Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-26 / 150. szám

1992. június 26., péntek HATTER Kelet-Magyarország 3 Tarpa határában a réten rendsodró gépek, szénabálázók dolgoznak ezekben a napokban. ELEK EMIL FELVÉTELE r A LÉNYÉG, HOGY FIZETNI KELL Nyáron is „befűtenek" a fogyasztónak Nyíregyháza (KM—Sz. J.) — Bár a rekkenö hőségben nem túl kellemes a meleg­ről beszélni, mégis több dolog indokolja a téma ak­tualitását. Folyamatosan leáll a távhőszolgáltatással érintett városokban egy-két hétre a melegvízellátás, s megváltozott a kézhez ka­pott számlák szerkezete, s bár nincs éppen fűtési sze­zon, mégis fizetünk valami­féle azzal kapcsolatos díjat. — A távhőszolgáltató válla­lat szakembereitől, Szikora Andrásné gazdasági igazga­tóhelyettestől, Dienes Barná- né energia-osztályvezetőtől és Tóth Illés üzemviteli osz­tályvezetőtől kaptunk tájékoz­tatást. Útbontással is jár Mátészalkán a nagyjavítás június 26-ig tart. A nyíregyhá­ziak július 6—15 között, a kisvárdaiak és a záhonyi la­kosok július 20—26 kö­zött nem kapnak meleg vizet a szokásos évi leállás miatt. Nyírbátorban a szolgáltatás folyamatos. A rövid ideig tartó kellemetlenséget a téli bizton­ságos, zökkenőmentes üze­meltetésre felkészülés indo­kolja. Ebben az időszakban végzik el a távfűtési gerinc­vezetékek és a fűtőművi be­rendezések karbantartását. Nyíregyházán például ilyenkor tapasztalhatjuk több helyen azokat a vezetékcse­réket, melyek útbontással is járnak. A 250 akna, a 46 kilo­Tárca méter hosszú vezeték és az összes műszaki berendezés állapotának vizsgálata 100 ember napi 12 órás és hétvégi munkáját veszi igénybe. Csak a megyeszékhelyen az ezzel kapcsolatos költségek elérik a 20 millió forintot, de a vidéki városokban is többmilliós nagyságrendűek. A nyári nagy karbantartás­sal is szoros összefüggésben van egy, a múlt év október el­sejétől miniszteri rendelet által bevezetett újfajta árszerke­zet, amely különválasztja az energiaköltségek fedezetét biztosító hődíjat és a rendel­kezésre állási díjat. Ez utóbbi — a fogyasztók körében értet­lenül fogadott — tétel a szol­gáltató rendszer üzemeltetési, fenntartási és egyéb működ­tetési költségeit tartalmazza. Éppen e miatt indokolt és szükségszerű egész éven át, tehát fűtési szezonon kívül is megjeleníteni a számlákban, így minden havi számlán sze­repel az évi rendelkezésre ál­lási díj 1/12-ed része (Nyír­egyházán a rendelet szerint 48,12 forint évente légköbmé­terenként, havonta 4,01 Ft) és a lakás alapterülete szerint előírt melegvízköbméter hődí­ja (51 forint köbméterenként), továbbá fűtési szezonban az éves fűtési hődíj egyhatod része (63 forint/légköbméter/ év, havonta 10,50 forint.) Megszűnt dotáció A változtatással egyúttal helyt adtak azon sok kérés­nek, hogy egyenletesebben rendeződjenek el a távfűtés­sel kapcsolatos fizetnivalók, bár ez szerencsétlen módon egybeesett az állami dotáció megszűnésével, ezáltal az árak emelkedésével. Vég­eredményben így is ugyanazt fizetik a fogyasztók, csak más időbeni eloszlásban. A hideg vízzel kapcsolatos tételekről megtudtuk: a Táv­hőnek a hőenergiával kapcso­latos szolgáltatások tartoznak a profiljába. Ők is szeretnének megszabadulni attól a kény­szerhelyzettől, hogy a meleg víz, hideg víz díját is ők szám­lázzák — ettől a hónaptól kezdve nem negyedévenként, hanem havonta. Megnyugtat­ják azonban a fogyasztókat, hogy az elszámolás rendjéből következően nem történhet dupla számlázás. Lakásonként kellene Az eddigiekben említettek az átalánydíjas fogyasztókra érvényesek. Egyre jobban ter­jed a melegvízmérő órák használata, amit a Távhő örömmel vesz tudomásul. Minden hitelesített mérőszer­kezetet elfogadnak. A lakókö­zösségnek ilyen esetekben szerződniük kell a vállalattal. Akik felszereltették a lakásuk­ban az egyedi melegvíz órát, azoknál a leolvasás rendelet szerint négyhavonta törté­nik. Addig előleget fizet a fo­gyasztó. ^-*4 rkezésüknek megörül- f~, tünk. A villás farkú, fehér hasú madarak a nyíregyházi kertközi zöldellő rét fölött jókedvűen cikáztak. Gyakran a konyhánk ablaká­nál landoltak, s a fehér kőpo­ron mind jobban kirajzolódó sötét sárcsík otthonra találá­sukat sejtette. Esténként kinéztem, sőt leellenőriztem, a fészeképí­téssel hogyan haladtak. Me­leg, napos idő után nem te­hettem szemrehányást. Fecs­kéink szorgalmasan hordták a sarat, a fűszálakat. Viszont hűvös időben lazítottak a munkatempón. Hamarosan családtagoknak tekintettük őket. A vendégszeretetünk híre a fecskenépség körében túlsá­gosan elterjedhetett, mert egy csapat idővel lakásunk vala­mennyi ablakát uralni akarta. A feleségem két hely, a gye­rekünk szobája, valamint az erkély kivételével valamennyit engedélyezte számukra. A fecskék kislányunk szo­bája ablakának falszögletéhez a sarat rendíthetetlenül hord­ták. Mivel az építési tilalom legjobban csak úgy lett volna érvényesíthető, ha a nejem naponta több órán át az ab­laknál — a kezében seprűvel Érdeklődésünkre a szomszédoktól olyan vála­szokat kaptunk, hogy a hely nem jó nekik. A korábbi években is ezt csinálták: fészkeltek, majd idő előtt távoztak. A feleségemmel bíztunk benne: a Ék madarak felesle- Wsk , , I|| gesen nem epite­Ä nek otthont. Kő­im sőbb arra gondol­om tunk: az abla- |ü kunknál lévőt ví- ^ kendháznak fog­ják használni. y agy örömünkre a pár a konyhaablakunk- "/ V>hoz visszatért. S nem csak hétvégékre. Úgy véljükvagy részt vettek mások fészkeinek rakásá­ban, vagy az új helyen nem jöttek ki a szomszédaikkal, esetleg ők egyébként is egy különc pár. Azóta mi is, ők is vidáman élünk. Csak már félek az ősztől, amikor hosz- szú útra kelnek. Vajon visz- szatérnek-e? — lesben áll, ezért esteli be­avatkozásra szántuk el ma­gunkat. Vagyis amit a fecskék egyik nap odaraktak, annak másnap hűlt helyét találták. Ezután meglepő dolog tör­tént. A konyhaablaknál hábo­rítatlanul éldegélő fecskék az eseményeket látván megha­ragudtak ránk, s gondolom, a társaik iránti szolidaritásból itt­hagytak bennünket. Pedig maradásuk fejében a cimbo­ráiknak már átadtuk volna már az erkélyt is. Körülbelül egy hétig felénk se néztek. Sok félreértést meg lehetne előzni, ha a szerződést figyel­mesen elolvasnák, máskülön­ben jogosan lepődnek meg, hogy a felszerelést követő első négy hónapban hiába kezdenek el azonnal takaré­koskodni, ugyanazt azt az átalány melegvízdíjat fizetik, mint annak előtte. Valamit ugyanis fizetni kell és amíg nem alakulnak ki a fogyasztá­si szokások, azt veszik alapul mint objektív adatot. Az ötödik hónaptól áll majd helyére a rendszer és a következő leol­vasásoknál tapasztalható majd az előzőekben elfo­gyasztott mennyiség, a tény­leges fogyasztás arányában fizetett díj. Egyébként a sű­rűbb, akár havonta történő leolvasás többletköltséget jelentene, mely szintén a fo­gyasztókat terhelné. A szigorúbb költséggazdál­kodás és az említett változá­sok hátterében álló okok is az egyedi mérések tendenciáját vetítik előre. A távfűtésnél ennek azonban a központi hőmennyiségmérők felsze­reléséig van igazi realitása. A lakásonkénti szabályo­zás és mérés lenne az igazi, de ez egyelőre nemcsak hogy igen költséges, de nem is biztos, hogy kifizetődő, hi­szen lakásaink szigetelése általában rossz”, hővesztesé­gük nagy. Mindezekről pedig nem a Távhő, de nem is a bérből és fizetésből élők te­hetnek. GAZDAKÖR Fehérgyarmat (M. K.) Évekkel ezelőtt a KERTBA- RÁT-klub kísérelte meg ösz- szefogva képviselni a zöld­ség- és gyümölcstermesztő kistermelőket Fehérgyarma­ton, a Városi Művelődési Köz­pontban. A helyi Áfész szak­csoportjai ehhez jó „kiegészí­tést” adtak. A. megváltozott viszonyok között — az egykori klub ve­zetője — Fábián Lajos kert­gazda .kísérelte meg a pártok­tól független GAZDAKÖR szervezését a városban. A megyei szervezet segítségé­vel rendszeres információhoz jutnak a gazdák. Az együttes fellépés kiterjed a termeléssel, értékesítéssel kapcsolatos témákra,, de jó lehetőséget kínál a Gazdakör a feladatok közös értelmezésére, a talaj­műveléssel, betakarítással, a gépek ütemezésével, s más eszközök teljes körű haszno­sításával összefüggő felada­tokra. Különösen megnőhet az összefogás jelentősége, amikor a kártalanítási jegyek révén egyre többen jutnak földhöz saját jogon, vagy a fennmaradó terültek bérlesé­vel. Nézőjpon^ A bizalom többet ér Balogh József P élda, rossz példa volt elegendő, szü­letett is belőle sok jegyzet és glossza, a hely­zet azonban mit sem válto­zott. Arról van szó, amit a felvásárló szervezetek, az állami és szövetkezeti felvá­sárlók szerveztek, az állami és szövetkezeti felvásárlók tettek a termelőkkel, hogy tudniillik keveset fizettek a zöldségért, gyümölcsért a boltban, a piacon és a kon- zerves üvegekben pedig többszöröséért láttuk vi­szont. Most eljutott hozzánk egy másfajta, egy jó példa híre is. Történt, hogy a dombrádi áfész köszmétét vásárolt fel a környék lakóitól kilónként 25 forintért és adta tovább a NYÍFROST Kft. vasmegyeri hűtőházának. A termelők jó szívvel adták ennyiért is, hiszen ma az a biztos üzlet, ami már megköttetett, ám közben a felvásárlási árak másképp alakultak, magya­rul drágultak és akik nem az első napokban adták át köszmétéjüket, azok már többet is kaphattak érte. A szövetkezet vezetői ta­nakodni kezdtek, hogy mité­vők legyenek a többletbevé­tellel, hiszen ők az osztrák kft-től megkapták a maga­sabb árat, s bár rájuk fért volna a pluszjövedelem, ezer helye lett volna a szö­vetkezet kereskedelmi háló­zatában a váratlanul érke­zett forintoknak, mégis úgy döntöttek: kiosztják. Megke­resik azokat a termelőket, akiktől 25 forintért vették át köszmétéjüket és kifizetik nekik a különbözetet. Döntésüket egyetelen mondattal indokolták: jövőre is szükségük lesz a terme­lőkre. Mert a korrekt kap­csolat, a bizalom többet ér, mint kilónként az a néhány forint haszon. Cukrászda nyílt nemrég a fehérgyarmati sportpálya melletti épületben, melyet a sportklub vezetősége egy magáncukrásznak adott bérbe. MOLNÁR KÁROLY FELVÉTELE Kommentár Csödbüntett------------------------------------ ideje teljesen bizonytalan. A Móthé Csaba pénzük pedig benne fekszik------------------------------------ az építkezésbe, gyakorlati­H a az adott cég úgy lag egy jó ideig holt tőkévé ítéli meg, hogy gaz- vált; dasági tevékenysé- Ck m°st hitelezőkké vál- ge várhatóan veszteséges lak, hiszen egy olyan mun- lesz, akkor a csődtörvény káért fizettek, amelyet a egyik kritériuma alapján cső- rnegyei cég nem fejezett be. döt jelenthet. Ebben az A jelek szerint minimum há- esetben 90 napos morató- rom hónapig nem tudnak a riumot kap, amely alatt vál- pénzükhöz jutni, hiszen ad- ságmenedzselő programot dig tart a moratórium ideje, készít és egyezkedik a hite- Az építkezést a cég nem lezőivel. A csőd bejelentésé- folytatja, veszteséget nem hez egy fogalom is tartóz- akarnak termelni. Vajon eb­hat, a csődbűntett. ben az esetben megállapít­Az egyik megyei cég úgy ható-e a csődbűntett? Le­járt el, ahogy a törvény előír- het-e szándékosságot vélni ja. Belekezdett egy építke- a cég magatartásában, zésbe, de a számítások azt amely ugyan a törvényt be­mutatták, hogy a befejezés- tartotta, de a csőd bejelentő­kor nemhogy nyereség, ha- sével jelentős kárt okozott a nem veszteség fog keletkez- leendő tulajdonosoknak? ni. A vezérkar emiatt úgy Előzetesen a cégnek job- döntött, hogy félbehagyja az ban fel kellett volna mérnie a építkezést és • a cég csődötköltségeket, a saját erejét, jelent. Minden az előírások begy képes-e befejezni az szerint zajlott. Csakhogy az építkezést. Arra már nem is építményre a leendő tulajdo- rnerek gyanakodni, hogy nosok már élőleget fizettek esetleg az induláskor tudták, be és most meglepve ta- az előre beígért összegből pasztalják, hogy az építők képtelenek felépíteni az elvonultak, az átadás határ- épületet.

Next

/
Thumbnails
Contents