Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-23 / 147. szám

1992. június 23., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 1 1 Esély angol kapcsolatokra Méhészeknek a minisztériumtól 'alpra állni szorongatott helyzetben Nyíregyháza (KM — GB) — izenöt gyümölcstermelő irmer tagja révén, mintegy 30 hektár Észak-London örnyéki alma-, feketeribiz- -, málna- és földieper-ültet- ényt, s az ottani gyümölcs- íldolgozást, termék-, és ter- lelőeszköz-kereskedelmet, zaktanácsadást, szakokta- ist reprezentáló angol dele- áció járt a napokban Sza- olcsban. Császárszál lá- on, a helyi Béke Tsz gyü- lölcsszárító üzemében tett itogatásuk alkalmával kér­ik, nyilvánítsanak véle- lényt a megyénkben töltött lásfél nap során szerzett enyomásaikról. A Magyarországon először irt angolok igen jo vélemény- vei voltak a nálunk látottakról, lint elmondták, igazi megle- etés volt számukra, a kedves endéglátáson kívül, hogy itt vinden sokkal zöldebb”, mint hogyan azt otthonról elkép­edek. A magántulajdon előre- irése, a privatizáció jóval lőrehaladottabb, mint hitték, ikereinket szerintük jól fém- slzik például az olyan élel- íiszeripari üzemek, mint ami- 'et Záhonyban láttak. Ugyan­kkor döbbenetesnek tartot- ík, hogy az országnak, s ben- e főként ennek a régiónak, lyan helyzetben kell talpra áll- ia, amikor lényegében min- en korábbi piacát elveszi- itte. A szigetországi vendégek­ek, egy évszázados demok- atikus tapasztalatokkal ren- elkező és a magántulajdont videnciának tekintő ország olgárainak, nem volt könnyű íegérteni azokat a tulajdonvi- zonyokat, s az ebből fakadó ismerősnek tetszett az almafeldolgozó gép az angol farmereknek, köztük Robert G. Bray-nek is. (Balról a má­sodik) Chris Turner A SZERZŐ FELVÉTELEI napi problémákat, amelyekről a szövetkezet elnöke, Tóth Ferenc adott tájékoztatást. Ki­csit homályos volt számukra az alma bérleti rendszere, benne a termés értékesíté­sének útja. Szokatlanok, a ter­melőszövetkezet gazdálkodá­sát jellemző, farmerfülnek óriási számok, méretek. A fi­nanszírozási nehézségekről panaszkodó tsz-elnökkel együttérző bólogatásokból úgy tűnt, a bankok mezőgazda­sággal szembeni óvatos alap­állásával kapcsolatban azért a vendégek is tudnának kelle­metlen tapasztalatokról beszá­molni. Amikor az üzleti kapcsolatok kialakításának esélyeire tere­lődött a szó, néhányan, főként szaporítóanyag-kereskedők bizonyos területeken láttak rá lehetőséget. Chris Turner, egy Óvatosan Seres Ernő E rik a meggy. A gazdák örömére — főként a júniusi esők hatásaként — jó termésre van kilátás. Az is biztató, ami az árajánlatokat illeti. A tava­lyi, sőt még attól is maga­sabb összegű felvásárlási árat emlegetnek. Egy, az ex­portőr kft-k sokaságából te­lefonon hívta fel erre a figyel­met. Közölte, hogy a magas árak a meggyel kapcsolat­ban irreálisak, légből kapot­tak. Hallani 50-70 forintos ígéretekről, de ennek ma nincs megalapozott informá­ciós alapja. Ok, már mint az említett kft. széles körben, európai méretekben tájéko­zódott. Ma más a helyzet, mint az elmúlt évben volt. Nem káro­sította fagy az ültetvényeket, a kontinens minden orszá­gában, így Nyugat-Euró- pában is nagy lesz a termés. Ebből arra lehet következtet­ni, hogy a meggy esetében idén elmarad az árfelhajtó versenyfutás a hazai ter­mésért. Hogy mi okból adta tájékoztatóját az exportőr? Megindokolta. Ne tápláljon senki hiú reményeket, ne ke­letkezzen feszültség, ne­hogy az történjen, mint ta­valy az uborkával, vagy a málnával, hogy a túltermelés és az alacsony felvásárlási árak miatt általános volt a termelői elkeseredettség. Amit a telefonáló mondott, nem lehet és nem is szabad kétségbe vonni. Személye­sen beszéltem egy holland állampolgárral, aki azt mondta: itt viszonylag min­den olcsó, csak a gyümölcs és zöldség drága. Azt is kö­zölte, hogy ezekből a ter­mékekből a nyugati orszá­goknak Magyarországon kí­vül tucatnyi más ország is szállít, jelenleg bőséggel, frisssen és extra minőség­ben. Érik a meggy és nem sze­retnénk a gazdák, a kerttu­lajdonosok örömét rontani. Reméljük viszont, hogy a termés minden kilogrammja megfelelő áron gazdát cse­rél. Időben. Az időbeniség fontos, hiszen a kivárás, a túlérett gyümölcs ára már a minőség miatt sem növeked­het. Természetesen elkap­kodni sem szabad a dolgot, hiszen piac van és minden felvásárló árajánlata mögött ott van az üzleti érdek: ol­csón venni és drágán eladni. A termelőnek ehhez is hozzá kell szokni, és ahogyan csak tudja, termelői érdekeit, egyénileg vagy érdekközös­ségben meg kell védenie. Táji népfőiskolái központ Nyíregyháza (KM) — Június 9-én tartotta köz­gyűlését a nyíregyházi népfő­iskolái egyesület az egészség- ügyi főiskolán. Illés Balázs tit­kár beszámolójában elhang­zott, hogy az egyesület létre­hozta a táji népfőiskolái köz­pontot, amelyik Nyíregyházán, a Szarvas u. 1-3. sz. 9. emeletén tevékenykedik (tel.: 13-680). Hétköznap 9-16 óra között áll a népfőiskolások ren­delkezésére szaktanácsadás­sal, előadók közvetítésével, fénymásolással, módszertani segédanyagok készítésével, pályázati figyelővel, tovább­képzés-szervezéssel, telefon-, telefax-, postázási szolgál­tatással, általános ügyinté­zéssel, konferenciaszervezés­sel, kapcsolatkiépítésben való közreműködéssel. Segítséget kaptak a nyíregyházi pol­gármesteri hivataltól, valamint a Német Népfőiskolái Szövet­ség budapesti irodájától. A közgyűlés újraválasztott tisztségviselői: dr. Lukácskó Zsolt elnök, dr. Vinnai Győző ügyvezető elnök, dr. Margittay Miklós és dr. Széles Csaba el­nökségi tagok és dr. Arató István az ellenőrző bizottság elnöke. ismert kenti gyümölcssza- porítóanyag-kereskedelmi tár­saság ügyvezetője például el­mondta: az a benyomása alakult ki, hogy ha almában nem is — hisz ennek korszerű fajtáival már találkoztak nálunk —, de bogyós gyümölcsűeknél lát lehetőséget, korszerűbb, új fajták itteni elterjesztésében. Ebből a célból örömmel léte­sítene kapcsolatot. Hasonló szándékát hangsúlyozta David K. Tippett farmer is, akinek ri- bizke és köszméte faiskolája is van. Érdekes volt a 35 hektáros farmján gazdálkodó almater­mesztő Robert G. Bray vála­szát hallani arra a kérdésre, mi az a legkisebb almafarmméret Kentben, ami már el tudja tar­tani a tulajdonosát. A főként jonagold és bremli(?) fajtákat termelő gazdálkodó szerint úgy 10 hektár az a nagyság, amely már gazdaságos. Per­sze, újabban olyan szuperin- tenzív telepítésekkel próbál­koznak ott is, amiben 12 ezer almafa kerül egy hektárba. Ezekből nyilván kisebb terület is elegendő. Egy lenyűgözően kedves szaktanácsadó hölgy Joanna Wood kisasszony minden mondatával önbizalmat sze­retett volna önteni belénk, ma­gyarokba. Szerinte Európának ebben a térségében a mi gon­dolkodásunk áll legközelebb a Nyugatéhoz és minden esé­lyünk megvan ahhoz, hogy egy-két évtizeden belül fel­zárkózzunk. Persze, ehhez, szerinte, a nyugat-európai or­szágoknak — köztük Angliá­nak is — az eddiginél erőtelje­sebb gazdasági segítségére is szükség volna. Gazdaöröm Annak örülhetnénk, ha minden árutermelő almás kerttulajdonosnak legalább egy ilyen fel­szerelés állna rendelkezésére, mint en­nek a fényeslitkei gazdá­nak! Harasztosi Pál felvétele Tisztelt Főszerkesztő Úr! Tisztelettel megküldöm a Földművelésügyi Minisztéri­um Agrár-Környezetgazdál­kodási és Növényvédelmi Főosztály levelét. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye mé­hészeinek „jajkiáltását” fo­galmaztam meg és küldtem el a földművelésügyi minisz­ter úr címére. íme itt a vá­lasz. A hírközlő eszközök sokat segítettek, hogy túl­éltük a nehéz időt. Nagyon szépen köszönöm a főszer­kesztő úrnak, hogy a lapban megjelent a miniszter úrnak címzett levelem. Ez az újság­cikk is segített és sokat jelentett nekünk. Amennyi­ben van rá lehetőség, tisz­telettel kérem a főszerkesztő urat, legyen szíves a lapban közölni az FM főosztály- vezetőjének válaszát, mely a megyénk méhészeinek se­gítséget nyújt a helyi aktuá­lis problémák rendezésére. Szíves támogató segítségét megyénk minden méhészé­nek nevében is hálásan kö­szönöm. Nagy tisztelettel: Szűcs Mihály Magyar Méhészek Egyesületének megyei elnöke Tisztelt Szűcs Úr! 1992. április 10-én kelt leve­lére válaszolva tájékoztatom, hogy a növényvédelemről szó­ló 1988. évi 2. tvr. 23. § (3) be­kezdése értelmében „A terme­lő növényvédelmi tevékeny­sége során köteles a hasznos élő szervezeteket megóvni.” Aki a hasznos állati szerve­zetek védelmét szolgáló rendelkezéseket nem tartja meg, az a 15/1988. (III. 25.) MT r. 11. §-a alapján tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ézen felül értendő természetesen a polgári peres úton érvényesíthető kárigény. Az 5/1988. (IV. 26.) MÉM r. 67. §-a szabályozza a méhek vé­delmével kapcsolatos termelői és helyi szakigazgatási felada­tokat. A rendelkezések betartását a helyi önkormányzatok, vala­mint a megyei (fővárosi) nö­vényegészségügyi és talajvé­delmi állomások körzeti fel­ügyelői ellenőrzik. A termelők növényvédelmi munkavégzé­se — kivéve a szabadforgalmú kategóriába sorolt növényvédő szerek alkalmazását — szak­mai képesítéshez kötött. Aki saját célra növényvédő szert vásárolhat, vállalkozóként nem szolgáltathat, csak ha eh­hez megfelelő képesítéssel is rendelkezik. Ezek a képesíté­sek a méhkímélő növényvé­delmi tevékenységgel kapcso­latos tudnivalókat úgy a ter­melő, mint a vegyszerrel szol­gáltatók számára biztosítják. Ugyanakkor meg kívánom jegyezni, hogy a növényvédel­mi eljárások nem szükségsze­rűen méh-veszélyesek, hiszen léteznek méhkímélő technoló­giák is. Sajnos azonban nem egyszer az is előfordul, hogy a méhész a kiértesítés ellenére időben nem gondoskodik a ve­szélyes övezetből kaptárainak elszállításáról, vagy biztonság­ba helyezéséről, illetőleg a vándorméhész késedelmesen jelenti be letelepedését, és ez okoz károkat. Olykor az is előfordul, hogy a méhész kés­lelteti a növényvédelmi munka optimális időzítését azzal, hogy vontatottan hagyja el a legelőt, és így a termelő koc­kázatát, a termés károsodását fokozza. Úgy gondolom, hogy a jogszabályi feltételek adottak mindkét ágazat eredményes működtetéséhez, amennyiben azokat az érintettek kölcsönö­sen betartják. Természetesen mindig akadnak szabálysértők, de egyetlen hatóság sem tud arra berendezkedni — főleg az ál­lami költségvetés jelen helyze­tében —, hogy minden terme­lő, illetve méhész mellé ható­sági felügyeletet biztosítson. Egyetértek Önnel abban, hogy a felvilágosító munkát — külö­nösen most — fokozni kell. De ez nemcsak államigazgatási feladat. Ebben elsősorban az érintett érdekképviseleti szer­vek illetékesek a médiák, a hir­detőtáblák és egyéb, helyben hatékonyan alkalmazható, fi­gyelemfelkeltő eszközök for­májában. Természetesen a magunk növény- és állat­egészségügyi hatósági szervei is végeznek ismeretterjesztést a termelők érdekképviseletei által szervezett rendezvénye­ken. Javaslatát a tekintetben nem áll módunkban megva­lósítani, hogy minden új terme­lőt körlevélben értesítsünk tör­vényes jogairól és kötelezett­ségeiről. Ehhez tömegtájékoz­tatási formák szükségesek. Ebben a méhészegyesületnek lehet meghatározó szerepe az önkormányzat közreműködé­sével. A különböző termelői érdekek összeegyeztetése hovatovább a privatizálódó mezőgazdaságban elkerülhe­tetlenné válik, ezért ennek fó­rumait meg kell teremteni. Ez az útja, módja annak, hogy az aktuális helyi problémák hely­ben rendeződjenek a közpon­tosított irányítás és termelés­felügyelet heíyett. Budapest, 1992. május 13. Szívélyes üdvözlettel: Dr. Lánszki Imre főosztályvezető Az oldalt összeállította: Galambos Béla

Next

/
Thumbnails
Contents