Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-22 / 146. szám
4 Kelet-Magyarország MEGYEN INNEN, MEGYÉN TÚL 1992. június 22., hét llj törvény készül a lakásbérletről és eladásról önkormányzatok eleresztett kézzel (1.) Kecskemét (MTI) — „Abszurdum, hogy azok oktassanak bennünket demokráciára, akik kígyóbőrként vetik le korábbi múltjukat. Mintha soha semmi közük nem lett volna az ország tönkretételéhez, látjuk, hogy volt KB-titkárokból lesznek a legjobb reformerek, a legjobb liberálisok, s mindent jobban tudnak nálunk, mert gyakorlott szakemberek. Ép- p?n csak arról nem beszélnek, hogy csődbe vitték az országot” — mondotta egyebek között Antall József miniszterelnök, a Magyar Demokrata Fórum országos elnöke vasárnap Kecskeméten a kormánypárt Kereszténydemokrata Körének találkozóján. A miniszterelnök a kétnapos tanácskozást összefoglaló záróbeszédében többek között kiemelte: most, a félidőben el kell végezni az eddig megtett út elemzését. Nem titkolva, hogy igenis súlyos helyzetben van az ország, a térség, mindenki számára világosan meg kell mondani, milyen erőfeszítéseket tett, milyen eredményeket ért el ez idő alatt a nép bizalmából hatalomra jutott párt, s újra meg újra el kell ismételni, hogy milyen súlyos örökséget vett rá. Antall József figyelmeztetett arra, hogy a játszma még sem kül-, sem belpolitikai téren nem ért véget. Antall József a Kereszténydemokrata Kör konferenciájának zárónapján elemezte az MDF-en belüli szellemi áramlatok — a kereszténydemokrácia, a liberalizmus és a népi-nemzeti eszme — történelmi gyökereit és egymásra hatását. Kifejtette, hogy nem három idegen eszme kényszerházasságáról van szó, hanem olyan összefüggő, egymásra ható eszmerendszerről, amely szellemi génbankként táplálja a pártot, kiegyenlítve egymást, s megőrizve a pártot attól, hogy elcsússzék valamelyik irányzat felé. Budapest (ISB — Krecz Tibor) — Az Országgyűlés már megkezdte a lakások és a nem lakás célját szolgáló helyiségek bérletére és az elidegenítésükre vonatkozó törvényjavaslat vitáját. Alábbi írásunk a javaslat meghatározó elemeit ismerteti. A lakásbérleti törvény a hatályba lépés után kiterjed a lakásokra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. A törvény egyik melléklete pontosan meghatározza majd, hogy milyen adottságokkal rendelkező lakás minősül összkomfortosnak, komfortosnak, szükség- lakásnak stb. A Belügyminisztérium által kidolgozott új jogi szabályoknak elsősorban a volt állami (tanácsi kezelésű), ma önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások miatt van jelentősége. Nem mellékes, hogy mi lesz a zömmel orosz rendszerű panelltömbökben, illetve a két világháború között épült, igen leromlott állagú bérházakban lévő lakásállomány sorsa. A törvényhozás előtt lévő anyag azt javasolja, hogy az önkormányzat és az állam tulajdonában lévő lakás bérleti szerződését írásba kell foglalni, s csak szóbeli megállapodás érvénytelen. A bérlakások új bérleti feltételeit önkormányzati rendeletben kell majd megállapítani. A rendelet megalkotása előtt a helyi képviselő-testületnek tájékozódnia kell a település bérlő és bérbeadó érdekvédelmi közösségeinek álláspontjáról. A javaslat ismeri a bérlőtársi (több bérlő azonos jogokkal birtokolhatja a teljes lakást) és társbérleti (több bérlő egyes lakószobákat kizárólagosan, más helyiségeket közösen birtokol) rendszert. A lakbér mértéke felől az említett önkormányzati rendeletben lefektetett normák lesznek a meghatározók. Ehhez hasonlóan a bérlők vagyoni, szociális viszonyaira figyelemmel rendelet szabja meg az önkormányzati lakbértámogatás feltételeit, az arra vonatkozó eljárási szabályokat. Szintén a lakbérleteket szabályozó önkormányzati rendelet szabja meg annak általános feltételeit, hogv a bérlő a családtagokon kívül kit fogadhat be állandó jelleggel a lakásba. A bérleti szerződésből eredő kötelezettségek megszegése nyilván alapot adhat a felmondásra. A lakáscsere általános szabályait szintén az önkormányzatnak kell meghatároznia, s a cseréhez történő hozzájárulás nem tagadható meg, ha arra egészségügyi ok, munkahelyváltozás, lényeges családi körülmények miatt kerülne sor. A bérlő esetleges halála után az önkormányzati lakás bérletét folytathatja a bérlővel állandó jelleggel együtt lakott házastársa, gyermeke, szülője. (Az utóbbi két kategóriába beletartozik az örökbe fogadott, a mostoha, a nevelt gyermek vagy szülő.) Eltartási szerződéssel is biztosítható a bérlet folytatása, ha ahhoz a lakás tulajdonosa hozzájárult. A nem lakás céljára szolgáló önkormányzati tulajdonú helyiségek (például üzlet- helyiség, raktár) bérletére vonatkozó egyik lényeges szabály, hogy az önkormányzat meghatározhatja, milyen feltételek mellett járul hozzá a bérleti jog átruházásához. A közvélemény érdekelt része feszült figyelemmel várja, hogy milyen feltételekkel lehet majd megvásárolni az önkormányzati lakásokat. A feltételeket ebbi az esetben is önkormányzs rendeletben kell rögzítei így: a vételárat, a lakásv. sárláskor befizetendő el részletet, a részletfizetés sz; bályait, az esetleges áréi gedményt, és további kedve: ményeket. A határozatli időre bérbe vett önkormáni zati lakások esetében a bé löt (bérlőtársakat, társbérh két) vételi jog illeti me azaz egyoldalú nyilatkozati val eldöntheti a lakás mef vásárlását. Pontos felsőn lás határozza meg a kivétele két, megemlítve például műemlékeket, szolgálati va§ vállalati bérlakásnak mint sülő lakást, a nyugdíjasé házában, vagy garzonházba lévő lakásokat. A vételi jo gyakorlásával kapcsolaté fontos tudnivaló lehet, hog a lakástörvény hatályba le pését követően hathónapc türelmi idő következik, s en nek lejártával öt évig lehe majd vételi nyilatkozaté tenni. A vételi joggal nem érin tett lakások bérlői (bérlőtár sai, társbérlői) számára elő vásárlási jogot biztosítana javaslat, azaz egy külső sze mélytől érkező ajánlat ese tán a bérlő vásárolhatja me a lakást, ha megadja azoka a feltételeket, melyek a kül ső személy ajánlatában sze repelnek. A lakások vételárának ki alakításakor figyelembe kel majd venni többek között i bérlő azon korábbi ráfordító sait, melyeket nem térítetteI meg számára. Ha valaki árengedményt vagy részletfizetési kedvez ményt kap a lakás megvásár lásakor, úgy az önkormány zat javára ötéves elidegení tési és terhelési tilalmat jegyeznek be az ingatlan nyilvántartásba. Politikai jóindulat kell Göncz Árpád a törvénykezésről, a médiaháborúról Budapest (VH) — Hogy Hankiss all&lmas-e vagy sem, Torgyárvt bezárták-e vagy éppen kizárták, ez lehet érdekes, de nem ez a lényeg. Az embereknek elegük van az álvitákból, a pártoskodásból, őket a valóságos problémák foglalkoztatják. Például az, hogy a fiatalok harmada miért nem talál munkát, egyáltalán, a szülő nem tudja, mire taníttassa a gyerekét — sorolta Göncz Árpád Tamói Gizellának, a Magyar Rádió munkatársának szombaton a Kossuth adón elhangzott Vendégségben a köztársasági elnöknél című beszélgetésben. A parlamenti belharcok, ülések sajtóbeli tükrözteté- séről, s egyáltalán a honatyák munkájáról Göncz Árpád sommásan így vélekedett: „Mondhatni világrekordot javítottunk a törvényhozás mennyiségét tekintve, a parlament úgy dolgozik, mint három napszámos, amit viszont leginkább fájlalok: nem látom a hajlandóságot arra, hogy az egyes törvényeknek a társadalmi mellékhatásait is vizsgálják. Az érdekeltek, az egyes rétegek nem zárhatók Jd a törvénykezés folyamatából. Különben is minden törvény annyit ér. amennyi megvalósul belőle, ha ebbe nem vonják bele a társadalmat, akkor az idegenül és ellenségesen fog szemben állni a törvénykezéssel.” A rádióról, a televízióról, általában a médiaháborúról szólva a köztársasági elnök utalt egy nemrégi közvélemény-kutatásra, amely szerint a politikai műsorok nézettsége, hallgatottsága fe- lére-harmadára apadt 1989 —91 között, ez pedig azt mutatja, hogy e műsorok egyre jobban elveszítik hitelüket, akár „liberálisak”, akár „nemzetiek.” A köz- szolgálati médiák akkor tudnák hitelüket megtartani — mondotta —, ha a műsorok nem oltanák ki egymás hatását, hanem tárgyilagosak tudnának maradni. Ez viszont a sajtószabadság kérdése. A kormányzat, vagy akár az ellenzék akkor tudja magának a legtöbb hasznot hozni, ha nem befolyásolja a nemzeti médiákat. ősapáink — mondta féltréfásan Göncz Árpád —, amikor három évvel ezelőtt kialakították alkotmányunkat, ezt úgy oldották meg, hogy a médiák vezetőit közmegállapodással válasszák ki. Általában ezt a szót, hogy közmegállapodás, mintha elfelejtettük volna. Pedig egy országban, ahol létkérdésekről van szó, egyetértés nélkül boldogulni nem lehet. Itt folyik egy háborúság, amelynek vesztese a közönség, nyertese pedig nincs. Forró nyomon Hamis dollárok Nyíregyháza (KM — Cs. Gy.—Cs. K.) — Egy ukrán állampolgár a nyíregyházi piacon egy magánkereskedőtől magnetofont és hangszórót vásárolt, melyekért 2 db 50 dollárossal fizetett. A vizsgálat során kiderült, a bankjegyek hamisak. A férfi ellen eljárás indult. Záhonyban a vámvizsgálat során egy lengyel férfinél több darab 50-es címletű hamis dollárt találtak. Az illető ellen eljárást kezdeményeztek. Három 13 éves fiú Sóstón feltört egy büfét, melyből ital- és trafikárut tulajdonítottak el. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság eljárást indított ellenük. Érpatakon egy 28 éves férfi a felesége keresésének indokával június 18-án este bement egy, a háza közelében lévő lakásba, ahol egy asszonyt megfenyegetett, a ruháját letépte, majd megerőszakolta. Vasárnap a Görög Katolik us Hittudományi Főiskola tartott évzárót Nyiregyházán, a templomban. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Adakozott! Válasz az MNSZ-nek A Magyarok Nemzeti Szövetsége Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Szervezete a Kelet-Magyarország június 18-i számában „Kik adakoztak?” című cikkében elmarasztalja a kormányt, hogy a 298-as parcella fel tárásához és rendbetételéhez anyagi támogatást nem adott. Nagyon sajnáljuk, hogy a cikk írója ennyire tájékozatlan, ugyanis a magyar állam, illetve annak kormánya e célra összesen kettő millió forintot adományozott az FNSZ-en keresztül a Magyarok Nemzeti Szövetségének. E pénzből valósult meg a kopjafák faragása és a székelykapu egy részének költségfedezete. Történelmi Igazságtétel Bizottsága Nyíregyháza KÖZÉLET: FIDESZ HOZZÁSZÓLÁS Tiszta vizet a pohárba A Kelet-Magyarország június 15-i számában nyilatkozik Fesztóry Tibor, a SZA- VTCSAV igazgatója a vállalat vagyonátadásáról. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartjuk a nyíregyházi önkormányzat állásfoglalásának megismertetését is. Ahogyan a cikkben olvasható, a vízszolgáltatást politikai (kérdésnek is lehet tekinteni. Mindenesetre az önkormányzati törvény szerint az önkormányzatok kötelező feladata. Mint legnagyobb fogyasztó, reményekkel telve vártuk, hogy a SZAVICSAV, melynek élére a múlt év őszén a városi önkormányzat egyik képviselőjének személyében új igazgató került, megérezve az új idők igényeit, megpróbáljon elébe menni fogyasztói igényeinek. Mivel ez nem történt meg, a vagyonátadás ideje pedig vészesen közeledik, vállalva a döntés következményeit, az önkormányzat szakmai bizottsága kimondta a Térségi Víz- és Csatornamű Vállalat kialakításának szükségességét. Mit is akar Nyíregyháza önkormányzata? Megfelelő döntési jogkört saját és a környező települések lakói számára egy stratégiai szolgáltatásban. Létrehozni egy olyan szervezetet, mely eleget tesz a következő kritériumoknak : A szolgáltatás magas színvonalú és zavartalan biztosítása; a szervezet legfontosabb feladata a lakosság minél jobb kiszolgálása; az egyes önkormányzatok minél nagyobb döntési lehetőséget kapjanak a szervezet munkájában; a szolgáltatások árai esetleg csökkenthetők, de legalábbis néhány évig a jelenlegi szinten tarthatók legyenek, a víz- és csatornadíjak fedezzék az üzemeltetés és a fejlesztés költségeit, az ön- kormányzatok költségvetésükből ne kényszerüljenek a tevékenység támogatására. A bizottsági döntés egyben kimondta azt is, hogy az "új szervezetnek nemcsak Nyíregyházát, hanem a műszakilag ide tartozó, illetve a csatlakozni kívánó településeket is magában kell foglalnia. Megyeellenes-e Nyíregyháza döntése? Az önrendelkezés joga úgy gondoljuk, elvitathatatlan. A gazdasági, műszaki következmények? Ismételten csak a vállalattól vártuk volna a korrekt választ. Azonban ehelyett szakmailag elnagyolt és tendenciózus számítások láttak napvilágot, melyek fő gondolata: a vállalatnak egyetlen elfogadható jövője a teljes egyben tartás. A SZAVICSAV által eddig készített anyagokat is némi fenntartással vagyunk kénytelenek kezelni, hiszen először még a nyíregyházi térség elhagyatottságára és hátrányos helyzetére mutattak rá Nyíregyháza kiválása esetén, talán remélve, így a környező települések is Nyíregyháza ellen fordulnak. Aztán amikor a környező települések mégis szimpátiát mutattak a nyíregyházi tervvel, ' jön az új koncepció: Nyíregyháza csak maga váljon ki. Az önkormányzatok valós adatszolgáltatást várnak a vállalat belső tartalékairól, pl. Nyíregyházi Üzemmérnökségre terhelt központi irányítási költség 65 millió Ft! Ezzel szemben a vállalati tájékoztató azzal próbálja elriasztani a kiválni szándékozókat, hogy a várható költségeikbe betervezik az eddig is nélkülözött eszközök beszerzését (pl. Videokamera), illetve olyian infrastruktúra megvételét irányozzák elő, mely már létezik (pl. üzemmérnökségi épületre, raktárra stb. 125 millió Ft- ot). Vajon Nyíregyháza és térségének kiválása jelent-e nagyabb veszélyt Szatmár- Bereg kis falvaira vagy egy megújulásra képtelen szolgáltató szervezet? Mit szeretnénk? Minden önkormányzat, térség a valós helyzetet megismerve döntsön ebben az igen felelősségteljes kérdésben. Reális és működőképes változatnák tartjuk, ha a megyében két szolgáltató szervezet jönne létre. Az egyik Nyíregyháza és térsége lenne, minimálisan 26 településsel, de a térségi szerveződést alapul véve — műszaki és földrajzi viszonyok — Nyíregyháza Körzeti Üzemmérnökség településeinek vízmüveit (Ti- szadob, Tiszavasvári, Deme- cser stb.) ebben a szervezetben lennie ésszerű működtetni, az önkormányzatok csatlakozó döntése esetén. így lehetővé válna az is, hogy a megye másik felét ellátó vállalat központja elkerülve Nyíregyházáról közelebb működjön az áltála irányított térséghez. Szükségesnek tartjuk, hogy a SZAVICSAV szakember- gárdájának egzisztenciális jövőjét az utódszervezetek biztosítsák. A vagyonosztoz- kodás az önikormányatok közötti megegyezéssel, a működtető vagyon részleges nevesítésével, illetve bizonyos részeinek egyben tartásával jöhetne létre. Parragh Dénes önkormányzati képviselő FIDESZ Ailall Jízsef készéit Kecskeméten
