Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-30 / 153. szám

4 Kelet-Magyarország 1992. június 30., kec Külpolitikai jogyzet Mennyien is vagyunk? Máriás József A mióta a sajtóban köz­zétették a romániai népszámlálás adata­it, társas összejöveteleken állandó vitatéma: hányán is élünk mi Erdélyben. Ro­mániában? A hivatalos adatok sze­rint 1,7 millió személy val­lotta magát magyarnak — a magyarság száma 1977 óta 6 százalékkal csökkent, a németeké 70 százalékkal, míg a románoké 7 száza­lékkal nőtt, meghaladja a 20 milliót. A vita azóta is tart: van, aki 2,5 millióra, van, aki 2 millióra voksolna, igen ke­vesen vannak azok, akik el­fogadják s megbékélnek az adott számokkal. A számokkal valóban le­het játszani, kételkedni is bennük, manipulálni is ve­lük. Nem ezt teszem. Minden­napi tapasztalatokat emlí­tek, amelyekkel munkám­ban, terepútjaimon talál­kozom. Ma már elismert dolog, hogy a !nagyváradi és szat­márnémeti polgármester- választáson túlbecsültük a magyarság számarányát. Miként történhetett meg? Amiatt, mert igen sokan valamiféle álomvilágba ringatják I magukat, nem számolva a valósággal, a fejleményekkel. Utaljunk csak a Romániai Magyar Szóban májusban megjelent tanulmányra, melyből kitű­nik, hogy az erdélyi váro­sok magyar lakosságának számaránya az 1910. évi 63 százalékról 1977-re 23 szá­zalékra zuhant, s csupán Hargita és Kovászna me­gyében maradt 50 százalék felett. S ez nem írható csupán a román lakosság masszív betelepülése, betelepítése számlájára. Hisz elsősorban a városi lakosság — tisztvi­selőréteg, értelmiségiek, ke­reskedők, iparosok — volt az, amely a nagy történel­mi sorsfordulók, 1918 és 1945 táján százezrével hagyta el az országot, s az utóbbi évtizedekben is tíz­ezres számjegyekben mér­hető a ^kivándorlás1 menekü­lés nagysága. Aztán ott van a rendkí­vül alacsony születési arányszám. E hasábokon már szóltunk arról, hogy az avasi román lakosság 23— 26 ezrelékes születési mu­tatójával szemben a Nagy­károly környéki falvak 6— 10 ezrelékes adatait állít­hatjuk szembe, ami önma­gában is sokat mond arról, merre, s hova tartunk. Az egyházi anyakönyvek is be­szédesen vallanak arról, hogy mi is az itteni ma­gyarság várható sorsa: a temetések száma jóval meghaladja a születésekét. Két utóbbi konkrét tapasz­talatom: a 450 ilelkes Ta­másváralján májusig 4 te­metés volt, de egyetlen ke- resztelés sem, Apa 420 lel­kes magyar 'rejormátussága is hat íz^efi temetett, s egyetlen esetben sem ke­resztelt. Miként is mondot­ták tavaly a szatmári kór­házban, ahol ia megye új­szülöttjeinek a harmada jön a világra? ,,Száz szüle­tés közül 65 román, 25 ma­gyar és 10 cigány.” S ez nemcsak pillanatnyi képet tükröz. Vetítsük ezt visz- sza néhány évtizedre, s ak­kor meglátjuk, hogy mi­lyen irányban haladunk. Ezek tények, hideg szám­adatok. A ,gyermekáldás visszautasítása — három fogamzás tközül kettő abor­tusszal végződik — minket sem kerül el. A magyar la­kosság lassan kiöregszik, nem akar .,lemaradni” az anyaországtól. Csakhogy ez itt sokkal tragikusabb kö­vetkezményekkel jár mint amott, a Duna—Tisza táján. Szatmárnémeti, 1992 jú­nius TÚL A MEGYÉN Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése A helyszín Budapest Budapest (MTI) — Az Eu­rópa Tanács szocialista cso­portja, valamint az európai demokratikus csoport ülé­sével, hétfőn reggel hivata­los ceremónia nélkül meg­kezdte munkáját Budapesten az Európa Tanács Parlamen­ti Közgyűlése. Ä 44. rendes ülésszak második részének első munkanapján tanácsko­zott a Politikai Bizottság, az Európai Nfem-tagországok Bizottsága, a Kelet-európai Kapcsolatos ad hoc Bizottsá­ga, valamint a Jogi és Em­beri Jogi Bizottság. E zárt üléseket követően, délután került sor az első nyilvános rendezvényre. Ezen Ger- gátz Elemér mezőgazdasági miniszter tartott előadást ar­ról, hogy milyen a szerepe a mezőgazdaságnak a közép- és kelet-európai fejlődés­ben. Este Szabad György, a Magyar Országgyűlés elnö­ke adott fogadást a küldött­ségek tiszteletére. A háromnapos rendezvény hivatalos megnyitója szerdán délelőtt lesz, ekkor hangzik el Antall József miniszter- elnök expozéja. Kitüntetés A Magyar Köztársaság el­nöke — a miniszterelnök előterjesztésére — Magyar- ország demokratikus átala­kulása érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Ér­demrend Középkeresztje ki­tüntetést adományozta Lane Kirklandnek, az Amerikai Munkásszövetség és az Ipa­ri Szervezetek Kongresszusa elnökének. A kitüntetést Göncz Árpád hétfőn dél­után a Parlament Nándorfe­hérvári termében adta át. Az átadáson jelen volt Charles Thomas, az Amerikai Egye­sült Államok budapesti nagy­követe. A többi stimmel... Szövetkezeti tagok figyelmébe Egy felhívás jelent meg lapunk szombati, június 26-i számában Hoványi Ferenc, a Független Kisgazdapárt me­gyei főtitkára aláírásával, amely több tévedést tartal­maz, félrevezeti mind a kis­gazdákat, mind a szövetke­zeti tagokat — jelezték hét­főn az egymást érő telefon- hívások szerkesztőségünk­ben, sőt, Filep László, a nagy- dobosi Petőfi Tgz elnöke te­lexen is jelezte, hogy a me­gyei főtitkár felhívásában foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. Gaál Ferenc, a Mezőgazdasági Szövetség tit­kára pontokba szedve fogal­mazta meg a megszívlelendő választ. íme. 1. A szervezeti változás (szétválás, egyéni és csopor­tos kiválás stb.) kezdeménye­zésének bejelentési határide­je nem egységesen június 30., hanem az üzletrészről tör­tént kiértesítést követő 60 nap a minimális határidő. A szövetkezet közgyűlése a be­jelentésre ettől hosszabb idő­tartamot is biztosíhat. A be­jelentés határideje is szövet­kezetenként eltérő. 2. A szövetkezet közgyűlése nemcsak a csoportosan hanem az egyénileg kiválni szán­dékozónak is köteles a va­gyonmegosztás során az üz­letrész ellenében a vagyont kiadni. 3. Szervezeti változást csak a- szövetkezet tagjai kezde­ményezhetnek. 4. Az új szövetkezeti tör­vénnyel a kisszövetkezet mint jogilag megkülönböztetett szövetkezeti forma megszűnt. 5. Igaz, hogy megszűnik a szövetkezet foglalkoztatási kötelezettsége és elválik egy­mástól a tagsági viszony és a munkaviszony. A munkanél­küliek ellátása a munkavi­szony megszűnéséhez kötő­dik, így a szövetkezeti tag is jogosult ellátásra munkavi­szonyának megszűnése ese­tén. A többi stimmel... Virágos rét a külkereskedelem Kádár Béla értékelése az első öt hónapról Budapest (ISB — Ráthy Sándor) — „A magyar gaz­daság virágos rétjét külke­reskedelmünk jelenti” — szö­gezte le Kádár Béla. A Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériumának ve­zetője hétfőn délelőtt a ma­gyar kereskedelmi diplomá­cia külföldi kirendeltségei­nek munkatársai előtt ele­mezte gazdaságunk helyze­tét „Tárcánk tíz hónappal ez­előtt azt jósolta, hogy ’92 a fordulat éve lesz, s az első öt hónap külgazdasági ered­ményei azt mutatják, nem ■tévedtünk” — állapította meg az export és az import alakulása alapján Kádár Bé­la. Egyelőre nem befolyá­solja külkereskedelmünk si­kereit az sem, hogy napja­inkban a magyar gazdaság a legsúlyosabb válságát éli, s tavaly a bruttó hazai ter­mék (GDP) tíz, az ipari ter­melés pedig húsz százalékkal csökkent. Komoly fegyver­tény, hogy mára gyakorla­tilag .konvertibilissé vált a forint, • amit bizonyít a fe­ketepiac visszaszorulása is. A piacgazdaság jogi keretei jórészt készen .állnak: a rendszerváltás óta 180 új tör­vényt' fo^a'd’oU el vagy mó- dasított a parlament. Gon­dokat ókoz viszont, hogy a nagy elosztási rendszerek re­formja késik, s többek között emiatt óriási, durván 200 milliárd forintos költségve­tési hiánnyal kell szembenéz­nie a kormánynak. „Az életképtelen vállala­tok lassan eltűnnek, s en­nek köszönhetően átalakul a gazdaság szerkezete” — je­lölte meg az elmúlt időszak folyamatainak egyik pozití­vumát Kádár Béla. Komoly méreteket öltött viszont a munkanélküliség, s legalább egy évnek kell eltelnie ah­hoz, hogy csökkenjen az e táboriba tartozók létszáma. Év végéig azonban bizo­nyosan többen lesznek a se­gélyezettek, hiszen a terme­lés még mindig nagyobb arányban csökken, mint aho­gyan a munkanélküliek szá­ma nő. „A társadalom tűrő­képessége azonban korláto­zott, s ezért nem mindegy milyen hatása lesz a csőd­törvénynek” — mondta a miniszter. A csődeljárások 50—70 százaléka felszámo­lással- végződik, s ez napja­inkban már- a- magyar- ter­melő vállalatok egyötödé­hek a megszűnését - jelent­heti. Az ebből adódó 5—6 százalékos' * kiéi télcsökkenés súlyos ár; hiszen1 égyihllliárd 1 dollár értékű' export'elmara­dása 80 milliárd forint bevé­tel kiesésével egyenlő. „Az elmúlt időszak leg­nagyobb külgazdasági sike­reit az Európai Közösséggel (EK) kötött társulási szerző­désen keresztül értük el” — állapította meg a miniszter. Az év első öt hónapjában ki­vitt áruink 49 százalékát már a közösség országai vá­sárolták meg, s az év végé­ig bizonyosan elérjük az in­tegrációs küszöbnek tekin­tett 50 százalékos arányt is. Ennek köszönetően három óv óta-az idén először nő-az exportált termékek mennyi­sége, amit bizonyít, hogy a forint enyhe reál-felértékelő- dése mellett öt hónap alatt 14 százalékkal nagyobb ér­tékű árut szállítottunk az EK-ba, mint a tavalyi esz­tendő hasonló időszakában. Beárnyékolja azonban sike­reinket, hogy a kivitelünk növekedése nem a termelés minőségének és mennyisé­gének a pozitív változásából adódik, hanem az expor­tunkban egyre nagyobb ará­nyokat öltő bérmunkából. (Egy év alatt 15 százalékról 25 százalékra Tlőtt a .bér­munka aránya g .ipagygr ex­portban.) „A híresztelésekkel szemben, az Európai Kozös- 1 séggel folytatott tárgyalások során a magyar-, kormány nem árulta el a mezőgazda­ságot” — jelentette ki Ká­dár Béla, s bizonyításképpen megemlítette: agrárkivite­lünk, viszonyítva a tavalyi év hasonló időszakához, 23 százalékkal nőtt az első öt hónapban. A volt szocialis­ta országokkal folytatott ke­reskedelemről szólva a mi­niszter kijelentette: a mély­ponton túl vagyunk, de a ke­leti exportunk gyors növe­kedésére még várni kell. Nem alakul túl jól a viszo­nyunk az Európái Szabad­kereskedelmi Társulás (EFTA) tagországaival sem. A kölcsönös előnyöket nyúj­tó tárgyalások megrekedtek, s csak Ausztriával és Svájc­cal kapcsolatban bővülnek — de velük is az átlagosnál ala­csonyabb mértékben — a kereskedelmi kapcsolataink. A Skandináv országokkal összefüggésben viszont visz- szaesésről számolt be a mi­niszter. Az első öt hónapban 20 százalékkal csökkent az im­portunk. A kereskedelmi mérleget előnyösen érintő változás hátránya, hogy a visszaesés egyértelműen mu­tatja: a hazai vállalatok egyre kevegehb modern ter­melőeszközt vásárolnak kül­földön. ■ Háziorvos-választás Nem jílius 1-je a határidő Budapest (MTI) — Minden alapot nélkülöznek azok a híresztelések, amelyek sze­rint július 1-je lenne a házi­orvos-választás végső határ­ideje — válaszolta az MTI érdeklődésére hétfőn Rába Ferenc, az Országos Társa­dalombiztosítási Főigazgató­ság főtanácsosa. A téves információk való­színűleg onnan erednek — mutatott rá a főtanácsos —, hogy július elseje valóban egy fordulópont: ettől az időponttól ugyanis megszű­nik a korábban állampolgári jogon járó, és életbe lép a biztosítási jogviszonyon ala­puló egészségügyi ellátás. Ez pedig nem jelent mást, minthogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevételé­hez minden állampolgár; szüksége van érvényes bi; sítási kártyára, amivel i zolni tudja, hogy jogosul társadalombiztosítás által nanszírozott ellátásra. Bet ség vagy baleset ese ugyanakkor természete azok is megkapják a meg lelő egészségügyi ellát; akik nem rendelkeznék ér nyes betegbiztosítási kárt; val — hangsúlyozta Rí Ferenc. Ilyen esetben a f gyógyulás után az ellát személynek 15 nap áll a re delkezésére, hogy érvénj kártyáját bemutassa keze orvosának. Éppen ezért emelte ki — a betegbizto tási igazolványokat úgy nem kötelező, de mindé képpen célszerű július 1- érvényesíteni. 1992.júitus3. ÜZLETI INFORMÁCIÓS HETILAP Ar. zon Startolt a PRIMOM Profil Új üzleti hetilap vállalkozóknak Júniusban négy héten át kapta meg a megye vállal­kozóinak nagy része a PRI­MOM Profil című új üzleti hetilap próbaszámait. A PRIMOM Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei Vállal­kozásélénkítő Alapítvány legújabb vállalkozása azt a célt tűzte maga elé, hogy informálja, tanácsokkal, öt­letekkel lássa el a jelen és a jövő vállalkozóit. Az első négy hét után csaknem biztosra vehető, hogy a lap sikerre van ítélve. A cé­lokról és tapasztalatokról beszélgetünk Róka László­val, a lap felelős szerkesz­tőjével. — Jó visszhangja van az első számoknak. Mit gon­dol, miért? — Azt tapasztaljuk, hogy a vállalkozók nagy része in­formációhiányban szenved. Vannak olyanok is, akik szinte minden ismeret nél­kül kezdenek el vállalkoz­ni és nagyon sokan emiatt buknak meg. Ezen szeret­nénk segíteni, s praktikus ismeretekkel ellátni kezdő­ket és haladókat egyaránt. Szinte napról-napra változ­nak a rendeletek, új lehe­tőségek nyílnak, mások megszűnnek. Nagyon nagy az információhiány a kü­lönböző hitelek, befektetési lehetőségek területén, sok­szor nem tudják hogyan vi­gyenek végig egy-egy ügyet. Ezeknek szeretnénk segí­teni. — Sok vállalkozó szeret­ne sokkal többet tudni az export-import lehetőségek­ről, a külföldi befektetők­ről ... — Ugyanakkor sok kül­földi keres Magyarországon befektetési lehetőségeket. Éppen ezért közlünk min­den héten olyan válogatott partnerkereső informáfció- kat, amelyekről úgy gon­doljuk, hogy érdekesek le­hetnek a megyében. Ter­vezzük emellett keres-kínál rovat indítását, amely bel­földi partnerek összehozá­sát tűzte ki célul, de ebben a rovatban ukrajnai és ké­sőbb román partnerkeresők is jelentkeznek majd. — Sok megyei vállalkozó kísérletezik az ukrán, a ro­mán és a szlovák piacokra való kijutással. .. — Már eddig is közöl­tünk ezeknek az országok­nak a törvényeiből, adó- és vámszabályaiból, üzleti le­hetőségeiből, a jövőben ezt folytatni kívánjuk. Emel­* lett ezekről a területekről is praktikus információkat szeretnénk adni, például olyanokat, hogy milyen ügyben hogyan kell eljárni, kit hol lehet keresni stb. Közlünk hirdetéseket, első­sorban a vállalkozóknak szólókat, vannak kedvez­ményeink, a munkaerő­kereslet és -kínálat például ingyenes, de egyéb tari­fáink sem elérhetetlenek. — A terjesztést csak a megyére tervezik? — Már kijutottunk Kár­pátaljára és Románia ha­tár menti területeire, mi több, már innen is vannak megrendelőink és visszajel­zéseink. Tervezzük a ter­jesztést a két szomszédos megyében is. És szeretném elmondani, hogy lapunkra előfizetni a szerkesztőség címén (Nyíregyháza, Hu­nyadi u. 1.) valamint a PRIMOM-központokban le­het. Most rózsaszín posta- utalványon is elfogadunk előfizetést bármelyik PRI­MOM Profilban megtalál­ható megrendelőlaphoz mellékelve a befizetési szel­vény másolatát. Hirdetés- szervezőink is járják a megyét, de a fenti helye­ken is lehet hirdetéseket feladni. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents