üzembe a világ legnagyobb méretű és legnagyobb teljesít­ményű nagyfeszültség-vizs- gáló berendezését, amelyet a Siemens és a Drezdai Or­vostechnikai Kft. épített fel egy kísérleti telepen. A világon először érhető el vele 3 millió volton 12 millió watt teljesít­mény. Három transzformátorá­nak mindegyike több száz ton­nás, és masszív porcelán szigetelőkön áll. Ez a nagyfeszültségű beren­dezés az erősárammú elektro­technika kutatásának és fej­lesztésének új lehetőségeit nyitja meg. Eddig el nem ért fe­szültségeken lehet vele kipró­bálni az energiaátvitelt, és a kapcsolási folyamatok szimu­lálására is alkalmas, miközben 4 millió voltos feszültséglö­kések is fellépnek. A TŰZIFA HIÁNYA A harmadik világ orszá­gaiban kb. 2 milliárdnyi ember használja még a fát tüzelőnek, főleg a háztartásokban a kony­hák energiaigényének kielé­gítésére. A tűzifa hiánya ezért egyre nagyobb, ugyanakkor az el­maradott lakosság tovább irtja az amúgy is szűkében lévő erdőket, vagy pedig fa híján tüzelésre állati trágyát hasz­nál, melyet pedig a gyenge földek feljavítására kellene fel­használni. A megoldást leg­többen a faszén tömeges elő­állításában látják. Fényt a sertésnek Londoni képeslap Mán László retvéTae Egyre nagyobb érdeklődés irányul az időszakosan vissza­térő viselkedészavarokra, mint a téli depresszió, a szénhidrát okozta elhízás (késő délután és estefelé jelentkező szén­hidrátéhség) és a premenst- ruációs (hónaponként jelent­kező) szindróma iránt. Ismere­teink szerint ezeket a rendelle­nességeket a biokémiai vi­szonyainkban beálló zavarok okozzák. A melatonin elne­vezésű hormon hangulatunkra és energiaszintünkre gyakorol hatást, míg a szerotonin idegi átvivő anyag a szénhidrátdús táplálékok iránti igényünket szabályozza. Mindkettőre be­folyással van a naponkénti fény-sötétség változás. Né­met szakemberek állatok bio­ritmusát figyelték meg, és javasolták a tapasztalatok ál­lattenyésztésben való felhasz­nálását. A szavasmarha pél­dául a hosszú nappalokat és a sok fényt kedveli, míg a ser­tések reggel és este igényel­nek 2-2 órai fényt. Atomerőművek világszerte Az örökmozgó örök Szabadalmi körkép CSUPA ÉRDEKES

Next

/
Thumbnails
Contents