Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-19 / 144. szám

4 Kelet-Magyarország MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL i >L> 1992- i™“* 19., péntek Évente 350 dollár Súlyos gond a költségvetés hiánya Budapest (MTI) — A bős— nagymarosi erőmű építésére vonatkozó államközi szerző­dés megszüntetése nyomán kialakult helyzetet áttekint­ve a kormány elosztotta a tárcák között a következő időszak feladatait és az e célokra elkülönített 500 mil­lió forintot — egyebek közt erről határozott csütörtöki ülésén a kabinet. A kormány — miként László Balázs szóvivő az ülés szünetében tartott tájé­koztatón ismertette — a Köz­lekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium feladatául szabta a beruházással össze­függő kisajátításokból és építkezési tilalmakból faka­dó kártalanítási és peres ügyek rendezését, továbbá a dunai víziút-fejlesztés prog­ramját és a nagymaros— visegrádi térség táj-helyreál­lítási programjának kidolgo­zását. Belügyemket illetően a kormány áttekintette a költségvetés helyzetét, tekin­tettel az előirányzottat jóval meghaladó hiányra. Az ál­lamkassza hiányának legfőbb okát a bevételek elmaradá­sában látta, ezért a kabinet úgy döntött: kéri az Ország- gyűléstől a bevételi íőösz- szeg módosítását és felhatal­mazást egy nagyobb deficit finanszírozására. Az erről szóló törvényjavaslatot még rendkívüli ülésszaka alatt benyújtja a parlamentnek. A kabinet döntött a turis­taellátmány felemeléséről. Eszerint a 14 éven felüli ki­utazók július 1-jétől évente 350 dollárnak, a 14 éven alu­liak pedig évi 150 dollárnak megfelelő konvertibilis fize­tőeszközt vásárolhatnak. Azok, akik már kiváltották ez évi 50 dolláros keretüket, júliustól a további 300 dol­lárra is jogosultak. Megma­rad emellett a turistaellát­mány prémiumos jellege is. Ami azt jelenti, hogy aki az elmúlt 3 esztendőben nem használta fel éves keretét, jogosult annak visszamenő­leges kiváltására. Az 1989 óta takarékoskodók tehát most 500 dollár valutát kap­hatnak. A kormány úgy ha­tározott, hogy az Egziszten­cia-hitelt ezentúl a Kincstá­ri Vagyonkezelő 1 Szervezet által értékesítésre jelölt va­gyontárgyak megvásárlására is igénybe lehessen venni. Ennek értelmében viszont az éves költségvetést módosíta­ni kell olyan értelemben, hogy a vagyonkezelő bevéte­lei megoszlanak a folyó költ­ségvetés és az államadósság csökkentése között. Abban az esetben, ha az értékesítés az Egzisztencia-hitel felvéte­lével a legkedvezőt^), a be­vétel az államadósságot csökkentse. Még nincs döntés Budapest (MTI) — Az Or­szággyűlés csütörtöki ülésnap­ján folytatta a privatizációs törvénycsomag egyszer már lezárt részletes vitáját. Pál László (MSZP) hangsú­lyozta: koncepciójában nem ért egyet a kormányzatnak az időlegesen állami tulajdon­ban lévő vagyonról szóló ja­vaslattal, ugyanis az túl szé­les jogköröket ad a vagyon­ügynökségnek. Módosító indítványaival biztosítani kívánja az ÁVÜ működésének megfelelő nyil­vánosságát. A szocialista képviselő fel­szólalására reagálva Szűcs István (MDF) azt kifogásol­ta, hogy nem lehet a 24. órá­ban módosító csomagokat be­nyújtani. Ázzak vádolta meg az ellenzék képviselőit, hogy obstrukciós célból szólnak hozzá a vitához. A kialakult polémia hiába­valónak bizonyult, mivel to­vábbi érdemi felszólalásra senki sem jelentkezett. így a privatizációs törvényjavas­latok részletes vitáját lezár­ták. Ezt követően a képvise­lők befejezték az egyházak idei céltámogatásának fel­osztásáról rendelkező par­lamenti határozati javaslat általános vitáját. A pénzek elosztására vonatkozó javas­latot a parlament emberi jo­gi bizottsága készítette el. Eszerint a 68 millió forintos keretösszegből 21 egyház és gyülekezet részesülne. A Ma­gyar Katolikus Egyház pél­dául 35 millió forintot, a Magyarországi Református Egyház 14 milliót, a Magyar- országi Evangélikus Egyház 7 milliót, az Izraelita Fele­kezet 2,5 milliót, a Magyar Ortodox Egyház 2 milliót kapna. A céltámogatás ügyé­ben előreláthatólag a jövő héten határoz a Ház. Forró nyomon Kínaiak kiutasítása Nyíregyháza (KM — CS. GY.) — A Nyíregyházi Rend­őrkapitányság — a különleges szol­gálat bevonásával — a me­gyeszékhelyi, úgynevezett KGST-piacon és környékén ismét idegenrendészeti ak­ciót tartott. Ennek során a Kopogó utcában egy ház udvarán felállított sátrak­ban, valamint a lakásban 8 olyan ukrán és 4 román ál­lampolgárt találtak, akik az itt-tartózkodásukhoz semmilyen anyagi fedezet­tel nem rendelkeztek. El­lenben gázfegyverek, vala­mint különböző tűr- és ru­gós kések bőségesen voltak náluk. Lutter Sándor, az akció­alosztály vezetője elmond­ta: ugyanabban a lakásban 4 kínai személyre is rá­bukkantak, akiknél ötezer dollárt, továbbá 400 ezer forint készpénzt, illetve mintegy 5 ezer dollár érté­kű (körülbelül fél teher­autónyi), Magyarországra illegálisan hozott ruházati és műszaki árut leltek. Az ukránoktól a tartóz­kodási engedélyt megvon­ták, s átadták őket az uk­rán határőrizeti szervek­nek. A kínaiakkal szemben a vám- és pénzügyőrség büntetőeljárást folytatott le, majd a megyei rendőr­főkapitányság igazgatásren­dészeti osztálya a hazánk­ból való kiutasításukról in­tézkedett Az említett Kopogó ut­cai ház tulajdonosa ellen a bejelentési kötelezettség el­mulasztása miatt eljárást kezdeményeztek. Előzetes szóváltás után késsel hátba szúrta apját egy férfi június 16-án Sza- bolcsveresmarton. Az idős ember életveszélyesen meg­sérült. A tettes ellen a me­gyei rendőr-főkapitányság eljárást indított. Egy férfi a kisvárdai vas­útállomás mellett bántalma­zással fenyegetőzve egy 11 éves fiút az órája átadásá­ra kényszerített. Az elköve­tő ellen a Kisvárdai Rend­őrkapitányság eljárást foga­natosított. A tiszalöki üdülőtelepen feltörték a Rázom Csárdát, Tuzséron pedig az egész­ség-, valamint a művelődé­si házat, a kár összesen 70 ezer forint. Antall József miniszterelnök június 18-án dolgozószobájá­ban fogadta Helmut Zilket, Bécs főpolgármesterét, aki Demszky Gábor meghívására egynapos villámlátogatásra ér­kezett Budapestre. mti — foto Vita a sajtótörvényről Budapest (MTI) — Jórészt a korábban már kifejtett ál­láspontok, ismert vélemények, hangzottak el a rádióról és a televízióról szóló törvény- javaslat csütörtöki parla­menti vitájában, amelyből kitűnt: néhány, a kétharma­dos többségre tekintettel konszenzust igénylő ponton továbbra sincs egyetértés a kormányzati és az ellenzéki oldal között. Ilyen pont — miként arra Haraszti Miklós (SZDSZ) fel­hívta a figyelmet — a Rádió és Televízió Hivatal műkö­désének mikéntje, a közszol­gálati média vezetőinek ki­nevezése, valamint az intéz­mények gazdasági finanszí­rozása, azaz független pozí­ciójuk pénzügyi garanciája. A liberális ellenzék részéről felszólalók mindemellett fon­tosnak tartották hangsúlyoz­ni, hogy szervesen épüljenek be a törvénybe a monopó­liumellenes szabályok. Véle­ményük szerint ugyanis csak ennek révén lehet megaka­dályozni a nyilvánosságot el­torzító médiahatalom kiala­kulását. A szocialisták képviselője azt kifogásolta, hogy a köz- szolgálati rádió és televízió közjogi alapítványi státusa — amely éppen az MSZP ja­vaslatára került be a tör­vénytervezetbe — a • beter­jesztett változatban eltorzult. Ennek következtében a tör­vényjavaslat bőven tartalmaz állami jogosultságokat a közmédia esetében •— álla­pította meg a szocialista frakció tagja. Az MDF kép­viselőjeként felszólaló Kál­mán Attila művelődési ál­lamtitkár a rádiónak és a televíziónak a művelődésben és a közoktatásban betöltött szerepét összegezte, és ennek kapcsán megállapította: ai ifjúság kulturális informálá­sa nem kap kellő teret a tör­vényjavaslatban. Az állam­tikár kritikus hangon szólt a rádió és a televízió műsorai­ról, és úgy vélekedett: irritá­ló a kormányzat minden áron való lejáratásának szándéka a közszolgálati tá­jékoztatásban. A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általá­nos vitáját az elnöklő Dörn­bach Alajos ugyan lezárta, de — több képviselőcsoport kérésére — jelezte: a nyári szünetet követően ismét meg­nyitják a vitát, lehetővé téve újabb módosító indítványok benyújtását. Ukrajna királya? (MTI — Panoráma) — Kijevbe készül az ukrán ki­rály. Egyelőre nem tudni, mikor szánja rá magát, hogy elhagyja otthonát. Spanyol- országot. Csak az a bizonyos, hogy felfedte szándékait. Igaz, ezeket csak ő maga és a monarchista érzelmű uk­rán emigráció veszi komo­lyan — legalábbis egyelőre. A 44 éves II. Olelko (Alek- szej) és családja előéletéről mostanában mind gyakrab­ban cikkezik a kanadai és az amerikai ukrán sajtó. Eze­ket a hírfoszlányokat, bár­mily csekélyek legyenek is, azonnal felkarolják a nyu­gat-ukrajnai lapok. Köztu­dott, hogy keleti szomszé­dunk Szlovákiával és Len­gyelországgal határos vidé­kein mindig is rokonszenvez­tek a monarchia gondolatá­val, különös tekintettel ak­kor, ha az 1918-ban néhány hónapig virágzó Ukrán Rusz esetleges felélesztése kerül napirendre. 1918 áprilisa és decembere között Pavel Szkoropadszkij hetman veze­tésével önálló ukrán állam jött létre, s erős német hát­terével viszonylag stabil ál­lamalakulatként működhe­tett. Olelko 1970, nagyapja halála óta az ukrán királyi család első számú férfi tag­ja. Hitvallásáról és konkrét visszatérési elképzeléseiről egyelőre nem sokat tudni. Elment a molnár Balogh Géza Elment az utolsó magyar vízimolnár. Csütörtök dél­előtt találtam meg asztalo­mon a barátom üzenetét: meghalt Bak Sándor bá­tyánk, elárvult a túristván- di malom. Az őszön beszélgettem utoljám jóízűt vele. Le­lassult már akkorra a nagy nyári turistainvázió, sárga, meg fakó levelek sodródtak a vízen, s mi könyököltünk a malomhíd korlátján. Majd húszéves ismeretség kötött bennünket össze, így aztán egy-két szóból is értettük egymást. — Aztán volt valami? — nézett rám, s tudtam, az éj­jeli halászatra gondolt. — Semmi — feleltem. Ö, hát mért nem szól­tak? Az imént szórtam visz- sza a sokat. Már-már rituális módon ismétlődtek köztünk a fen­ti szavak, húsz éven át min­dig így zártuk le az éjjeli kalandot. Szeretett évődni, beszél­getni. Azokkal, akiket meg­ismert, megszeretett. Ren­geteg jó embere volt, túl­zás nélkül mondhatjuk, is­merte az egész ország. Ami nem csoda, hiszen hatvan­öt évig szolgált az istvándi malomban. Még Kende báró fogadta fel valamikor 1927-ben, s ö hűséged volt a Túrhoz, a malomhoz haláláig. Ha azt a lisztet, amit ő megőrölt, most összegyűjtenénk, s a zsákokat egymás mellé ten­nénk, körbeérné talán a földet. Nem éheznének az emberek. Nyolcvanhat éves volt. Vele elment az utolsó, iga­zi magyar vízimolnár. Újabb állampapírok várhatók Stabilizáció a, sokkterápia helyett Nyíregyháza (KM) — Csak a stabilizációs utat választ­hatta a kormány a sokkterá­piával szemben, nyilatkozta dr. Balassa Ákos, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, aki csütörtökön Nyíregyházán, a Közgazdasá­gi Társaság megyei szerveze­te ülésén tartott előadást a gazdasági folyamatokról. A stabilizációs út négy elemét vázolta az ügyvezető igaz­gató. A külgazdasági helyzetet elemezve egyértelműen pozi­tív jelzőket mondott, hiszen a fizetési mérleg aktívuma a 600 millió dollárt érte el, a devizatartalék pedig az 5 milliárd dollárt. Utóbbi ha­tásaként várhatóan rövid időn belül emelik a lakosság számára adható valutakere­tet. A javaslatot már elküld­ték a kormányhoz, ennek mértéke még bizonytalan. A gazdasági növekedésről szól­va Balassa Ákos már nega­tív jelzőket használt. A ke­reslet-visszaesést, a beruhá­zások hiányát, az alacsony fogyasztást,- Iá versenyképte­len kínálatunkat jelölte meg okként. Ennek hatására egy­re jobban elözönlik orszá­gunkat az importáruk. A harmadik elem az inf­láció megállítása.. Az év ele­ji prognózisok várhatóan be­válnak, a jelek szerint az infláció mértéke 20—25 szá­zalék között lesz. A negye­dik eleme a stabilizációnak a belső pénzügyi egyensúly, amely egyre nagyobb hiányo­kat mutat. Jelenleg a költ­ségvetés hiánya eléri a 100 milliárd forintot és ez meg­állíthatja a kamatok csökke­nésének kedvező folyamatát. Az állami költégvetés hiánya miatt várhatóan a parla­ment újabb állampapírok ki­bocsátását engedélyezi, ami a gazdaságból vonja el a megtakarításokat. Ráadásul ezeknek az állampapíroknak a kamatai súlyos terhet ró­nak a jövő évi költségvetés­re. A pénzpiacon a jelentős hiány zavarokat okozhat. Válnak a britek (MTI — Panoráma) — Ha nem sikerül helyrehoz­ni Károly herceg és Diana hercegnő házasságát, lehet, hogy elkövetkezik a negyedik válás is II. Erzsébet királynő családjában, de bárhogy is meg vannak döbbenve a brit alattvalók, nincs min csodál­kozniuk: egy szerdán nyilvá­nosságra hozott felmérés sze­rint az egész Közös Piacban ők válnak a legtöbbet. Fordulat a privatizáció megítélésében lavultak a potenciális kazal befektetők esélyei Budapest (ISB — S. Z.) — „Sokan és sokszor mondták már, hogy a gazdaság elsőd­leges érdeke a hazai kistu­lajdonosi réteg és az erős polgárság megteremtése, ám a privatizáció mind ez ideig nem járult hozzá érdemi mó­don ehhez a folyamathoz” — jelentette ki Csuhaj V. Imre helyettes államtitkár, Szabó Tamás privatizációs minisz­ter kabinetfőnöke a Buda­pesten megrendezett orszá­gos privatizációs konferen­cián. A decentralizált privatizá­ció megindulásával, az ahhoz kapcsolódó kedvezmények­kel, illetve a munkavállalók és a vállalati menedzsment — vállalatvezetés — tulaj­donszerzését ösztönző priva­tizációs technikák kidolgozá­sával azonban nagyobb lehe­tőség nyílt a hazai tulajdo­nosi réteg kialakulásának az elősegítésére — vélekedett a kabinetfőnök. A munkavállalók és a vál­lalati menedzsment tulajdo­nába eddig mindössze 6—8 milliárd forint értékű vagyon került, ami csak a töredéke az összes privatizált va­gyonnak — hangsúlyozta Csuhaj V. Imre. Az eddigi költségvetési szemléletű pri­vatizációs elképzelések arra irányultak, hogy a vállalato­kat egyben és lehetőleg kül­földi befektetőknek adják el, a bevételek jelentős része pedig az államkasszát illette. Ennek eredményeképpen a külföldi tulajdonszerzés ará­nya jelentős túlsúlyba került a hazaival szemben. A privatizáció decentrali­zálása kedvezően hatott a hazai tulajdonosi réteg ki­alakítását célzó folyamatra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a programban részt ve­vő és már átalakult, vagy privatizált vállalatok eseté­ben a menedzsment és a munkavállalók jelentős mér­tékben jutottak tulajdonhoz. Ehhez azonban arra is szük­ség volt, hogy a hitellehető­ségek és a kedvezmények kö­re is bővüljön. Az Egziszten­cia-hitel korábbi módosítása kedvezőbb feltételeket te­remtett a hazai tulajdonszer­zéshez, s ugyancsak ehhez járul hozzá a napokban a parlament által elfogadott munkavállalói résztulajdo­nosi program (MRP) is. A potenciális hazai befek­tetői réteget támogató esz­közrendszer fordulatot hoz­hat a privatizáció politikai megítélésében is — hangoz­tatta Csuhaj V. Imre. A kor­mány azt szeretné kifejezni, hogy számít a menedzsment­re az ország gazdasági újjá­építésében; nem úgy tekint erre a rétegre, mint „hata- lomátmentőkre”, hanem mint a gazdasági élet tevékeny szereplőire. A munkavállaló­kat sem kívánja passzív résztvevőkként számon tar­tani, — ha tudnak, kezdemé­nyezzenek! Segítségükre le­het ebben az MRP, mint kol­lektív tulajdonszerzési tech­nika, amely az egyén kocká­zatát a minimálisra szorítja le. A lehetőségek tárháza azonban még nem merült ki. Ez év őszén várhatóan élet­be lép a garanciaintézmény- rendszer, amely ugyancsak a hazai befektetőket segíti majd. Remélhetőleg javulni fognak a hosszú távú hite­lezés feltételei, legalábbis „a kamatpolitika iránya erre­felé mutat” — derült ki a kabinetfőnök szavaiból.

Next

/
Thumbnails
Contents