Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-15 / 166. szám
6 Kelet-Magyarország EGYRŐL TÖBBET 1992. július 15., szerda Kidugták a ligetek fáit Tiszadob tájvédelmi körzet lesz? — Tiszadob és környéke hozzánk tartozik, olyan értékekkel, mint a szikes pusztamaradványok, a csodálatos' ártéri galériaerdők, a holtágak úszólápszigetei, az élő Tisza. Nem más ez mint egy kimeríthetetlen gazdagságú természetes génbank. Ezért is szeretnénk ezt a területet a tiszaluci résszel együtt egy egységes tájvédelmi körzetté alakítani. — Hogyan maradhatott fenn itt ez az eredeti ősi állapot? — Minden az embereken múlott, az erdészek például szinte „eldugták" a ligetek fáit. De sajnos nem mindenütt ilyen rózsás a helyzet, meg kell oldani a holtágak vízutánpótlását, vagy tenni kell valamit a felelőtlenül betelepített növényevő halakkal, melyek ki- pusztították az európai vonatkozásban is külön értéknek számító hínárvegetációt. Pézben mérik — Nincsen-e nagyon mesz- sze ez a térség a központtól, tudnak-e ugyan olyan figyelmet szentelni ennek a résznek is, mint a többinek? — Minden területre odafigyelünk, bár költeni rájuk nagyon keveset tudunk, pedig általában az emberek a figyelmet a ráfordított pénzben mérik. Manapság nehéz helyzetben van a természet- védelem, nekünk például erre a célra kétmillió forint áll rendelkezésünkre. Nevelés, pihenés — Tény, a tiszadobi terület működtetése — a vízviszonyok helyreállítása után — néhány százezer forintból megoldható. Itt együtt kell kezelni a természeti adottságokat, a táji értékeket és a „művi” környezetet. Cél, a környéket egyfajta kiállítási kondícióba hozni. — Megnyitni a turisták előtt? Mikor a tapasztalat azt mutatja, ahol az ember megjelenik, csak kárt okoz! — Van’ olyan terület, melynek értékeit kell megőrizni, másikat élő múzeumként kezelni, ami a nevelést és az oktatást szolgálja, de van, amelyiket a pihenés és az üdülés céljaira kell kialakítani. Dobon, ezen a tízezer hektárnál nagyobb területen, mind a három lehetőség megtalálható. — Másik lényeges kérdés, a tervezett autópálya- közelsége. — Most folynak a viták a pontos nyomvonalról. Különben az autópálya a környezetet kevésbé szennyezi, mint egy másik fajta út. Nekünk az a véleményünk, a kijelölést előzzék meg az értékfelmérések és a környezeti hatás- vizsgálatok. Ha pedig az építkezéskor elpusztul egy terület, legalább készüljön róla hiteles leltár, a későbbi táj rekonstrukció miatt. — A jó szakember, a jó tájvédő először a tájat kérdezi meg, mit kell érte tenni — hallottam Öntől —, mit jelent ez a gondolat? Magunkat, magunktól — Egy hazai jeles ökológus, Juhász Nagy Pál fogalmazta meg a legfrappánsabban a környezetvédelem fogalmát. Ennek lényege: saját magunkat kell védeni saját magunktól. Sokáig elfeledkeztek arról, hogy az ember nemcsak társadalmi lény, hanem biológiai is. Megpróbálták kiszakítani a saját környezetéből, az Missziósok zöld csuhában Nagy Marianna Hat évvel ezelőtt, 1986-ban alakult egy természetvédelmi szakkör, mely 1988-ban E- misszió néven egyesületté vált. A név szójáték: a misszió küldetést, az emisszió pedig kisugárzást jelent. Ma már kétszáz tagja, s megannyi szimpatizánsa van az egyesületnek. Két szakkört működtettek. Az általános iskolásoknak a „Zöldikét”, amelynek elsődleges feladata a biológiai ismeretek továbbfejlesztése, a természetbarát életmód megszerettetése. A másikba középiskolások, egyetemisták, főiskolások és dolgozók egyaránt járnak. Ők azok, akik a súlyosabb természet- és környezetvédelmi problémák megoldásán dolgoznak. A cél tehát nemcsak egy fa, egy erdő, egy tó megvédése, hanem a figyelemfelhívás arra, valójában mi is történik körülöttünk. Amiről nem tudunk, amiről nem akarunk tudni (óránként kihal egy növény-, egy állatfaj), hogy ráébredjünk: felelősek vagyunk azért a világért, azokért a növényekért és állatokért, amelyekkel osztozunk a föld felszínén. Az E-misszió egyesület munkája tehát a konkrét természetvédelem, az ismeretterjesztés, a rendezvények szervezése és a kevésbé látványos környezetvédelmi tevékenység. Csak néhány példa: Környezetünk élő kincsei kiállítás, a madarak és a fák napja, és a föld napja. A nyíregyházi Szivárvány Természetvédelmi Oktatóközpont a Kölyökvár után már a Sóstó-erdei Szabadidő Parkban (Vadaspark) működik. Ősztől autóbuszok szállítják ki majd az érdeklődő óvodás- és iskoláscsoportokat. Látványos természetvédelmi eredményeik: a balkányi mamutfenyő védetté nyílvánít- tatása, az apagyi Kenderáz- tató-tó illetve az Igrice-mocsár felmérése és védetté nyílvánít- tatása. Az apagyi tó országos védettséget kapott. Belekezdtek a Tiszta levegőt akcióba, de csak apró sikereket értek el. Ebben a lakosság közönye a ludas. Nyárra az immár hagyományosnak mondható kutatótáboraikat szervezik, amelyek közelebb viszik a résztvevőket a természethez. Hogy megértsük, nem szabad olyannyira kizsákmányolni a növény- és állatállományt, nehogy képtelenné váljanak a megújulásra és kipusztuljanak, hogy nem lehet durván beavatkozni a természeti folyamatokba. Nincs erkölcsi jogunk, hogy más élőlényeket irtsunk ki. Az oldalt összeállította; Tapolcai Zoltán Tiszadob (KM — D. M.) — Manapság sokat beszélünk róla, de annál kevesebb pénzt fordítunk rá, vajon ml ez? A válasz egyszerű: a természet- és tájvédelem. Pedig a természet az ország, az emberiség felbecsülhetetlen kincsei közé tartozik, lerombolása pótolhatatlan károkat okoz. Ezek a gondolatok egy nemrégiben megtartott tiszadobi baráti találkozón hangoztak el, ahol sikerült szót váltani dr. Aradi Csabával a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatójával. evolúciós folyamatból, melynek részeként működik, az élőlények óriási változatosságával együtt. — A környezetvédelmi határértékeket mindenütt az emberre vonatkoztatjuk, holott a rendszer legérzékenyebb tagjára kellene. — Gőgünk miatt van ez, pedig ha elpusztul a környezet, mi is vele pusztulunk. Nem elég egy-két kihalófélben lévő állatot, növényt óvni, az egész élővilágot kell védeni. Nem lehet mindent megnevezni, az egészben benne van minden. Gyakorlatilag a természetvédelmi területek úgy működnek, mint egy ismeretlen értékek rezervátuma. — Valóban, sokszor elhangzik a kérdés, mi szükségünk van nekünk egy lepkére, egy békára, mikor látszatra az semmi hasznot nem hajtanak az embernek? — Ismert a penészgombák története a penicilinnel, de például ki gondolna arra, hogy a jegesmedve szőrzetének utánzásából egy jó minőségű nap- kollektort sikerült előállítani. Szóval milyen jogon mondhatjuk mi ki valamire, hasznos vagy sem? Ez is az emberiség felsőbbrendűségéből adódik, amit végre le kell vetkőzni. ✓ Érdemes olvasni... ...az Atmoszféra, Biokultúra, az Élet és Tudomány, a Fauna Híradó, a Kék Bolygó, a Lélegzet, a Liget, a Magyar Tudomány, az ÖKO, a Természetbúvár, a Természet Világa, a Tudomány cikkeit! Jártamban, keltemben Kincs, ami van! Finczíczki Zoltán Nem kell több száz kilométert utazni, ember nem lakta vidéket felkeresni, ha értékes és ritka növény-, és állatfajokat szeretnénk látni. A Nyíregyháza központjától egy bő órai járásra, Sóstóhegy és a Jósaváros közötti területen található az Ig- rice-rét, ez az értékes természetvédelmi terület. Legjellegzetesebb és legérdekesebb élőlényei a madarak. Az egerészölyv, a kanalasgém, a fekete harkály, a kis őzgébics, a kis- kócsag, a selyemgém. Magyarországi viszonylatban is jelentős bakcsó- és dankasirálytelepe van. Nagy számban láthatók itt védett kétéltűek. Sőt, egy ritka magyar növénykülönlegesség is, a sziki őszirózsa. Mindezek után nem véletlen, hogy természetvédelmi területté nyilvánították az Igrice-rétet. A Kincs, ami nincs című filmben két jó barát addig ügyetlenkedik, míg el nem Ha világos az erdő... Május elején a Sóstói erdőt járva, a Tölgyes csárda mögötti területen, meglepődve tapasztaltam, j hogy túl világos van az erdőben. Ez idő tájt már kifejlődik a lombkorona, és kevesebb fénynek kellene lejutnia a talajra. Éppen ezért kíváncsian néz- i tem fel a lombokra és szomorú dolgokat tapasztaltam. Százaz ágak, száraz csúcshajtások. Csene- vész, sárga levelek, sárgás lombozat Mi lehet a baj? Először arra gondoltam, hogy ezek a tölgyek már túl öregek, hisz ez a rész a legidősebb, és ez a pusztulás természetes. De jobban megnézve „középkorú” egyedeknek bizonyultak. Ez lenne hát a „hírhedt” tölgyvész? A szakemberek szerint főleg a hegyvidéken élő kocsánytalan tölgyet érinti, amely érzékenyebb a környezet változásaira, mint az erdőnkben található kocsányos rokona. Mi okozhatja a pusztulást? Az egyik nézet szerint a fák megbetegedését a környezeti egyensúly felborulása okozza, közismertebb nevén a savas eső. A levegőben levő szennyező anyagok a csapadékkal keveszti a kínkeservesen megkaparintott kincset. Remélem, mi nem járunk így, és nem herdáljuk el közös kincsünket. Miért féltem az Igrice- rétet? Sajnos, már túl közel van a városhoz. Látva a sóstói erdő példáját, félek, hogy újabb és újabb darabokat harapnak ki belőle. Féltem az úgynevezett „kirándulóktól”, akik a „rusnya" kétéltűek agyonverésével, madártojások összetörésével, ágak, virágok letépésével töltik idejüket, csakúgy, mint benn a városban. Gyönyörű, öreg fűzfák között gyalogoltam a minap a tavacska partján. Láttam méltóságteljesen köröző egerészölyvet, tengernyi rikácsoló dankasirályt, a bokrok közt sárga billegetőt, a zsombékok közül kivirított a gólyahír. Ereztem vízi menta kellemes illatát, hallottam a bölömbika hajókürthöz hasonló hangját. Reménykedem, hogy egyre többen lesznek olyanok, akik velem együtt látnak, hallanak és éreznek. veredve különböző savakat alkotnak, melyek a talajra kerülve megváltoztatják a megfelelő kémhatást, felborítva ezzel az igen érzékeny kémiai egyensúlyt. A savas eső általában nem közvetlenül okozza a fa pusztulását. A talaj sava- sodása megváltoztatja a talajban levő részecskék, úgynevezett ionok oldódási viszonyait. A jól oldódó és a növény számára létfontosságú ionokat oldhatatlanná teszi, a károsokat (az úgynevezett nehézfémeket), például az alumíniumiont pedig oldhatóvá. Emiatt borul fel a fa kémiai- és vízháztartása, először a csúcshajtások száradnak el, később az egész fa fokozatosan elpusztul. E nézet szerint addig nem változik a helyzet, míg a környezetvédelem nem lesz hatékonyabb. A másik vélemény az, hogy biológiai betegségokozók (gombák, baktériumok, rovarok) támadták meg a fákat. Úgy gondolom, hogy a környezeti egyensúly megbomlása csökkentette a tölgyek védekező képességét, és ezt tudják kihasználni a károkozók. Ehhez járul még hozzá az utóbbi évek száraz időjárása is. Tennivaló van tehát bőven. S nem csak fűrésszel. Szöveg nélkül... Szekeres Tjbor relvéteue
