Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-10 / 136. szám
1992. június 10., szerda olvasóink leveleiből Özvegyi nyugdíj A J ériemmel húsz évig együttélitünk, akkor ő elköltözött egy másik nőhöz, a gyerekeim mondták nekem, nogy váljak el az apjuktól, mert ezt nem érdemeltem meg. Elváltam tőle 1987-ben. A nő öt hónap után kitette az elvált férjem szűrét, ő visszakönyörögte magát hozzám, akarta, hogy házasodjunk meg újból, de erre nem voltam hajlandó. De akkor a férjem már súlyos beteg volt, csak még nem tudtuk. Hazament lakni a falujába, én ápoltam, meg a gyerekek. Tavasszal halt meg, mi temettük el. Ügy hallottam, hogy nekem járna az özvegyi nyugdíj, azt szeretném tudni, hogy kérhetem-e? Már ötvenéves elmúltam. K. Józsefné Nyíregyháza (Sajnos, levélírónk sem állandó, sem ideiglenes özvegyi nyugdíjra nem jogosult, méltányosságból pedig ilyen nem adható. Az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek a különéléstől számított 15 éven belül nem következtek be: 55. életév betöltése, vagy rokkantság, vagy a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár az elvált, továbbá a házastársától egy évnél hosz- szabb ideje különélőnek, ha a házastársa haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Olvasónk tartásdíjban nem részesült.) Tartásdíjak Engedjék meg, hogy én is hozzászóljak a május 21-iki Kétszeresen szenvednek című cikkhez. Azt hiszem, ezen is el lehet gondolkodni. A férjemtől elváltam, van két gyermekem. A tartásdíjat eleinte kaptam, később már nem. A bírósághoz fordultam. Sehol semmi, csak tárgyalás. Közben a volt férjem szerzett egy gyereket, őutána is tartásdíjat kellene fizetni Gondolt egyet, megnősült, ez idáig már a harmadik gyereknél tart, egy közülük azóta már állami gondozásba Is került. A volt férjem nem dolgozik, rossz a családi helyzete, csavarog. Nem lehet miből letiltani a tartásdíjat, nincs keresete, csak a fusi. Három év alatt közel százezer forinttal tartozik nekem. Közben én férjhez mentem, talán ez volt a vesztem, mert a volt férjem tartásdíj- fizetés-elmaradásával kapcsolatban egy éve még csak Jog ászszemmel Pátyodon, a Szatmár Termelőszövetkezet birtokában lévő Madarassy-kúria napról napra megy tönkre, megeszi íz idő vasfoga. Ha a közeljövőben nem újítják fel, a megye szegényebb lesz egy értekkel. habasztosi pAl felvétele tárgyalás sem volt. Most már összesen hat gyermekről kellene gondoskodnia. Azt hiszem, van esze. Csinálja a gyerekeket, hogy ne kelljen fizetnie, vagy ne tudják megbüntetni. Hol itt az igazság? A második férjem munkanélküli lett, hatezer forint a járadéka, én gyesen vagyok, és van három gyermekem. Aztán még a méregdrága^ rezsi. Én már nem bírom'. Hová forduljak, mit tegyek? Név és cím i Hirdetés széli szó Nyolc éve van cascóm, a régi biztosításom ez év március végén járt le, újat nem kötöttem, csak alapcascót. Március végéig balesetmentesen közlekedtem, egyébként évek óta egyfolytában, tehát kértem a Hungária Biztosítótól a bónus-vissza- térítést. Hittem a hirdetésnek, hogy aki balesetmentesen közlekedik, annak visz- szatérítik. A biztosítónál azt mondták, hogy mivel nem kötöttem új cascót, már nem jár. Megértem, hogy jövőre már nem leszek rá jogosult, de ez így kissé furcsa. Vagy a reklámban vezettek félre? L. Eászlóné Nyíregyháza Pontos cím a szerkesztőségben Kis a jálszblér? Tűrhetetlen állapotok uralkodnak a nyíregyházi Ung- vár sétányon. Mindannyian kisgyermekes anyukák vagyunk, a gyermekeinktől elvették a szabad területeket, ahol nyugodtan játszhatnának, ezért kérjük az illetékesek segítségét. A sétányon embernagyságú kutyák szaladgálnak póráz és szájkosár nélkül. Előfordul, hogy a szaladgáló gyerekek után ugranak. Gazdáik nyugodtan beszélgetnek, vagy italoznak. Ha szólunk, hogy kössék meg a kutyákat és az arra kijelölt sétáltatóhelyen engedjék el, gyakran olyan választ kapunk, amitől még a nyomdafesték is elpirulna. A másik probléma az autósokkal, motorosokkal van. Ök ugyanúgy száguldoznak a sétálóterületeken, mint a főútvonalon. A járdákon közlekedni nem tudunk, mert parkoló autók foglalják el (érdekes kísérlet volna, ha mi vonulnánk be a garázsokba, kiűzve onnan az autósokat. Rettentően fölháborodnának érte — és jogosan!). Tehát a gyalogosok, a gyerekek ki vannak szorítva minden zöldterületről, mert azokat a kutyások és az autósok sajátították ki maguknak. Nagyon jó volna, ha a közterület-felügyelők és ä rendőrök odafigyelnének az egyre jellemzőbb helyzetre. A környékbeli kisgyermekes anyukák, Jósaváros fiz egyiknek tilos Nyíregyházán, a Fazekas János tér 1. számú ház előtt mindössze tizenkét parkolóhely van kiépítve, édeskevés az ott lakók gépkocsijaihoz képest. Ha már áll a megszokott helyen más autó, sokan kénytelenek vagyunk ráhajtani az ottani parkosítatlan, murvás területre. Május 18-án a közterület-felügyelők parkrongálás címen ötszáz forint büntetést róttak ki rám, mert autómmal csak az említett, parknak vagy szép füves területnek egyáltalán nem nevezhető senki földjén álltam meg. Legnagyobb meglepetésemre 21-én ugyanoda területfoglalási engedélyt adtak egy cirkusznak, ami a kocsikat, sátrakat, egyéb kellékeket figyelembe véve jóval több kárt okozott a parkiban. Sz. László Nyíregyháza, Fazekas J. tér Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Mézesmadzag a szavatosság? Kárvallott megrendelők Nyíregyháza (KM — T. M. I.) — Vállalkozói világunkban ma már szinte minden munkára akad ember. A lapok hirdetési oldalai tele vannak kedvezőnek tűnő ajánlatokkal: hívjon, megyek, elkészítem, megjavítom, olcsón, gyorsan, garanciával ! Ez önmagában jó dolog, de sokszor úgy érzi az ember, kidobta a pénzét silány, használhatatlan termékre, munkára. A szavatosság csak mézesmadzag, amit a vállalkozó elhúzott az orra előtt.. . Penészleken négy asszony úgy döntött, hogy újrazo- máncoztatják megkopott fürdőkádjaikat. Felhívták az egyilk nyíregyházi zománc- felújító kisiparost, aki gyakran hirdette a vállalkozását. A kisiparos alkalmazottja el is ment a román határ menti községbe, újrazománcozta a kádakat. A lelkűkre kötötte, hogy három napig nem szabad használni, víz ne érje. így is lett, de amikor kipróbálták a kádakat, majd a halukat tépték dühükben, mert a zománcréteg rögtön felpúposodott, sőt az egyik fürdőnek hártyaként ragadt a testéhez. A negyedikkel másféle probléma volt, szemcsés, durva felületével valósággal smirglizte a bőrt. Másnap már hívták a kisiparost, hogy egyéves garanciát ígért, hát csináljon valamit a kádakkal, mert az alkalmazottja kontármunkát végzett. A vállalkozó ígérte, de nem tett semmit, pedig még háromszor telefonáltak neki. Az asszonyok felháborodtak, kádanként 3600 forintot fizettek, no meg négyszáz forintot tett ki fejenként az útiköltség, és még ügyet sem vet a reklamációjukra a kisiparos? Az is nyomasztotta őket, hogy csupán egyikőjüknek adott számlát 5160 forintról (így lehet gazdagodni manapság), tehát megkeresték személyesen a vállalkozót. Közölték vele, hogy egy hónapja hiába próbálják érvényesíteni a jogaikat, nincs már bizalmuk, türelmük, adja vissza nekik a pénzüket. A telefonálás és a nyíregyházi autóút költségeit tanulópénznek tekintik, amiért őt kérték fel a munkára. A kisiparos ellenségesen viselkedett, megegyezés nélkül váltak el. A négy asz- szony nyakába vette a nagyvárost, elmentek az IPOSZ- ■hoz, az önkormányzathoz, végül eljutottak a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megyei szervezetéhez, amely nemsokára Penészleken, a kisiparos jelenlétében megvizsgálta és orvosolta a panaszt. Tűnődésre késztet, hogy az egyszerű minőségi kifogás intézéséhez is hatóságra van szükség. Sajnos, elég gyakori, hogy a vállalkozó úgy ahogy elvégzi a munkát, aztán fütyül a törvényben előírt kötelességeire. Sokszor tehetetlenül tűrik, hogy a becsületes iparosok, egy-egy szakma hírét befeketítik a felelőtlen vállalkozók, vagy a kontárok. A szabadság szabadossággal párosult. Messzi még az idő, amikor a tisztességtelenség és a silány munka megbuktatja a vállalkozókat. A tisztességtelen piaci magatartást az 1990. évi LXXXVI. 'örvény tiltja, de hányán tartják ezt be? A jogos minőségi kifogást a kisiparosnak, vállalkozónak a bejelentéstől számított 15 napon belül rendeznie kell. Az ő felelőssége, hogy hibátlan, megfelelő anyaggal és technológiával végezze el a munkát. Ha a szolgáltatás minőségét illetően vita támadna közte és a megrendelője között, kötelessége minőségvizsgáló szerv szakvéleményét kérni. Viszont a megrendelő számára is van határidő: a munka elvégzésétől számított 3—12 hónapon belül (ez pontosan a szolgáltatás díjtételétől és a vállalt jótállástól függ) kell mi- nőséei kifogást tennie, akkor illeti meg ez a jog. Az esetünkben említett zománcfelújító kisiparos is a felügyelőségtől tudta meg, hogy ha tizenöt napon belül nem javítja ki az elrontott terméket, munkát, a megrendelő kérésére vissza kell fizetnie a szolgáltatási díjat. Mivel a határidőt nem tartotta be, a kötelességeinek nem tett eleget, a íel- ügvelőség kötelezte a munkadíj — tizennégy ezer forint — visszafizetésére, ráadásul még szabálysértési bírsággal sújtotta. Minden szigorúság ellenére nagyon sok a csalódott, kárvallott megrendelő manapság. Amíg nem tisztázódnak a piaci erőviszonyok, lesznek áldozatai a felelőtlen, kontár, vagy szélhámos vállalkozóknak. Az új Munkatörvénykönyvből (1.) Nagy Mihály Az új Munkatörvénykönyv szabályait 1992. július 1-től kell alkalmazni. Az alábbi változásokra hívjuk fel a munkavállalók figyelmét: A munkaviszonnyal összefüggő alapvető kérdéseket, a minimális juttatásokat a törvény rendezi. Ettől eltérni akkor lehet, ha a dolgozóra nézve kedvezőbb; ezeket a. kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben kell rendezni. A törvény a korábbinál nagyobb lehetőséget biztosít a kollektív szerződések és a szerződő felek számára. Több olyan munkáltató lesz, ahol nem kötnek kollektív szerződést. Ennek hiányában a szerződő feleknek mindenre kiterjedő munkaszerződésben kell megállapodniuk. Minden munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni. Nem kötelező viszont az írásba foglalás, ha a munkaviszony időtartama 5 napnál kevesebb. A személyi bért akkor is meg kell határozni, ha a dolgozó keresetét teljesítmény alapján számolják el,‘ csakúgy a betöltendő munkakört, munkahelyet, a munkába lépés napját, a munkáltatói jogot gyakorló személy megnevezését. Ez utóbbi azért fontos, mert más személy esetleges eljárása érvénytelen. Természetesen a szerződő felek több más kérdésben is megállapodhatnak. Megszűnik a munkakönyv kötelező alkalmazása, megszűnnek a munkaviszonyhoz kapcsolódó különböző juttatások, kedvezmények, pl.: a jubileumi jutalom, a felmondási idő hossza. A munkaviszonyban töltött idő hosszának csak az azonos munkáltatónál lesz jelentősége. Áthelyezéssel nem lehet munkahelyet változtatni. A munkáltató a nála eltöltött munkaviszony időtartamáról igazolást köteles adni, amelyet a dolgozónak meg kell őriznie. Ezen túlmenően, a munkáltató a dolgozó kifejezett kérésére úgynevezett működési bizonyítványt köteles adni. Ennek tartalmaznia kell az ellátott munkakört és az elvégzett munka értékelését. Munkával össze nem függő tájékoztatást azonban nem tartalmazhat. A munkaviszony határozott és határozatlan időre létesíthető. A határozott idő hosszát a törvény 5 évben maximálja, ezen túl ún. szerződéshosszabbításnak nincs helye. A határozott idő elteltével a munkaviszony automatikusan megszűnik. Ebből következik, hogy azt felmondani nem kell, nincs felmondási idő, nem jár felmentés a munkavégzés alól és nem jár végkielégítés sem. Határozatlan idejűvé változik a munkaviszony, ha a dolgozó a határozott idő letelte után az ő közvetlen irányításával megbízott személy tudtával egy napot tovább dolgozik. Ha azonban a határozott idő 30 nap, vagy annál rövidebb, a szerződés csak ennyi idővel hosszabbodik meg. Ez a munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással. Nincs azonban annak akadálya, hogy a munkáltató a határozott idő letelte előtt rendes felmondással szüntesse meg a dolgozó munkaviszonyát, ha a hátralévő időre kifizeti a dolgozó, átlagkeresetét. A munkaszerződést továbbra is csak közös megegyezéssel lehet módosítani. A kollektív szerződés is csak akkor módosíthatja az eredetileg megkötött munka- szerződést, ha az a dolgozóra nézve kedvezőbb. Nincs annak akadálya, hogy a munkáltató kéthavi időtartamra más munkakörben, vagy más munkahelyen foglalkoztassa a dolgozót. Ebben az utóbbi esetben a felmerült többletköltséget a munkáltatónak kell megtérítenie. A felek a munkaszerződésben a két hónapot meghaladó időtartamon felül is megállapodhatnak. Ugyanígy meg kell állapodni a munkabérben, ami azonban a munkaszerződés eltérő szabályainak esetét kivéve nem lehet kevesebb, mint az eredeti munkakörben elért átlagkereset. Mind a határozott, mind a határozatlan időre szóló munkaszerződésben próbaidőt lehet kikötni, aminek az időtartama nem lehet hosszabb 3 hónapnál. Az eredetileg kikötött próbaidőt meghosszabbítani tilos, az ettől eltérő megállapodás semmis. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. Kelet-Magyarország ] ]
