Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-12 / 138. szám

1992. június 12., péntek HÁTTÉR %o l{té[ruíiál<^ a CNyirseßßoC Német és francia megren­delők adják a munka nagy részét a nyíregyházi Nyírség Ruházati Szövetkezet dolgo­zóinak. A korábbi években jól bedolgozták magukat ezeken a piacokon, így amikor sok üzem­ben gondot okoz, hogy meg­felelő munkát kapjanak, itt van bőven varmi való. Igaz, külön­leges igényeket is teljesítenek, mint most is, 2000 darab kok- télruhát varrnak tíz különböző modell alapján. A divatos, tet­szetős, női ruhákból a hazai üzletekbe is jut mintegy 10 mil­lió forint értékű termék. Az sem megvetendő a szövetkezet életében, hogy a nyíregyházi és tiszavasvári üzemben most végző szakmunkások közül 22- 25 fiatalt felvesznek, s biztos munkát, megélhetést adnak részükre. Képünkön: elkészült a próbavarrása az új koktél­ruhának, amelyet Szigetfalvi Andrásné minősít. Irigyeljük a nevelőket? Félig pihenő, félig tanulás Nyíregyháza (KM — Kállai János) — Rövidesen véget ér az iskolákban a szorgalmi idő. A június persze még sok­sok tanügyi feladatot tarto­gat, de aztán mégiscsak a pihenés, a regenerálódás hetei következnek. Megkez­dődik a vakáció a pedagógu­soknak is. A sokéves hagyo­mányoknak megfelelően azonban a kikapcsolódás, a lazítás napjaiban bőségesen lesz lehetőség a szakmai fel- töltődésre, új ismeretek gyűj­tésére. • A tanároknak, tanítóknak és óvónőknek szervezendő nyári programokról kérdeztük Kóder Ferencnét, a megyei pe­dagógiai intézet munkatársát. Milyen a kínálat? Talál-e majd minden érdeklődő az ízlésé­nek, elvárásainak leginkább megfelelő továbbképzéseket, szakmai fórumokat? — A választék, megítélésünk szerint, gazdag. A választás pedig teljesen önkéntes. Éppen most készült el a nyári pedagó­giai programokat ajánló füze­tünk. Ebben foglaltuk össze a megyei szervezésű továbbkép­zések tematikáját. • A teljesség igénye nélkül, emeljen ki, legyen szíves, né­hányat az ön megítélése sze­rint legérdekesebb rendezvé­nyekből! — Tiszavasváriban június 15-től 18-ig kerül sor a környe­zeti nevelés országos szakmai napjairav A továbbképzésnek a Kabay Általános Iskola lesz a házigazdája. Ugyanebben az időszakban Vásárosnamény fogadja a II. Szatmár-Beregi Földrajzpedagógiai Szeminári­umot. A szervezésbe bekap­csolódott a nyíregyházi tanár­képző, a városi polgármesteri hivatal és a TIT megyei szerve­zete. • A szeminárium résztvevői­nek, tartogatnak-e valami érde­kességét? : — A terepgyakorlatok mindig sok élményt ígérnek, és várha­tóan sikeres lesz a földrajzi ta­nulmányút Észak-Erdélybe, a Máramarosi-havasok környé­kére. • A vidéki helyszíneken kívül lesznek a megyeszékhelyen is továbbképzések? — Természetesen. Nyíregy­háza-Sóstófürdőn június 22-é- től 27-éig fogadja az érdeklődő­ket a Népművészet a nevelés­ben, oktatásban elnevezésű, második alkalommal összehí­vott országos szaktábor. Itt a résztvevők foglalkoznak me­gyénk és a kárpátaljai magyar­lakta területek néphagyomá­nyaival, a népművészet jelenlé­tével az irodalom-, az ének-, a rajz- és testnevelésórákon, va­lamint az óvodai nevelőmun­kában. A programban szerepel egy ungvári kirándulás is. • Lesznek-e még más ese­mények is Nyíregyházán? — Kissé „ridegebb” témában lesz kétnapos tanácskozás — Június 29-én és 30-án. Azintéz- 'jTÍényvezetők részesre, szerver zunk a MunkaförVénykönyvről, az ügyrendről és a szervezeti szabályzatról előadásokat, konzultációkat. De lesz még egy másik, kifejezetten metodi­kai továbbképzés — június 29- étől július 1-jéig — a dőlt betűs írástanítás módszertanáról. • Az eddig elmondottakból úgy tűnik, hogy a továbbkép­zések többsége lezajlik június­ban. — Igen. Nyilvánvalóan nem lehet az egész nyarat betábláz­ni. Kellenek a továbbképzések, de a családi együttlét legalább ennyire fontos* És, persze, van­nak még tehetséggondozó diáktáboraink Záhonytól Raka- mazig, és a pedagógusok ezekben is jelen vannak veze­tőként. A táborok zöme július­ra—augusztusra esik. Augusz­tusban pedig kezdődnek az új tanévet előkészítő tanácskozá­sok. És akkor még nem beszél­tünk a megyén kívüli szervezé­sekről, & legkülönbözőbb nyári egyetemekről, külföldi tanul­mányutakról; Egyszóval: ha va­laki tényleg akarja, biztosan rá- .-tatái arrtága programjára. Mi, a szervezők, témafelelősök azon munkálkodunk, hogy ez így is legyen. Garázs a föld alatt A Dohány, Dob, Vasvári, Kossuth és Rákóczi utcák között Vendégváró Igrice Nyíregyháza (KM — Cser- venyák Katalin) — Rózsásnak éppenséggel nem nevezhető a garázshelyzet Nyíregy­házán. Legnagyobb a gond talán »belvárosban, ahol alig akad hely újabbak építésére. A parkokból, játszóterekből e célra elvenni pedig vétek vol­na. Egy megoldás kínálkozik: épüljenek föld alatti gará­zsok. Veres István városi főépí­tésztől megtudtuk, már folynak is a felmérések, hol oldható meg ily módon az égető gond. Vállalkozók keresték fel a főépítészi irodát a föld alatti garázs építésének ötletével, tárgyalt erről az önkormányzat városfejlesztési bizottsága is. A Dohány, Dob, Vasvári Pál, Kos­suth, Rákóczi utca közötti területen volna rá lehetőség, készült erről rendezési terv is, amelyet a lakosság tájékoz­tatása érdekében kifüggesztet­tek a polgármesteri hivatal főbejáratánál található hirde­tőtáblára. A tervvel kapcsolat­ban várják a lakók véleményét június 17-én délelőtt tízkor a városházán. Ezután a közgyűlés tárgyalja a tervet, s ha elfogadja, akkor körülbelül ötven garázs épül­hetne, természetesen úgy, hogy a befejezés után a tetőre földet hordanak, visszaállítják a zöld felületet. Az ottani kocsik egyötöde kerülhetne ezután fedél alá éjszakára, de meg­maradnának a parkolóhelyek is. Egyelőre nem tudni, mibe fog kerülni egy föld alatti ga­rázs, hiszen a kivitelezést pá­lyáztatni fogják, s a legjobb ajánlatot tevő nyer. Most már csak az a kérdés, azok, akik végül megvásárolják a garázst, valóban annak szánják-e és nem palackozott italboltot vagy kilósruhaüzletet nyitnak benne, mert akkor ugyanott van a város, ahonnan elindult. Nyíregyháza (KM — R. J.) — Megrendelői csúccsal indult az idei szezon a megyei ide­genforgalmi hivatal számára, hiszen a múlt héten már egyet­len férőhellyel sem tudtak volna szolgálni — többek között erről tájékoztatta lapunkat Szigligeti Imre hivatalvezető. Örvendetes jelenségként említette, hogy a korábbiakhoz képest nemcsak Lengyelországból, Romániából és a volt szovjet területekről keresik fel vendégek a megye üdülőit, hanem ebben az évben már nagyobb számban jönnek nyugati turisták is. A hivatal megrendelői között találunk holland, német és bel­ga turistákat, sőt a távoli Izrael­ből is utaznak hozzánk érdek­lődők. E mögött a szakember véleménye szerint világvi­szonylatban a természeti, ter­mészetbarát környezet egyre fokozódó megbecsülése kere­sendő. A turisták előszeretettel választják a bungaló elhe­lyezési formát, továbbá gyakori a saját lakókocsival érkező utazó. A forgalomból várható bevé­tel lehetőséget kínál a hivatal számára, hogy visszanyerjék a korábban fejlesztésre fordított összegeket, ami hosszú távra megteremtheti szakmai hálóza­tuk működésének feltételeit. A műszaki fejlesztések közül egyik legjelentősebb, hogy az Igrice üdülőfalu területén a fű­tés beszerelésével negyven férőhely téliesítése fejeződött be. Tárca M edárd előtt két nap­pal megnyíltak az ég csatornái. Elég későn. A kalászba szökkent őszieken, a töpörödött búzán és ritka rozson ez már nem sokat segít. Viszont a virágzó hárs és egy megkésett akác, a bodza illatával keveredve egy gyors záport követően illatorgiát csapott. A nagyszállási autóbusz- megállóban — és ez pont Medárd napján történt — a cseresznyefa lombkoronája alatt három idős férfi bőrig ázott. — Élvezem ezt az... — mondta az egyik, mire a másik azzal válaszolt: — Hát még a burgonyám. Ha maga itt velem együtt vagy há­romszor még elázik, akkor én pár nap múlva burgonyát eszek. A harmadik férfi csak az autóbuszon szólalt meg: — Most aztán hordhatom negyven napig az esernyőm. Az új burgonyára áhító konok tekintetet lövellt: — Ne tegye! Májusban mindig esernyővel járt és so­ha sem esett. Az esernyő ki­mondottan esőriasztó. Ezen ők hárman akkorát nevettek, hogy aki nem tudta korábban, miről beszéltek, csak bámulta hitetlenked­ve őket. Egy hölgy halkan, de azért hallhatóan meg is jegyezte. — Én a helyükben nem nevetnék. Átáztak, meg­fáznak, még valami bajuk lehet. Ugyan már — gondolom — egy zivatar, egy kiadós nyári zápor mit árthat azoknak, akik mindig mindennek tudnak örülni. Seres Ernő Zápor Kelet-Magyarország Balogh Géza jk z elmúlt évtizedek egyik legrokonszen- / 1 vesebb törekvése volt, hogy iskolát adjanak a legkisebb településnek is. Könyvek, filmek tucatjai mu­tatták be, hogy milyen áldo­zatok árán sajátíthatták el ko­rábban a betűvetés tudomá­nyát a tanyák apróságai. Megrendítő képeket vetítet­tek elénk a szélnek görnye­dő, a derékig érő havat tapo­só gyermekekről, akik a taní­tó néni elé igyekeznek. Egyre-másra épültek meg aztán a tanyaközpontokban, a kisfalvakban az akkori idők­höz képest korszerű iskolák, s úgy tűnt, nem kell már azontúl annyit küszködnie a távoli települések gyermek­seregének. Ám nem sokkal később kezdetét vette a köz­pontosítási hullám, amelyről kiderült, párját ritkító rombo­lást végzett az aprótelepülé­sek között. A hirtelen támadt vihar nemcsak a tanyák, falvak ér­telmiségét sodorta el, de helyrehozhatatlanul megté­pázta az eddig melegnek hitt fészkeket is. Sok egyéb mel­lett ez az iskolakőrzetesítési áradat is hozzájárult ahhoz, hogy mára a tanyáink több­ségében már csak vegetál az élet, s az aprófalvakban is alig van remény arra, hogy valaha is.visszaszerezhetik i régi fényüket. Tucatszámra lehetne so rolni megyénkben is a telepü léseket, ahol alig van gyér mek, s most üresen állnak ai óvodák, az iskolák. Azt hihet­nénk, az elárvult épületek lassan az enyészeté lesznek, hál' istennek ez nem így van. Az érintett közösségek több­sége ma is becsben tartja őket, s ha nincs is sok lehető­ségük a felújításukra, arra azért vigyáznak, hogy lega­lább épen maradjanak. Jc néhány helyen azonban még így is nyűg a nyakukon az épület, hisz gyermekáldás nélkül nemigen tudnak mii kezdeni vele. Szerencsére, hallani azér biztató híreket is. Az uszka. önkormányzat például azon töri a fejét, miképpen lehetne egy kis üzemet létrehozni az iskolájuk falai között. Nincse­nek törekvésükben egyedül. Mára megyében is több üres iskolaépületet hasznosíta­nak, van ahol varroda, van ahol bolt, s van, ahol kirándu­lóközpont működik bennük. Persze még jobb lenne, ha a gyermekzsivajtól lennének hangosak, de erre egy ideig alighanem még vámunk kell. Ám jó lenne elérni, hogy ad­dig se álljanak üresen az egy­kor szebb napokat látott épü­letek. 9mm i III —»Ilii III In —IBI Ilii III I III Irilliif IP—I—II——■ Vízkóstoló az ibrányi Ttsza-parton HAflASZTÖSI PÁL FELVÉTEL KOMMENTÁR ___________ Csendestárs vagy képviseld? Kovóts Dénes * i m z önkormányzati tes- tületi üléseket láto­i 1 gatva, a parlamenti közvetítéseket nézve szá­mos érdekes jelenségre fi­gyelhet fel a szemlélődő. Ta­lán külön tanulmányt érde­melne a képviselők viselke­déstana: ki mennyire él együtt a munkával, jelen van- e, hányszor, s milyen témák­hoz szól hozzá. Vannak notó­rius hozzászólók, akiknek tán az is mindegy, miről van szó, csak szerepelhessenek. Má­sok — érthető vagy kevésbé érthető okokból ugyan, de — gyakran vannak távol. S akad egy olyan réteg is, akik sta­tiszta, sőt, szavazógép-sze­repre kárhoztatják magukat. Egyértelmű, hogy senki sem lehet mindentudó, az azonban már megkérdőjelez­hető, ha sosincs véleménye. Nem egy olyan képviselőt meg lehetne nevezni az ön- kormányzatokban is, akik csupán csöndes szemlélői az eseményeknek. Az utóbbi időben külön figyelmet szen­teltem egyesekre, akiket még sosem hallottam felszólalni. Nos, a helyzet azóta sem vál­tozott. • Volt, hogy a képviselő el­mélázva üldögélt a viták, hozzászólások alatt, s amikor szavazásra került a sor, nya­kát tekergetve figyelte frakci­ótársait, vajon hogyan kelle­ne szavaznia. S mivel a több­ség igennel voksolt, felnyúj­totta ő is a kezét. S bizonyos körökből szerzett információk azt bizonyítják, e csendestár­sak a bizottsági üléseken is hasonlóan viselkednek. Szinte önmagát kínálja a kérdés: vajon kiket, s hogyan képviselnek ezek az embe­rek. Hiszen választóik, s vá­rosuk érdekében kellene te­vékenykedniük, a jelek azon­ban azt mutatják, ezt koránt­sem teszik. Ha nincs vélemé­nyük, miért képviselők? Ha van, miért nem állnak ki mellette, miért nem hangoz­tatják? Vagy ha meghaladja erejü­ket ez a feladat, miért nem mondanak le? Nezcfcont

Next

/
Thumbnails
Contents