Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-11 / 137. szám
HAUER Kelet-Mágyarország 3 1992. június 11., csütörtök A lélek napja Nyíregyháza (KM — K. J.) —A Keresztény Pedagógus Kamara megyei tagozata ökumenikus, lelki napot rendez Nyíregyházán a sóstói kultúrparkban június 24- én 9 órától. Az előadásokon kívül — ezeket a történelmi egyházak lelkészei fogják tartani — lesz lehetőség csoportos beszélgetésekre is. A rendezők erre az alkalomra a kamara tagjain kívül várják az érdeklődő pedagógusokat és a szülőket. A szervezők, a létszám hozzávetőleges ismerete érdekében kérik a részt venni szándékozókat, hogy június 15- éig jelentkezésüket küldjék meg a Keresztény Pedagógus Kamara címére: Nyíregyháza, Luther u. 4. A rendezvény napján — száz forintért — ebédet, kávét és üdítőt biztosítanak. (Az ösz- szeget a helyszínen kell befizetni.) Váltott tengelyeken A volt Szovjetunió felől érkező és más nyomtávon futó vasúti kocsik egy része tengely- csere után folytathatja útját a magyar síneken. Ezzel a művelettel elkerülhető az esetenként költséges vagy bonyolult átrakodás SZEKERES TIBOR FELVÉTELE Kaszinók helyett piacképesség Zwack Péter újra tölt, de Unicumból Nyíregyháza (KM) — Egymás után kétszer itta meg a keserű levet, amely ezúttal nem a saját gyártmány volt Az ismeretség homályából bukkant elő, s mint magyar állampolgárt nevezték ki amerikai nagykövetnek. Látványos összetűzés után váltották le. Hazatérte után ismeretlen okokból teljesen kiégett a lakása. Neve ma is fogalom, amely lassan egy italgyártó birodalommal függ össze. A politika színterén sem tétlenkedett, a porondra mint a Vállalkozók Pártja elnöke lépett. Egy rövid látogatás erejéig vasárnap Zwack Péter a Kelet—Nyugat Expón találkozott vállalkozókkal és ezután adott interjút lapunknak. — Mennyire tudta kiheverni az egymást kővető keserű italt: a nagyköveti posztról való leváltását és a gyújtogatást? — Nem akarok nagyképű lenni, de eltávolításom a nagyköveti posztról politikai hiba, amely inkább párt- és önérdek volt. Engem mint egy amerikait fogadtak, aki ismeri a szokásaikat, a nyelvüket, a mentalitásukat. A szenátorokat a keresztnevükön szólítottam, bizalmas kapcsolataim Tárca »«nivoltak a Fehér Házban, a Kongresszusban... Odaérke- zésemkor a The Washington Post másfél oldalt szentelt a magyar követségnek, Kenne- dytől Eagleburgerig neves személyiségek ebédeltek a követség éttermében, amely alkalmat adott politikai és gazdasági kapcsolatok kiépítésére. Az irigység mindent elsöpört, megvádoltak, hogy Zwack-kultuszt építek ki, a séfet saját szolgálatomra viyem ki. A gyújtogatás fizikailag is összetört, akkor is hallottam a pletykát, hogy én okoztam a tüzet. Most már mindkettőn túlvagyok. — Mennyire hiányzik az amerikai életforma, az ottani társasági élet? — Nagyon. A nyitott gondolkodás, a közvetlen kapcsolatok feledhetetlenek voltak. Itthon teljesen visszavonultan élek. Nem is hibáztatom az ittenieket, hogy nem tudnak nemzetközi módon gondolkozni, hiszen 4 évtized alatt erre nem volt lehetőségük. Az üzleti életben a visszatartás, a titokzatosság a jellemző, a jelszó: a konkurenciát meg kell ölni. Vallom, minél erősebb, magabiztosabb vagyok mint vállalkozó, annál nyitot- tabbnak kell lennem. — Visszavásárolta az egykori Zwack-birodalmat. Ha már a keserű italnál tartunk, egyáltalán szereti-e az Unicumot? — Természetesen, mindennap iszom belőle. — Elfogadta a felkérést a Vállalkozók Pártja elnöki posztjára. Mennyire tudja egy zászló alá csoportosítani a vállalkozókat? — Eddig a vállalkozóknak érdekképviseletük alakult meg, pártjuk nem, a párt nem érdekképviselet. Valamennyi működő pártban megtalálhatók a vállalkozók, akiket; 1994- re szeretnék összetömöríteni. Saját zsebükön keresztül szavazzanak. — Pártja indul a legközelebbi választásokon? — Igen. A tervünk, hogy két év alatt minél több vállalkozó csatlakozzon hozzánk. — A gazdasági növekedésről nagyon sokan eltérő véleményeket alkottak. Ön szerint? — Konzekvens gazdasági törvényhozás szükséges az induláshoz. A garanciahitel megalkotása, a bankrendszer átalakítása, a gyorsabb privatizáció, amely lehetőleg a magyar üzletembereket részesítse előnyben, az elvonás (adó, TB) csökkentése mind sürgős feladat. Egyetértek Kupa Mihállyal, hogy az országnak termelni kell és nem kaszinókat építeni. Egy módosított adóprogramot is várok, amely úgy csökkenti a kamatokat, hogy nem engedik elszaladni az inflációt. Arányos és fokozatos csökkentés szükséges. A privatizációból befolyt bevételt pedig a vállalkozás fejlesztésére kellene fordítani. Minél több vállalkozás jön létre, annál nagyobb az adóbevétel, ugyanakkor kevesebb a csőd és a munkanélküliség. — A másik oldalról, a vállalkozókról pedig annyi a megjegyzésem, hogy nekik is szociálisan kell gondolkozni, áldozni kell a környezetért és a jövőért. Mi a IX. kerületben átalakítjuk a Ladákat és Trabantokat, hogy csökkenjen a levegőszennyeződés. Alapítványt tettünk, hogy az egyik iskolában vállalkozói életstílust tanuljanak a gyerekek. Nyíregyházán és a megyében is bizonyára van 50—100 vállalkozó, aki tud ilyen célra áldozni. Mindezekhez az első lépcső, az infrastruktúra kiépítése kell hogy legyen. — Hogy tetszett a Kelet— Nyugat Kiállítás? — Minden udvariasság nélkül nagyon tetszik, van stílusa, ami fontos. Sok hasonlón vettem már részt, ebből kettőt emelnék ki, a nyíregyházit és a kecskemétit. — Köszönöm az interjút. Vakáció előtt Az osztrák Wilzhut községben 1400 körül alakult ki az a szokásjog, hogy ha a paraszt nem tudja megfizetni a földes- úr által kirótt pénzbírságot, akkor váltságul át kellett engednie feleségét a földesúrnak egyszeri alkalomra. Ha a földesúrnak nem kellett a nő, a jog átszállt a bíróra, majd a jogosultak sorában a bírósági írnok következett. A sorban utolsóként a törvényszolga állt. S akármilyen csúnya, fogyatékos szépségű volt a felkínált asszonyság, a törvényszolgának teljesítenie kellett kötelességét. • A bolgár nők többsége napjainkban 20—24 éves korában megy férjhez. Arra a kérdésre, hogy anyagilag mit várnak a jövendőbelijüktől, a lányok 18—24 százaléka azt felelte: ; Jegyen lakása”, 6 százalék elvárja, hogy „sokat keressen”, V százaléknak az a vágya, hogy „villája, telke, tehetős vagyona legyen”. A megkérdezettek 42 százaléka jelentette ki, hogy férjhezmenési döntését az anyagiak nem befolyásolják. A századfordulóig, főleg Szeged környékén, divatban volt a lakodalmi mosdatás szokása. Az ünnepi vacsora után az új asszony vizestálat vett a kezébe, majd minden férfivendégnek megmosta az arcát és meg fésülte. A férfiak a szolgáltatásért pénzt dobtak a vizestálba. Az így keresett pénz az új asszony tulajdona lett. Számos előkelő római kurtizánhoz csak ajánlólevéllel lehetett bejutni. Olyan is akadt, aki csak előzetes bejelentkezés, előjegyzés alapján fogadta látogatóit. Nagy templomi ünnepekre a kurtizánok egész serege vonult fel akkora kísérettel, hogy alig lehetett megkülönböztetni, ki a kurtizán és ki a tisztességes asz- szony, úrinő. • Skócia uralkodónője, Margaret királynő 1288-ban törvénybe iktatta: a nők is tehetnek házassági ajánlatot bármely nekik tetsző férfiembernek, méghozzá minden szökőévben. A választott, ha még\nem házas vagy eljegyzett vőlegény, köteles igent mondani. Ha erre nem hajlandó, egy font kártérítést fizet. Az ősi törvénynek korunkban a szökőév többletnapján, február 29-én igyekeznek érvényt szerezni a brit nők. Nyíregyháza (KM — K. J.) — Bár lépcsőzetesen, mégiscsak végére jár az 1991/92-es tanév. A gimnáziumok és szakközépiskolák nappali tagozatainak I—III. évfolyamain már június 5-én befejezték a tanítást, a napokban pedig már javában zajlanak a szóbeli érettségik. Az aisófokú intézményekben, a szakmunkás- képzők nem végzős évfolyamain, valamint az egészség- ügyi szakiskolák I—II. évfolyamán az utolsó tanítási nap június 12. Természetesen iskolai teendők — a záróvizsgák lefolytatása, az évzárók, a beiratkozás, a tantestületi évértékelő tanácskozások — azért, egészen június végéig bőven akadnak. Egy biztos: egy korántsem gondmentes, fárasztó tanév után diákra, tanárra egyaránt ráfér a pihenés, az erőgyűjtés. Mert a következő tanév sem lesz sokkal könnyebb! Női dolgok Nézőpont j Dedikáció helyett Kállai János F ilosz büszkeséggel mindmáig hittem, hogy panellakásom talán egyetlen ékessége, az évek során felgyülemlett ezernyi könyv, újság- és folyóirattömeg monetárisán — azaz: pénzben kifejezhetően — is értéket őriz, nemcsak az elperelhetetlenül bennük felhalmozódott szellemieket. Persze, hangok voltak mindig — családi, ismerősi-ba- rati körből egyaránt: porfogó, legfeljebb a fal-át hallásokat tompító papírhalmaz... Nem vagy te (mármint én) Széchenyi Könyvtár. Most, hogy a könyvhét csöndesre hangolt eseményei zajlanak, egyre kevesebbszer szánva rá magamat a drága pénzáldozattal járó vásárlásokra, valami megrendült bennem. Erre csak ráerősített egy tv-tudó- sítás a napokban. Valaki — egy kultúramentő vállalkozó, egy bukást kockáztató könyvfanatikus — teljes raktárkészletet vásárolt fel. így akarván megmenekíteni, amit meg kell, bármilyen vegyes legyen az a harminc- ezerféle művet tartalmazó, ezer tonnákban mérhető kollekció. A szándék világos: megalázóan lecsökkenteti áron piacra dobni a készletet, mert így legalább elképzelhető a zúzda még kultúrael- lenesebb poklának kikerülése. Szóval, így vagyunk! Sok az új kiadvány, érdekes és figyelmet érdemlő a választék. És a töb száz forintos ,,vadonatok” mellett ott sorakoznak a standokon-pol- cokon a közelmúlt soha ki nem nyitott remekművei. Féláron vagy még olcsóbban. Tegyél belőlük is a kosaradba, kultúrára, műveltségre, okos szavakra áhítozó, kevés pénzű barátom! Sőt! Veszek neked én is egyet, és csupán annyit írok bele emlékeztetőül: ,,Megmenekült a bezúzás fenyegetettségének ünnepi könyvhetében”. No, és persze olvasd el, ha lesz időd! Pátyodi tavasz HARASZTOSt PÁL FELVÉTELE KOMMENTÁR _____________________ Átmenet átveréssel Balogh József szövetkezetekről szóló átmeneti tör/ 1 vény értelmében a szövetkezeti vagyont nevesíteni kell. Mégpedig az 1991. december 31 -i mérleg szerinti eredmény alapján, levonva belőle a részjegytőke és a föld értékét. Most minden tagnak részjegytőkét állapítanak meg, s ezzel csökkentik a szövetkezeti üzletrészt. Van tsz, ahol 5, van, ahol 10 ezer forintot állapítanak meg és ami marad, mint üzletrészt nevesítik az eltöltött évek, a földbevitel, a személyes közreműködés arányában. Valaki kap, mondjuk, 300 ezer forint üzletrészt, és van 5 vagy 10 ezer forint részjegye is. A kettő között az a különbség, hogy ha az illető kilép a tsz-ből, a részjegyet kifizetik neki, az üzletrész pedig marad, azt elsősorban szövetkezeti tagok vásárolhatják meg, de előfordulhat, hogy kívülálló lesz a vevő. Es a gond itt kezdődik. Az emberek egy része nem tudja, mit kezdjen üzletrészével, és akkor jönnek a „meg- mentők". Vannak ugyanis leleményes gazdaságvezetők, vagy csak egyszerűen jobb módú emberek, akik a — maradjunk az iménti példánál — 300 000 forintos üzletrészt megvásárolják az ele- settebbektől, a cigányoktól, nyugdíjasoktól, nagylelkűen adnak érte mondjuk százezer forintot. Az eladó megőrül a számára jelentős ősz- szegnek, s nem is sejti, hogy a 300 ezer forintos üzletrész forrásadó alá esik, amit a következő év március 20-áig be kell jelenteni, és a 300 ezer forint után kifizetni 60 ezer forintot. így a 300 ezer forintos üzletrészből összesen 40 ezer forint jutott. Becsapás, átverés ez a javából és legtöbbször még ki is oktatják a szegény embert: jobban jár, ha odaadja ennyiért, mert ha veszteséges a tsz, akkor ezt az összeget, mármint az üzletrész értékét, be kell fizetni a tsz kasszájába. Valóban, mit is lehet vele tenni, hisz az üzletrész nem váltható át járadékra, és nem váltható ki. Az egyik megoldás: megtartani, mert hasznot hoz és örökölhető, a másik lehetőség: kiválni a szövetkezetből, s ha a közgyűlés egyetért vele, az üzletrészért ingóság, vagyon 'is adható. De ha valaki mégis el akarja adni, meg kell várni, míg értékén veszik s nem átverik. A szövetkezet működteti ezt a vagyont, s ha nyereséges a gazdálkodás, osztanak rá, ha veszteséges, akkor valóban csökken az értéke, de nem annyival, amennyiért elcsalják a tulajdonosától, s a következő évben ismét emelkedhet az érték. Mert az önkéntes társulással alakult, vagy önként együtt maradt szövetkezeti tagság már tulajdonosként is érdekelt a nyereséges gazdálkodásban.
