Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

1992. július 22., szerda Kelet-Magyarország 3 A nyírtassi Friss Gyümölcs Kft. konzervüzemében címkézik a német exportra készített uborkát. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE KÖRNYEZETVÉDELEM = ÉLETVÉDELEM Földben, vízben, levegőben Nyíregyháza (Nyéki Zsolt) — Némi cinizmussal örök­zöld témának is nevezhet­nénk a környezetvédelmet. A Rio de Janeiróban meg­rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája (UNICED) ha rövid ideig is, de e témára terelte a világ figyelmét. Az esemény kapcsán a szükebb hazán­kat érintő, a . témakörhöz kapcsolódó aktuális kérdé­sekre a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügye­lőségben Dr. Balogh Árpád igazgatónál kerestünk vá­laszt. — A környezetünk védel­mében elsősorban egy új, korszerűbb, legfelső szintű szabályozó mechanizmusra lenne szükség, hiszen még az 1976. évi ll-es törvény alapján dolgozunk. Ez lényegében a védendő tárgyköröket felsoro­ló keretszabályozás volt, amit az évek során fokozatosan egészítettek ki újabb jogsza­bályok, kormányrendeletek. Milliós bírságok Sajnos a megvalósítás most is indirekt, az önkéntes Gáz Beregben Nyíregyháza (KM — Ko­vács Éva) — A sokat emlege­tett kihelyezett kormányülés következményeként jelentős fejlődésnek indulhat a megye infrastruktúrája. Jelenleg a gázvezeték építése folyik, de mondhatjuk azt is, szinte óri­ásléptekben halad. Különösen igaz ez akkor, ha a 8-as szá­mú választókerületre gondo­lunk, melynek 38 falujából 32- ben sikeresen pályáztak A Szűcs M. Sándor MDF- es képviselőtől kapott infor­máció szerint a gázvezeték megépítése kitűnő lehetőség a gazdaságban is, hiszen a gazdálkodók, a vállalkozók komoly hasznát vehetik: a dohánytermesztésben a szá­rítóberendezések üzemelteté­se, az ipari vállalkozásban a * gépek, berendezések működ­tetése lehet így gyorsabb és gazdaságosabb. A vezeték építése még sok helyen tart, emiatt néhány településnek várnia kell a munkálatok meg­kezdésére, lemondania azon­ban semmiképpen sem -sza­bad róla. jogkövetés rendszere van ér­vényben. Figyelemre méltó a szomszédos Ukrajna új kör­nyezetvédelmi törvénye, me­lyet a nyugat-európai szakem­berek is jónak minősítettek. Ami a megyei helyzetet ille­ti, az országos szinthez ké­pest legalábbis ilyen megkö­zelítésben nem állunk rosszul, mivel a megye nem iparoso­dott, jelentősebb szennyező források nincsenek (pl. Ozd- hoz, Diósgyőrhöz viszonyít­va), de vegyük sorjában. A levegőt leginkább a kazá­nok, kórházi hulladékégetők, konzervgyárak, aszfaltkeverő telepek, Nyíregyházán az erő­mű szennyezhetik. Ebben az évben 1 ezertől 3,3 millió fo­rintig terjedő bírságot 80—90 esetben szabtunk ki ilyen ügyekben. A legsúlyosabb büntetést egyik konzervgyá­runk szenvedte el, mert az elavult, kazánjaiból jelentős mennyiségű szennyező anya­gokat juttatott a levegőbe. A nyíregyházi városi kórház hulladékégetője is megérett a lezárásra, illetve a kitele­pítésre. További légszennye­ző források lehetnek még a fűrésztelepek, takarmányke­verők, szezonálisan a gabo­aszát suhogtat az CT/" árokparton, a Tisza közelében. Tiszta, kék az ég, közelinek látszik a tokaji hegyvonulat. Vibrál a meleg a dűlőút pora felett. Mégis hosszú újjú fehér inget, s fekete kalapot visel. Közép­magas, szikár ember, ráncos arcát fehér borosta lepi. Lehet vagy hetvenéves. Nem is erő­ből, rutinos lendületből vágja rendbe a lovának valót. A ló a fa hűvösében a stráfhoz kötve ropogtatja a friss, illatos füvet. Bizalmatlanul méreget, maga elé állítja az éles szer­számot. Amikor kiderül, hogy közös ismerősünk van, fel­oldódik, kitárulkozik, dióhéj­ban elmondja ,,hétarasznyi” életét. Hetven esztendeje cse­lédember hatodik gyerme­keként látta meg a napvilá­got. Tizennégy éves kora óta dolgozik. A nyíregyházi huszárokhoz sorozták be ka­tonának, velük járt Ungváron és Munkácson. A hetvenes években a tsz. busza egy­naforgalmi telepek és termé­szetesen a sokat szidott autók. Az eljárásoknál gondot okoz a hatáskörök elkülönülé­se és egyben átfedése a köz­lekedési felügyelettel, a tisz­tiorvosi szolgálattal és az ön- kormányzatokkal. A hulladékgazdálkodásnál külön kell említenünk a kom­munális és veszélyes hulladé­kokat. Utóbbiból a megyében évente mintegy 37—40 ezer tonna képződik. Veszélyes, hulladékok Főleg nehézfémtartalmú galvániszap, olajos iszap és kórházi veszélyes hulladék. Itt is igen szigorúak a szankciók, a közelmúltban az egyik gal- vánüzemet 25 millió forintos bírsággal sújtotta I. fokon a környezetvédelmi felügyelő­ség. A zajártalmak az országos adatokhoz viszonyítva (a köz­lekedési zajokat leszámítva) nem súlyosak a megyében, a legjellemzőbb probléma a vi­zek szennyezettségéből adó­dik. Ennek oka az, hogy min­szer pesti kirándulásra vitte brigádostól. Nem éppen világjártas ember. De sokat dolgozott a világért. Mint mondja, tsz-tagsága ellenére a hetvenes évek ele­jétől mindig tartott lovat és te­heneket. Fuvart, szántást vál­lalt, a tejből is pénzelt. Szép növendék bikákat nevelt, az egyiket kiállításra vitték. Almá­ból, meggyből is pénzt csinált. Az utóbbi években egyre ke­vesebbet — teszi hozzá ke­sernyésen. Mostanában a lá­nya háztáji cukorrépáját kapál- taL gondozza az egyik fia al­mását is. Monológja: ,,Jól kiházasítot­tam a két lányomat. Az egyik fiamat mérnöknek, a másikat tanárnak taníttattam. Fiaim házépítését anyagilag is segí­den folyóvizünk a szom­szédos országokból jön át ha­zánk területére, a megelőző intézkedések összehangolása nehézkes. Gyors, pontos információk Szerencsére az utóbbi idő­ben javult az együttműködési készség, sikerült a külföldi kollégákkal személyes, jó kapcsolatokat is kialakítani, a munkaviszonyt pedig politiká­tól, érzelmektől mentessé ten­ni. Énnek egyik jele, hogy Ukrajnában most szándéko­zunk környezetvédelmi labo­ratóriumot építeni, és közösen működtetni. Ez is hozzájárul­hat ahhoz, hogy szükség és igény szerint az illetékes hatóságok gyors, pontos in­formációkkal szolgáljanak a szomszédos országok felé. Örömmel üdvözölnénk az önkormányzat fokozódó köz­reműködését regionális konfe­renciák, szakmai egyeztető tárgyalások megrendezé­sében, ezzel is javítva a nem­zetközi összefogás hatékony­ságát a környezetvédelem­ben. tettem. A mérnök Nyíregyhá­za úri negyedében épített. Az egyik unokám most végez­te a nyolcadik osztályt, 14 éves. Kapott tőlem egy angol bi­ciklit a bizonyít­ványosztáskor. Istenem, én eb­ben a korban már dolgoztam a forró mezőkön. Örül a lelkem, hogy utódaimnak mindenük megvan. Nekem és nejemnek kétvégű cserepes kis házunk, egy öreg Csepel biciklink, meg egy-egy fekete ünneplő ruhánk van. A mi fa­lusi papunk annak idején gya­kran prédikálta, hogy jobb adni, mint kapni. Ez szent igaz." beszéd végén kis- i/l sé fátyolos lesz a szeme, de valami boldog megkönnyebbülés su­gárzik az arcán. Keményen megmarkolja a kaszanyelet, és az előbbinél is vastagabb rendet vág. Tárca Néződön)) Az olcsó nem vonzó? Cselényi György O ” rülök, hogy oszlóban egy tévhit. Ugyanis régebben, amikor a szakemberek hazánknak a nyugati országokkal kiépí­tendő ipari és mezőgazda- sági termelési kapcsolatait, kooperációs lehetőségeit la­tolgatták, akkor számunkra az egyik leginkább bizako­dásra okot adó tényezőként a magyarországi olcsó mun­kaerőt emlegették. Jóllehet, ez még ma is mérlegelen­dő szempont, de talán egy­re kisebb mértékben. Ehe­lyett más kívánalom, példá­ul a szaktudás került elő­térbe. Például egy svéd tu­dós úgy véli, ha egy ország a tudomány valamelyik terü­letén saját erőből csupán részeredmények birtoká­ba jut, akkor rögtön jobb po­zícióból tárgyalhat má­sokkal. A közelmúltban Sopron­ban megrendezett nemzet­közi gazdasági konferencia résztvevői — melyen külföldi üzletemberek és menedzse­rek is részt vettek — hang­súlyozták: szerintük az olcsó munkaerő miatt Magyaror­szágra települő külföldi vál­lalkozások kérészéletűek lesznek. Ha komoly befekte­tőket akarunk, sokkal elő­nyösebb a korszerű képzés megfelelő dotálásával a szellemi erőnket kelendőbbé tenni. Érdekes megfigyelés, ta­pasztalat az is, hogy az ok­tatás fejlesztésére fordítan­dó külföldi hitelek egy része más országokbeli szakta­nácsadók zsebeibe vándorol vissza, ami nem mindig in­dokéit, s nyilván, kellő körül­tekintéssel, elkerülhető. Most sikerül befűzni. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Kommentár Nyomdászbúcsú Bojté Gizella Ék z egyik ismerősöm mondta: az egyik cégnél most tarta­nak nyugdíjas-búcsúztató ünnepséget, esetleg írhat­nánk róla egy kis cikket. — Jó, jó — gondoltam. — De hát mi ebben a hír, hiszen nyugdíjasokat máshol is búcsúztatnak. Végül is el­mentem egy forró napsüté­ses délután a Nyírségi Nyomdába. A munkatársak virággal a kezükben sorakoztak az ünnepeltek előtt. Egy-két dolgozó könnybe lábadt szemmel nyújtotta ölelésre kezét és persze következ­tek a ki nem fogyó jókíván­ságok. A finom házi süte­ménnyel teli asztal mellett a dolgozók derűsen beszél­gettek, és jó érzéssel gon­doltak vissza az eltöltött kö­zös évekre. Ebben az esetben azon­ban a közös év 76 évet je­lent, ugyanis a nyugdíjba vonuló Badar György és fe­lesége összesen ennyit dol­gozott a nyomda falai között. Ez volt az első és egyben az utolsó munkahelyük. Az első tanulófizetést (60 forintot) 1953-ban nagyon boldogan vitte haza — mesélte Badar György — , s adta oda az édesanyjának. Az itt eltöltött 39 év alatt megtanulta a nyomdai munka minden for­télyát, szépségét. Több száz ezer Kelet-Magyarországot nyomtatott ki, s mint gép­mester és egyben művezető nagyon sok fiatalnak adta át tudását. Talán egyet nem sikerült úgy igazán átadni — jegyezte meg — a munka szeretetét, mert legyen az bármilyen szakma is, ha nem szívvel-lélekkel csinál­ják, fabatkát sem ér. A munkahelyi ünnepség alatt rájöttem, hogy mégis­csak érdemes volt erre a ta­lálkozóra eljönni. Hiszen ta­láltam két olyan embert, akik elégedettséggel és békével válnak meg munkahelyüktől és egykori kollégáiktól. Saj­nos manapság ez kevés embernek adatik meg. De hogy mégis akad ilyen, ez végül is egy jó hír. HÁTTÉR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents