Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-09 / 135. szám

>2, június 9., kedd HATTÉR Cserélik az izzókat Hogy az est leszálltával se boruljon teljes sötét­ség útjainkra, az esedé­kes javításokat, izzó­cseréket a Titász dolgo­zói folyamatosan vég­zik Balázs Attila fa vétele Közel a konvertibilitáshoz Exkluzív interjú Bőd Péter Ákossal, az MNB elnökével Nyíregyháza (KM) — Csökkenő betét-, stagnáló hi­telkamatok és egy igen lassú gazdasági növekedés Hogy vélekedik erről Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke, aki a megyei sajtó munka­társainak a múlt héten Nyíregy­házán tartott tájékoztatót. La­punkat Máthé Csaba képvisel­te. — A kormányzatnál eltérő vélemények hangzanak, ei a magyar gazdasági növeke­désről Ön szerint az infra­strukturális beruházásokat kellene jobban finanszírozni, vagy továbbra is érdemes az ipari termelésbe fektetni a pénzt? — Az infrastrukturális fejlesz­tésben a. Iwmányzat szerepét még ázofc-fefefri kritizálják, akik azt hangoztatják, hogy a kor­mány ne foglalkozzon köz­vetlenül a gazdasággal. Ez a Jkérdós pem úgy merült , fel, hogy vágy az" ipar fejlődjön, vagy például az autópálya épüljön, hanem úgy, hogy a kormányzat hajlandó-e fej­lesztő szerepet vállalni. Ebben a régióban igenlő választ kell adni, de nézzük, miben segít­sen. Szerintem kevésbé az iparban, hiszen nagyobb a koc­kázatvállalás, ellenben útépí­tésben, telfonhálózat-fejlesz- tésben közművek kiépítésé­ben igenis vállalkozzon a kor­mányzat. A gazdasági fejlődés legnagyobb gátja napjainkra nem a sokat emlegetett tőke­hiány, hanem az infrastruktúra hiányosságai. Az infrastruktu­rális fejlődés magával vonzza a gazdaságit is. A jegybank álta­lában nem örüi annak, ha az ál­lam költekezik, de ha a pénzt például autópályára költik, azt üdvözöljük. — A jegybank mennyire tud kiállni a hitelkamatok csökentése mellett, ha már a betétek kamatait, ha kis mértékben is, de lejjebb szál­lították? — A jegybank egyre kevésbé finanszírozza a kereskedelmi bankokat, amelyeknek a for­rása tipikusan nem az MNB-től, hanem a lakosságtól, a vállal­kozóktól, cégektől származik. Mi ugyan csökkentjük a kama­tokat, de nem ettől függ a ka­matok mozgása. Egyfelől az gátolja a hitelkamatok csökke­néséi, hogy viszonylag magas a forrásköltség,, sok bank nagy hozamú értékpapírt ígért a lakosságnak, egymásra licitál­nak a bankok, erre még rára­kódnak a működési költségek, a tartalékalap összege, vala­min* a forrásadó is beépül, így a hitelek kihelyezésénél ;a szá zalék közelebb lesz a negyven­hez, mint a harminchoz. Lej­jebb menni a betéti kamatokkal igen nehéz, akkora a verseny­helyzet. Elég sok pénz Van a magyar gazdaságban,; nem igaz, hogy restriktiv a périzpoli- tika, azonban kevés az 'olyan adós, amely megbízható, aki pedig minden pénzt megad a hiteihez, az lehet, hogy komoly­talan, attól pedig a bank riad vissza. Amíg nem látunk tisztán — a többes szám a kormányra, a jegybankra, a kereskedelmi bankra vonatkozik — a csőd- és a felszámolási eljárások hatásáról, addig nehéz1 arra számítani, hogy nagyarányú hitelezés induljon meg és a ka­matszint jelentősen csökken­jen. — Ön korábban kijelen­tette, hogy a forint Közép- Keiet-Európa kulcsvaluta szerepét töltheti be. Miért becsülik meg ennyire a fo­rintot? — A magyar forint két szem­pontból is értékes pénz. az egyik, hogy a szigorú monetáris Június elején megkezdték az egres felvásárlását Az in­duló ár 25—26 Ft/kg körül mozog. Felvételünk Újfe- hértón, az Áfész feivásárlótelepén készüit Szekeres tibor felvétele politika következtében az érté­két nem vesztette olyan mér­tékben, mint sok más valuta és ezért ralatíve ebben a régióban felértékelődött, ha csak a valu­tákhoz viszonyított feketepiaci árfolyamra gondolok. A másik, hogy elég közel állunk a prak­tikus konvertibilitáshoz, az itt működő vállalatok a profitjukat repatriálhatják, a forint meg­őrizte uralmát az országon be­lül, elkerültük azt, amit doilar- izációnak neveznek. Példád a zloty teljesen elértéktelenedett és hasonló a tendencia a rubel­nél. A forintot jegyzik a környe­ző országokban, és van esély arra, hogy ugyanolyan pénznek tekintsék, mint például a schil- Iinget vagy a márkát. Hosszabb távon szeretnénk, ha a pénz­ügyi, banki élet ebben a régió­ban mintegy bizonyos központ jelentkezne. — Az utóbbi hetekben néhány nagyobb botrány ráz­ta meg a banki világot. A jegybank ellenőrzi-e például a takarékszövetkezeteket? — Folyamatos az ellenőrzés és a jegybanki vizsgálat egyfaj­ta életbiztosítás. Ez a bankok érdekét szolgálja, hiszen az in­tézmény a betétesek pénzével gazdálkodik. Nagyobb a fele­lősség, mintha valaki a saját pénzét kockáztatja. A pénzfor­galom, a pénzkivétel zavartalan lebonyolítása miatt szükséges az ellenőrzés, jelenleg a taka­rékszövetkezetek felülvizsgála­ta zajlik, éppen a gávavencsel- lői eset miatt ez nem haszonta­lan. — A csődhullám megren­díthet-e néhány bankot, amely a hatalmas hitelek mi­att esetleg működésképte­lenné válik? j ; — A magyar bankrendszer elég jelentős tartalékokat hal­mozott fel, részben a nyereség terhére, a bankok többsége a nyereségadó befizetése helyett saját vagyoni helyzetét erő­sítette meg. Ezek a felhalmo­zott értékek elégnek bizonyul­nak az egész bankrendszer­ben. Egyes bankok kockázatos üzleteiket kivitték egy más vál­lalkozásukba, egy leányválla­latba, amely lassan működés­képtelen lesz, de így ezzel a tranzakcióval az anyabank mű­ködését nem veszélyeztetik. A pénzintézeti szabály alapján elvileg nem fordulhat elő, hogy egy bank csődbe jusson. Mivel emberekről van szó, előfordul­hat csalárd vállalkozás, de ez nem a bankrendszert meghatá­rozó intézményeknél. — A keresztbetartozásokat a kormány korábban egy fél év alatt akarta felszámolni, de ez nem sikerült. Milyen megoldás kínálkozik Ön sze­rint? — Kelet-Európábán volt egy kísérlet, hogy az örökölt körbe­tartozásokat számítógéppel ki- nettózzák, Pluszpénzt akartak bedobni a rendszerbe, amely végigfut és minden rendben lesz. Viszont az a gond, és ami­att nem sikerült, hogy áz adó­sok egy része nem tud fizetni, ezt semmilyen pénzügyi vagy számítástechnikai trükkel nem lehet segíteni. Az a megoldás, hogy a hitelező tudomásul ve­szi, hogy 100 egység hitele nem ér annyit, örül ha ennek töredékét visszakapja. Ezen­felül jogi és gazdasági alap- problémákhoz is hozzá kellett nyúlni, így született a csőd­törvény.. A pénzügyi fegyelem­ig bizonyos illúziók fűződtek, fiftgy IPAJd a piacgazdaságban ^gvcfösul, a jelenlegi példa rierrj ezt mutatja. Amelyik cég csődbe jut, és nem tud hitele­zőivel megegyezni, azon már csak a felszámolás segít. — Köszönöm az interjút. Polgárőrség Tiszadobon Nyíregyháza (KM — CSGYjf * — Tiszadobon negyvenfős pol­gárőrség tevékenykedik, mely­nek vezetője Bugya István ál­talános iskolai testnevelő tanár. A csoport múlt év októbere óta őrködik a lakosság vagyona fe­iert. Gyakran a körzeti megbí­zottakkal I együtt teljesít Szol­gálatot. Ármunkája eredménye­ként a községben kevesebb a betörés. A tiszadobi polgárőrséget a helyi polgármesteri hivatal is tá­mogatja, hiszen részére 300 ezer forintot megszavazó I Az őrség rendelkezik egy Niva tí­pusú személygépkocsival. Nem akarnak fegyveres tes­tület lenni, de úgy érzik, a pol­gárőrség társadalmi elismeré­se, illetve jogi, erkölcsi megbe­csülése lehetne jobb is. Szerin­tük a Belügyminisztériumnak a polgármesteri hivatalokon ke­resztül a polgárőrségek támo­gatására anyagi keretet kellene biztosítani, valamint nagyobb jogi védelemre is szükség len­ne. A polgárőrség tagjait az ön­védelmi lőfegyverigényük el­bírálásakor előnyben kellene részesíteni. Kameraközeiben a TRIDEA Mátészalka (KM — R.J.) — Mint azt a két hete megtartott hatoslottó-sorsolása közvetíté­séből megtudhattuk, a helyszí­nen született döntés értelmé­ben a mátészalkai TRIDEA Természetvédelmi Egyesület nyerte el a Szerencsejáték Rt. százezer forintos támogatását, amely összeget felszerelés vá­sárlására igényelték. Végleges döntés ugyan még nem szüle­tett, de nagy a valószínűsége annak, hogy a pénzt video­kamera vásárlására fordítják, ami lehetővé tenné a fiatalok számára a természetben ta­pasztalt jelenségek, valamint saját szakköri fogiaikozásaik megörökítését. Nézőpont J A héttornvú csoda Kovács Éva M i még csak vitatkoz- gatunk, készülőd- getünk, a spanyol- országi Sevillában azonban már javában tart a világki­állítás, amelyen természete­sen mi, magyarok is részt ve­szünk. Bár sok idő nemigen telt el az ünnepélyes meg­nyitó óta, annyi máris bizo­nyos, világra szóló, örömteli a sikerünk. Már ha a hírek­nek, a különféle sajtómeg­nyilvánulásoknak hinni le­het... De ne vágjunk a dolgok közepébe, menjünk szép sorjában. Az tény, hogy Se­villában a Makovecz Imre ál­tal papírra álmodott, s kiváló kivitelezői munkájukért a na­pokban kitüntetett mesterem­berek munkáját dicsérő hét- tornyú pavilon reprezentálja Magyarországot. Közepén egy fa áll, melynek az üveg- padlón keresztül szabad szemmel is jól láthatók a gyö­kerei... Szimbólum, jelkép ez a fa, egy évezredes történelem jelképe. Mutatja, honnan in­dult, s sejteti, meddig juthat egy nemzet, ha sorsán jobbí­tani akar... A magyar pavilon üzenetét sok látogató érti és értékeli, ez is magyarázza, miéd a nagy siker. Ugyanakkor van­nak vélemények, amelyek szerint egyes magyar lapok csak a dicsérő véleményeket idézik, a rossznak direkt nem adnak helyet... így aztán nem csoda, ha az örömbe némi üröm vegyül... Valóban olyan szép, és tényleg olyan beszédes a magyar pavilon, mint aho­gyan híríik, vagy túlzás, el­fogultság mindezt állítani? Nem tudom, személyesen nem, csak képekről, illetve a televízióból ismerem a hét­tő rnyú templomot. Bizonyta­lan vagyok tehát, bár szíve­sebben hajlok afelé, hogy a hazai lapokban olvasható, külföldi újságokból idézett szövegekben semmi túlzó nincsen, amit írnak, az mind igaz. Biztos csak abban va ­gyok, most sem történik más, mint ami mostanában történ­ni szokott. .Nem mondom, hogy magyar népbetegség, higgyük azt, inkább csak rossz szokás — ami ez ügy­ben is történik, mert ismét a klasszikus hiba fordult elő. Van valami, aminek örülnünk kellene, sikerünk van, és ez jó dolog. Csakhogy az örven- dezők mellé rögvest — felső- \ rakoznak a fanyalgók is: nem igaz, hogy szép, nem is biz­tos, hogy akkora a siker... Nem tudok, nem akarok dönteni. Mert ki mondja meg, mi a szép? Mi az, van olyan, ami mindenkinek egyformán tetszik? Vélemények, gondolatok jönnek-mennek, egy azon­ban biztos: Sevillában ott áll a magyar pavilon, fogadja a látogatókat, jöjjenek azok a világ bármelyik részéből... Aki átlépi a küszöböt, láthatja és hallhatja, miképpen hirdeti a magyarság hírét. A hoz­zánk betévedők bizonyára képet kapnak a magyar kul­túra és művelődés legfonto­sabb sajátságairól, egy évez­red gyötrelmeit és örömeit is I megismerhetik. Megszépült műemlék harangtorony Kovács Albert volt zsurki lakos írja Zsurk • község református templomának fatomyát, ami műemlék, az 1700-as években máramarosi ácsok építették, a hozzávaló faanyagot a Tiszán, tutajon úsztatták le. Aki meg­nézi ezt a fatornyot, belül, a pontos ácsolások összetételé­nél még vasszeget, vagy ács­kapcsot is ritkán lát. A szép torony most felújításra szorult, a munkálatokkal elkészültek. A toronyban két harang van. Az eredeti nagyharangot az első világháborúban ágyúnak beön­tötték, majd 1926-ban Ameriká­ban élő magyarok adakozásá­ból kapta a torony az új haran­got, oldalán olvasható az ado­mányozók névsora. Ha a falu­ban meghalt valaki, az öregek­nek a nagyharang, a fiatalok­nak a kisharang szólt, de a te­metésen mind a kettő. A temp­lom mennyezete kazettás be­rakásé. Aki elmegy június 14- én a felújítás befejezése alkal­mából rendezendő ünnepélyre, nem fog csalódni abban, amit ott láthat. KOMMENTÁR A menedzser M. Magyar László C sak két és fél év telt ei még, azonban ma már történelemnek számít c. helyhatósági vá­lasztás, amikor élesedő küz­delemben a sok polgármes­ter- és képviselőjelölt közül megválasztották az állampol­gárok a települések vezetőit. Természetesen, még nehéz mérlegelni az eddigi működé­süket, azonban az már való­színűleg kirajzolódott a vál­asztók előtt, hogy mennyire voksoltak helyesen. Néhol ugyanis a személyes ellen­tétek háttérbe szorították a közösség érdekeit, ezt jelzik a polgármester-lemondások, illetve az újraválasztások. A megyeszékhely köze­lében azonban van egy kis község, ahol a polgármester tevékenységéről csak elis­meréssel lehet szólni. A fia­talember a település ügyé­ben állandóan jőn-megy, szí­vén viseli a munkahely- teremtés, az ellátás gondját, intézkedik, szervezkedik, oly­kor felhasználja korábbi kap­csolatait, a hivatalokban pe­dig addig kilincsel, míg ered­ményt nem ér el. Legyen bár szó egyházi kórus szerep- j léséről, a majális megren­dezéséről, a kihívás napján (Challenge Day) való részvé­telről, vagy éppen egy autós- ralli népszerűsítéséről, min­dent elkövet a falu fejlődése érdekében. Igazi menedzser, aki még a lapunknak szóló tájékoztatásról sem feled­kezik meg. Még az sem baj, ha csak egy1 mondatban is szerepe! a település, de hadd tudja meg a ,,nagyvilág”, hogy egy kis községben is lehet nagy eredményeket elérni, ha sikerül összefogni az ott élőket. Az biztos, hogy a település i csak nyer az ilyen tempera - ' mentumos polgármesterrel, aki valóban szolgálatnak te­kinti a hivatali tisztséget. Talán lehet remélni, hogy a következő választás után mind több hasonló típusú pol­gármesterrel találkozhatunk majd megyénk településein. Ez mindnyájunk érdeke, s persze rajtunk, választókon múlik! . - . Kel 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents