Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-14 / 165. szám

1992. július 14., kedd Kelet-Magyarország 3 Marha jó lízing Részvénytársaság a Tejiparnál Nyíregyháza (KM) — több mint 500 tejiparos dolgozó fogott össze, hogy a rész­vénytársasággá alakuló Szabolcs Megyei Tejipari Vállalatnál 51 százalékos tu­lajdonrészt szerezzen. Né­melyikük 1 milliót, mások 500 ezret is felajánlottak azért, hogy a többségi tulaj­don a dolgozók kezébe ke­rüljön. Húsz százalékot a részvényekből kárpótlási jegyért lehet megvásárolni, ezzel a termelői háttért kí­vánják erősíteni. A vállalat július elsejével az Állami Vagyonügynökséghez adta be a részvénytársasággá alakulásról szóló okiratot. A cég privatizációjára nyílt pá­lyázatot írnak ki, a dolgozók a munkavállalói részvény­program segítségével kíván­ják a részvények többségét megszerezni. Megtartják a partnereket Ők 5 millió forintig kedvez­ményes hitelt vehetnek igény­be, a saját erő pedig minimá­lis. Addig azért a kintlévőség behajtása okozza az egyik legfőbb gondot a vállalatnak, ugyanakkor a cég jelentős támogatással akarja megtar­tani a szarvasmarha-tenyész­tőket, értékelte a jelenlegi helyzetet dr. Rudolf János pénzügyi és gazdasági igaz­gató-helyettes. A privatizációs terv készíté­sével egyidőben a már bevált üsző-, fejőgép-, hűtőgépakció után újabba kezdett a vállalat, mondta a szakember, majd erről részleteket is mondott. Az akciónak a tehénlízing nevet lehetne adni, hiszen a szarvasmarha-állomány gya­rapítására saját pénzeszközé­ből 20—30 millió forintot fordít a vállalat. A csőd vagy felszá­molási eljárás alatt lévő ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok kénytelenek megszabadulni szarvasmar­ha-állományuktól, hogy így törleszthessék adósságukat. Azok a vállalkozók, akik állo­mányukat bővíteni kívánják megalkudhatnak ezekre az állatokra, az árat pedig a tej­ipari vállalat fizeti ki, amely a tenyésztővel abban állapodik meg, hogy meghatározott ideig a teljes tejtermelést a cégnek adja le, és a tejpénz­ből törleszti a hitelt, a szapo­rulat viszont az övé. A tehén­lízingnek eme konstrukcióját akár kamatmentes előlegnek is lehet nevezni. Traktort is — Azokat a gazdákat ré­szesítjük előnyben — folytatta dr. Rudolf János —, akik 45— 50 szarvasmarhát tartanak és a háztáji állattenyésztés min­den feltételét megteremtették. Nem zárkózunk el attól sem, hogy az ilyen nagyságban szarvasmarhát tartó gazdák­nak traktorvásárlásra is ad­junk hitelt, hiszen a takarmá­nyozáshoz ehhez is szükség van. Az utóbbi időben Romá­niába, Ukrajnába vitték át a szarvasmarhákat, vagy egy­szerűen levágták őket, utób­bit még a kormány külön pre­ferálta, így jelentősen csök­kent a megyében az állo­mány. Újdonság még a tejiparnál, hogy január elsejétől minden szektorra egységesen alkal­mazott minősítési rendszert vezetnek be, amely nem is a nagyobb zsírtartalmú, hanem sokkal inkább a kevesebb összcsíraszámú tejet részesíti előnyben. Aki betartja a higié­niai előírásokat az literenként 17 forintot vagy még többet is kaphat a kifejt tejért. Manap­ság nincsenek behatárolt piaci területek, mindenki ott ad el, ahol fizetőképes a kereslet. Bár jelentősen esett a megyé­ben is a tej- és tejtermékek fogyasztása, ez kevésbé vo­natkozik a tej, tejföl, túró, vaj vásárlására, sokkal inkább a sajtéra. A sütőiparban már megjelentek a maszek péksé­gek, lesznek-e magán tejüze­mek? Hol a védővám? — Nincs jelentős konkuren­cia — nyilatkozta —, és nem is várható, ugyanis egy min­den igénynek megfelelő tej­üzem felépítése legalább 50 millió forint és ennek a terme­lése a miénkhez arányítva minimális. A meglepetésszerűen az országba importált francia tej sem érint bennünket, eddig csak Budapesten láttam, bár ott igen nagy mennyiségben. Más országok védővámokat alkalmaznak, hogy ne érje meg az alapvető élelmiszerek exportja, mi pedig akkor érte­sülünk az egészről, amikor a boltokban már árusítják. Munkahelyteremtés Munkahelyteremtő támogatásból alakult a H.S.H.B. Bt. Nyíregyházán. Jelenleg 38 főt foglalkoztatnak, kiknek korábban majd mindegyike munkanélküli volt. A négy magánszemély által létrehozott vállalkozás profiljába az alkatrészgyártás, szerszámgép-felújítás illetve -ke­reskedés tartozik. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Milliók klubra, konyhára Nyíregyháza (KM) Egy egészségében károsodott ember nem tudja felvenni a piaci szabályokkal élő tár­sadalom tempóját. Ezért le­hetőséget kell teremtenünk nekik arra, hogy a maguk módján mégis be tudjanak kapcsolódni. A Népjóléti Minisztérium erre — a ko­rábbi évek szociálpolitikai pályázatainak folytatása­ként — 360 millió forintot különített el az ez évi költ­ségvetésben. Pályázhat rá állami és tár­sadalmi szervezet, egyház és magánszemély olyan rehabili­tációs program végigvitelével, amely a munkaerőpiacon hát­ránnyal induló, jelentős mér­tékben megváltozott munka- képességű, fogyatékos embe­rek esélyeit javítja. Képzés, átképzés szervezésével, illet­ve olyan munkahelyek létre­hozásával, amely igazodik a sérült ember igényeihez. Tá­mogatás adható még az ellá­tási hiányokat pótló, az otthon maradást segítő, gondozást, elhelyezést adó formák (idő­sek klubja, fogyatékosok nap­közi otthona, gondozási köz­pontok) tárgyi feltételeire, mérsékelt fejlesztésre. A szociális ellátás rendsze­rének működtetése túlnyomó- részt az önkormányzatok ter­he. A problémákra gyógyír le­het új, más típusú szociális szolgáltatások létrejötte, ame­lyet 100 millió forinttal támo­gatna a minisztérium. Egyre nagyobb probléma lesz a haj­léktalanok ellátása, gondozá­sa is. Támogatást kaphatnak azok, akik menedéket, vagy napi meleg egytálételt tudnak nyújtani rendszeresen a rá­szorultaknak. Részletes információ, s je­lentkezési lap az önkormány­zatok szociális és egészség­üggyel foglalkozó szakembe­reitől kapható. A pályázat be­nyújtásának határideje e hó­nap vége. Tárca T e vén kujon! Lassan már ötvenéves leszel és a szemedet húszé­ves lányokon legelteted! Nem szégyelled magad? — A na- ményi Tisza-parton egy há- zsártos feleség így dorgálta férjét. Való igaz; az őszülő ha- lántékú férfi vigyorogva for­gatta a szemét a félnudista lányok között. Ám nincs ab­ban semmi szégyen, ha a fér­fiember legelteti a szemét. A naményi strandon egyre több fiatal hölgy kínál,, legelni valót". Ezek a hölgyek a bikini­jüknek csak az alsó részét vi­selik. A fiúk, meg a szóban forgó őszülő halántékú ,,kujo- nok" legnagyobb örömére. Tavaly nyáron a forró parti homoknak csak a szélén, a híd közelében nudizott né­hány lány. Most a fövény ele­jén, végén és közepén is van látnivaló a férfiaknak. A tizen­éves fiúk csoportba verődve sétálnak (tavalyelőtt és tavaly folyton fociztak) és úgy tűnik, igen csak forró a homok a tal­puk alatt... A szőke Tisza vize talán lehűti őket... Szomszédom (középkorú kujon) miután jóllakatta a sze­mét, így morfondírozott: ,,Harminc forintot kell fizetni az autó parkolásáért, tíz a be­lépő. A nagy közös zuhanyzó nem működik. így legalább az ember kap valami látnivalót a pénzéért. A pénzről jut eszembe! Kiskatonáknak, meg kujonoknak a szezonban menetrendszerű autóbuszjá­ratokat indíthatnánk Nyíregy­házáról és Mátészalkáról. A busz oldalán reklámként nudis lányok fényképe volna látható. Zsúfolt járatokra lehetne szá­mítani, egy kis adó be nem vallással néhány nyáron meg- tollasodnánk”. — Honnan lenne kétmilliónk a két buszra? — vetettem közbe a szomszédnak. Mire ő: — Igényelnénk a vissza nem térítendő, munkahelyte­remtő alapból. — Miféle munkahelyekre gondolsz? — Két sofőr, plusz tíz pá­lyakezdő munkanélküli lány. A lányoknak az lenne a dolguk, hogy naphosszat nudiznának a parton. Az újszerű vállalkozásról szomszédomat lebeszéltem, így is van látnivaló a naményi strandon. Csak jöjjenek, jöjje­nek! Lendüljön meg a fantá­zia, s lendüljön fel a turista- forgalom! Külföldi férfiak is jöj­jenek, ha kemény a valutájuk. Nézőpont) Magyar tragédia Cselényi György M int köztudott, a mi­nap két magyar or­vos sajtótájékozta­tón bejelentette: az általuk kidolgozott módszerekkel AIDS-betegeket eredmé­nyesen gyógykezelnek. A hírt egészségügyi és más körökben enyhén szólva kétkedéssel fogadták. Hogy ez mennyire indokolt, azt majd az idő, s a szakértői vizsgálatok megmutatják. Az eset azonban egy szo­morú jelenségre is felhívja a figyelmet. Döbbenetesnek tartom, hogyha magyar emberek valamilyen szenzációszám­ba menő bejelentést tesz­nek, akkor sokan — az adott területen magasan képzett szakértők is — töb­bek között azzal érvelnek: Amerikában és a világ más részén dollármilliárdokat for­dítanak a téma kutatására, mégsem értek el átütő ered­ményt. Szerintem az ilyen bizonygatás tragikus, mert óhatatlanul is azt sugallja: az itteni honpolgár hogyan vélheti úgy, hogy például az AIDS gyógyításában jó úton halad? Úgy vélem, nincs ki­zárva, hogy magyar szak­emberek érjenek el világra­szóló eredményt, még ha a gazdag országokban élő kollegáikhoz kepest kisebb is az esélyük. Ha betegek szervezetét sikerül olyannyira felerősíte­niük, hogy ott az AIDS víru­sa, vagy ki tudja, mi, évekig nem tudja kifejteni hatását, vagyis e beteg nemhogy nem hal meg, hanem ugyanúgy élhet mint az egészséges ember, akkor a két doki máris kitűnő ered­ményt produkált. Ha az adott már-már világméretű probléma megoldásától mondjuk képletesen száz kilométerre vagyunk, s a két magyar orvos ahhoz csupán néhány centiméterrel visz közelebb, már azt kell mondjuk: szép volt, fiúk! Ha dr. Szikra Tamás és dr. Lenkei Gábor szélhá­mos, üssék meg bokájukat, de ameddig erről nem lehe­tünk száz százalékig meg­győződve — már csak azért sem, mert a két orvos állító­lag a témával kapcsolatos minden tudományáról egye­lőre nem akar nyilatkozni — talán mégsem törvényszerű a pályáról teljesen lesöpörni, s átvitt értelemben furkós bottal kergetni őket. Tivadaron, a kis szatmári Tisza-parti községben egyre nagyobb figyelmet fordítanak az idegenforgalomra. Sorra épülnek a hétvégi házak, nyaralók, emellett a sá­torral érkezőkre is gondolnak, a Katica kempingben kitűnő környezetben állíthatják fel sátraikat a turisták. ELEK EMIL FELVÉTELE Kommentár Sokan vagyunk? Kállai János M ár öt és fél milliárd! Uram Isten! Mennyi­re megsokasodtunk József Attila mostanában alig-alig idézgetett ,,kétmil­liárdos" verse óta. És na­ponta százmillió ember éhe­zik szerte a földkerekségen. Megrázó, felkavaró tv-tudó- sítasok Afrika sivatagi öve- zeteinek csontsovány ten- gődőiről, a puffadt hasú ázsiai gyerekekről, Dél- Amerika bidonvilljeinek hihe­tetlen szaporaságú lakóiról. Fotók, beszámolók, szo­ciográfiai, demográfiai fel­mérések. Sokan vagyunk, és — ez kiszámítható — egyre többen leszünk. Nekünk, magyaroknak, persze meglehetősen para­dox helyzetünk van (és lesz) ebben a népességi detoná­cióban, hiszen bármennyire tágítjuk is a magyarok világ­összessége fogalmát, bi­zony fogyatkozunk. Az ez­redfordulóra a határainkon belül élő magyarság létszá­ma tízmillió alá csökkenhet. Persze, a jelenlegi, jobbára kényszerítő motívumok ha­tására megindult népván­dorlás az erdélyi, a volt-ju­goszláviai, a kárpátaljai (nem beszélve a csak felté­telezhető, más irányokról) magyarság hozzánkáramlá- sa javíthat valamit a statisz­tikán, de a lényegen ez sem változtat. Távol álljon tőlem a ro­mantika korában oly sokszor megjelenített vízió, a beol­vadás, a nagy népekbe asszimilálódás rémképe, vagy a szétszóródás, az ,,oldott kévédként való szét­hullás gondolata. A megma­radásunkban mindig hittem, hiszek most is. De, ha vala­miben, akkor a nemzet lét­számbeli gyarapodásának igazi létkérdésében a hit ön­magában kevés. A hozzá társítandó plusz pedig sok, nagyon-nagyon sok! Létbiz­tonság (nemcsak szűk réte­geknek!), stabil gazdasági- társadalmi-politikai feltéte­lek, és a mindezekben való, tényleges gyarapodás. Ha nem egyik napról a másikra, de mindenképpen tovább­élésre kötelezően. Mert ezek nélkül szinte észreve­hetetlenül picinyke ponttá zsugorodhatunk a tízmilliárd felé tartó, világnépesség óceánján. És akkor nincs az a távcső, amivel észrevehet- nek bennünket... HÁTTÉR

Next

/
Thumbnails
Contents