Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

1992, június 13., szombat HÁTTÉR Ketet-Mágyarorszag A földek vándorai A Kelet—Nyugat Expón számos hasznos termé­ket, erő- és munkagépet láthattak az újonnan ala­kúié farmergazdák. Sokan megcsodálták a GUTBROD ROBIY kis traktorait (jobbra). Külföldön már jól is­mertek a Ford erőgépei, nálunk is honosak lesznek (balra lent). A KITE különböző rako­dási célokra alakította ki traktorját (jobbra lent). ELEK ÉMIL FELVÉTELE! Mit ér az aranykalász? Megújul a gazdák tudása Budapest (KM — Kovács Éva) — Gondban van a mezőgazdaság, s nagy di­vatja van manapság az alapítványoknak. Hogy a két dolognak egymáshoz mi kö­ze? Nos, az rögtön kiderül abból a tájékoztatóból, ame­lyet Jakab Ferenc MDF-es parlamenti képviselőtől, a Gazdakörök Országos Szö­vetsége tagjától kaptunk. Ja­kab Ferencet egyébként a Közelmúltban a parlament mezőgazdasági munkacso­portjának elnökévé válasz­tották. —A Gazdakörök Országos Szövetsége nemrég úgy hatá­rozott, hogy úgynevezett Gaz­daköri Alapítványt hoz létre. Milyen célt határoztak meg a tagok? Tárca Félve adom közre legújabb felfedezésem, mert annyira egyszerű az egész, hogy az már szinte gyanús. De gondol­junk arra, hány, meg hány nagyszerű ötlet pattant ki így az agyakból, boldogítva az emberiséget. Úgy tartom tisz­tességesnek, ha nyilvánosan bevallom, hogy az alapötlet nem az enyém. Úgy kaptam, mégpedig havonta az ajtómon kopogtató vendégtől, a távfű­tési díjak szerény, de határo­zott fellépésű pénzbeszedőjé­től. Nem vagyok egyedül a táv­fűtéses lakások boldog tulaj­donosai, bérlői között, akikhez a fűtési idény befejezését kö­vetően is, vagyis tavasztól őszig változatlanul bekopog a távfűtő vállalat pénzbeszedő- ;e. így van ez rendjén, hisz tőlük kapjuk a meleg vizet, amiért fizetség jár. De újab­ban, egy ipari és kereskedelmi miniszteri rendelet jóvoltából, a nyári időszakban sem úsz- szuk meg a távfűtési díj fizeté­sét. Ezt gyönyörű nyelvünkön úgy nevezték el: rendelkezés­— Olyan feladatra vállakoz­tak, amelyeket a gazdakörök egyébként is felvállaltak. Sze­retnénk, ha kezdeményezé­sünk a mezőgazdaság fellen­dülését szolgálná, a gazdálko­dás, az oktatás, illetve a kép­zés területén. Szabolcs-Szat- már-Beregben összesen ne­gyvenkét gazdakör létezik, s örömünkre, mindig újabbak és újabbak is alakulnak. Épp ezért örülök, hogy végre meg­nyithatjuk irodánkat is, amely Nyíregyházán, a Szarvas utcai irodaházban található majd. — Mi lesz az iroda közvetlen haszna? — Az, hogy segítségével pontos és friss információkhoz lehet majd jutni. Komoly gon­dunk az is, hogy a szaporodó gazdakörök munkájának ösz- szefogása a 2fővárosból mos­re állási díj. Hát nem öröm az élet? Lehet-e közöttünk olyan garasos, földhöz ragadt távhő- fogyasztó, aki ne értené meg első szóra, hogy ez nekik jár. Egyszerűen azért, mert van­Páll Géza Allásdíj nak, léteznek, nem számolták fel magukat, nem jelentettek csődöt, és így tovább. Azaz rendelkezésünkre állnak. Nem akármilyen dolog a mai világ­ban. Ennek mintájára, alkotó továbbfejlesztésére gondoltam én, amikor a vétlen pénzbe­szedő betette maga után az ajtót, hogy ez így egy kicsit féloldalas ötlet. Igazságos-e, ha betérünk egy-egy boltba, étterembe, presszóba, s mint akik jól végezték dolgukat, sarkon fordulunk. Nem ve­szünk, nem fogyasztunk sem­mit. De ők a rendelkezésünkre tanra szinte lehetetlenné vált, ezért a helybeni ügyintézés­nek mindnyáján örülünk. — Valamikor nagy sikere volt a különféle fokozatú gaz­datanfolyamoknak, melyeknek hagyományát önök most ismét felélesztették. Sokan jelen­tkeztek? — Szerencsére, igen. Kö­szönhetően annak is, hogy a televízió adásaival egy időben láttunk munkához. Május utol­só hetében Demecserben in­dult az első kihelyezett tanfo­lyam, amelyre először huszon­egyen, majd az öt további meghirdetett valamennyi tan­folyamra ugyanennyien jelen­tkeztek. — Ki viseli a költségeket? — Személyenként ötezer forint a tandíj, de ezt az össze­get szerencsénkre a PRIMOM állnak, ők tehetnek róla, hogy nekünk nincs pénzünk, vagy nem óhajtjuk náluk elkölteni a nem létező pénzünket? Ők vannak, léteznek, sőt... De méltányos-e, hogy a buszon, vagy vonaton nem utazók veszik a bátorságot és egy fillért sem fizetnek ezek­nek a cégeknek. Vagy ott van­nak a kórházak, éjjel-nappal a rendelkezésünkre állnak, még­sem kapnak ezért külön pénzt. A sok egészséges ember nem nagyon gondol erre, pedig... Gondoljuk meg, mi pénzhez jutna így az ország, a költ­ségvetés. De ne menjünk talán ilyen messzire, maradjunk a saját portánkon. A távfűtőmű- vek ragyogó ötletéből kiindulva mi is elvárnánk, ha az olvasó akkor is szépen leróná az egyes újságpéldányok árát, ha azt meg sem vette, avagy a lap állandó olvasói akkor is a zse­bükbe nyúlnának, amikor meg sem jelenik a lap. Vasárnap. Elvégre mi is állandóan az ol­vasók rendelkezésére állunk, így hát szent a béke. Alapítány átvállalja. A tanfo­lyamra beiratkozott heíyi mun­kanélküliek ingyen tanulhat­nak, hiszen tandíjuk másik fe­lét a munkaügyi központ fizeti. Ugyancsak ingyen képezhetik magukat a tizennegyedik élet­évüket betöltött, nyolc általá­nost befejezett fiatalok, akik bármilyen ok miatt nem tudnak tovább tanulni, s munkavi­szonyuk sincs. — Milyen tantárgyakat ok­tatnak a gazdatanfolyamon? — A szakmai tárgyak mellett gazdasági, gazdálkodási alap­ismereteket, de bizonyos mér­tékig politikát is. A felvétel egyetlen feltétele, hogy a je­lentkező magyar állampolgár legyen. Úgy gondoljuk, me­gyénk lakosságának ezek a tanfolyamok nagy segítséget jelentenek. Teadélután Nyíregyháza (KM) — Az anyagcsere-betegségek igen sok gondot okoznak a szü­lőknek, ezért is minősült ered­ményesnek az a tudományos ülés, amelyet az egészségügyi főiskolán tartottak június 12-én. Gyermekorvosok, védőnők és a speciális táplálást igénylő gyermekek szülei jöttek el a rendezvényre, amelyen az osztrák Milupa nevű tápszer­gyár mint szponzor is bemutat­ta a termékeit. Mint azt dr. Dolinay Tamás gyermekgyógyász osztályve­zető főorvostól megtudtuk: megyénkben is sok gyermeket érintenek közvetlenül a gy­omor- és bélbetegségek, a liszt, a tej, tejfehérje, a vékony- és a vastagbél megbetegedé­se miatt a szokásostól eltérő táplálkozás. A gyerekek szülei két éve klubot alakítottak, nemrégiben egyesületté ala­kultak. A tudományos ülésen a diétás kezelésről, a korszerű csecsemőtáplálásról volt szó. NézŐ^ont^) Tőkebátorító Galambos Béla Már egészen biztos, hogy a hátralévő két év alatt nem éri el a megcélzott ötven százalékot, az állami tulaj­don 94-ig tervezett privatizá­ciója — hangzott el az MDF Gazdasági Munkacsoportja által a napokban szervezett sajtóbeszélgetésen — mivel a hazai magánszektorban nincs meg az igény a haté­konynak épp nem mondható állami vállalatok átvételére, és a pénzügyi kondíciók sem igazán megfelelőek ezeknek a vagyonrészeknek a „kivá­sárlására A két évvel ezelőtt 85 százalékot kitevő állami vagyonból eddig csak 6-7 százalékot privatizáltak, s ennek is nagyobb része — mintegy négyötöde — külföl­di tulajdonba került. A kor­mány azon túl, hogy min­denképp fel szeretné gyorsí­tani a privatizációs folyama­tot, az elkövetkezőkben sok­kal inkább a hazai befektetők irányába akarja fordítani a fi­gyelmét — hangsúlyozták a legnagyobb kormányzó párt gazdasági szakemberei. A gyorsítást szolgálja majd a privatizációs törvénycsomag '— amelyhez nényszáz mó­dosító indítványt nyújtottak be a képviselők — és a va­gyonpolitikai irányelvek is. A hazai tőke nagy része ma főként bankokban és in­gatlanokban pihen. Előcsa- logatásához azonban mó­dosításokat kell végrehajtani a hitelrendszerben. A valódi és élénk pénzpiac kialakulá­sához viszont meglehetősen hosszú időre van szükség, mert a „rossz hitelekkel” bő­ven „ellátott" kereskedelmi bankok privatizációja nem indul. Másrészt a beruházási kedv serkentésére változ­tatások szükségesek a ka­matpolitikában is, hogy meg­érje a tőkét a termelő ágaza­tokban kockáztatni. A magyar befektetők más­részt sokkal nagyobb san­szot kell kapjanak a külföldi vásárlókkal vívott verseny­ben. Ehhez remélhetőleg ko­moly segítséget jelentenek majd a bevezetni tervezett új privatizációs technikák, mint a bérlet illetve lízing és az in­tézményesített garancia- rendszer. T/l* •• • •• f Köszönjük Levél Beregszászból Levelet hozott a posta Beregszászból. T ulajdonkép- pen nem is nekünk szól, hanem a Szeretet Alapítvány megyei szervezetének. Ám mivel lapunkat is érinti, szívesen adunk neki helyt. „Ezúton szeretnénk meg­köszönni a Szeretet Alapít­vány Szabohs-Szatmár-Be- reg megyei szervezetének, hogy lehetővé tette: legalább KOMMENTÁR korlátozott példányszámban hozzájussunk a Kelet-Ma- gyarország hétvégi számai­hoz. Persze, mondanom sem kell, sokkal több olvasója is lenne a lapnak, ha nagyobb példányszámban kapnánk belőle,.. Dalmay Árpád, a Kárpátal­jai Magyar Kulturális Szövet­ség Beregszászi Járási Szer­vezetének elnöke" Nyugvóponton lékművet akarók felháborod­tak ezen, s gyűjtésből, ada­kozásból elkészíttették az emlékművet: egy székelyka­put. Úgy gondolták: ez az a jelkép, ami a 301-es és a 298-as parcellát összeköt­heti, ez fejezi ki a magyar és a székely ember hitét, gon­dolatvilágát, magyarságát, szellemiségét, ezért ez fejezi ki legméltóbban az itt el­temetett magyar hősök iránti tiszteletet is. A parcellát, ahol kop­jafákat állítottak, 1991. októ­ber 21-én avatták, szentel­ték fel ökumenikus istentisz­telettel, most május 31-én pedig — melyet a hősök napjának nyilvánítottak — felállították a székelykaput is, ám a lebontás veszélye csak hétfőn múlt el. Igaz, je­lenlegi helyétől néhány mé­terrel arrébb helyezik, de lé­tét talán már nem fenyegeti veszély, és a nemzet pan­teonja lehet, ahol bárki le- róhatja kegyeletét. Persze, az is megtörténhet, mire e sorok megjelennek, újabb fejlemények borzolják majd a kedélyeket, s még várat magára az időpont, amikor nyugvópontra kerül az em­lékmű sorsa. Balogh József Úgy tűnik, nyugvópontra jutott a székelykapu ügye. Arról a székelykapuról van szó, amelyet a Magyarok Nemzeti Szövetsége állított fel a rákoskeresztúri temető 298-as parcellájában, s amelyiket Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere — mint engedély nélkül épí­tett létesítményt — le akart bontatni. A történet kezdete korábbi időkre nyúlik, s a 301-es par­cellához kötődik. Az 1956 utáni megtorlás áldozatait rejtő síroknál tisztelgők fe­dezték fel, hogy a közeli 298-as parcellában sírokhoz hasonló halmok vannak, s sikerűit azt is tisztázni, hogy oda az 1945 és 1965 között, a megtorlás éveiben kivég­zettek fekszenek. Ekkor ér­lelődött meg az elhatározás, hogy ide is emlékművet emelnek. Kezdeményezték a hatóságnál, ám a válasz elutasító volt. Azt a választ kapták, hogy ezt a részt le­betonozzák, hogy aki a 301- es parcellához kocsival érke­zik, legyen hol parkolnia. Mondani sem kell, az em-

Next

/
Thumbnails
Contents