Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

1992. június 29., hétfő HATTER Kelet-Magyarország 3 Kit ellenőriznek? A Számvevőszék nincs ott mindenütt Balogh József A napokban Nyíregyházán járt munkamegbeszélésen Hágelmayer István, az Álla­mi Számvevőszék elnöke. Lá­togatásának céljáról, a Számvevőszék munkájáról, az ellenőrzés terén fellelhe­tő gondokról nyilatkozott munkatársunknak. — Mi volt elnök úr láto­gatásának célja? — Kötelességemnek tartom, hogy legalább évente egy­szer minden megyébe eljus­sak, hogy megismerjem köz­vetlenül is munkatársaim gondjait. Most más oka is volt a látogatásnak. Az utób­bi fél évben hatvanfős lét­számemelésre kaptunk lehe­tőséget, így Nyíregyházán is két új kollégával gyarapo­dott a létszám. Ismerkedés is volt tehát ez a nap. Szí­vesen jöttem el és nagyon örülök, hogy bővül a Szám­vevőszék létszáma. Látom, érzem, hogy az ellenőrzés rendszere nagyon silány Ma­gyarországon. Ismerem több ország — az Egyesült Álla­mok, Anglia, Finnország — ellenőrzési rendszerét és úgy gondolom, nagyon fontos lenne a mi rendszerünket is hozzájuk hasonló színvona­lúra fejleszteni. — A parlament épp most (a beszélgetés egy nappal a döntés után volt) módo­sította az Állami Számve­vőszékről szóló törvényt. Milyen változtatást jelent ez? — Mindössze egy passzus módosításáról van szó, ame­lyik az elnök és az alelnö- kök fizetéséről intézkedik. A Számvevőszék létrehozása­kor engem miniszterelnök­helyettesi státusba tettek, s mivel ma miniszterelnök­helyettesi státus nincs, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény életbe lépte­tésével megszűnt volna a jogalapja annak, hogy fize­tést kapjunk. Ezért a parla­mentnek döntenie kellett és úgy döntött, hogy a Szám­vevőszék elnöke miniszteti besorolásban van és a veze­tői pótlék 80 százalék (a mi­nisztereké 40°/o). Tehát tu­lajdonképpen a miniszterel­nök és a miniszterek közé soroltak be, gyakorlatilag úgy, mint régebben volt. — A rendszerváltás óta Magyarországon megrom­lott az ellenőrzés rendszere az által, hogy megszűntek a korábbi ellenőrzést vég­ző szervezetek. Képes-e pó­tolni ezt az Állami Szám­vevőszék? — Nagyon sok jogosultsá­gunk van, több, mint ameny- nyi az emberünk és az energiánk. Ellenőriznünk kel­lene az állami vállalatokat, merthogy a vagyonvédelem­ről az Állami Számvevőszék­nek kell gondoskodni. Gya­korlatilag azt tudjuk tenni, hogy a Vagyonügynökséget ellenőrizzük, a Vagyonügy­nökség tevékenységén ke­resztül néhány privatizációs ügyletet is megnézünk, hogy gondoskodtak-e az állami Ötvenezer munkanélküli Nyíregyháza (KM) — Mun­kaerőpiaci helyzetkép. Ez a címe annak a tanulmánysze­rű anyagnak, amely most ké­szült el és július 1-jén, szer­dán kerül megvitatásra a megyei munkaügyi tanácson. A felmérés, illetve összesítés szerint májusban megyénk­ben másfél százalékkal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Jelenleg kis híján öt­venezer munkanélküli él me­gyénkben. Az előre bejelentett lét­számleépítések miatt a kö­vetkező hónapokban újabb kettőezerötszáz dolgozó eszi majd a munkanélküliek ke­serű kenyerét. Tárca PER Nábrádi Lajos B arátomnak az agyára mehetett a tv-híradó, meg ez a fene nagy meleg. Onnan gondolom, hogy az alábbi történetet adta elő a kerti pádon: Képzeld! A Lóbányai szom­széd leváltotta a feleségét. Az egész család, sőt az egész ro­konság előtt kijelentette, hogy Arankát nem tekinti feleségé­nek. Azért nem, mert ez év elején szóvá merte tenni, hogy ő berúgott. Az asszony visz- szavágott: kijelentette, hogy leváltotta a férjét. A tűző napról pattant asszony bero­hant az OTP megyei fiók­jába és zárolta a család mint­egy negyvenezer forintnyi takarékbetétkönyvét. Ám másnap kiderült, hogy a le- váltottnak tekintett férj ki­vette az összes pénzt és a sa­ját céljaira fordította. (Naná, majd az enyémre!) A leváltottak fenyegetőző- ve nyilatkoztak a helyi or­gánumoknak. Az Érpataki Szó ezt írta: „Ez az asszony 20 évig volt szeretője egy Nyíregyházán ideiglenesen állomásozó szovjet katoná­nak”. Ez az orgánum nem hi­teles, hiszen ebben nyilatkoz­ta nemrég a leváltott férj: „Itt patakvér fog folyni!” A Nyírberegi Futkosó című pletykalap viszont ezt írta: „Ez az ordítozó manusz tag­ja volt a 45/46-os osztálynak, és patakvér tapad a kezéhez.” Ä leváltott férj ~egy Bun- kóczi nevű ember vezetésé­vel körülbástyázta magát. A leváltott asszony egy jósavá- rosi albérletbe költözött, de kijelentette, hogy a családban továbbra is ö viseli a kala­pot. Az ember pert indított az asszony ellen, az asszony az ember ellen. A körzeti rendőr a férjet pereli. Félbeszakítottam szomszé­domat és megkérdeztem: a leváltott szülök gondoltak-e az öt kiskorú, hátrányos helyzetű gyermekükre? Ez volt a válasz: A gyere­kekről teljesen megfefedkez- tek. A sajtónyilatkozatok és a pereskedések lekötik min­den idejüket. Ám ha ismét apát és anyát kell választani, a gyerekek felnőttként dön­tenek majd... vagyon megvédéséről. Kény­telenek vagyunk rájönni, hogy nem mindig, bizony valamikor ezt olcsóbban ad­ják. Szóval sok gond van. A fő probléma az, hogy míg a privatizáció nem halad elő­re, addig olyan sok az álla­mi vállalat, amennyi Nyu­gaton nincs, és ezt ellenőriz­ni képtelenség. Nyugaton el­lenőrzik az állami vállalato­kat, de sokkal kevesebb az állami vállalat. Van mond­juk a vasút, a posta, esetleg az energiaszektor és kész. Nálunk ez sokkal nagyobb falat. — Sok gond van, s főleg lehet az önkormányzatok gazdálkodásában, s őket nincs aki ellenőrizze. Lát-e elnök úr valamilyen esélyt ennek megváltoztatására? — Valóban sok gondot okoz nekünk az önkormányzatok ellenőrzése. Addig amíg ko­rábban 1500 tanács volt, most közel 3200 önkormány­zat van, s ezek ellenőrzése olyan körülmények között, amikor a megyének a koráb­bi szűrő szerepe is megszűnt, gyakorlatilag nagyon ne­héz. Ha egy település beje­lenti, hogy ők önhibájukon kívül hátrányos helyzetben vannak, akkor Budapesten a Belügyminisztériumban vagy a Pénzügyminisztérium ön- kormányzati Főosztályán azt lehetetlen megítélni. Kollé­gáimtól tudom, hogy indo­kolatlan igényeket is beje­lentenek, és kapják a pénzt. A visszaszerzése nagyon nagy procedúra, mivel a pénz odaadása parlamenti jóváhagyással történik, te­hát törvény születik róla, hogy ki mennyi pénzt kap. Amikor mi megállapítjuk, hogy ez indokolatlan volt, akkor a törvényt kell módo­sítani. — Ezért tartanám fontos­nak, hogy a kormány is te­remtsen meg az ellenőrzési rendszerét, ellenőrzési ter­vezetét. Az a javaslat, ami most ismeretes, hogy ellenőr­zési hivatalt hoznak létre húsz fővel, nem elfogadha­tó. Fontosnak tartom, hogy legyen ilyen hivatal, de húsz főt nevetségesen kevésnek találom, mert látom, hogy milyen az ellenőrzés rend­szere. A minisztériumi belső ellenőrzés nagyon gyenge, ezt kollégáim mondják, akik valamikor ott dolgoztak. — Mi az oka annak, hogy az ellenőrzési rendszer ilyen amilyen? — Tulajdonképpen az Ál­lami Számvevőszék a létre­jöttével tette tönkre a léte­zett ellenőrzési szervezeteket. Mert amikor az Állami Számvevőszék létrejött, ak­kor például a Pénzügymi­nisztérium egész ellenőrzési főosztálya átjött hozzánk, benne a megyei emberek is. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottságból szintén átvet­tük pályázatok alapján a legjobb embereket, nekik jó ellenőrzési gyakorlatuk volt. Mivel pályázati rendszerrel jöttek hozzánk, több minisz­térium ellenőrzési főosztályá­ról is vettünk fel embereket. Én tisztában vagyok azzal, hogy az Állami Számvevő- szék létrejötte nagyon fontos dolog volt, de, mivel igye­keztünk a legjobb szakem­bereket megszerezni, ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy az addig létezett ellenőrzési rendszer gyakorlatilag elsor­vadjon. — Van-e lehetősége egy állampolgárnak bejelen­tést tenni, ha valahol visz- szaéléseket tapasztalt? — Ilyen lehetőség nincs, hanem lehet a Miniszterel­nöki Hivatal panaszirodájá­hoz, lehet az ügyészséghez fordulni. Belátom, hogy ez egy hiba, de tervezi a parla­ment, hogy létrehoz egy új intézményt, amely a lakos­ság érdekeit fogják szolgálni és ide lehet majd panaszok­kal fordulni. Aranyszívek segélyszolgálat Alapítvány szociális célokra Nyíregyháza (KM) — Jó hírről kaptunk tájékoztatást Mádi Lászlótól, a FIDESZ országgyűlési képviselőjétől, aki a József Attila Kulturá­lis és Szociális Alapítvány szociális szakkuratóriumának tagja. Elmondta, hogy az idén az alapítvány rendelkezésére álló közel ötvenmillió fo­rintból a megyénkből bekül­dött pályázatok 10 milliós támogatást nyertek el. Ez azt jelenti, hogy a pénz ötödé a megye alapítványait, szoci­ális szerveződéseit támogat­ja. Természetesen nem min­den pályázó kapott olyan összeget, amilyet szeretett volna és nem is nyert min­den pályázó, hiszen huszon- háromszoros túljelentkezés volt. Arra viszont felhívja a képviselő a figyelmet, -hogy pályázni jövőre is le­het és mint látható a szá­mokból: érdemes. A nyertesek között van az Aranyszívek gyermeksegély­szolgálat Nagyecsedről 113 ezer forinttal, a tiszadobi ál­talános iskola 180 ezerrel, a berkeszi 320 ezerrel, a má- riapóosi és vásárosnaményi 200—200 ezerrel, Barát Jó­zsef Mándról 30 ezerrel, a cigánygyermekek klubja Nagyecsedről 50 ezerrel, a nyírbátori családsegítő köz­pont 50 ezerrel, a nyírkércsi 171 ezerrel, dr. Mező Zsig- mondné Nyírbogdányból 100 ezerrel,' a tiszavasvári, a nyírkércsi és orosi, egyesített intézmények 300—300 ezer­rel, á nyíregyházi' evangéli­kus szeretetotthon 500 ezer­rel, az ELIM Evangélikus Gyermekotthon 100 ezerrel, Gadnai Gáborné Tiszadobról 250 ezerrel, a besztercei hal­mozottan hátrányos helyzetű tanulók 50 ezerrel, a beszte- reci hátrányos helyzetű tanu­lóik 250 ezerrel, a kocsordi Karaván cigányegyüttes 30 ezerrel, Kállai Árpádné Kisvárdáról 55 ezerrel, a fe­hérgyarmati Móricz Zsiig- mond középiskola 50 ezerrel, az MCKSZ Mátészalkáról 20 ezerrel, a balsai művelődési központ 30 ezerrel, a bökö- nyi 300 ezerrel, a nyíregyhá­zi mozgáskorlátozottak 800 ezerrel, a záhonyi Mozgássé­rült Gyermekekért Alapít­vány 3 millióval, a fehér- gyarmati nevelési tanácsadó 350 ezerrel, a mátészalkai 50 ezerrel, a nyíregyházi Dia­betes Egyesület 500 ezerrel, a nyíregyházi nyugdíjasok közössége 250 ezerrel, az iib- rányi óvoda 300 ezerrel, a besztercei 40 ezerrel, az új­fehértói 300 ezerrel, es 20 ezerrel, Pék Katalin' Nyír­egyházáról 10 ezerrel, a re­formátus egyházközség őrből 500 ezerrel, Roda Sándorné Űjfehértóról 100 ezerrel, Szalma Ágnes Nagydobosról 50 ezerrel, Tilk Ferencné Balsáról 80 ezerrel, Toldi Andrea, Toldi Szilvia és Tú­rái Szilvia Jándról 18—18 ezerrel, UMO Alapítvány Nyíregyházáról 200 ezerrel, a vásárosnaményi Vakok Szö­vetsége 500 ezerrel, a záho­nyi Diabetes Egyesület 50 ezerrel. Az alapítvány intézmények működéséhez, programjához, eszközbeszerzéshez, beruhá­zásokhoz, táborokhoz,, tan­folyamokhoz, csoportos és egyéni segély kérelmekhez nyújt támogatást. ORbizalom-csírák Réti János S zerkesztőségi szobám ablaka alatt pattog a labda. Nem holmi piros-pöttyös, hanem való­di foci. iA (házak és gará­zsok közé szorult sivár kis betonozott parkolóban há­rom fiúcska irúgja a lab­dát. Egyikük a iholland Van Basten, a másikuk ta­lán Völler, a <világbajnok, a harmadik ■— ha 5ól hal­lom — Lineker az ango­lok |közül. És a foci egyre dong a falak között. (Nem véletlenül: la labdarúgó EB mérkőzéseit jócskán köz­vetítette a televízió, jjolt mit nézni la fiúknak. Épp a napokban jutott eszembe, hogy rmikro- elektronikus és motorizált ifjúságunkban kezd feltor­nyosulni tégy hatalmas tes­ti, nem utolsósorban lelki lustaság. 'Nagy részét, vagy többségét csak )az érdekli, amit készen kap, lehetőleg a legkisebb erőlködés nél­kül. Így válik egyre inkább életmódjuk pótolhatatlan részévé a video, képregény, a számítógépes játszadozás, a motor vagy kocsi. Nem kell sok idő ahhoz — gon­doltam —, hogy egyszerűen elfogyjanak ,a focisták, hi­szen melyik srác akar ma keserves verítékkel megta­nulni, begyakorolni, uram bocsá, elérni valamit. Ér­deklődésük középpontjában az áll — kivételek persze voltak, vannak és szeren­csére lesznek <— amiért alig kell csinálni valamit, viszont jól fizet. Aztán az ablak alatt don­gó lövések, a jvilágsztáros- dit játszó fiúk ismét eszem­be juttatták, hogy minden generáció valaminek vala­milyen utánzásával kezdte. Gyermekeink azt utánozzák amit a felnőttektől látnak. Ez csak 'növeli a szülők fe­lelősségét. Az élő Tiszát a csobaji holtággal Tiszalöknél összekötő csatorna az utóbbi 15 évben erősen feliszapolódott. A na­pokban elkezdett kotrás eredményeként e vadregényes tá­jon csónakkal kirándulók nemsokára teljes biztonsággal közlekedhetnek. BALÄZS ATTILA FELVÉTELE KOMMENTÁR Angyal Sándor S zinte mem múlik el nap, hogy ,ne érkez­nének hírek a pénz­világból:: iitt iis, ott is kü­lönböző imértékben csök­kentik a kamatokat a pénzintézetek. Minden okuk megvan erre a bankoknak, hiszen az egész gazdasági életre kiható irreális ka­matlábak nemcsak infláció- gerjesztők, hanem kedvét szegik ágén sok vállalkozó­szellemű embernek is. Amíg ugyanis egy vállalko­zó lényegesen kevesebb ha­szonnal tud dolgozni, mint amennyi kamatot kell fi­zetnie a működéshez fel­vett kölcsönért, addig itt gazdasági élénkülésről nem beszélhetünk. Ezért lassult le, hovatovább imár meg­szűnt a hitelkihelyezés, s vált szükségessé néhány olyan intézkedés, amely enyhít a rendkívül szigorú feltételeken. Az a pénzin­tézetnek sem „üzlet”, hogy 30-on felüli százalékot fi­zet a betétért, amit aztán senki sem vesz igénybe, magasabb kamat fejében. Ráfizetésből sem a vállal­kozó. sem la ibank nem fűd megélni. Ennek a kamatcsökken­tési hullámnak várhatóan a gazdaság széles területén meglesz ia kedvező hatása. Ugyanakkor egyre több ke­reskedelmi cég is kutatja a forgalomnövelés módjait, mert a pangás jelei ott is kimutathatók. (Beszédes példa erre, hogy inéhány te­kintélyes nyugati autós cég tetemes árcsökkentést haj­tott végre azontúl, hogy a bankoknál ilényegesen ki­sebb kamatok mellett kínál részletfizetési lehetőséget. Mivel a kamatcsökkenté­sek ellenére még mindig teljesíthetetlennek mutat­koznak ia hiteligény-bevétel feltételei, összefogtak a bankok, s megteremtik a vállalkozói garancia pénz­ügyi «alapját. Jelentős ősz- szeggel olyan alapot hoz­nak létre, amelyre támasz­kodhatnak majd a vállal­kozók, iha nincs elég fede­zetük egy hitel igénybevé­telekor. ITehát {a bankok nem csupán a kamatot csökkentik, hanem a saját jól felfogott érdekükben más intézkedésekkel is igyekeznek működésbe hozni a megmerevedett pénzforgalmat. Ha ezeket a ked'vezö je­leket így csokorba szedjük, nem feleslegesen tápláljuk reményünket, hogy a kor­mány gazdaságélénkítő el­képzelése belátható időn belül meghozza első gyü­mölcseit. Nézőpont) Kamat, le!

Next

/
Thumbnails
Contents