Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-23 / 147. szám
1992. június 23., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 1 1 Esély angol kapcsolatokra Méhészeknek a minisztériumtól 'alpra állni szorongatott helyzetben Nyíregyháza (KM — GB) — izenöt gyümölcstermelő irmer tagja révén, mintegy 30 hektár Észak-London örnyéki alma-, feketeribiz- -, málna- és földieper-ültet- ényt, s az ottani gyümölcs- íldolgozást, termék-, és ter- lelőeszköz-kereskedelmet, zaktanácsadást, szakokta- ist reprezentáló angol dele- áció járt a napokban Sza- olcsban. Császárszál lá- on, a helyi Béke Tsz gyü- lölcsszárító üzemében tett itogatásuk alkalmával kérik, nyilvánítsanak véle- lényt a megyénkben töltött lásfél nap során szerzett enyomásaikról. A Magyarországon először irt angolok igen jo vélemény- vei voltak a nálunk látottakról, lint elmondták, igazi megle- etés volt számukra, a kedves endéglátáson kívül, hogy itt vinden sokkal zöldebb”, mint hogyan azt otthonról elképedek. A magántulajdon előre- irése, a privatizáció jóval lőrehaladottabb, mint hitték, ikereinket szerintük jól fém- slzik például az olyan élel- íiszeripari üzemek, mint ami- 'et Záhonyban láttak. Ugyankkor döbbenetesnek tartot- ík, hogy az országnak, s ben- e főként ennek a régiónak, lyan helyzetben kell talpra áll- ia, amikor lényegében min- en korábbi piacát elveszi- itte. A szigetországi vendégekek, egy évszázados demok- atikus tapasztalatokkal ren- elkező és a magántulajdont videnciának tekintő ország olgárainak, nem volt könnyű íegérteni azokat a tulajdonvi- zonyokat, s az ebből fakadó ismerősnek tetszett az almafeldolgozó gép az angol farmereknek, köztük Robert G. Bray-nek is. (Balról a második) Chris Turner A SZERZŐ FELVÉTELEI napi problémákat, amelyekről a szövetkezet elnöke, Tóth Ferenc adott tájékoztatást. Kicsit homályos volt számukra az alma bérleti rendszere, benne a termés értékesítésének útja. Szokatlanok, a termelőszövetkezet gazdálkodását jellemző, farmerfülnek óriási számok, méretek. A finanszírozási nehézségekről panaszkodó tsz-elnökkel együttérző bólogatásokból úgy tűnt, a bankok mezőgazdasággal szembeni óvatos alapállásával kapcsolatban azért a vendégek is tudnának kellemetlen tapasztalatokról beszámolni. Amikor az üzleti kapcsolatok kialakításának esélyeire terelődött a szó, néhányan, főként szaporítóanyag-kereskedők bizonyos területeken láttak rá lehetőséget. Chris Turner, egy Óvatosan Seres Ernő E rik a meggy. A gazdák örömére — főként a júniusi esők hatásaként — jó termésre van kilátás. Az is biztató, ami az árajánlatokat illeti. A tavalyi, sőt még attól is magasabb összegű felvásárlási árat emlegetnek. Egy, az exportőr kft-k sokaságából telefonon hívta fel erre a figyelmet. Közölte, hogy a magas árak a meggyel kapcsolatban irreálisak, légből kapottak. Hallani 50-70 forintos ígéretekről, de ennek ma nincs megalapozott információs alapja. Ok, már mint az említett kft. széles körben, európai méretekben tájékozódott. Ma más a helyzet, mint az elmúlt évben volt. Nem károsította fagy az ültetvényeket, a kontinens minden országában, így Nyugat-Euró- pában is nagy lesz a termés. Ebből arra lehet következtetni, hogy a meggy esetében idén elmarad az árfelhajtó versenyfutás a hazai termésért. Hogy mi okból adta tájékoztatóját az exportőr? Megindokolta. Ne tápláljon senki hiú reményeket, ne keletkezzen feszültség, nehogy az történjen, mint tavaly az uborkával, vagy a málnával, hogy a túltermelés és az alacsony felvásárlási árak miatt általános volt a termelői elkeseredettség. Amit a telefonáló mondott, nem lehet és nem is szabad kétségbe vonni. Személyesen beszéltem egy holland állampolgárral, aki azt mondta: itt viszonylag minden olcsó, csak a gyümölcs és zöldség drága. Azt is közölte, hogy ezekből a termékekből a nyugati országoknak Magyarországon kívül tucatnyi más ország is szállít, jelenleg bőséggel, frisssen és extra minőségben. Érik a meggy és nem szeretnénk a gazdák, a kerttulajdonosok örömét rontani. Reméljük viszont, hogy a termés minden kilogrammja megfelelő áron gazdát cserél. Időben. Az időbeniség fontos, hiszen a kivárás, a túlérett gyümölcs ára már a minőség miatt sem növekedhet. Természetesen elkapkodni sem szabad a dolgot, hiszen piac van és minden felvásárló árajánlata mögött ott van az üzleti érdek: olcsón venni és drágán eladni. A termelőnek ehhez is hozzá kell szokni, és ahogyan csak tudja, termelői érdekeit, egyénileg vagy érdekközösségben meg kell védenie. Táji népfőiskolái központ Nyíregyháza (KM) — Június 9-én tartotta közgyűlését a nyíregyházi népfőiskolái egyesület az egészség- ügyi főiskolán. Illés Balázs titkár beszámolójában elhangzott, hogy az egyesület létrehozta a táji népfőiskolái központot, amelyik Nyíregyházán, a Szarvas u. 1-3. sz. 9. emeletén tevékenykedik (tel.: 13-680). Hétköznap 9-16 óra között áll a népfőiskolások rendelkezésére szaktanácsadással, előadók közvetítésével, fénymásolással, módszertani segédanyagok készítésével, pályázati figyelővel, továbbképzés-szervezéssel, telefon-, telefax-, postázási szolgáltatással, általános ügyintézéssel, konferenciaszervezéssel, kapcsolatkiépítésben való közreműködéssel. Segítséget kaptak a nyíregyházi polgármesteri hivataltól, valamint a Német Népfőiskolái Szövetség budapesti irodájától. A közgyűlés újraválasztott tisztségviselői: dr. Lukácskó Zsolt elnök, dr. Vinnai Győző ügyvezető elnök, dr. Margittay Miklós és dr. Széles Csaba elnökségi tagok és dr. Arató István az ellenőrző bizottság elnöke. ismert kenti gyümölcssza- porítóanyag-kereskedelmi társaság ügyvezetője például elmondta: az a benyomása alakult ki, hogy ha almában nem is — hisz ennek korszerű fajtáival már találkoztak nálunk —, de bogyós gyümölcsűeknél lát lehetőséget, korszerűbb, új fajták itteni elterjesztésében. Ebből a célból örömmel létesítene kapcsolatot. Hasonló szándékát hangsúlyozta David K. Tippett farmer is, akinek ri- bizke és köszméte faiskolája is van. Érdekes volt a 35 hektáros farmján gazdálkodó almatermesztő Robert G. Bray válaszát hallani arra a kérdésre, mi az a legkisebb almafarmméret Kentben, ami már el tudja tartani a tulajdonosát. A főként jonagold és bremli(?) fajtákat termelő gazdálkodó szerint úgy 10 hektár az a nagyság, amely már gazdaságos. Persze, újabban olyan szuperin- tenzív telepítésekkel próbálkoznak ott is, amiben 12 ezer almafa kerül egy hektárba. Ezekből nyilván kisebb terület is elegendő. Egy lenyűgözően kedves szaktanácsadó hölgy Joanna Wood kisasszony minden mondatával önbizalmat szeretett volna önteni belénk, magyarokba. Szerinte Európának ebben a térségében a mi gondolkodásunk áll legközelebb a Nyugatéhoz és minden esélyünk megvan ahhoz, hogy egy-két évtizeden belül felzárkózzunk. Persze, ehhez, szerinte, a nyugat-európai országoknak — köztük Angliának is — az eddiginél erőteljesebb gazdasági segítségére is szükség volna. Gazdaöröm Annak örülhetnénk, ha minden árutermelő almás kerttulajdonosnak legalább egy ilyen felszerelés állna rendelkezésére, mint ennek a fényeslitkei gazdának! Harasztosi Pál felvétele Tisztelt Főszerkesztő Úr! Tisztelettel megküldöm a Földművelésügyi Minisztérium Agrár-Környezetgazdálkodási és Növényvédelmi Főosztály levelét. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye méhészeinek „jajkiáltását” fogalmaztam meg és küldtem el a földművelésügyi miniszter úr címére. íme itt a válasz. A hírközlő eszközök sokat segítettek, hogy túléltük a nehéz időt. Nagyon szépen köszönöm a főszerkesztő úrnak, hogy a lapban megjelent a miniszter úrnak címzett levelem. Ez az újságcikk is segített és sokat jelentett nekünk. Amennyiben van rá lehetőség, tisztelettel kérem a főszerkesztő urat, legyen szíves a lapban közölni az FM főosztály- vezetőjének válaszát, mely a megyénk méhészeinek segítséget nyújt a helyi aktuális problémák rendezésére. Szíves támogató segítségét megyénk minden méhészének nevében is hálásan köszönöm. Nagy tisztelettel: Szűcs Mihály Magyar Méhészek Egyesületének megyei elnöke Tisztelt Szűcs Úr! 1992. április 10-én kelt levelére válaszolva tájékoztatom, hogy a növényvédelemről szóló 1988. évi 2. tvr. 23. § (3) bekezdése értelmében „A termelő növényvédelmi tevékenysége során köteles a hasznos élő szervezeteket megóvni.” Aki a hasznos állati szervezetek védelmét szolgáló rendelkezéseket nem tartja meg, az a 15/1988. (III. 25.) MT r. 11. §-a alapján tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ézen felül értendő természetesen a polgári peres úton érvényesíthető kárigény. Az 5/1988. (IV. 26.) MÉM r. 67. §-a szabályozza a méhek védelmével kapcsolatos termelői és helyi szakigazgatási feladatokat. A rendelkezések betartását a helyi önkormányzatok, valamint a megyei (fővárosi) növényegészségügyi és talajvédelmi állomások körzeti felügyelői ellenőrzik. A termelők növényvédelmi munkavégzése — kivéve a szabadforgalmú kategóriába sorolt növényvédő szerek alkalmazását — szakmai képesítéshez kötött. Aki saját célra növényvédő szert vásárolhat, vállalkozóként nem szolgáltathat, csak ha ehhez megfelelő képesítéssel is rendelkezik. Ezek a képesítések a méhkímélő növényvédelmi tevékenységgel kapcsolatos tudnivalókat úgy a termelő, mint a vegyszerrel szolgáltatók számára biztosítják. Ugyanakkor meg kívánom jegyezni, hogy a növényvédelmi eljárások nem szükségszerűen méh-veszélyesek, hiszen léteznek méhkímélő technológiák is. Sajnos azonban nem egyszer az is előfordul, hogy a méhész a kiértesítés ellenére időben nem gondoskodik a veszélyes övezetből kaptárainak elszállításáról, vagy biztonságba helyezéséről, illetőleg a vándorméhész késedelmesen jelenti be letelepedését, és ez okoz károkat. Olykor az is előfordul, hogy a méhész késlelteti a növényvédelmi munka optimális időzítését azzal, hogy vontatottan hagyja el a legelőt, és így a termelő kockázatát, a termés károsodását fokozza. Úgy gondolom, hogy a jogszabályi feltételek adottak mindkét ágazat eredményes működtetéséhez, amennyiben azokat az érintettek kölcsönösen betartják. Természetesen mindig akadnak szabálysértők, de egyetlen hatóság sem tud arra berendezkedni — főleg az állami költségvetés jelen helyzetében —, hogy minden termelő, illetve méhész mellé hatósági felügyeletet biztosítson. Egyetértek Önnel abban, hogy a felvilágosító munkát — különösen most — fokozni kell. De ez nemcsak államigazgatási feladat. Ebben elsősorban az érintett érdekképviseleti szervek illetékesek a médiák, a hirdetőtáblák és egyéb, helyben hatékonyan alkalmazható, figyelemfelkeltő eszközök formájában. Természetesen a magunk növény- és állategészségügyi hatósági szervei is végeznek ismeretterjesztést a termelők érdekképviseletei által szervezett rendezvényeken. Javaslatát a tekintetben nem áll módunkban megvalósítani, hogy minden új termelőt körlevélben értesítsünk törvényes jogairól és kötelezettségeiről. Ehhez tömegtájékoztatási formák szükségesek. Ebben a méhészegyesületnek lehet meghatározó szerepe az önkormányzat közreműködésével. A különböző termelői érdekek összeegyeztetése hovatovább a privatizálódó mezőgazdaságban elkerülhetetlenné válik, ezért ennek fórumait meg kell teremteni. Ez az útja, módja annak, hogy az aktuális helyi problémák helyben rendeződjenek a központosított irányítás és termelésfelügyelet heíyett. Budapest, 1992. május 13. Szívélyes üdvözlettel: Dr. Lánszki Imre főosztályvezető Az oldalt összeállította: Galambos Béla
