Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-01 / 154. szám
1992. július 1., szerda Kelet-Magyarország 3 Nyári gyakorlat A napokban fejezték be nyári termelési gyakorlatukat a nyíregyházi Bánki Donát Szakközépiskola gépgyártástechnológia szakán tanulók. A számítógépek és a rajzasztal mellett gyakoroltak, majd a műhelyekben megismerkedtek az esztergá- lás és a gépi forgácsolás fortélyaival. SZEKERES TIBOR FELVÉTELE Meghurcolták a bejelentőt >ÍSS£ Í89I9V9H A becsület „jutalma” — idegkezelés? Nyíregyháza (KM — M. Magyar László) — „Hallgatni arany.” Ne szólj szám, nem fáj fejem” — tartalmazzák mondásaink a több évszázados népi bölcsességet. Az állampolgár azonban néha úgy érzi, kötelessége beszélni, fel kell tárnia a visszaéléseket, hiszen ez mindnyájunk^rdeke. De mit ér mindeztel^ ha úgyis ő húzza a^öVidébbet...?! Történetünk két évvel ezelőtt, 1990. februárjában kezdődött. P. M., a Nyírbátori Erdészeti Üzemigazgatóság raktárosa az üzem törvény- tisztelő állampolgárai nevében közérdekű bejelentést tett az akkori üzemigazgató ellen a gazdasági rendészeten, illetve atEEFAG akkori vezérigazgatójánál. Hamis készletcsökkentés — A bejelentés olyan visz- szaélésekre mutatott rá, amelyek az üzemet megkárosították — emlékezik vissza megtörtén P. M. — Volt szó többek között motorfűrészek feljavításáról, amelyeket aztán kiselejteztek, fiktív készletcsökkentésre irányuló bizonylatolásról, amit az üzemigazgató rendelt el, valamint az is szerepelt a bejelentésben, hogy a Nyírbéltek—Erdőtanya pihenőháznál a saját hasznára tenyésztett disznót. — Két napra rá-a vezérigazgató tudatta az üzemigazgatóval a bejelentést, aki leltárt rendelt el — akkor éppen táppénzem voltam —, majd fegyelmi eljárást indított ellenem; illetve a raktári kisegítő munkakörben dolgozó feleségem ellen azzal a váddal, hogy nem jól végeztük a munkánkat. Engem végül júniusban elbocsátott, a feleségemet áthelyezte más munkakörbe. A munkaügyi döntőbizottság az üzemigazgatónak adott igazat, a munkaügyi bíróság azonban nekem. Sajnos a megaláztatást, a meghurcoltatást nem bírtam idegileg elviselni, leszázalékoltak, rokkantnyugdíjas vagyok. Már bánom, hogy akkor megtettem a bejelentést. Míg korábban az idegorvosi szakrendelőt csak kívülről láttam, most hetente kell járnom idegorvosi kezelésre. Közbeszólt az amnesztia A megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán Farkas László őrnagy tájékoztat a bejelentést követő nyomozásról: — A bejelentő elmondta, hogy az üzemigazgató csak akkor kapja meg a 42 ezer forint prémiumot, ha a zárókészletnorma 15 százaléknál nem magasabb, vagyis fiktív készletcsökkentésre volt szükség. Mi megállapítottuk a csalást, . nyomozást rendeltünk el, ezt a vizsgálati szervek folytatták. A kollégák hiába nyomozták ki a csalást, megjelent 1990. júniusában a közkegyelmi törvény, amely kimondta: nem indítható, illetve nem folytatható büntetőeljárás az 1990. június 1-je előtt elkövetett olyan bűntett miatt, amelyre a törvény háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. így tehát bizonyított volt a csalás, azonban az elkövető ugyanúgy élheti tovább életét, mintha mi sem történt volna. A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 1991. májusában hozott ítéletében a következők olvashatók: „A lefolytatott bizonyítás adatai alapján a bíróság megállapította, hogy a házaspárral szemben kiszabott fegyelmi büntetések a közérdekű bejelentés megtorlását célozták. A bíróság a fegyelmi büntetéseket hatályon kívül helyezte, ezzel a felpereseket (a házaspárt) eredeti munkakörükbe visszahelyezte." Bár a bírósági ítélet P. M.3fT1 Sílénoipö'l 2? b .novbu'QEiBr. ;oK\bY\ob:A navU ne^gdpttigazat, az elégtétel miatt .mégsem érez felszaba- dultságot. Nehéz a megélhetés — A feleségemet, ha lassan is, de rehabilitálják, engem azonban teljesen eltiportak erkölcsileg és anyagilag is. Míg én becsületesen dolgoztam, a családomat most nem tudom eltartani — a fiam munkanélküli, a lányom még tanul —, akik pedig csalnak, nem szenvednek semmiben sem hiányt. Hatórás munkakörben tudnék dolgozni, de nem kaptam vissza az állásom. A Nyírbátori Erdészeti Üzemigazgatóság igazgatója jelenleg Popovics Mihály: — A vállalat a fűrészüzemünket meghirdette privatizációra, vagyis bármikor új gazda jöhet. Arra tettem ígéretet, amikor pár hónapja ebbe a székbe kerültem, hogy védem addig is a meglévő aktív dolgozókat, számukra biztosítok munkát. Sajnos, időközben P. M. rokkantnyugdíjas lett, így megszűnt a munkaviszonya. Egykori munkakörében egy egészséges ember dolgozik, aki a nehezebb munkát is el tudja végezni. Ismerve azonban a család nehéz helyzetét, a felesége fizetését megemeltem. Tárca / ókora sor áll a nyíregyházi átvevőhelyen, a türelmetlenebbek már könyökölnek, előre furakodnak. Van, aki kisteherautóval érkezett, többen a személyautójukat tömték degeszre szár nélküli meggyel. Néhány gépkocsi csomagtartójának a rakománya majdnem emeletnyi magas. Araszol- gat a sor, csak pár métert jutnak előre a ládakupacok. A sor végefelé idős néni áll. Hosszú, fekete szoknyája két kis láda szélét érinti. Neki már előbbre kellene tartania. Ha az érkezést vesszük figyelembe. Előtte méternyi rés támad, valamelyik erős és türelmetlen fiatal mindjárt odateszi a ládáit. A néni viszont öregesen rakja előre az egyik ládát, aztán visszamegy a másikért és vár. Türelmesen, szó nélkül. Arcán az ezernyi ránc meg se rezzen. Vajon most mit érezhet? Haragszik a tolakoNóbMi La jos .Irt dóra? Vagy talán örül, hogy emberek közt van? Lehet, hogy nem is siet. Talán szórakozik. A hosszan tartó átvétel oldja a magányát. Megszólítom. Megrezzen. Egyet hátra lép, és még kisebbre húzza össze magát. Bátorításomra aztán lassan megered a nyelve. Sorolja, hogy a sóstóhegyi udvarán a jó öreg meggyfát leszedette egy szünidőző diákkal, akinek adott egy százast fagylaltra. E két láda meggyből remél majdnem ezer forint bevételt. Berakott pár üveggel télire. A többit meg ide hozatta alkalmi fuvarral. Fennhangon mondja, hogy nem neki kell ez az ezres. Az neki a kisnyugdíja mellett nem oszt, nem szoroz. Ám jön júliusban a két pesti unoka nyaralni. Nekik szánja az ezrest strandbelépőre, fagylaltra, mozira. E gyszerre megemelem a két ládát, s máris előbbre jut a néni két métert. A mérlegelés után a pénztárhoz megy, zsebébe gyűri a papírpénzt. Fehér zsebkendőt dörgöl a szeme sarkába és lassan hazacsoszog. Ej, azok a bokrok! Nyíregyháza (KM — T. Z.) — Nyíregyháza, Kossuth tér. Díszkivilágítás, rendőrposzt. Éjfélt üt az óra. Sárgán villogó lámpával traktor pötyög a szobor elé, férfiak ugranak le róla, szkafanderszerű védőruhában a hátsó tartályhoz lépnek, megoldják a csőkígyót, s a szórófejeket a tér fáira, bokraira irányítják. Mindennapos munka. A tet- vek hadát irtja az enyhén szólva kellemetlen szagú, gyorsan párolgó permet. A nyári langy éjszakák ideálisak erre. De másra is. A bokrok is. A Kossuth tér is. Kivált a nyári langy melegben. Akik lassan eszmélnek, azokra hipp-hopp rászárad a szer. S a szerelem ugyebár vakká, süketté tesz... Árkádok alatt Balogh Géza ■ > éhány napja szokat- fw lan látvány állítja a w meg Nyíregyháza belvárosában a járókelőt. A városháza árkádja, amit egyébként minden kicsit is babonás ember •messze elkerül, nehogy valami baj érje aznap, most valósággal vonzza a kíváncsi tekinteteket. Az árkádok hűvösében két, tekintélyes méretű terepasztal várja az érdeklődőket. Az élethű makettek azt mutatják, milyennek álmodták meg a tervezők a megyeszékhely központját. Elég két-három percet eltölteni mellettük, s máris azt hiheti az ember, hogy jó kétezer évet repült vissza az időben, s nem is a Kárpátmedencében, hanem valamelyik görög városka közepén ácsorog, ahol a helyi polgárok élénken vitatkoznak, hogy melyik a jobb fejlesztési tervezet. Visszatérve a mába, arról folyik a diskurzus, hogy terjesszük-e ki a zöldövezetet a római katolikus templom mögé is, vagy meg kell elégednünk egy szerényebb változattal, mely nagyjából a Kossuth, s a Hősök tere körzetére korlátozódik. Mindkét elgondolás népes tábort tudhat maga mögött. A gyalogosok zöme természetesen az első változat mellett kardoskodik, mondván ki kell tágítani a város tüdejét, míg az autósok többsége a szűkített tervezetet tartja reálisabbnak, hiszen valahol azért parkírozni is kell, s az üzleteket is meg kell valahogy közelíteni az áruszállító kocsiknak. Talán nem túlzunk, utoljára akkor élénkült meg így a város közélete, mikor a Spartacus futballcsapata először jutott fel az első osztályba. Akkor tárgyalták ilyen hevesen a helybéliek a lehetőségeket, a várható fejleményeket. Természetesen e sorok írójának is megvan a véleménye a két tervezetről, ám jelen esetben nem ez a fontos. Sokkal lényegesebbnek tartja a járókelők álláspontjának közreadását: akit csak hallott, mindenki üdvözölte az önkormányzat eme lépését, azt, hogy a két terepasztallal kivitte az utcára, az emberek közé a napi politikát. Hogy nagy szavakat használjunk, látványos, és hatásos lépés volt ez a demokráciánk felé tartó úton. Ám, hogy elkerüljünk a pátoszkeresés vádját, elégedjünk meg egy szerényebb ösz- szegzéssel: szép volt fiúk! Csak aztán a megvalósításkor is emlékezzetek a démosz hangjára. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság három éve építi a Tisza bal parti töltését Tiszalöknél. Ezzel egyidöben a töltéshez szükséges agyagnyeröhelyen egy strand is épül. A folyóba szabad átfolyással kötött kanyar kiásásához összesen 110 ezer m3 földet kell megmozgatni. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Kommentár A legvidámabb gyerek Kállai János T anítványaink, neveltjeink különböző sikereivel szeretünk büszkélkedni, mert — a pedagógus már csak ilyen — az általuk megszerzett díjakban, kitüntetésekben, helyezésekben egy kicsit magunkat, a munkánkat is elismertnek érezzük. Mondhatják persze az örök szembeszegülök: annyira inflálódott már a versenyeztetésvetélkedés, és velük együtt a rajtuk elért eredmények ügye, hogy többségükre szót sem érdemes vesztegetni, jelentőségüket eltúlozni pedig egyenesen hiba! Valami igazságuk van a kételkedőknek, de semmiképpen sem több, mint a siker örömét a nyilvánossággal is megosztani kívánó, és az ilyen-olyan eredmények súlyát belülről megélő, jószándékú, és korántsem a saját személyüket előtérbe toló „propagátoroknak". Mert a versenyeredmények mindjár másként ítéltetnek meg, ha mondjuk középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek tudás és ügyességbeli erőpróbáján születnek. Igen. Ezeken a mégiscsak rendhagyó tanulmányi versenyeken — ilyen volt a napokban lezajlott, nyolcadik alkalommal megrendezett Országos Koncz Dezső Tanulmányi Verseny a dunántúli Kömlődön — biztos, hogy nem a legrafináltabb feladatokkal kell megbirkózniuk a normálisaktól szellemiekben elmaradó nebulóknek. De a szereplés, a dobogóra állás vagy az érmek nyakba akasztásának öröme nekik is megadatik. A Nagydobosi Általános Iskola és Diákotthon kis neveltjei méltán lehetnek büszkék negyedik helyezésükre. És arra, hogy a legszebben beszélő, a legügyesebben vásárló és a legvidámabb gyerek kitüntető cím birtokosa[ szintén közülük került ki. Érmekkel, jutalmakkal tértek haza. És, talán éppen a közös boldogság eredményeként: a vidámságnak nemcsak a ,, leg’’-gyerek arcán megmutatkozó, sugárzó jeleivel. Nézőpont) HÁTTÉR
