Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-21 / 171. szám
1992. július 21 „ kedd CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyarország 7 Kiállítás a mezőgazdasági múzeumban Tessedikről (MTI-Press) — Pap volt és filozófus, mezőgazdász és tanító, vállalkozó és iskolaalapító, a népegészségügy apostola, a magyar mezőgazdaság reformere. Talajjavítási, föld- művelési, növényhonosítói és termesztési, állattenyésztési, takarmányozási, háziipari, faluépítési és a falusi általános műveltséget megalapozó és fejlesztési törekvéseivel korát megelőzte. Életében siker, elismerés és küzdelem követte munkásságát. Hívták Európa nagyvárosaiba, elismerésben részesítette a hivatalos felsőbbség, II. József még nemességet is adományozott neki és családjának, s ő mégis megmaradt szarvasi lelkésznek. Őrá, a kétszázötven éve született tudós lelkészre emlékezik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Miközben a tárlaton megismerkedhetünk Tes- sedik életének fordulópontjaival, tevékenységének eredményeivel, irodalmi, pedagógiai, hitéleti munkásságával, a hangsúly életművének agrártörténeti jelentőségére tevődik. Tessedik korát megelőzve felismerte, hogy a gazdaság felvirágzásának előfeltétele a szellemi felvirágzás. Hogy gazdagság csak ott lehet, ahol az emberek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek. Ezért szervezte iskoláját, a négy évig működő Gyakorlati Gazdasági és Ipariskolát, amelyben sok száz jobbágygyerek szerzett alapfokú műveltséget és mezőgazdasági ismerete- ■ ' ■■ Tessedik szobra két. (Gróf Festetics György is Tessediktől kér tanácsot a keszthelyi Georgicon alapításakor.) Nemcsak tanított, maga is gazdálkodott, kísérletezett, szaktanulmányokat írt. Szarvasra kerülésekor a szikes talajok megjavításához kezd hozzá, s a termővé tett területeken gyümölcsfák ezreit ülteti el. Az ő nevéhez fűződik az Alföld fásítása. Foglalkozott a nyugat-európai tanulmányútjain megismert talajjavítási, földművelési módszerek meghonosításával, trágyázással, öntözéssel, talajforgatással virágzó gazdaságot teremtett szűkebb pátriájában. A rétek, legelők művelésével az állat- tenyésztésben is új módszereket vezetett be. S mindezen gazdálkodási kísérleteiről, eredményeiről szakkönyveket is írt. Egy lap (a vetés) Tessedik könyvéből (Dolezsál László felvételei — MTI-Press) Kitekintő Hölgyek mundérban / dőzített bomba ketyeg az úriemberek hadseregében. így jellemezte egy szakíró napjaink polémikus hangnemben zajló amerikai vitáját: kelle- nek-e a nők az USA fegyveres erőinek sorába... Míg 1973-ban alig 50 ezer hölgykatona szolgált, ma már a 250 ezret is meghaladja a számuk. Ez jó néhány ország fegyveres erőinél is ütőképesebb csapat, még akkor is, ha tudjuk, hogy az amerikai előírások tiltják a hölgykatonák támadó hadműveletben való részvételét. Ám éppen az Öböl-háború példája igazolja, hogy lehetetlen betartani a szabályzatot. * A vitához éppen az egyik, iraki fogságot is megjárt asz- szony frissen publikált könyve is érveket szolgáltatott. Rhonda Comum 37 éves őrnagy— gépét 1991 februárjában lelőtték (a karja eltörött, a térde megsérült, a vállába golyót kapott) — leírja azt a 30 perces utat, melyet iraki katonák között egy terepjárón tett meg a kihallgatásig. A katonák ugyanis felismerték, hogy az ellenség nőnemű... Amerika most is megborzong e leíráson" — kommentálta az egyik újság, és emlékeztetett rá, hogy az ország elhitte, amit korábban meséltek: a fogságba esett nőknek nem történt bajuk. E sajátos szexvitához friss keletű muníciót szolgáltatott a béke is. Közelebbről is a haditengerészet 26 hölgyalkalmazottja, akik feljelentették tisztjeiket molesztálásáért. A botrány miatt lemondott a haditengerészeti miniszter, a bűnösök a hadbíróság ítéletére várnak. Dúl a szexháború az amerikai fegyveres erők berkeiben, és azon kívül is. Béke novemberben várható, amikorra az elnöki vizsgálóbizottság írásba adja: kel- lenek-e hölgykatonák, s ha igen, mi legyen a dolguk. Továbbá, mi az, amit nem szabad tenni velük... Egy ruhadarab dicsőséges botránya A bikinisztori (MTI-Pressz) — El kell hinnünk a párizsi divatstatisztikának, hogy a fürdőruhát vásárló hölgyek több mint 70 százaléka a bikinit keresi. Azért kell elhinnünk, mert „az ötlet be van járatva”; negyvenhat esztendő elég volt ahhoz, hogy leány- és asszonynemzedékek számára ez a ruhadarab ne csupán a nyár praktikus kelléke legyen, és ne „a szabadon hagyott köldök tüntető lobogója", ahogyan a korabeli sajtó nevezte. Korabeli... Ki emlékszik a fent említett 70 százalékból arra, hogy mi volt e ma már nyugodtan konzervatívnak is nevezhető ruhadarab előélete, vagy pontosabban: miképpen robbant a Bikini-sztori?! A születésnap jogcímén beszéljünk róla. A béke mézesheteiben, amikor a világ még a romeltakarítással foglalatoskodott, azaz 1946 nyarán, kisebb inváziós hadsereg — 150 repülőgép, 200 hajó és 42 ezer ember — tartott a Csendes-óceán egyik atollszigetéhez, melyet a térképek Bikini néven jelöltek. A hadműveleti terv Atomteszt címen jegyezte a titkos amerikai akciót. 1946. július 1-jén felrobbantották az első bombát, majd 25-én a másodikat. A hatást 10 ezer berendezés rögzítette. Egyébként elsüllyedt egy torpedóromboló, egy cirkáló és három halászhajó. A leltár, mint tudjuk, Hirosimában vált teljessé, emellett a Bikini-ko- rallsziget nyugodtan visszasüllyedhetett volna az ismeretlenség mélységeibe. A Bikini-hadművelet híre eljutott egy francia divattervezőhöz is. Louis Reard éppen ez idő tájt, a félelem és a nyugtalanság nyarán ajánlotta fel a divatszalonnak azt a kétrészes fürdőruhatervet, amelyet az atomkísérlet helyszínéről bikininek nevezett el. Az „inde- cens” — ez volt a legenyhébb Két mai bikini kifejezés — ruhadarab detonációja az erkölcs és az üzlet védőinek elszánt küzdelmét indította el. Noha, a kétrészes fürdőruha korántsem jelentett újdonságot, létezett már a harmincas években, sőt kimerészkedett a népfürdőnek nem mondható tengerparti strandokra is. A merész nagymama fürdőruhája azonban „szemérmesen hatalmas volt, mintha csak büntetni akarta volna viselőjét, amiért éppen a bájaira való tekintet nélkül vette fel a szúrós szövetnadrágot, egészen a derekáig húzta, a felső részt pedig a hóna alatt vezette el”. És ennél a mutatványnál még a világ első kétrészes fürdőruhájának a megalkotója, a szicíliai Piazza Armerinában lévő villa mozaikművésze is merészebb volt az időszámítás előtti IV. században! A művészettörténészek e pompás falikép elemzésekor pélá- dul nem mulasztják el hangsúlyozni, hogy a villa fürdőjéhez vezető folyosó falát díszítő tíz leányalak mozaikja „hosszú évszázadokig tartó kihívást jelentett a divat irányítói számára azzal, hogy láttatni engedte a köldököt, a csípőt is szabaddá tette a nap és a szemek előtt, nem is beszélve a has diszkrét domborulatáról”. A régészet mindmáig adós a bikini e névtelen előfutárának kilétével, nem is beszélve arról, hogy vajon követték-e a példát a római DirodalorrTmás tájain is. Bi ki ni& iktat úra Azt viszont tudjuk, hogy az újra felfedezett és immár bikinire keresztelt kétrészes fürdőruhát Micheliné Bemar- din kisasszony indította el világhódító útján, azzal, hogy vízen és vízparton egyaránt bemutatta Franciaországban. A tett, mint már esett szó róla, felért egy előre megfontolt közbotrányokozással, és az ezzel járó büntetőszankciók érvényesítésének követelésével. Továbbá aZzaí, hogy a bájos táncosnő elképesztően rövid idő alatt mintegy 50 ezer házassági ajánlatot kapott. Ezután Olaszország következett. No nem mindjárt, a Tempo lllustrato szerint 1947 egyik forró augusztusi vasárnapján volt a premier az ostiai lídón; „Adriana Betti szín- művésznő kék-fehér bikinijében néhány elképedt halász előtt pózolt”. Ne felejtsük, a halász felesége ez idő tájt még alsószoknyában fürdött a tengerben! Sőt, Rómában az ötvenes évek elején egy feldühödött úr a nyilvános strandon megütött egy hölgyet, amikor az nem volt hajlandó eltakarni indiszkrét bájait, és az ezzel összefüggő indiszkrét fürdőruhát. A sors különös iróniája, hogy ez az úr később Itália belügyminisztere lett. A két divatnagyhatalom áruházai közben újabb és újabb modelleket dobtak piacra, s minthogy valamire való filmtörténet, majd tv-játék nem nélkülözhette varázserejét, a bikini éppen a sztárok jóvoltából vesztette el nimbuszát. Közönséges, mondhatni banális ruhadarabbá vált, melyet már osztály-, státus- és önkritikaszempontok mellőzésével is lehet viselni. Előbb vagy utóbb. Mindössze egyetlen látványos kudarcra lehet emlékeztetni e közel fél évszázados hódításból: a szépségversenyek pódiumára nem sikerült feljutnia. A szépségkirálynőt továbbra is egyrészes trikóban koronázzák meg. E négy évtized rövid oknyomozó történetéhez hozzátartozik, hogy a hetvenes években tovább zsugorodott a már amúgy is takarékos ruhadarab. A felsőrész mellőzése azonban korántsem okozott olyan zavart egyes vízpartokon, mint á bikinidiktatúra kezdete. igaz, hogy éppen Franciaországban már a végét is látni vélik e diktatúrának. Az egyik stiliszta szerint az évtized az egyrészes fürdőruháé lesz, mert a tervezőknek megfelelő eszközeik vannak ahhoz, hogy olyan fürdőruhába öltöztessék a nőket, amely eltakarja, amit takarni kell, a többit pedig a fantáziára bízza... Madárvédelmi papucs A TITÁSZ a madarakért Debrecen (KM) — A Hortobágyi Nemzeti Park igen változatos, védett és ritka madárfajokat is felvonultató világa nemzeti értékünk, ezért védelme nagyon fontos. A Tiszántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság kiemelt feladatként kezeli a hálózat által veszélyeztetett madarak védelmét. 1991-ben a ragadozó madarak védelmére kifejlesztésre került egy „madárvédelmi papucs”, amelyeket különleges technológiával — feszültség alatti munkával — szereltek fel a TITÁSZ szakemberei a madarakat veszélyeztető hálózat oszlopainak kereszttartóira. A Hortobágyi Nemzeti Park és a TITÁSZ együttműködésének eredménye a madárpi- hentetők ötlete és megvalósítása is. Ezek a „pihentetők" a hálózat felett helyezkednek el és a madarak a vasszerkezetek helyett ezen pihenhetnek minden veszély nélkül. A gólyák lakott területen a kisfeszültségű hálózat oszlopaira rakják fészküket. A fészekrakás, valamint az ahhoz odahordott anyagok üzemzavart okozhatnak az áramellátásban, illetve a gólyák pusztulása is könnyen bekövetkezhet. Ezek az okok késztették az áramszolgáltatót arra, hogy valamilyen megoldást keressen, amely az energiaellátás folyamatosságát és a madarak védelmét is szolgálja, és egyben illeszkedik a környezetvédelmi elképzelésekhez is. A Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. munkatársai 1976-ban kifejlesztettek egy fészektartó vasszerkezetet, amely a kisfeszültségű hálózat oszlopainak tetejére szerelve biztonságos megoldást nyújt a fészekrakó gólyák számára. A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságával kialakult jó együttműködés révén — figyelembe véve a lakossági jelzéseket is — 1991. év végére a nyilvántartott 1571 gólyafészekből 1500 a fészek- tartó vasszerkezetre került. 1986 óta évente értékelésre kerülő gólyavédelmi verseny folyik az ország hat áramszolgáltató vállalata között. A TITÁSZ Rt. eredményei e versenyben igen kiemelkedőek, az első három helyet már kétszer a TITÁSZ üzemigazgatóságai szerezték meg. 1991. évi eredménye alapján a TITÁSZ Mátészalkai Üzemigazgatósága első helyezett lett. A Torrente divatcég július 16-án mutatta be a francia fővárosban az 1992-93-as őszi-téli divatkoliekclóit. A képen láthatóan a kockás és csíkos ruha tesz a várható divat MTI TaeForó i\10ZO2aZOaSZ
