Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-05 / 132. szám
4 Kelet-Magyarország * í MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL HB9HKK1 K 1992. június 5., péntek Külpolitikai jegyzet _________ Szakadás Györke László A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség harmadik, közgyűlése után már várható volt, hogy szakadás következik be a szövetségen belül. A válság érett, hiszen lényegében a szövetség megalakulása óta (1989 februárja) feszültség uralkodott az elnökségen belül. Ez, jobbára, személyes ellentéteken alapszik és nem annyira elvi 'kérdéséken. A 'lappangás időszaka nem sokáig tartott, hiszen az úgynevezett „autonómiavitában” már mutatkoztak olyan jelék, hogy esetleg kettészakad a szövetség. Akkor még sikerült konszenzusra jutni, a területi autonómia ellenzői is belátták — legalábbis úgy tettek —• a magyar autonóm körzet azért több, mint a korábban szóba került nemzetiségi járás. Aztán a kárpátaljai magyarság — italán joggal is — egyre többet várt a szövetségtől. Olyan problémák megoldását is az elnökségtől, magától az elnöktől (Födő \Sándor) várt el, ami eleve nem lehet egy kulturális szövetség kompetenciája. Egyre nőtt az elégedetlenség, s egyre felerősödött azoknak a hangja, akik demokráciát harsogva lényegében hatalomra törtek. S mivel a sokat emlegetett harmadik közgyűlésen, hogy úgy mondjam, kiestek a kalapból, evijdens volt: szakadást próbálnak majd előidézni. A magukat demokratikus platformnak (szórólapjukon még a „történelmi” is szerepelt, ám később ezt elhagyták) nevezők nem mások, mint akik a válság kiéleződését nagyban elősegítették azzal, hogy a helyi sajtóban (Kárpátalja, Kárpáti Igaz Szó) igyekeztek lejáratni az elnökséget, elsősorban magát az elnököt. Persze, a gazdasági nyűgök, a kisha- tárforgalom rendezetlensége, a magyarországi újságok, folyóiratok, könyvek kárpátaljai terjesztésének megoldatlan problémája, és általában a közelégedetlenség is hozzájárult ahhoz, hogy az említett, sokszor rosszindulatú publikációk elérték céljukat. Sajnos az elégedetlenségre adott okot maga az elnökség, az elnök is. V ári Fábián László, az egyik újonnan megválasztott alelnök szerint egy letisztulási folyamatnak kell értékelni a szakadást. Hogy mit hoz a jövő, most igen nehéz lenne megjósolni, hiszen a platform /mögött jelentős — főleg félrevezetett — tömeg áll. Valószínűleg az dönt majd, hogy melyik csapat politizál profi szinten — Élénkítés vagy élénkülés? Kibontakozóban a növekedést megalapozó folyamatok Budapest (ISB — Sinka Zoltán) — Nehéz helyzetben volt Pongrácz Tibor pénzügyminisztériumi államtitkár, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnöke, amikor az MDF gazdaságpolitikai bizottságának ügyvivőiéként kellett elemeznie a magyar gazdaság folyamatait. A bizottság sajtótájékoztatóján az újságírók azt firtatták, meddig lehet még újaibb terheket rakni a vállalkozókra, s ő jellemzően ilyen mondatokkal válaszolt: „Mindenképpen szükség van az adórendszer továbbfejlesztésére”. Érthető az óvatossága és az ambivalenciája, hiszen kormánytagként, az ÁVÜ egyik irányítójaként és pártpolitikusként is egészen másképp „kell” megítélnie ezt a gazdasági hátteret, amely alkaLmas lehet a piacgazdálkodás feltételrendszerének a kibontakozásához. Ugyanez az ambivalencia érződött a kormányon belül is. Nemrég nagy megütközést keltett Surján László népjóléti miniszter egyik nyilatkozata, mely szerint az antiinflációs politika is feláldozható a gazdasági növekedés oltárán. Az óvatosabbak — ezek többnyire a szakemberek közül kerülnek ki — próbálják finomítani a gazdasági élénkítés politikájával kapcsolatos helyeslő álláspontjukat, s élénkülésről beszélnek. A kettő közötti különbséget elsősorban abban látják, hogy míg az előbbi esetben közvetlen és direkt pénzügyi beavatkozásokkal terelhetők a folyamatok a helyesnek vélt irányba, addig az utóbbiban a fejlődéshez szükséges kedvező gazdasági háttér megteremtése az elsődleges cél. Aj mindennapi ember számára talán észrevehetetlen a különbség, s ez nem is csoda. A Legfontosabb kérdés ugyanis az, hogy vajon stabilizálódott-e már annyira a gazdaság, hogy spontán, vagy akár erőltetett fellendülésről egyáltalán beszélni lehessen. Kupa Mihály pénzügyminiszter a napokban a következőket nyilatkozta: „ ... még mindig várakozó állásponton vagyok, mert most sem lehet tisztán látni a gazdasági folyamatokat”. Pongrácz Tibor pénzügyminisztériumi államtitkár — Kupa Mihály után a minisztérium második legfontosabb embere —, mint az MDF gazdaságpolitikai bizottságának az ügyvivője ezzel szemben másként látja: „ ... kibontakozóban vannak azok az erők és folyamatok, amelyek a növekedést megalapozzák”. Ennek megfelelően időszerű a „restriktiv fékek ésszerű ütemű kiengedése”. Azaz, csökkenteni kell némileg a hitelkamatokat, garanciaalapokat felállítani, lassítani a pénzkivonás ütemét a gazdaságból, hangsúlyt fektetni az iparvédelemre. S mindezt úgy, hogy közben az infláció lehetőség szerint 'tovább csökkenjen. Ebben minden valószínűség szerint egyetért a miniszterével, van azonban olyan kérdés is, amelyben meglehetősen eltérő az álláspontjuk. Az államtitkár — MDF- politikusként? — ellenzi, hogy a privatizációból származó bevételek a költségvetést gazdagítsák. Nem ért egyet az Egzisztencia hite! magas kamatlábával, illetve a csődtörvény végrehajtásának bizonyos módozataival. Teszi mindezt a legnagyobb kormányzópárt egyik társadalmi bizottságának a vezetőjeként. Kétségkívül sokak — elsősorban a tőkehiánnyal küszködő vállalkozók — szá- imára szimpatikus mindaz, amit Pongrácz Tibor mond. Ugyanakkor jelzi azt is, hogy az ország gazdasági irányítói megosztottak (már napvilágot látott a Szabó Tamás privatizációs tárca nélküli miniszter munkacsoportja által kidolgozott „alternatív” gazdaságstratégia is), ami nem feltétlenül jelent katasztrófát egy demokráciában. Enyhítik az aszálykárt c * • **• ■. f . M f I a. . f Szóvivői sajtotajekoztato Budapest • (MTI) • — Az aszálykárok csökkentésére, illetve az aszály miatt az agrárvállalkozókat sújtó gondok enyhítésére, a kormány ülésén több intézkedést is hozott — jelentette be Juhász Judit szóvivő a kormányülés szünetében tartott csütörtöki tájékoztatóján. A kormánydöntés értelmében az agrárvállalkozók ön- tözővíz-ifellhasználás esetén mentesülnek a vízdíj megfizetése alól, illetve a vízszol- gáltatási díjak 50 százalékát támogatásiként igényelhetik. Ugyancsak a mezőgazdasági vállalkozók aszálykárból eredő nehézségeit enyhíti, hogy a gazdálkodók az adóhatóságnál kérhetik a földadó mérséklését, illetve elengedését. A kormányülés további napirendi pontjait ismertetve a szóvivő elmondta: a kabinet első olvasatban megtárgyalta a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvénytervezetért. A kormányülés külpolitikai vonatkozású napirendjeit László Balázs szóvivő ismertette az újságírókkal. Mint mondotta: a kormány beszámolót hallgatott meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Kis-Jugoszlávia ellen elrendelt szankciók hazai életbe lépéséről. A nemzetközi embargó Magyarországot érintő összefüggéseinek áttekintése mellett a kormány döntött arról, hogy újabb külföldi hitelfelvétellel gyorsítja meg a közúthálózat fejlesztését. Ennek érteimében a kabinet két kölcsönfelvételt hagyott jóvá: az Európai Beruházási Banktól származó 50 millió ECU-s kölcsönből a Sopront, illetve Szolnokot elkerülő útszakasz megépítését; valamint 800 kilométernyi úthálózat felújítását finanszírozzák. További 21 millió ECU, amelyet az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank folyósít — a Budapestet körülölelő MO-ás körgyűrű építésére szolgál. Göncz Árpád és MII József az Alkotmányhlrtságon Továbbra sincs döntés Budapest (MTI) — Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök — élve a törvényes és meghívás adta lehetőséggel — megjelent az Alkotmánybíróságon, a csütörtökön 10 órakor kezdődött zárt körű teljes ülésen. A tanácskozáson részt vett Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Balsai István igazságügy-miniszter és Györgyi Kálmán legfőbb ügyész is. Az ülésre meghívták Szabad Györgyöt, az Országgyűlés elnökét is, ő azonban amerikai útja miatt kimentette magát. Mint ismeretes, az ülésen a testület az alkotmányértelmezés tárgyában benyújtott miniszterelnöki indítványról tárgyalt. Antall József azután fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy Göncz Árpád nem írta alá a rádió elnökének felmentéséről szóló előter- jeszetést. Az alkotmánybírák délelőtt meghallgatták a közjogi méltóságok állás- foglalásait az indítvánnyal kapcsolatban. Az ülés negyvenöt percig tartott. A tárgyalás után egyszerre távozó miniszterelnök és a köztársasági elnök egyaránt elzárkózott attól, hogy a jelenlévő újságíróknak nyilatkozzon az Alkotmánybíróság testületé előtt elhangzottakról. Munkahely a határon túl Hatalmas piac nyílhat meg Anatolij Szorokin és Nyikolaj Beloblodsxkij SZEKERES TIBOR FELVÉTELEI Nyíregyháza (KM — Tóth Kornélia) — A piacgazdaságra való áttérés — a politikai rendszerváltást követően — társadalmi méretű robbanást eredményez. Az átmeneti nehézségek enyhítésére éppen ezért halaszthatatlanul fontos a szomszédos területek együttműködése, a tapasztalatok kicserélése, s ami ebből következik: közös megoldás keresése. Ezért látogatott el Nyíregyházára a napokban Anatolij Szorokin, az ukrán munkaügyi miniszter első helyettese és Nyikolaj Be- loblodszkij, az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnökségének tagja, a szociális és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság vezetője. Juhász Gábor, a Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, valamint a megbeszélésre érkezett főosztályvezető, Dömötör Tibor (Munkaügyi Minisztérium) és főigazgató-helyettes, Szarvas Sándor (Országos Munkaügyi Központ) készséggel osztották meg az elmúlt esztendők megyebeli tapasztalatait a vendégekkel. — Őszintén örülünk, hogy a helyszínen ismerhetjük meg, mit jelent a munkanélküliséggel szembenézni, és arra megoldást keresni — állította minden udvariaskodás nélkül Szorokin úr. — Ukrajnában például az 55 millió lakosra ma mindössze 29 ezer munkanélküli jut. Számításaink szerint ez a szám év végére 214 ezerre növekszik. Még így is nagyságrenddel kisebb, mint az Önök országában és különösen megyéjében az elhelyezkedni nem tudók aránya. — Ennek ellenére a közvélemény mindmáig hatékony fellépést sürget, elsősorban ott, ahol nagyobb számban vesztik el a munkahelyüket az emberek — sok kemény vita összegzéseként mondja Nyikolaj Be- loblodszkij. — Az emberek lélekben még nincsenek felkészülve arra, milyen érzés, ha másnap nem kell bemenni a munkahelyükre. Nem értik, és nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg gondolják veszélyeztetve a családjukat. Nekünk az az alapelvünk, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tenni, hogy a legkevesebb áldozattal és fájdalommal járjon az állampolgároknak a piacgazdaságra történő áttérés. — Óriási különbségek mutatkoznak már most az egyes munkavállalók keresetei között, attól függően, hogy hol dolgozik az illető. A társadalom nem képes tolerálni az 1500 rubeles orvosi fieztést és a 20 ezer rubeles vállalkozói jövedelmet. És ez még nem a két véglet. Joggal mondják, ha a szabadság azzal jár, hogy szociálisan veszélyezteti az állam a megélhetésüket, akkor nem kérnek belőle. De ez egy olyan út, amelyen végig kell menni — mondta Anatolij Szorokin. — Önök jóval előrébb tartanak a reformok megvalósításának útján — folytatta Beloblodszkij úr. — Gondolom, már a nehézségek végéhez közelednek, és lassan érezhető lesz a kisember számára is a kormányzat törekvése. Mi is soha nem járt utat taposunk, s ezért is örülünk annak, hogy együttműködésünk eredményeként Kárpátalján a megyéjükben meghonosított munkaügyi nyilvántartási rendszert alkalmazzuk, és a tervek szerint ezt akár egész Ukrajnára ki lehetne terjeszteni. Mi vevők vagyunk így a számítógépes rendszerükre. — Nem elhanyagolható a szakemberképzésük, a különböző tanfolyamok, amelyeket a munkaügyi központ szervez — vette át a szót Szorokin úr. — Gondolom, nálunk is új szakmákra, technikai rendszerekre és mindenekelőtt szervezési megoldásokra lesz szükség, így megpróbáljuk Ukrajnára adaptálni az önöknél alkalmazott módozatokat. Kapcsolatainkban az egyik legfontosabb elem, hogy Kárpátalja és Szabolcs- Szatmér-Bereg együttműködésében eddig ismeretlen távlatokat nyissunk. Akár úgy, hogy az egyik félnél jelentkező munkaerő-fölösleget a másiknál foglalkoztassuk. Forró nyomon Lopják a kárászt Nyíregyháza m (KM — CSGY) ■ — Halálos közjói úti baleset történt június 3- án 18,50 órakor a 49. sz. főútvonalon, Csengersimán. Egy 27 éves román nő kerékpárral az országhatár felé közeledett, miközben mögötte, vele azonos irányban egy 48 éves román férfi személygépkocsival haladt. Amikor az autó a biciklis közelébe ért, a kerékpáros eddig ismeretlen okból a személy - gépkocsi elé borult, amely fékezés közben elütötte. A baleset következtében a nő olyan súlyosan megsérült, hogy a nyíregyházi kórházban még aznap éjjel meghalt. A rendőrség az ügyben vizsgálatot folytat. Egy ember halálát okozta a Tornyospálcán történt közúti baleset is. Egy 18 éves fiatalember június 3-án 15,30 órakor Ladájával &z említett községben mintegy 80 km/óra sebességgel közlekedett. A Rákóczi és az Ady utca kereszteződésénél fékezés közben elütött egy 44 éves gyalogos férfit, aki a helyszínen életét vesztette. A rendőrség az autós jogosítványát bevonta, s ellene eljárást indított. Nyírmihálydiban tegnap délelőtt egy idős bácsi kerékpárjával figyelmetlenül személyautó elé kanyarodott, kórházba szállítás közben meghalt. Négy demecseri férfi a szé- kelyi víztározóból eltulajdonított 160 kiló kárászt, a kár csaknem 13 ezer forint. A tettesek ellen a rendőrség eljárást indított. OLBEÜLNI? DOROMBOLNI? Végh Antal A szókimondó író új kötete ezekre a kérdésekre ad választ, egyúttal VÉLEMÉNYEZVE A HAZAI POLITIKÁT IS. Á könyv kapható Hyírogyházán a CREAM BT könyvesboltjában, Hősök tere 9. sz. alatt, valamint Fehérgyarmaton, Mátészalkán a könyvesboltokban és utcai árusoknál. VISZONTELADÓKAT VÁRUNK a megye nagyobb településeiről. Az ünnepi könyvhét alkalmából az író a Kossuth téren június 6-án szombaton de. 11-tői dodikálja könyvét. (2811)
