Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-17 / 168. szám
1992. július J.7., péptek Kelet-Magyarország 3 Takarékok takarékon „Nem mindenkinek adunk hitelt” Máthé Csaba Újfehértó (KM) — Egy bank vagy egy takarékszövetkezet csődjét eddig el sem lehetett képzelni, még papíron sem. Ezért rázta meg pillanatok alatt a pénzügyi és a gazdasági szférát a három budapesti székhelyű középbank, és a gáva- vencsellői takarékszövetkezet csődje. Mindenki fut a pénze után, a betétesek megrohamozták az említett intézményeket követelve pénzüket. Jelenleg a legszorultabb helyzetben a takarékszövetkezetek vannak, hiszen ők helyezkednek el a pénzintézeti piramis legalján. Milyen megoldás kínálkozik a túlélésre? Erről kérdeztük Gulyás Józsefet és Bede Józsefet, az Újfehértó és Vidéke Takarékszövetkezet elnökét illetve főkönyvelőjét. Egyedi eset volt G. J.: — A gávavencsellői csőd egyedi eset volt. Aki betartja a pénzintézeti törvényt, amely maximálisan védi a pénzintézetet és a betéteseket, az még csőd közelébe sem juthat. Nem titkoljuk, hogy a mi üzletpolitikánkat az óvatos és konzervatív jelzővel lehet illetni, kockáztatni nem szoktunk, hiszen a takarékszövetkezet egy tisztán magántulajdonú bank, ahol 15 300 tag pénze kamatozik. Nem szoktunk nagy haszonnal kecsegtető, de bizonytalan visszafizetésü hiteleket nyújtani, mert egyetlen eset is megpecsételheti a takarék- szövetkezet sorsát. Ezek a csődök eléggé megrendítették a bizalmat az emberekben, mindenki tőlünk kérdezi, most hova tegye a pénzét, ahol a legbiztonságosabb. Nálunk nem volt roham, az elmúlt fél évben 20 millió forinttal nőtt a betétállományunk. B. J.: — A legnagyobb gondunk a bankközi információk megszerzése. A Bankfelügyelet ugyan a bankoktól bekéri a különböző adatokat, de azt nem összegzi és nem enged bepillantást. Hitelfelvételnél több információt tudok meg a hitelfelvevőről, mint arról a bankról, ahova a takarékszövetkezetünk forrásának egy részét elhelyezem. Jelenleg a forrásunk 375 millió forint, ennek felét három középbanknál kamatoztatjuk. A kereskedelmi bankok könnyű helyzetben vannak, megkapták a lakossági betétek gyűjtésének jogát, de hitelt egy fillért sem adtak a lakosságnak. A forrásuk adott, amit magas hitelkamattal gazdálkodó szervek adnak ki. Bombabiztos fedezet K. M.: — Miért kell bankoknál elhelyezni a betétesek pénzét, miért nem hitelként helyezik ki? B. J.: — Nem mindenkinek adunk hitelt, de mindenkitől visszakérjük, ez is cégünk üzletpolitikája, és a hitel visszafizetésénél rámenősek vagyunk. A lakosság részéről lenne igény a hitelekre, de a magas kamatok miatt nincs rá fizetőképes kereslet, és a hitelfelvételhez fedezet is szükséges. 50 ezerig a kereset, 100 ezerig valamilyen ingatlan, gépjármű és plusz kezes. Utóbbit csak az elnökkel közösen engedélyezzük. A törzstőke erejéig B. J.: — Ezen kívül működési területünkön (2 város, 6 falu) 13, viszonylag stabil vállalatnak nyújtunk rövid lejáratú hitelt, kft.-knek viszont csak a legritkább esetben és maximum a befizetett törzstőke erejéig. A kft.-ket ugyanis nem ismerjük, hiába befizettek induláskor 500 ezer forint készpénzt, elvileg akár 100 forinttal a számlájukon jöhetnek hozzánk hitelért. G. J.: — Nincs kinek kihelyezni a hitelt, s mivel betétest egyet sem küldünk el — a nyitvatartási időben bármikor jöhetnek — és hogy a kamatot fizetni tudjuk, kénytelenek vagyunk mi is továbbadni forrásunkat. Emellett jelenleg 70 millió a lakossági és ugyanannyi a közületi hitelállományunk. Forgóeszközhiteit csak egy évre adunk, az építési hitel ennél jóval hosszabb A betétek kamatainál az OTP- hez alkalmazkodunk, ha lejjebb mennénk, ami megoldás lehetne a hitelek könnyebb kihelyezésénél, akkor beszűkülne a forrásunk, mindenki az OTP-hez vinné a betétjét. Bár rendkívül szoros költség- gazdálkodást vezettünk be, a kirendeltségek fenntartása igen jelentős összeget emészt fel. K. M.: :— A gazdasági bizonytalanság a takarékszövetkezeteket is felőrölheti. Hogyan képzelik el jövőjüket? G. J.: — Akár úgy, hogy a megyében működő 19 takarékszövetkezetet egyesíteni, a tőkét koncentrálni és akár mint egy kereskedelmi bank folytatni tovább a tevékenységet. Ugyanez lenne érvényes az ország 260 takarékszövetkezetére, amelyeket integrálva az egyik legnagyobb hálózattal rendelkező kereskedelmi bankká lehetne átalakulni. Persze, ehhez a saját tőke elég kevés lenne, a miénk 18 millió forint, a megyében lévő takarékszövetkezeteké átlagban 10 millió alatti. Egy kereskedelmi bank alapításához ugyanis 1 milliárd forint szükséges. Beszűkült a mozgástér B. J.: — A takarékszövetkezeteknek lépni kell valamilyen formában, a régi már nehezen működtethető. És ezt a beszűkült mozgástér, és az a kiszolgáltatott helyzet kívánja, amibe jelenleg is kerültünk, hogy tulajdonképpen függünk azoktól a középbankoktól, ahol a forrásunk egy része kamatozik. Ráadásul ennyire minimális saját tökével nehéz bármibe belekezdeni. Szerintem ha nincs az integráció, lassú sorvadás vár a takarékszövetkezetekre. Nézőjpon^ Hol sírjaik domborulnak M. Magyar László ,,Elvadult tájon gázolok, ős, buja földön dudva, muhar” — jutnak eszembe az ismert verssorok, ahogy Ti- szavasváriban belépek a ma már nem használt római katolikus temető kapuján. Bár a temető elején egy-két sírhalmon látszik a gondos kéz munkája, de egy picivel hátrébb már embernyi gyomok fogadják az arra járó idegent. Ha a figyelmemet nem hívják fel rá, észre sem venném azokat a sűrűben meghúzódó öntöttvas síremlékeket, amelyek alatt a Dessewffy család tagjai alusznak örök álmot. A közelben szomorkodik a megkopott családi kripta is, a bejárata fölött még viszonylag épen a családi címer vonzza a tekintetet. Előtte elburjánzott gyomnövények között márvány síremlékek utalnak újabb családtagokra, gróf Dessewffy Aurél országbíróra, az Aranygyapjas rend vitézére, gróf Dessewffy Emilre, a Magyar Tudós Társaság és a Magyar Földhivatal Intézet elnökére. A tragédiák sem maradnak rejtve a kutató szem elől, domborműbe faragva látható a 16 éves korában elhunyt Dessewffy Nóra alakja. Az önkormányzat vállalná a terület rendbetételét, hiszen kegyeleti parkként Ti- szavasvári idegenforgalmi értékeit gyarapítaná, azonban a temető a római katolikus egyház tulajdonában van, s az egyház mindeddig elzárkózott a szervezett parkosítástól, területrendezéstől. A történelem iránti tisztesség megköveteli, hogy a magyar történelemben egykoron szerepet játszó nagy múltú család tagjai méltó környezetben pihenjenek. Most még megmenthetők az emlékek, s közkinccsé tehetők, de félő, hogy holnapután már mindez késő lesz. S bár meglehet, hogy az elmúlt évtizedekben kicsit csorbát szenvedett magyarságtudatunk, s nem sokat tudtunk a nemesi családjainkról, tetteikről, azonban a meglévő tárgyi emlékek védelme és ápolása hívőnek és nem hívőnek egyaránt kötelessége. Nyár a Tiszán Fellépés előtt SZEKERES TIBOR FELVETELE Napilap-toplista A Heti Világgazdaság a legutóbbi számában a Gfk Hungária Kft. Médiahasználat Magyarországon ’92 című felmérése alapján napilap-toplistát tett közzé. Eszerint a Magyar Nemzet olvasótábora továbbra is folyamatosan és gyorsan zsugorodik, a Kurír olvasókat veszített, a politikai napilapok többségének olvasottsága azonban lényegesen nem változott az elmúlt fél évben. A nemrég elkészült összesítés szerint (a kérdőíves felmérésen alapuló legfrissebb adatok március-áprilisból származnak) a Népszabadság a lista élén, egymillió fölött stabilizálta olvasótáborát, míg a kormánypárti Új Magyarország továbbra is a lista végén tanyázik. A Gfk Hungária adataiból az is kiderül, hogy a jelentősebb megyei napilapok (Kelet-Ma- gyarország, Észak-Magyar- ország) 275—290 ezres napi olvasótábora már nagyobb, mint a közepes olvasottságú országos társaiké. A piackutató intézet szerint a felnőtt magyar lakosság 61 százaléka olvas rendszeresen legalább egy napilapot. Tárca Szűcs István ratás elején, úgy PéA ter-Pál körül minden évben tart a kérészek rajzása. E természeti látványosságot az itt élők tiszavirágzásnak hívják. A magyar nyelv szereti a hasonlatokat, mert az ilyen képi megjelenítéssel fokozni lehet a jelenség szépségét és hatását. A repülő kérészek — mint megbolydult méhraj — szállnak sűrűn, suhogtatva szárnyaikkal a levegőt, amit a parton állók is jól hallhatnak. A repülés iránya megegyezik a folyó irányával, de ez az erő fogytán összegabalyodik. Rohan, messze akar érni, mert tudja, hogy energiája kicsi, alig bírja pár óráig. A rovta élete során táplálékot sem vesz magához, mert szajszer- ve nem alakult, ki. csókevényes. Neki ennyi idő alatt kell teljesíteni a természetbeni küldetését. Mikor e kevés erő fogytán, akkor a legközelebbi tárgyakra is rászáll a víz felett, de még az emberre is. Sőt, kézzel is el lehet kapni némelyiket. A folyó medréből nem repül ki, mert a parti iszapra van szüksége a termékenyített petének, amely 3—4 évig is az iszapban él lárva alakban, hogy azután újra életre keljen, majd egyedül és kizárólag a naszrepülésért, az új- faszaporodásert. Ezután kimerülve a vízre hullanak. A halak ilyenkor degeszre eszik magukat. Még a fenéken élő harcsa is feljön a felszínre. Minden hal tátott szájjal úszik szembe az árral, és alig győzi a zsákmányt lenyelni. Ahogy a sok hal a víz színén nyeli a falatokat, a víz felszíne úgy gyűrűzik, mint mikor az eső bugyborékol. A látvány óriási és megható. A lenyugvó nap színe, a parti növények sokszínű zöldje, a csillogó szőke Tisza víztükre felett a világossárga színű pillangó, tényleg egy virágzó kert színpompájához hasonlítható. A Tisza virágzása minden évben nagy élmény az itt élő embereknek. Estére gyerekek és felnőttek lemennek a part szélére, szinte üd- vözlik és ünnepük a Tiszát e látványáért, és gyönyörködnek naplementéig e természeti csodában. Ez idegenforgalmi nevezetesség is. A virágzás mint esemény a helybelieken túl vonzza az idelátogató vendégeket is. Az elmúlt évben két svájci tudós költözött le erre az időre a tivadari partra, hogy tanulmányozhassa a Tisza virágzását. Minden évben egyszer és a jelzett időben újra lehet rá számítani, mert a természet menetrendszerűen megismétli önmagát. E táj természeti szépségét egyik Tisza menti nótánk örökíti meg legszebben mindnyájunk öröm ere: ,,... alig születik meg, máris semmivé lesz, de az én két szemem kcnnytengerben ázik, úgy vágyom a Tiszát, mikor kivirágzik" A meteorológusok szerint a nyugati országrészben egyidőre „elmúlt a nyár”. A tivadari Tisza-part tele volt fürdözökkel. Működtek a csónakok, vízibiciklik; s végre nem panaszkodtak a „szolgáltató egységek” sem. MOLNÁR KÁROLY FELVÉTELE Kommentár Cérnaszál Szőke Judit m z Újpesti Családsegí- tő Központ nyilvá- m " nosságra hozta a július 1-jén érvényes árak alapján kiszámított létminimum-adatait. Néhány nap múlva bejelentette a kormány a nemsokára aktuálissá váló energiaár-emeléseket. De nő a tankönyvek, a gyógyszerek ára, kiáltják a farkast, a kétkulcsos áfát, ami, ha nem csalódom, újabb drágulási hullámot fog elindítani. Már rebesgetik, hogy a munkanélküliségi ráta az ezredfordulóig a vártnál magasabb lesz, egy kicsit többel és tovább kell együttélnünk, mint számították. Ja, és nagyobb a költségvetési hiány, semmint kalkulálták. Most várok. Azt lesem, ki emeli fel a kezét, jelentkezik önként, hogy tanácsokat adna az utca emberének, \ vagy mikor neveznek ki egy j tárca nélküli minisztert, aki i — más dolga nem lévén —, | kiokítaná a háziasszonyokat, hogyan dunsztolják a szociális segélyt. Épp itt az ideje. Arról is rendezhetnének szimpóziumot, hányféle nincs létezik, hogy kell azt megélni, s beosztani, hogy holnapra is jusson. Nem szeretem, ha valaki úgy dönt, hogy közben fogalma sincs arról, mit gondolnak az emberek az utcán, a műhely padjánál, a varroda néma gépeinél. Átmenet okozta átmeneti a hangulat? Sokféleképpen lehet fogalmazni, de nem lenne szabad fapofát vágni. Egész egyszerűen elvárom a kormánytól, hogy egy kicsit érzékenyebb legyen a közhangulatra. Erre nemcsak annak van oka, aki emlékszik azokra a még ellenzéki korukból származó szavakra, melyekkel az akkori í kormány figyelmét hívták fel j a romló életszínvonalra (..a nyugdíjasoknak már csak csirkelábra telik”)...Nem tudom az okát. de valahogy nem vagyok kiváncsi arra. meddig terjed a társadalom I tűrőképessége, mikor sza- j kad el a cérna. ■ HÁTTÉR: .
