Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-20 / 170. szám

1992. július 20., hétfő csupa Érdekes Kelet-Magyarország Balázs Attila frvéíelb Hajléktalanul A Kossuth tér új arca ha jövőre zöld utat kap a kiskörút, fél év, egy év alatt rendeződhet az előkészítése a Szent István és a Bocskai utca közötti szakaszig a Domustól indulva. Egy nyolcszáz méte­res szakaszról van szó, másfél év alatt megépíthető, a költ­sége 100-150 millió forint. S ezután lehet majd visszatérni újból a térre. — Legpesszimistább szá­mítások szerint mennyi idő múlva lesz életnagyságú a mostani makett? — Legrosszabb esetben négy év múlva. Balázs Attila felvételei — Csakhogy közben lesz egy választás. Mi a bizto­síték arra, hogy a következő városi vezetés is magáévá teszi a tervet? — Ez igaz. De én úgy gon­dolom, a város, mint életadó, rendszersemleges. Lehet mó- dosítgatni, de ami szükséges, az élet kikényszeríti. Nyíregy­házán 1968 óta folyik a vita ar­ról, hogy belvárost kell „csinál­ni”. — Mindenesetre kényszer­pályán lesz a Kossuth tér. — Igen, de ez időben leállít­ható. Nekem azonban az az elvem, ha valamit elkezdünk, fejezzük is be. Egy korábbi felmérés azt mutatja, közbiz­tonságra, a közlekedés fej­lesztésére vágynak az itt élők, hiányoznak a zöld területek, nincs hely a szabad idő el­töltésére. Ha a tervet sikerül meg­valósítani, körutak épülnek, szélesednek a rávezető utak. A város vezetése azzal is szá­mol, új parkolókat kell építeni a megszűnő lehetőségek he­lyett, tárgyalások folynak par­kolóház építéséről, de ez egyedül már nem megy, ehhez vállalkozó, tőke kell. A hely adott, idő kérdése, hogy ki és mikor vág bele egy ilyen beruházásba. Rabszolgák megyénkben Cselérsyi György Nyíregyháza (KM) — Kis túlzással mondhatjuk, me­gyénkben terjedőben a rabszolgamunka. Ugyanis a Nyíregyházi Rendőrkapi­tányság igazgatásrendé­szeti osztályának munka­társai az eilenőrzések so­rán egyre több, hazánkban engedély nélkül munkát vállaló Mcülföldi állampol­gárt találnak. Ennek történetéről, illetve mikéntjéről '-Kása András osztályvezétő tájékoztatta lapunkat. — A román, és ukrán állampolgárok turistaútlevél­lel jönnek hazánkba, ahol fő­leg magánszemélyeknél dol­goznak. * Mit? Potom fizet­ségért a kőművesek melletti segédmunkától kezdve a gyümölcsszedésen át fes­tésig a légkülönbözőbb fizi­kai tevékenységekkel bízzák meg őket*”A körülbelül 300 forint/fő/nap díjazásból szál­lás címén még 50-100 forin­tot levonnák'tőlük. Megtör­tént: valaki egy tányér leve­sért meszeltette ki velük a konyháját. Az ily módon kiszolgálta­tott külföldiek nagy része emberhez - méltatlan körül­mény ek^tközött él, például volt, amikor a rendőrök sza­bad. ég alatt, vagy éppen disznóólban alvó ukránokra és románökra bukkantak. — Gondolom, az őket foglalkoztatókban megfogal­mazódik a kérdés: miért fáj másoknak, ami nekik jól­esik? Ha ezeknek az embe­reknek az említett fizetség, illetve szállás megfelel — ugyanis annak elfogadására nem kényszerítik őket —, akkor mié gond? — Az, “hogy valakik csú­nyán kihasználják őket, to­vábbá a munkaadójuk nem fizet utánúk sem adót, sem társadalombiztosítási járulé­kot — válaszolta Kosa And­rás. — “Másrészt az illegáli­san Magyarországon dolgo­zó külföldiek honfitársainktÓi vesznek el munkalehetősé­get, aminek hatását — tekin­tettel a több százezer mun­kanélkülire — azt hiszem, senkinek nem kell magya­rázni. Arról nem is szólva, hogy a románok és az uk­ránok az illegálisan keresett pénzből nem tudnak megél­ni, következésképpen a fenntartásukat bűncselek­mények és szabálysértések elkövetésével fedezik. — Mit tudnak tenni, az említettek megakadályozá­sáért? — A Magyarországon en­gedély nélkül munkát vállaló külföldi állampolgár megsze­gi törvényeinket, ezért tőle a tartózkodási engedélyt meg­vonjuk, s visszaküldjük abba az országba, ahonnan jött. Ezek után egy évig nem jöhet hazánkba. Idén eddig 233 esetben került erre sor. Szabálysértési eljárás kere­tében bírsággal is sújthatjuk őket, de az esetek zömében ez nem jár eredménnyel, mert az illetőnek egy vasa sincs. A munkaadó magyar állampolgárt viszont a 132/91. sz. kormányrendelet 13. paragrafusa alapján a munkaügyi központ bírsá­golhatja meg, s az összeget a foglalkoztatási alap javára utalják. Ilyen bírságokat szép számmal szabtak' ki. A rendőrség kéri, hogy aki tud illegálisan külföldieket dolgoztató személyről, jelez­zék vagy a rendőrségnek, vagy a munkaügyi központ­nak. — Mi a legális módja a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának? — Ha külföldi állampolgár hazánkban akar munkát vál­lalni, akkor előzőleg Magyar- ország külképviseleti szer­vénél munkavállalási vízu­mot kell kérnie. De ahhoz, hogy azt megkaphassa, -az illetékes magyar munkáltató a igazolására is szükség van, ami a külképviseleti szervnél mutatandó be — mondta végezetül Kosa András, a •Nyíregyházi ílendőrkapi tányság igazgatásrendészeti osztályának yezetője. Védekezés betörés ellen Nyíregyháza! (KM) — Itt a nyár, a szabadságolások ideje, amikor is sokan he­tekre elhagyják otthonai­kat Az emberek mit tehet­nek a lakásuk, illetve -ff vagyontárgyaik védelmé­ért? — kérdeztük dr. Vasas Szilárd 'élestredestől, % megyei Rendőr-főkapitány ­ság heiyéttsé vezetőjétől. — Én fs CSaR azt tanácsol­hatom, amit a Zsaru maga­zin is közzétett. A lakás ajta­jára szereltessenek speciális biztonsági zárat. Gondos­kodjanak a nyílászárók biz­tonságos megerősítéséről. Használjanak biztonsági lán­cot. Jegyezzék fel a jelentő­sebb értékek azonosító je­gyeit, például gyártási szá­mát, készítsenek róla leírást, rajzot, fényképet... — A névtábláján a vég­zettségét — ha az nem feltétlenük szükséges — ne tüntesse fel senki. A szom­szédainkat tanácsos meg­kérni, hogy gyanús zaj ese­tén nézzék meg a bejárati ajtónkat. De ne avatkozza­nak be, mert támadás érheti őket. Inkább értesítsék a rendőrséget. Ha lakóházban ismeretlen személyeket lát­nak csomagokkal késleked­ni, akkor ellenőrizzék,'kicso­dák, s melyik lakásból jöttek. Jegyezzék meg a külsejüket, a gépkocsijuk rendszámát ír­ják fel. Ha hosszabb időre elutaz- „ nak, ne húzzák be a sötétítő * függönyöket, s ne eresszék le a redőnyt. A levélszekrény rendszeres ürítéséről gon­doskodni kell. Időnként je­lenjen meg valaki a lakás­ban, s esténként kapcsolja fel a villanyt. — Taktikai védelemként alkalmazhatók olyan tech­nikai eszközök, melyek a tulajdonos otthonlétének lát­szatát keltik, például bekap­csolt rádió, felgyúió villany... (Folytatjuk) Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Eled­dig szoktalan módját válasz­totta a lakosság tájékoztatá­sának Nyíregyháza önkor­mányzata: a Kossuth tér re­konstrukciójára kiírt pályá­zatra beérkezett két legjobb­nak ítélt tervet maketten a városháza árkádjai alatt állí­totta ki, kérve az arra járó városlakókat, nyilvánítsanak véleményt, a kettő közül melyik tetszik jobban, me­lyiknek a megvalósítását tá­mogatják. Várakozáson fe­lüli volt az eredmény — két hét alatt több, mint hatszá- zan dobták be szavazatukat a portán elhelyezett urnába, a többség névvel, címmel, telefonnal, személyi szám- mal(!) látta el a papírt, s még néhány gondolatot is fűzött indoklásul a választásához. Ezekből szemezgettünk Ve­res István főépítésszel, illetve a levelekben feltett kérdésekre is itt ad választ a főépítész. — Sokkal több kritikára szá­mítottam — vallotta be Veres István. — Az embereket a min­dennapjaik érdeklik elsősor­ban. Azt vártam, a vélemények között több lesz az, amelyik ar­ról szól, miért a Kossuth teret tesszük rendbe, és miért nem valami másra fordítjuk a pénzt. Ezzel szemben azt látom: nagyon bölcsen végiggondol­ták a városlakók, mit válaszol­nak. Reményeimen felül sok­kal több volt a korrekt hozzá­szólás, pedig nincs annak ha­gyománya a városban, hogy döntés előtt, maketten bemu­tatva a tervet véleményt ké­rünk. A véleményekből is kitű­nik: ha már csinálunk valamit, akkor minőségit érdemes. Az eddig leadott voksok alapján egyértelmű a B válto­zat (a TE-PA KFT. által készí­tett terv) elsöprő sikere. Több, mint 520-an szavaztak erre, míg az A variációra (NYÍR­TERV) 52-en. Mindössze 11- en voltak, akik nem ezt tartják a legfontosabbnak, hanem a lakásépítést, a szociális segé­lyezést vagy az állomás előtti tér rendbehozatalát. Utóbbiak megnyugtatására: ez is szere­pel a'tervekben, de ez már egy nagyobb volumenű feladat, ami más cégeket is érint az önkormányzat mellett, össze kell fogni a MÁV-val és a Volánnal is. S egy komolytalan vélemény, amit talán magában is tarthatott volna az illető — idézet szó szerint — : „Hülye barmok vagytok". A B változat mellett állást foglalók döntő része azt emeli ki, hogy ezzel végre füst­mentessé válhat a belváros. Tudni kell azonban, mindkét tervben szerepel a belvárosi átmenőforgalom kitiltása, s feltételként szabják a kiskörút megépítését. A pályázatban az első ütem (Dózsa György utcáig terjedő szakasz) re- ; konstrukciója szerepelt, erről szól az A, a TE-PA viszont már tovább „gondolkodott”: „A ma­ketten látható terv igazán szép, lehet, hogy még meg­érem” — írja vélhetően egy idősebb asszony. „Köszönöm a lehetőséget” — üzeni valaki, mások teljes kocsibehajtási tilalmat javasolnak, üdvözlik a szökőkutat, de remélik, nem lesz belőle csobogó. „Büszkék lehetnénk a főtérre, a turisták pedig csodájára járhatnának”, „van eszmei mondanivalója”, „Végre ebben a városban is legyen valami lélegzetelállító”. „Legyen Nyíregyháza a fák, virágok tiszta városa!”,„Ha kell, még pénzzel is támogatom”, közgyűlés pedig augusztusi ülésén hoz döntést a kérdés­ről. Bízom a képviselők böl­csességében. Érkeztek kéré­sek, javaslatok a római kato­likus egyháztól, a hívőktől is. Kérték, íegyen nagyobb tér a templom előtt a körmenetek­hez, gyülekezéshez. A győz­tes tervpályázat készítőjét megkérjük majd, ezeket is ve­gye figyelembe a végleges megoldásnál. — Többen is kérdezték, mibe kerül majd mindez... — Mindkét terv első üteme A változat „...úgy gondolom, sok szépet, jót, tisztát szerető ember pénztárcáját megnyitná egy ilyen alapítvány”. Aztán egy üzenet a főépítésznek: „Te pedig azon legyél, hogy így is legyen!” Végezetül egy diák tollából egy vitathatatlanul meggyőző érvelés: „Inkább a B, mert én is b-s vagyok. Ezenkívül utálom az a-t (mint osztályt). És a Bonanza Ban­zai is B-vel kezdődik!” Az érdekes, hogy nagyon sokan, nem a belvárosban lakók nyilvánítottak önzetlen véleményt, holott bizonyára feléjük is elkélne járda, köves- út, közvilágítás, közművek. Ám úgy tűnik, a böjcs lokál- patrióta úgy gondolkodik, a főtér a város kirakata, ide érkezik az idegen, ami persze nem jelenti azt, hogy a többi részt el kell hanyagolni. De ezúttal erről nincs is szó. — A hónap végéig még várják a véleményeket, de az eredmény mostani állása alapján egyértelmű a la­koság állásfoglalása. Most a főépítész vállán a felelős­ség, sikerüi-e meggyőznie a képviselő-testületet is! — Úgy tűnik, nem is kell nagyon meggyőzni őket — folytatta Veres István. — Többségük az újat adó megol­dás felé hajlik. Az illetékes bi­zottságok már tárgyalták, a B változat kb. nyolcvanmilliós nagyság- rendű, ebben már a kan­deláberek és a padok is benne vannak. A költségek remél­hetőleg csökkenthetők azon­ban azzal, hogy felszólítottuk a közműgazdákat, végezzék el a karbantartást (a Távhő, Titász, Szavicsav, Tigáz el is kezdte). Felmerültek olyan lehetőségek is, hogy vonjunk be cégeket, hisz előttük újul meg a tér, akár ízléses reklámokat is elhe­lyezhetnek a kandelábereken. De semmiképp sem lehet szó butiképítésekről, ez nem méltó egy város főteréhez. Idén húszmillió forint már ren­delkezésre áll, a jövő évi költ­ségvetést már elemzik, bele kell, hogy férjen a hatvanmillió. Az első ütem optimista szá­mítások szerint másfél év alatt elkészül. — Néhányan azt is fel­vetették a szavazók közül, hogy akár anyagilag is támo­gatnák a tervek megvalósítá­sát. Lesz-e erre lehetőség? — Ezzel eddig még nem számoltunk, a közgyűlés elé viszem a felvetést. — A Dózsa György úti for­galom kitiltásához feltétel a kiskörút megépítése. Fog-e menni? — Erre mindenképpen szük­ség van. A mostani állapot már tarthatatlan. Én úgy gondolom, ŐRSZEM

Next

/
Thumbnails
Contents