Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-24 / 148. szám
1992, június 24*, szerda EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 1 1 A jóra is van példa Nyíregyházán az Eötvös utcában március derekán vonultak föl a csatornázáshoz 3 Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat Főépítésvezeto- ségének a dolgozói. Minden háztulajdonos írásbeli értesítést kapott tőlük, hogy zavartalanul menjen végbe a nagy munka, de azért egy kicsit féltünk, annyi rosszat hallottunk már hónapokig járhatatlan utakról, elvágott vezetékekről stb. Kellemes meglepetésünkre mindent gondosan előre fel-, és kimértek, a villany-, gáz-, ivóvízszolgáltatás egy órácskára sem maradt ki, előbb az utca egyik, majd a másik végéről biztosítottak az autóknak bejárást, pontosan betartották a határidőt. Örömmel beszélgettük az utcában, hogy lám, így is lehet figyelmesen, jól, gondosan dolgozni. Köszönöm a lakók nevében: M. Takács Ferenc Nyíregyháza, Eötvös utca Zenés műsort adtak Színes, látványos zenéstáncos műsort adott gyermeknapon a TINI SHOW a Nyíregyháza, Őz u. 14. szám alatti értelmi fogyatékosok klubjában. Ezzel nagyon sok örömet és vidám, felejthetetlen perceket szereztek a gondo- zottaiknak, akik nevében ezúton köszönöm Nagy Zoltán tanár úrnak és a show-nak a szórakoztatást, az élményt. Mészáros Endréné klubvezető Cserélik a Tiszalöki Teleki Blanka Gimnázium épületének tetőszerkezetét. Életveszélyessé vált az évek során, teljesen fel kell újítani és a homlokzatot is javítani. A Tiszaber Kft. dolgozói augusztus 15-ére átadják az épületet, hogy szeptembertől birtokba vehessék a gimnazisták. (Balázs Attila felvétele) Szerkesztői üzenetek NAGY JÁNOSNÉ, NYÍRköteles a munkáltató harmincöt éves munkaviszony TELEK: A nyugdíjas dolgozókat ugyanazok a járandóságok illetik meg, mint a velük azonos körülmények között dolgozó nem nyugdíjas dolgozókat. A szabadság munkanapokra jár, függetlenül attól, hogy a dolgozóknak napi négy, illetve tizenkét óra a törvényes munkaideje. A szabadságot akkor kell felezni, ha kétnapi munkaidőt egy nap alatt dolgoznak le. Az új munkatörvényre is tekintettel 1992 etso reievere 12, a másodikra 15, tehát összesen 27 nap szabadság illeti meg. Ennek megfelelően 27x4 órát nem kell ledolgoznia, illetve ennyi időre jár az átlagkereset. tamási József, nyíregyhaza: A negyvenéves jubileumi jutalmat akkor után kifizeti, ha a dolgozó nyugdíjba vonul. Felhívjuk a figyelmét, hogy a július elsejetol életbe lépő új Munkatörvénykönyv eltörli a jubileumi jutalmat. CSÓKA GÉZA, VÁSÁ- ROSNAMÉNY: Édesanyjának üzenjük, hogy az özvegyi jogon járó háztáji mértéke legalább a fele kell legyen annak, ami az elhunyt tagnak jár. Vagyis az özvegy részére járó háztáji, vagy az azt helyettesítő ter- menyjuttatás mértéke azon múlt, hogy az elhunyt tag mennyire volt jogosult, ÁDÁM BERTALANNÉ, KULCSÁRNÉ RÚZSA MÁRIA: Szívesen segítettünk, örülünk, hogy elrendeződtek az ügyeik. Veszélyben a munka Csarodáról járok be dolgozni Vásárosnaményba, olyan a munkám, hogy hétvégén is menni kell. Május végén hallottam, hogy a vasárnaponként Tarpáról induló autóbusz, ami 9 órakor Csarodát is érinti, meg fog szűnni. Teljesen el vagyok keseredve, mert már előre félek, hogy fogok bejárni dolgozni. Már a szombat délutáni busz megszűnte is nagyon rosszul érintett bennünket. Se a 4.45- ös, se a 4.20-as (Hetébe menő) busz nem jár már, csak a 2.20 órás, és utána még 6.45-kor van Csaroda felé. Reggelente is bejövök hét órára, de ha a járat csak tíz perccel jönne korábban, elérné a vonatot, így nem. De azon a buszon is annyian vannak, hogy ha két buszt indítanának, az is tele volna, a gergelyiek már szinte el se férnek. Miért nem telik ebből vasárnapi járatra, amikor az én bérletem is 1500 Ft havonta, és még sokan ennyit fizetnek? Csarodáról egy jövet-menet 72 Ft és se a vonathoz, se vásárolni, se az SZTK-ba nem akkor jövünk, amikor akarunk. Ha valaki bejön Vásárosnaményba, szinte az egész napja rámegy, ha egy ügy elintézéséhez többször kell bejönni, rámehet a fizetése, ha van egyáltalán, mert a téeszek széthullása után az emberek fele munkanélküli járadékon van. De mi lesz, ha az is lejár? Az én uram is munkanélküli, még segélyt se kap. A családból én keresek négyőnkre, egyáltalán nem lenne öröm, ha az én munkám is veszélybe kerülne a közlekedési változás miatt. A problémámat megírtam a kisvárdai 5. sz. Volánnak, de nem válaszoltak. Pontos név és cím Az első összekoccanás Ki fedezze az orvos vállalkozását? Mátészalka (KM — TMI) — Két és fél évezrede él a hip- pokratészi eskü, amely ma is kiindulópontja az orvosi etikának. Lényegében arról szól, hogyan kell élnie és gyógyítania az orvosoknak. Fizetséget, pénzt nem említ. Azóta történelmi korok múltak el, körülmények, lehetőségek változtak meg. Ma a betegbiztosítási kártya módot ad a betegeknek az orvosválasztásra, az orvosoknak pedig a vállalkozásra. Habár sajátos formában erre is, arra is volt példa a múltban, új ez a rendszer, még tanulni, tapasztalni kell. Ennek köszönhetően vannak még félreértések. Máté szálkán a közelmúltban igen feil i áorodtak egy lakótelep lakói. orvosuk összehívta őket, hogy vállalkozásba fog, minden igényt kielégítő, korszerű műszerekkel — labortechnika, EKG, röntgen stb. — felszerelt rendelőt szeretne. Olyan ellátást akar nekik biztosítani, hogy ne kerüljenek kórházba. Elfogadja tőlük a betegbiztosítási kártyát, de induláskor minden embertől 2000 forintot, jövő év januártól havonta 170 forintot kér, és ha szükség van vizsgálatra, annak a költségeit is. Elszabadultak az indulatok, magasra csapott az elkeseredés lángja: hát itt tartunk, hogy nekünk kell pénzelni a doktor úr vállalkozását? Ha nem tudjuk, nem fog meggyógyítani? — kérdezgették egymástól ijedős félelemmel az emberek. Kevesen mertek nyilvánosan tiltakozni, mert féltek a következményektől. Az Orvosi Kamara Orvosetikai és Fegyelmi Bizottságának megyei szervezete több tanú meghallgatása után úgy döntött, hogy a történtek fegyelmi felelősségrevonásra nem adnak okot, de éti! £ ag kifogásolhatók, ezért figyelmeztetésben részesítették a mátészalkai orvost. Ám az ügy elég éles formában jeleníti meg 1992 egészségügyének tipikus problémáit. Alapvető annak a kérdésnek a tisztázása, hogy mit jelent a vállalkozás a betegellátásban. Ami mostanáig körzeti orvosi rendelő volt, háziorvosi rendelővé alakul át. A rendelők tulajdonosai és fenntartói — a helyi önkormányzatok — biztosítják az elengedhetetlenül szükséges műszereket, berendezéseket. A háziorvos szerződést köt velük, hogy milyen területet és ügyeletet lát el. A társadalombiztosítással is szerződik, vagyis a betegek ellátásának megvannak az anyagi feltételei. Az önkormányzattal kötött szerződés szerint köteles ellátni a körzetében lakókat, csak a más körzetből hozzá jelentkezőket utasíthatja vissza. Azonban minél több a betege, annál nagyobb a jövedelme. Egy betegbiztosítási kártya után havonta nem túl sok pénzt kap, és ezért a lehető legmagasabb szintű ellátást kell nyújtania a betegnek. Külön pénz, fizetség, honorárium nem jár érte, nem is kérheti. Az új rendszernek épp az a lényege, hogy az orvos-beteg kapcsolatából kiiktassa a szemérmes finomsággal paraszolvenciának nevezett hálapénzt. A beteg biztosított, fizeti az amúgy sem csekély társadalombiztosítási járulékot, ebből kell fedezni az ellátásét és a hozzájárulásokból. Bonyolítja és egyelőre átláthatatlanná teszi a mátészalkai orvos ügyét, hogy magánrendelése is van. Rosszhiszeműsége nem bizonyosodott be, viszont úgy tűnik, nem tanulmányozta át alaposan a háziorvosok működéséről szóló jogszabályt. Mert alapítványi formában elképzelhető egy hasonló terv, hogy műszerezettségben, feltételekben javítsák egy körzet, település betegellátását. De a betegek adományainak a sorsát az alapítvány kuratóriuma dönti el, az ellenőrző bizottság felügyeli, nem pedig az orvos. Az orvos lehet független vállalkozó is — bizonyára ez a példa lebegett a doktor úr szeme előtt —, csakhogy ahhoz őneki kell adni a tőkét és vállalni a megélhetés kockázatait. Egyedül, hiszen ő akar vállalkozni, nem a betegek. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Jogászszemmel Az új Munkatörvénykönyvből (3.) Nagy Mihály Az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetve a munkaszerződésben megállapított bért a munkáltató köteles biztosítani. A munkabér tehát a munkavégzés alapján jár, ha a dolgozót a munkáltató nem tudja munkával ellátni, részére személyi besorolási bért kell fizetnie. A munkavállaló más munkakörben és munkahelyen is kötelezhető munkavégzésre. Ez azonban, ha nem állapodnak meg másban, évente két hónapnál több nem lehet. Erre az időre a dolgozónak az eredeti munkakörében elért átlagkeresete jár, ha nem egyeznek meg másként. A munkáltató a dolgozót rendkívüli munkavégzésre is kötelezheti, amit az ő kérésére, illetve a kollektív szerződés előírása szerint írásban kell elrendelni. Az elrendelhető túlmunka mértéke két egymást követő munkanapon 4 óra, évenként 144 óra lehet, amit a kollektív szerződés 200 órára emelhet. A törvényes munkaidő napi 8 óra. A munkaidő beosztást egy héttel korábban és legalább egy hétre előre kell közölni. A kollektív szerződés, illetve a munka- szerződés egyenlőtlen munkaidőt is előírhat. A munkavállalót minden egybefüggő 3 túlóra után munkaszünet, hetenként 2 pihenőnap illeti meg. Ezek közül egy napnak vasárnapra kell esnie. Munkaszüneti nap lett a Pünkösdhétfő. Az alapszabadság évenként húsz munkanap. Ebből öt nappal a dolgozó szabadon rendelkezik, de tizenöt nappal előre köteles jelezni, hogy mikor kívánja igénybe venni. A pótszabadság évente tíz nap lehet, ez a dolgozó 25. életévének betöltésétől 31. éves koráig három évenként, ezt követően a 45 éves kor eléréséig 2 évenként egy nappal növekszik. A gyermekek után járó pótszabadság két gyemnek után 4, az ezen felüli gyermekek után 7 napra csökken, de a gyermekek 16. életévének betöltéséig jár. A kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben a munkáltató és a dolgozó más címen járó pótszabadságban is megállapodhat, ennek a számát a törvény nem korlátozza. Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, a dolgozó által igénybe vett többletszabadság idejére kifizetett keresetet nem követelhetik vissza tőle. A dolgozót, munkavállalót évente 10 nap betegszabadság illeti meg, amit az átlagkeresetének hetvenöt százalékával kell elszámolni. Orvosi igazolás nem kötelező évente egyszer, legfeljebb három napi távollétre. A három napot csak egybefüggően lehet igénybe venni. Közvetlen hozzátartozó halála esetén a munkavállalót két nap fizetett szabadság illeti meg. A személyi alapbért a munkaszerződésben minden esetben meg kell határozni. Megszűnt az alapbérrel kombinált prémiu- mos bérforma alkalmazása. Az éjszakai-, a műszak- és a túlórapótlék kivételével a különböző pótlékokban a felek a kollektív, vagy munka- szerződésben szabadon állapodhatnak meg. A heti pihenőnapon (szombat, vasárnap) végzett munkáért egységesen 100%-os pótlék jár. Ha azonban a dolgozó a túlmunkáért szabadidőt kap, akkor is 50%-os pótlék illeti meg. Készenlét elrendelésének idejére a személyi alapbér 25%-a jár. Meghatározott helyen eltöltött időre ettől több, felső határát a törvény nem írja elő. Gondatlan károkozásért a munkavállaló általában az egy havi átlagkeresetének 50%-ával felel. A munka- szerződésben legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződésben hat havi mértéket is ki lehet kötni. A leltárhiány megfizetésére vonatkozó feltételeket, a mértéket, az eljárásra vonatkozó előírásokat a kollektív szerződésben lehet szabályozni. A munkáltató a kárigényét a bíróság előtt érvényesítheti. Meghatározott mértékig a kollektív szerződés közvetlen kártérítési kötelezést is előírhat, de ezzel együtt az eljárási rendet is szabályozni kell. A munkáltató csak vétkesség esetén felel a munkavállalónak okozott kárért, ha csupán tíz főfoglalkozású dolgozót alkalmaz. A munkáltató köteles a károsult figyelmét a kár tudomására jutásától számított 15 napon belül kárigény beterjesztésére felhívni, és arra 15 napon belül indoklással választ adni. Ha a munkáltató tartozik kártérítéssel a dolgozónak, az átlagkereset kiszámításánál a keresetet — ha így a dolgozónak kedvezőbb — a béremelés idejétől kell figyelembe vennie. Ha a munkáltató a kártérítési időszak alatt bérfejlesztést hajtott végre, és a bérfejlesztés a kártérítés mértékét módosíthatja, ezt 15 napon belül köteles a károsulttal közölni. Amennyiben a dolgozó a munkaviszonyából származó kötelezettségét megszegi — a rendkívüli felmondás kivételével — egyéb jogkövetkezményt is előírhat a kollektív szerződés. Ez azonban nem sértheti a dolgozó személyi jogait, és emberi méltóságát. Az intézkedés legfeljebb az elkövetéstől számított egy éven belül hozható meg. Pénzbírság nem szabható ki. A törvény hatályba lépésével (1992.július 1.) a munkaügyi döntőbizottságok megszűnnek. A döntőbizottságoknál folyamatban lévő ügyekben meg kell szüntetni az eljárást. A munkaügyi vitát kezdeményező fél az eljárás megszüntetésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. Az egyéni jogvitákban a munkaügyi bíróságok járnak el. Ezt megelőzően a felek egyeztetni kötelesek, ennek eredményét írásba kell foglalni. Eredménytelen egyeztetés után általában 8 napon belül lehet a munkaügyi bírósághoz fordulni. Eljárásra a munkáltató telephelye, illetve a munkavégzésre kijelölt telephelye szerinti munkaügyi bíróság az illetékes. A törvény hatálybalépése előtt megkezdett jogvitákat az azok keletkezésekor érvényben lévő törvények szerint kell elbírálni.
