Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-16 / 141. szám
1992. június 16«, kedd HÄHER Kelet*Magyarország 3 Bogárrágta romatervek A támogatást csak a vezetők kapják? Galambos Béla A mokány cigány férfi utolsó kétségbeesésében fordult a szerkesztőséghez. A paraszti munkával idén először ismerkedő harminc cigánycsalád téli ennivalója került veszélybe, s forog kockán azáltal, hogy pénz és/vagy segítség hiján nem tudják megvédeni azt az öt hektár krumplit a burgonyabogaraktól és tizenöt hektár kukoricát a gyomoktól, amit egy kibérelt földdarabon maguk ültet- tek/vetettek Dombrádon. A Magyarországi Cigányok Igazság Szövetsége még Dombrádon sem az egyetlen romaszervezet, amelyik a már beilleszkedett, vagyonosabb helybeli vezetője révén, a köréje tömörülő családok számára központi támogatások segítségével munkalehetőséget, ezáltal némi jövedelmet igyekszik teremteni. Vetőmag hitelből Az emberünk által elnökölt megyei igazság szövetség az Autonómia Alapítványtól kapott tavasszal százezer forintot. A pénzt Vadászi Nándor nem mulatozásra, hűtőgép —, vagy autóvásárlásra fordította, hanem húsz hektár földet bérelt, amit megműveltetett. Pedig állítása szerint nem egy felháborító példáról tud, ami- koris „azt hiszi sok cigányvezető, hogy a kapott pénz a sajátja, holott azt a cigány- családok kapták!”. Harminc dombrádi és eper- jeskei cigánycsaládnak mérte ki a területet. A burgonya- és kukorica-vetőmagot 280 ezer forint értékben, azonban már csak hitelbe tudta meg• szerezni úgy, hogy a szép családi házára jegyeztetett be jelzálogot. Ám a lényeg, hogy elvetettek, s ki is kelt minden. Ingyen kaptak még két holdat, amit Vadászi már a zsebébe nyúlva ültett be paprikával és paszullyal. Minden szépen, az elképzeléseknek megfelelően alakult. Letelt a határidő A vetemények kikeltek, fejlődtek — hála a szaktanácsoló szakembereknek —, ám eljött május közepe, a vetőmagvak árának fizetési határideje, majd június eleje, amikor már halaszthatatlanná váltak a növényvédelmi munkák. Pénz viszont már egyikre sincs. Vadászi egyre kétségbeesettebben kilincsel, a polgármesteri hivataltól a Földművelésügyi Minisztériumig, a Keletmag Kft.-tői a Roma Parlamentig, a megyei Földművelésügyi Hivataltól az újság szerkesztőségéig. Kapott javaslatot hitelpályázat benyújtására, amit sok ezer forintért dolgozna ki számára valaki, s ráadásul hetekbe telne míg pénz lenne a dologból, valamint született ez az írás a Kelet-Magyarországban. A harminc család téli krumpliját pedig eközben „lelegelik” a bogarak, a kukoricát benövik a gyomok. És a kapa? Mondhatná persze erre valaki: „volt idő, amikor iskolásokat vezényeltek ki a krumpliföldekre bogarat gyűjteni be- főttes üvegbe. Azután a kapát is föltalálták már egy ideje.” Kicsit demagógnak hangzana, de azért ebben is van valami. Expo-emlékek Autóparádé Amex kártya a Nyírségben Pénzkímélő szolgáltatás utazóknak Tárca váltják. Bankokban, pénzváltó helyeken, illetve az American Express utazási irodáiban sokféle valutanemben és címletben lehet az adott ország valutájára átváltani a csekket. Ha elveszett... Amennyiben elveszett a csekk, azt az egész világon 24 óra alatt pótolják, sőt vészhelyzetben vagy különösen indokolt esetben 3 óra alatt. Ha eltűnik a csekk, csak telefonon tárcsázni kell az adott ország csekkpótlási központjának számát, amely éjjel-nappal hívható. Ez is növeli az utazó számára a biztonságérzetet. A Dunabank Rt. nyíregyházi fiókja a nyári turista- és utazási szezon nyitányaként kínálja újfajta szolgáltatását. Július elsejétől pedig az 50 dolláros lakossági valutakeretet is kiválthatják az utazni szándékozók a Dunabanknál, a megyeszékhely belvárosában. Nyíregyháza(KM) — Röviden csak Amex, a világon nagyon sokan csak így ismerik az American Express utazási Csekket, amelyet 170 ország 1700 irodájában fogadnak el. A pénzkímélő, biztonságos, praktikus csekkel bővítette szolgáltatásait a Dunabank Rt. nyíregyházi irodája. Három valutanem Bemutatta a Gold Cars Kft. a legújabb Renault 19 típusát A Volvo 940-es az itt látható autók sztárja Elek Emi felvételei Megyénk nagy autókereskedelmi cégei a legújabb, legkorszerűbb gépkocsikat hozták el az expóra Az Amexet a megyeszékhelyen három valutanemben, amerikai dollárban, márkában és schillingben árusítják. Az ügyfél befizeti a kívánt ösz- szeget vagy helyben a deviza- számlájáról leemeli a valutát és cserébe 20, 50 illetve 100-as címletekben kapja meg a csekket. A helyszínen aláírásával hitelesíti az Amexet, beváltáskor az ügyintéző előtt kell a szignót megismételni. Az American Express Utazási Csekkhez nem kell valutakiviteli engedély, a fel nem használt címleteket visszaTóth M. Ildikó H a gyermekkorom Nyíregyházájára gondolok, gyakran felrémlik előttem a szürke szakállú, bozontos hajú koldus. Télen- nyáron ugyanabban a rongyos hosszú kabátban ült a kórház előtt. Forrná t I a n kalapot rakott a lába elé és úgy dünnyögte, hogy „csak néhány fillért adjanak”, mintha ősi héber siratóimát énekelt volna. Hívták vén koldusnak, szagos Józsinak, ki hogyan, mert senki sem, talán ő maga sem tudta, mi a tisztességes neve. Korát elfedte a zsíros, gubancos szakáll, a rákérgesedett mocsok, a tetves hajbozont. Kibírt süvítő szelet, égető napsütést a járdán ülve, de a fürdőbe majd belehalt. Mert egyszer valamelyik főorvos két vasmarkú legénnyel becipet- tette a sarokról, ordítva rúg- kapált, mint, akit akasztófa alá visznek. Zengett a kórházi folyosó a visításától, amikor iehántották róla a bűzös rongyokat, és beleültették a meleg, fertőtlenítős vízbe. Ugrált kifelé belőle, de nem volt kegyelem, a műtősfiúk erősen fogták, amíg a gumikesztyűs, maszkos nővérkék fehérre sikálták, megmosták a haját, levágták, és a szakállát is leberetválták. Rá nem ismert senki, amikor vinnyó sírással, mint a megvert kutya, tisztán és kopott, de ép öltönyben kioldalgott a kórházkapun. Utána hetekig hánykolódott a vackán lázasan, csak akkor gyógyult meg, amikor újra bemocs- kolódott, haja összegubancolódott, szakálla megnőtt. Rögtön a helyére telepedett és kéregette az alamizsnát. Aztán — magam sem tudom, mikor — eltűnt örökre. Talán meghalt, elkergették a városból vagy bezárták egy szociális otthonba. De emlékeim között megőriztem a szánalmat, amit rongyos külseje ébresztett bennem. A múlt héten egy hasonló figura kopogott be hozzám, s már a zárt ajtó előtt könyörgött: napok óta nem ettem, szánjon meg pár forinttal. Tegnap egy asszony állított meg az utcán. Cafrangokban lógtak rajta a rongyok, a mosdatlanság bűze lengte körül, az istenre kért, hogy adjak neki ötven forintot. Ó, boldog gyermekkor, amikor csak egy koldus volt Nyíregyházán... A koM Hitelesség Kováts Dénes jl | apjainkban — a l\J pártpolitikai és hatal- I V mi harcok közepette — gyakran halljuk rádióban, tévében, olvassuk a napi- és hetilapokban közéletünk szereplőinek egymásra szórt vádjait. Gondoljunk csak a rádió- és a televízióelnökök körül kialakult hercehurcára, a köztársasági elnök jogkörével összefüggő vitákra, a_ napokban vihart kavaró Őrsi Mátyás kontra Horváth Balázs afférra, vagy Torgyán József korábbi és legújabb megnyilatkozásaira a nemzetbiztonságiakkal és a kormánnyal kapcsolatban. Hallgatjuk a vádakat és a cáfolatokat, s nehéz eligazodni . abban, kinek van igaza. Érvek és ellenérvek ütköznek néha, de sokszor nem tudják hitelt érdemlően alátámasztani állításaik igazságát. Egyre inkább azt lehet érezni, kis hazánkban bárki bármit mondhat a másikra, különösebb következmény nélkül. Mert időnként eljut bírósági perig az ügy, megoldásuk, lezárásuk azonban esetleges. Ha a vádak nem bizonyulnak valósnak, legfeljebb következik a bocsánatkérés, a helyreigazítás, netán még az sem. Kérdés viszont, mi lesz ezután a szó hitelével. Mert az érvek és cáfolatok csatájában ez mintha elsikkadna. Pedig súlya kell hogy legyen egy közéleti személyiség szavának, egy pártvezetőnek, egy parlamenti képviselőnek. Sajnos számos jel mutatja, ezt éppen a (felelőtlenül) nyilatkozók nem látják be, legyenek bár kormánypártiak vagy ellenzékiek. A demokráciába az is beletartozna, hogy vállalják kijelentéseiket, s aki alaptalanul rágalmaz, vonja le a megfelelő következtetést: vonuljon vissza a közélettől. Ez lenne a minimum. Szőttes Paszabról Paszabon közel fél évszázada működik a képen látható népművészeti szövőház, melynek termékeit megtaláljuk az ország valamennyi népművészeti boltjában Hwwsrrosi Pál felvétele KOMMENTÁR Időzavar Tóth Kornélia M ki időt nyer — tartja a £\ mondás és egyben /I példázza azt: a közfelfogás milyen súlyos tartalmat tulajdonít a múló időnek. Mindannyiunk kincsével élni és visszaélni is lehet, de tetten érhetjük azt is, ha csupán rosszul gazdálkodunk vele. Legutóbb ez akkor jutott eszembe, amikor a népjóléti tárca államtitkára és a parlament hosszú nevű szociális, egészségügyi és család- védelmi bizottságának a vezetője találkozott fórumon a megyei kórház dolgozóival a napokban. A pénteken délután fél négyre hirdetett, majd fél hat után befejeződött fórumon igen gyér számú érdeklődő előtt mondhatták el tapasztalataikat a vendégek. Vélhetően az eszmecsere időpontjának kiválasztásába csúszott hiba, hiszen a társadalombiztosítás, az egészségügy finanszírozása és a megkezdett reformok végrehajtása nemcsak az osztály- vezető főorvosokat érdekelhetik, hanem az intézmény sok-sok dolgozóját, hiszen ők közvetlenül találkoznak a betegekkel és a háziorvosi rendszer kialakításáig mindössze egyetlen hónap áll mindannyiunk rendelkezésére. Több példát hozhatnánk a gyakorlatból az időt feleslegesen rabló, gyakorta szópocsékolásnak minősülő tanácskozásokról, amelyeken az érdemi mondanivalót feleslegesen hígítják a sem- mitmondások. De a mindenkinek szót kell adni demokratikus elv szellemében általában nem merik magukra vállalni a szervezők annak ódiumát, hogy belefojtották a szót valakibe. Pedig az éjszakába nyúló önkormányzati ülések néhány városunkban, például Záhonyban, Kisvárdán, biztosan előbb befejeződnének, ha mindannyiunk kincsét, a múló időt okosabban használnák ki. Nézo^ont^)
