Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-03 / 130. szám
4 Kelet-Magyarország MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Leszavazott miniszterek A Parlamentből jelentjük Budapest (KM — Kovács Sva) — Mint arról annak idején lapunk is beszámolt, Jakab Ferenc és Szűcs M. Sándor MDF-es képviselők ez év márciusában azért interpelláltak Kupa Mihály pénzügyminiszterhez, mert az állami vállalatok nem fizettek a kistermelőknek, a gazdálkodók több mint 200 millió forintjukat várták hiába. Nagy feltűnést, tapsot aratott, hogy a miniszteri választ — melyet Kupa Mihály helyett Gergátz Elemér adott — sem a képviselők, sem pedig a parlament nem fogadta el, így azt az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága kapta meg kivizsgálás végett. A keddli parlamenti ülésen az interpellálok megkapták azt a jelentést, melyet a fenti bizottság adott, s amely megállapítja: nemcsak Sza- bolcs-Szatmár-Beregben, hanem az egész országban negatív volt az elmúlt évi mérleg, több mint 20 milliárd a veszteség. A nagyüzemek 60 százaléka zárta az országban veszteséggel az évet, 800 olyan nagyüzemről tudunk, amely negacívan zárta a kasszát. Ez a tendencia nemcsak a nagy gazdaságok, a kistermelők körében is jellemző volt. Szabolcs-Szat- már-Bereg mintegy 130 szövetkezetéből 60 a veszteséges, összes veszteségük az 1 milliárd forinthoz közelít. Mindezek magyarázzák, hogy a szabolcsi képviselők interpellációja jogos. Sajnálatos, hogy nem kecsegtet szép reményekkel az idei indulás sem. Az időszerű mezőgazdasági munkákban, így a talaj művelésben, az őszi vetések fejtrágyázásában, a növényvédelemben és a tavaszi vetésekben egyaránt súlyos elmaradás tapasztalható. így aztán nem csoda, hogy a magyar mezőgazdaságot a pénzügyi kormányzat az úgynevezett kockázatos adási körbe sorolta, ahová legfeljebb állami garanciával nyújtott hitelek kihelyezésével van esély. Lejárt az a türelmi idő is, melyet a parlament a csődtörvény szerint szabott, így a gazdálkodóknak színt kell vallaniuk. A csődbejelentési kötelezettség, az egyezkedés, a megegyezés vagy a felszámolás lehetősége természetesen a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari vállalkozásokat is érinti. Amint a bizottsági jelentésből kiderül, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei térségben alapvetően érintett, csődhelyzetben lévő békéscsabai és debreceni konzervgyárak már keresik a megoldási lehetőségeket. Törik a fejüket azon, hogyan tudnának a kistermelőknek soron kívüli kifizetéshez hiteleket szerezni. Mint a Parlamentben elhangzott, nemcsak a mező- gazdaság van súlyos helyzetben, s a 'gondoknak még koránt sincs vége. Dr. Gergátz Elemér a kilábaláshoz szükséges legfontosabb tennivalók közül sorolta a var lós tulajdonosi . viszonyok mielőbbi megteremtését, magyarán a privatizációt,. a fizetési fegyelem javítását, valamint a hitelhez jutás feltételeinek könnyebbé tételét. Örökösen deklarál, sohasem elemez —állítja a sajtiról Takács Péter (MDfj Budapest (KM — K. É.) — Kónya Imrének, az MDF frakcióvezetőjének bejelentése szerint elnapolják a Göncz-vitát, a parlament mégsem dönt a kérdésben. A hír sokak számára meglepetésként hatott, hiszen korábban épp a kormánypártok sürgették a döntést. Miért léptek vissza? — tettük fel a kérdést Takács Péter MDF- es képviselőnek. — Nem léptünk vissza. Az MDF megvárja az Alkotmánybíróság állásfoglalását, mert nem szeretné a társadalomban azt a látszatot kelteni, hogy véleményével befolyást gyakorol. Másrészt pedig úgy ítélte meg a koalíció, hogy minden vitánál fontosabb most a -nyugdíjasok ügye. Persze mindez csak társadalmi látszat, mert ha nem tisztázódik a közhatalom gyakorlatának mikéntje, könnyen rossz útra tévedhet a most építkező demokrácia, amely egy elnöki diktatúrába csúszhat át. — Az ellenzék ugyanakkor épp az MDF diktatúrájától tart... — Nézze, legtermészetesebb, hogy minden ellenzék támadja a végrehajtó gyakorlatot, még akkor is, ha az a legnormálisabbak egyike. Teszi pedig azért, mert célja a hatalom megszerzése. Különösen kiélezett ilyen szituációban a helyzet, mint amilyenben most vagyunk, amikor a társadalom önmozgása a jólét reményében könnyen hajlik a diktatúra elfogadására is. Szerintem ezt vette észre az ellenzék, s nem vagyok benne biztos, hogy nem ezért akar-e végrehajtó hatalmat adni a köz- társasági elnök kezébe. — A harc akkor is már- már gusztustalan, mi az ön véleménye a médiaháborúról? — Majdnem természetesnek tartom ebben az állapotban az ellenzék és a koalíció politikai csatározását. Ügy tartom, soha nem fog SZARAJEVÓ: Fotóriporter halad el egy rommá lőtt ház mellett a köztársasági fővárosban, amikor folytatódnak az összecsapások a szerb fegyveresek és a bosnyák, muzulmán alakulatok között. mti — foto 1992. június 3., szerda Mulasztás alkotmánybírósági határozat Budapest (MTI) — Az Országgyűlést mulasztás terheli azért, hogy mindmáig nem alkotta meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt — állapította meg az Alkotmány- bíróság kedden hozott határozatában. A testület felhívja az Országgyűlést, hogy elmulasztott törvényalkotási kötelezettségének december 1-jéig tegyen eleget. A teljes ülés napirendjén szerepelt a miniszterelnök indítványa is, amelyben alkotmányértelmezési kérdéseket tett fel a köztársasági elnök kinevezési és felmentési jogkörével kapcsolatban. A testület úgy döntött, hogy a beérkezett indítvány alapján folytatja az eljárást. előfordulni, hogy az ellenzéki sajtó dicsérje a kormányt. Ennyire deklaráló, a tényeket mellőző az állampolgárok szolgálatát, informálását semmibe vevő sajtóra azonban magam sem számítottam. A sajtó legfontosabb feladata, ebben az átmeneti korban az lenne, hogy az állampolgárok esélyeit az állampolgárok számára közvetítse: ismertesse a törvényeket, a jogokat, a cselekvés lehetőségeit. Ehelyett én úgy látom, pártokkal, frakciókkal, rokon- és ellenszenvekkel foglalkozik, örökösen deklarál, és sohasem elemez. — Elképzelhetőnek tartja azt a megoldást, mely a koalíció részéről érkezett, s mely nagyjából úgy hangzik, hogy a rádió és TV adásidejét a különféle pártok között kell felszabdalni, szétosztani? — Megítélésem szerint ez nem képzelhető el. Véleményem, hogy nem a pártoknak, hanem az állampolgároknak kell a média. Diabeteskongresszus Nyíregyháza (KM — CSK) — A Magyar Diabetes Társaság XI. Kongresszusát Nyíregyházán rendezik június 4—5—6-án, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Csaknem 350 orvos részvételére számítanak a szervezők, s több külföldi szakember is jelezte jöttét. A háromnapos kongresszuson a következő témákról lesz szó: kockázati tényező-e a diabetes; diabetes a serdülőkorban; pályaválasztás, munka- képesség, rehabilitáció, merre tart a diabetológia; panc- reatogen diabetes: experimentális munkák a diabetes és a szénhidrát-anyagcsere témaköréből. Hármas karambol Nyíregyháza (KM — CS K.) — Tömeges karambol történt tegnap este hat körül Nyíregyházán, a Vasvári Pál, Rákóczi, Víz utca találkozásánál. Szemtanúk állítása szerint a Víz utcáról érkező piros Yugo nem adta meg az elsőbbséget a román rendszámú Skodának, összeütköztek, s még beléjük szaladt egy taxi is, mert már nem tudta elkerülni a balesetet. Az ütközés olyan nagy erejű lehetett, hogy a Yugo felrepült a járdára. A mentők két sérültet szállítottak kórházba. Üj korszak kezdődik a privatizációs folyamatban Irányelvek — elragadtatás ellen Budapest (1SB — Sinka Zoltán) — A parlament előtt fekvő úgynevezett privatizációs törvények 1— amelyek, többek között, a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon kezeléséről, az állami holding felállításáról, az Állami Vagyonügynökség feladatairól rendelkeznek — új korszakot nyitnak a privatizáció folyamatában — nyilatkozta nemrégiben Szabó Tamás, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter. Ezekhez a törvénytervezetekhez azonban a beterjesztésük pillanatában társulnia kellett volna még valaminek, ami tartalommal töltheti meg az üres jogszabályi kereteket: a privatizációval és az állami vagyon kezelésével kapcsolatos kormánystratégiának, az úgynevezett vagyonpolitikai irányelveknek. Igaz, némi késéssel, de végre ez a koncepció is megszületett, s talán még — ugyancsak Szabó Tamás szavaival élve — „utolérheti” a privatizációs törvénycsomagot a parlamentben. Legutóbb 1990-ben fogalmazta meg a kormány, milyen utat is kíván követni az állami vagyon lebontásában. Az akkori vagyonpolitikai irányelveket egy év elteltével még toldozták-foldozták egy darabig, majd a tavalyi év közepén visszavonták. Közben gőzerővel folyt a privatizáció, egyre újabb és újabb, a régebbieknél hatékonyabb privatizációs programok, konstrukciók követték egymást, de a folyamat alapelveiről csak a kormány- stratégák nyilatkozataiból nyerhettünk némi képet. A költségvetés hiánya, s a privatizációs bevételekben rejlő lehetőségek e hiány mérséklésére 1991 végén kissé elragadtatták a pénzügyi kormányzatot, s jókora falatot előre kiszakítottak az akkor még csak remélt idei privatizációs bevételekből. Ekkor érződött igazán közvetlen módon, mit is jelent, ha nincsenek világos elvek a privatizációs folyamat irányítására. Az idei bevételek terhére kiállított 25 milliárdos költségvetési biankó ugyanis nagyobb szolgálatot tett volna a nem éppen megnyerő kondíciójú vállalatok feljavítását, reorganizációját elősegítő intézményrendszer kialakításában. így — az egyéb determinált kötelezettségvállalásokat is beleszámítva — mindössze 16 milliárd forintot használhat fel a vagyonügynökség az ebben az évben várhatóan befolyó 57 milliárdból. Ezt azonban a kormány által elfogadott vagyonpolitikai irányelveknek megfelelően igyekeznek hasznosítani: a tervek szerint a garanciarendszer kialakítására, a vállalati reorEllentmondásos két esztendő Honvédelmünk irányítói hazánk védelmi politikájáról Budapest (ISB — D. Á.) — Ellentmondásosnak nevezte honvédelmünk helyzetét az elmúlt két esztendőben történtek alapján Für Lajos honvédelmi miniszter, aki Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka társaságában kedden délelőtt sajtótájékoztatót tartott a Honédelmi Minisztérium épületében. A miniszter szerint a kül- kapcsolatok kiépítése, a katonadiplomácia gyors megteremtése volt a legnagyobb pozitívum azóta, hogy két évvel ezelőtt átvette a tárca vezetését. Hazánk- védelmi politikájának alakításában előtérbe kerültek a hagyományos nemzetközi tevékenységek: találkozók, hivatalos látogatások, szemináriumok. Nagy jelentőséget tulajdonítottunk a nemzetközi szervezetekhez fűződő viszonyunk alakítására. Aktívan részt vettünk a NATO, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, valamint a Nyugat-Európai Unió különböző rendezvényein. Hazánk területi sérthetetlensége és szuverenitásának biztosítása érdekében erőfeszítéseink elsősorban a szomszédos országok irányába összpontosultak. Fontos volt számunkra, hogy a kétoldalú katonai kapcsolatokat mindenekelőtt Romániával rendezzük. A minisztérium kiemelkedő feladata az új honvédelmi törvény, valamint a katonák szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előkészítése. Ez a folyamat Für Lajos szerint is kevésbé volt egyelőre sikeres, hiszen miég csak a kidolgozás fázisában van. A Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: a szervezeti, vezetési és működési rétid korszerűsítésének lényege, hogy a haderőstruktúra megőrzi a harcoló csapatok jelenlegi és a gyakorlatban bevált szerkezetét, illetve harci potenciálját Ugyanakkor racionizálja a honvédség szerkezeti arányait, kedvezőbb feltételeket hoz létre a kiképzéshez, a technikai eszközök megóvásához, és korszerűsíti a vezetés rendszerét. 1989-ben a honvédség létszáma 155 ezer, ma pedig 100 ezer. Ez a csökkentési tendencia az egész világra jellemző. Az ország lakosságához viszonyítva arányaiban a Magyar Honvédség létszáma az európai átlaghoz igazodik. Ismét négyéves lett a tiszti kiképzés, és most már a nyelvtanítás során nem az oroszra helyeződik a hangsúly. A déli határunkon lévő feszült helyzet iskolát jelentett a Magyar Honvédség számára. Válságprogramot dolgoztak ki, s a katonai költségvetés radikális csökkentését már csak ebből a szempontból is veszélyesnek tartják. A most rendelkezésre álló anyagiak ugyanis a miniszter szerint nem teszik lehetővé a Magyar Honvédség átalakítását. A haditechnikai eszközök vonatkozásában lényegében csak az amortizálódott vagy a rendszerből kivont eszközök cseréjére nyílott lehetőség. ganizációt elősegítő újjáépítési bank fejlesztésére, valamint az állami vagyonkezelő szervezet felállításának a finanszírozására fordítják. Ha az éppen aktuális va- gyonpoitikai irányelvek lejárta után nem kell megint egy évet várni az új koncepcióra, talán még az is előfordulhat, hogy a privatizációs bevételekből egyetlen vasat sem kell majd jövőre a költségvetésnek befizetni. Legalábbis ebben reménykednek az ÁVÜ szakemberei. Ez a megoldás szolgálná ugyanis a legjobban a gazdaság érdekeit, hiszen nemcsak mint egy tétel szerepelne a vállalatok eladásából befolyt összeg a képzeletbeli nagy könyv bevételi oldalán, hanem gerjesztője lehetne újabb és újabb üzletkötéseknek, közvetett módon előse- gítője a gazdaság talpra állításának. AT&T USA Direct MAGYARUL 00*800-01112 »Várjon a második tárcsahangra
