Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

4 Kelet-Magyarország 1992. július 2., csütörtök TÚL A MEGYÉN Külpolitikai jogyzot Mit ér az észt koma? Györke László U krajnában a (kupon (rubel) — a jelek szerint — nem so­kat |ér, Ihiszen unnak ide­jén az orosz rubelhez vi­szonyított i— /beharango­zott •— tízszeres értéke eleinte csak fogyott, ma pedig már kevesebbet ér, mint amaz. Néhány napja vezették be Észtországban az észt ikoronát. (Vajon ez az új ■pénz mit ér? Egy Tallinnban tanuló kárpát­aljai diák a helyszínen él­te meg u „pénzbeváltást." Milyen tapasztalatokkal? — Már (négy hónappal ezelőtt elkezdték a munkát az illetékesek. Lakókörze­tenként, illetve a munka­helyeken kijelölt egy-egy pénzbeváltót, amely először regisztrálta az igényeket. Jellemző, hogy a lakosság túlnyomó többsége — első­sorban az oroszok •— nem vették komolyan a >dolgot, s nem iratkoztak fel. Jel­lemző módon a diákok kö­zül sem sokan jelezték, hogy kérnek az új pénzből. Aztán jött a meglepetés. A rendelkezés értelmében ugyanis, aki nem jelezte előre igényét az észt koro­nára, bizony hoppon ma­radt. Egyébként 1500 rubelt 10:1 arányban váltottak be. Azaz 10 rubelt kellett fizet­ni egy észt koronáért. Aki­nek ennél több rubelje volt, és >be akarta váltani, az már rosszabb árfolya­mon juthatott észt koroná­hoz. Tényt, hogy az ^észtek a pénzváltást átgondoltabban hajtották végre, mint az ukránok. Az észt koronát ugyanis ,,hozzákötötték” a német márkához. Az indu­láskor nyolc észt korona ért egy német márkát. Konvertibilis tehát az észt korona? Egyelőre még kérdőjelet tesznek a mon­dat végére. De érdemes megállni egy mozzanatnál. I A pénzbeváltás előtt Tal­linnban számtalan olyan üzlet volt, amely tele volt tőkés áruval. Ám ezekben a boltokban csak nyugati va­lutáért, pontosabban finn márkáért lehetett vásárol­ni. Amint bevezették az észt koronát, megszűntek az úgynevezett valutásbol­tok. Az észt ikorona tehát mindenütt jó pénznek szá­mít ma Észtországban. Csak az a kérdés, med­dig... Forró nyomon Áz asszony nem félt Göncz újból nemet mondott Veszett fejsze nyele? Piacra tekingető k sgazdaságok Nyíregyháza (KM — CSGY) — Is­meretlen tettes behatolt a Sza­bolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat nyír­egyházi Vasgyár utcai iro­dahelyiségébe, ahonnan 400 ezer forint értékben műsza­ki cikkeket lopott el. Az ügy­ben a rendőrség nyomozást indított. A megyeszékhelyi rendőr- kapitányság eljárást indított egy gyöngyösi férfi ellen, aki a nyíregyházi Tokaji úti pia­con, az általa a kecskeméti Export Automobile Autóköl­csönző Kft.-től bérelt 400 ezer forint értékű Fiatot egy nyír­egyházi lakosnak 2 lóért el­adta, Az ügyben a rendőrség nyomozást folytat. Eljárást kezdeményeztek két nő ellen, akik június 29- én éjjel Nyíregyházán, a Vas­vári Pál utcában garázdál­kodtak, s a velük szemben intézkedő rendőrökre támad­tak. Egy férfi június 20- án 17 és 18 óra között Ti­szadadán bement egy 31 éves asszony lakásába, akitől pénzt kért. Közben a nőt azzal fe­nyegette, ha nem ad neki, megerőszakolja. Mivel az asz- szony nem engedelmeskedett, a váratlan vendég bántal­mazta. Ismeretlen elkövető miután június 29-én 22,30 órakor Vá- sárosnamény közelében a 41- es főúton kiszállt Trabantjá­ból, megtámadott egy ver­senykerékpárral közlekedő fiút, akitől a 22 ezer forint értékű biciklijét erőszakkal elvette. A rendőrség és a mentők tájékoztatása szerint, július 1-jén igen sok közúti baleset 'történt megyénkben. Közülük halálos kimenetelű volt az az autós árokba borulás, ami a kocsordi hídnál történt 15 órakor. Egy nagy sebességgel haladó személygépkocsi négy utasa közül egy nem élte túl az árokba zuhanást, és a bal­esetnek még van egy életve­szélyes és két súlyosan sé­rült áldozata is. Budapest (MTI) — A köz- társasági elnök sajtóirodája szerdán eljuttta a hírügynök­séghez Göncz Árpád levelét, amelyet Antall József kor­mányfőhöz intézett. Ebben az elnök tájékoztatja a kor­mányfőt, hogy dr. Gombár Csabát a Magyar Rádió, il­letve dr. Hamkiss Elemért, a Magyar Televízió elnöki tisz­téből nem menti fel. Dönté­sét többek között ekképp indokolta: „Figyelemmel arra, hogy a Miniszterelnök Űr 1992. júni­us 22-én kelt javaslata kap­csán dr. Gombár Csaba bi­zottsági meghallgatása nem történt meg, az előterjesztés nem felel meg a hatályos tör­vényi rendelkezéseknek. Mi­vel Miniszterelnök Űr uta­lása olyan korábbi dokumen­tumra vonatkozik, amely mint. formai követelmény ko­rábban már elbírálásra ke-. rült, az előterjesztés hiánya nem volt pótolható. Az előterjesztés rtehát, mi­vel a hatályos törvényi ren­delkezésnek nem felel meg — az Alkotmánybíróság 48 1991. (IX. 26.) AB határozatának iránymutatása szerint—y kö­telezi? elutasítanom! óisii Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság álláspont­ja szerint felmentési javaslat esetén az előterjesztés telje­síthetőségét nem a felmen­tendő személyre, hanem az érintett intézmény működő- képességére vonatkozóan kell mérlegelni, a Magyar Rádió elnökének felmentésé­Neves újságírók próbálkoz­nak azon, hogy felkészítsék a védtelen meggy termelőket az irreálisan alacsony felvá­sárlási ár elfogadására. Még ijesztgetik is a termelőt az­zal, hogy aki a 30 forint kö­rüli áron nem adja a termé­két, nem tudja majd kinek eladni. Túltermelés van, egész Európában kicsi a ke­reslet — írják. Pedig az igaz­ság nem ez. Ez a kereskedő-, felvásárló szervezetek árle­szorító összefogásának az erőlködése a meggybetakarí­tás főszezonja előtt. Meggy­termelőt nem nagyon kérdez­getnek publicistáink afelől, hogy a termelés költségei hogyan alakultak ez évben. Saját félhektáros meggyül­tetvényem költségeit számol­va 25 forint közvetlen költ­ség terhel egy kiló, szaksze­rűen telepített és gondozott minőségi meggyet. Ha ezt a ráfordítást — mivel a száz­ezer forintot jóval meghalad­ja - hitelből finanszírozom, máris 35 forint egy kiló áru önköltsége, nyereség nélkül. Ha 15 forint szolid nyeresé­get akar a termelő, akkor a Kedves Takács Péter! Június 26-án megjelent írá­sával kapcsolatban részben pontosítani szeretnénk az MDF-piac történetét, részben egy másik lehetőséget aka­runk felvázolni a piac mű­ködésével kapcsolatban. 1989-ben, az MDF válasz­tási propagandájának része­ként indult be a Jósaváros szélén az önszerveződő piac, melynek megszervezésében Marinka Mihály vett részt — ő már nem az MDF tagja —, olcsó árakat biztosítva. Az akkori Nyíregyházi Városi Tanács azzal adott segítséget, hogy engedélyezte a piac in­dítását és biztosította annak takarítását. Azóta a piac nagyra nőtt, jól szolgálja a környéken élő közel 20 ezer ember igényeit, ezért a már működő árusítási lehetőséget őrizni kell. Azt azonban, hogy jelen­leg a vevők méltatlan körül­mények között, porban és pi­szokban vásárolnak, valamint re irányuló előterjesztés az alább, a Magyar Televízió elnökének felmentésével kapcsolatban mérlegelt szempontok alapján tartal­mi okból sem volna teljesít­hető. A hatályos jogi szabályo­zás szerint a Magyar Televí­zió élén egyszemélyi felelős vezető — az elnök — áll, és egyelőre az -elnöki tisztség megszerzésének (és elvesz­tésének) jogilag szabályozott rendje adja az Alkotmány­bíróság által megkívánt ga­ranciát. A Magyar Televízió kine­vezett alelnökével, dr. Nahiik Gáborral szemben — bár al­elnöki kinevezésének nem volt akadálya — fennállnak a Magyar Televízió elnökévé kinevezése megtagadásának feltételei. Értékelésem sze­rint dr. Nahiik Gábor veze­tése alatt az intézmény (az elnöki kontroll nélkül) nem képes biztosítani a társada­lomban meglévő vélemények teljes körű kifejezésre jutta­tását, az elfogulatlan tájé­koztatást, így meggyőződé­sem, hogy fennáll annak le­hetősége, hogy dr. Nahiik Gábor nem képes ellenállni a közmédia területén jelen­leg tapasztalható különböző irányú külső és belső befo­lyásoknak. Ezért szükségesnek láttam, hogy az alkotmány 29. parag­rafus (1) bekezdésében írt kötelességemet teljesítve dr. Hankiss Elemér felmentésére irányuló előterjesztést tar­talmi okból utasítsam el.” felvásárlási árnak minimum' 50 forintnak kellene lenni. Ahogy én látom, erre a 15 forintra ez évben is a keres­kedők, felvásárlók pályáznak: kinek többsége még csak re­keszben látott meggyet, a ta­valyi példa alapján. Engem több külföldi cég képviselője megkeresett meggytémában. A kertemet is megnézték. Hatvan forint körüli árról tárgyaltunk, helyszínről szállítva. Ötven forintos ajánlatom már van, pedig én nem is vagyok még olyan nagykereskedő. Hol vannak a mi profi kereskedőink? Ki mondja az újságíróknak az árakat? Vagy a meggytermelőket elég beijeszteni, és örülnek, ha megszabadulnak a meggy­től? Nem! Érdekszövetség kell, de gyorsan! Ha nem adják meg a reális árat, nem ad­juk az árut: lefagyasztjuk vagy feldolgoztatjuk közös kockázatra. Dr. Mónus Bertalan marketingigazgató „PRIMÓKER” KFT. azt, hogy az árusok élelmi­szer-higiénés szempontokból elfogadhatatlan körülmények között árusítanak, közegész­ségügyileg kifogásolható kör­nyezetben, gondolom, ön sem tagadja. A megoldásra két javaslat született. Az egyik, amit ön és az MDF-frakció javasolt: maradjon jelenlegi helyén a piac, épüljenek meg hozzá a kisegítő létesítmények és egy későbbi időszakban kapjon betonborítást a terület. A másik lehetőség az, amit a korábbi tanács próbálkozá­sai után Kalocsai Gábor, fi- deszes képviselő indított út­jára: költözzön ki a Volán autóbusz-parkolója a Krúdy és Korányi utca sarokról és költözzön át erre a területre a jósavárosi piac. Itt a terü­let zárt, tisztítható, megvan­nak a szociális létesítmények, illetve ezek bővíthetők. Java­solni fogjuk, hogy a Volán számára az önkormányzat té­rítse meg a költözés közel 30 milliós költségét. (Ferenczy Europress, Nyé) — A magyar mezőgazdaság évtizedekig sikeresen expor­táló ágazat volt. Csupán egy példa: a volt Szovjetunió a nyolcvanas években, amikor még a rubelelszámolás volt az általános, gyakran vásá­rolt húst és gabonát akár dollárért is Magyarországtól. Az agrárgazdaság a KGST- országok hasonló termelői között előkelő helyen állt, s bár a szállított termékek többségének minőségi szín­vonala nemzetközi összeha­sonlításban csak közepes volt, a rosszul ellátott Kelet- Európa biztos piacot jelen­tett. A változás jeleit már a nyolcvanas évek végén, de különösen a nyugati piacok megnyitása után érezni le­hetett. A magyar mezőgaz­daság termékei iránt Orosz­ország ma már közel sem olyan mértékben érdeklődik, mint korábban, s az Európai Budapest (MTI) — Szer­dán zárt üléssel folytatta munkáját az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, an­nak ellenére, hogy a rendes ülés kedden befejeződött. Há­rom nyilvános meghallgatás szerepelt a zárónap program­ján. A menekültügyekről Boross Péter belügyminiszter, a környezetvédelemről Ke­resztes K. Sándor a tárca ve­zetője számolt be, Pungor Er­nő, tárca nélküli miniszter pe­dig Atomerőművek Kelet- Európában címmel tartott előadást. Az Európa Tanács Parla­menti Közgyűlésének Migrá­ciós, Menekültügyi és De­mográfiai Bizottságának ülé­sén a belügyminiszter emlé­keztetett arra, hogy a ’80-as évek közepén fordulat kö­vetkezett be a folyamatok­ban: míg az ’50-es évektől A felszabaduló, jelenleg MDF-piacként működő fü­ves térségen pedig kapjanak lehetőséget azok a vállalko­zók, akik itt benzinkutat, esetleg szórakozóhelyet, de főleg a jósavárosi lakók ál­tal nagyon várt garázsokat építenének. Az igazsághoz tartozik, hogy ez többe kerül, mint a jelenlegi helyzet fenntartá­sa. Ugyanakkor végleges és a szabályoknak megfelelő helyre kerülne a piac, be­épülne a jelenlegi MDF-piac helye, szolgáltatásokat nyújt­va ezzel Jósaváros lakóinak, és környezetvédelmi szem­pontból nem lebecsülendő, hogy az autóbuszok elkerül­nének a környékről. Kedves Képviselő Űr! Talán célszerűbb lenne kö­zösen megvitatni minden érintettnek, hogy melyek az önkormányzat lehetőségei a piac ügyében. Ne nyissunk versenyt, hogy mely párt vé­Közösségen belül jelentős versenytársai vannak a ma­gyar termékeknek. Ugyanak­kor a hazai mezőgazdaság előretervezését a most zajló tulajdonosváltás is befolyá­solja, a termelőszövetkezetek zöme már nem gondol 4—5 évre előre, az új tulajdono­sok pedig még csak ezután jutnak a földhöz. A piac minderre aligha le­het tekintettel. Mi lehet a kiút? Sok éves külföldi ta­pasztalatok bizonyítják, hogy a nyugati piacokon csakis jó minőségű, s az EK előírásai­nak megfelelő termékekkel lehet tartósan jelen lenni, a magas hazai ráfordítások el­lenére meglehetősen nyo­mott árakon. A piac felé te­kingető kisgazdaságok nem tehetnek mást, el kell szán­niuk magukat a szerkezét- váltásra, a csökkenő gabo­natermelésre, s több figyel­met kell fordítaniuk az ipari növényekre. kezdve hazánk menekültek, kivándorlók „kibocsátó” or­szága volt, addig az elmúlt években ellentétes mozgás indult meg, és mint „vi­szonylag liberálisabb egy- pártrendszerű ország” befo­gadóvá vált. Jelenleg 100 ezer mene­kült, illetve menedéket ke­reső ember tartózkodik Ma­gyarországon, a zömében magyar nemzetiségű beván­dorlók száma pedig 72—74 ezerre tehető. Különösen kö­zelről érinti Magyarországot a délszláv válság menekült- áradata. A harcok sújtotta területekről 40—50 ezren ke­restek menedéket hazánk­ban. Amint az összecsapások súlypontja távolodik a ma­gyar határoktól, egyre töb­ben jönnek át Boszniából. A napokban például 600 sebe­sült érkezik Magyarországra. di jobban a kisember érde­keit, hiszen ez a szándék több (jártban is létezik, csak rit­kán hisszük el egymásról. Mi nem az ütközések, hanem az együttmunkálkodás mellett vagyunk. Tisztelt Jósavárosiak! Ismerjék meg az alternatí­vákat és az önkormányzat je­lenlegi lehetőségeit. Ezért szeretettel látjuk önöket jú­lius 15-én, 18 órától a jósa- városi közösségi házban (Ungvár sétány 33.), hogy kö­zösen gondolkodjunk a jó­savárosi piac lehetőségeiről. Ez hozzásegítené a képvise­lőkét ahhoz, hogy augusztus 16-án, a közgyűlésen döntést lehetne hozni a feladatokról és a finanszírozás lehetősé­geiről, természetesen addig is biztosítva a jelenlegi piac működését. Az MSZP-£rakció és a jó­savárosi egyéni képviselők nevében: Csabai Lászióné AT&T USA Direct MAGYARUL 00*800-01112 ★Várjon a második tárcsahangra Meggyet reális árért! HOZZÁSZÓLÁS MDF-es, vagy jósavárosi piac? Bezárt a közgyűlés Nyilvános meghallgatások A Nyíregyházi Evangélikus Gimnáziumban szeptember elsején 150 elsős kezdi meg tanulmányait. Az evangé­likus egyház a gimnázium : gazga ójának 3ánsak Ist­vánt :r riyffegyUáZ:. ':anár- - képző főiskola volt tanárát nevezte ki, aki három évre szóló megbízást kapott. Budapest (MTI) — Vissza­kapta régi gimnáziumi épü­letét az evangélikus egyház Nyíregyházán, ahol korábban 1806 és 1948 között működ­tetett gimnáziumot. Az in­tézményt — jelképesen Endreffy Ildikó, a város al­polgármestere adta át szer­dán Bozorády Zoltán espe­resnek. Evangélikus gimnázium

Next

/
Thumbnails
Contents