Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-09 / 135. szám

Kelet-Magyarország 11 1992. június 9., kedd CSUPA ÉRDEKES gondozni a lovakat a gye­rekek, együtt megyünk ka­szálni, aztán aratás után szekérre rakjuk a takar­mányt. Ki ül ra\fa? Aki már egyszer ült lovon, akár ha vezetőszáron volt is, tudja, csodálatos érzés. Per­sze ezt sokkal szebben meg­fogalmazta a magyar éllo­vas, Balczó András, akit Lu­kács Sándor gyakorta idéz. — Balczó szerint igazi bol­dogság szerelmes nő ölében és ló hátán ülni — mondja. — Kemény sport a lovag­lás. Együtt kell működni a lóval, s azonnal jelentkezik a siker vagy a kudarc. A ló kényes. A legkönnyebben pusztul el, ezért gondosan oda kell figyelni az etetésé­re. Nem szabad túl sokat ad nj, neki, és ügyelni kell a tisztaságra. Mindig ugyan­abban az időben és ugyan­annyit kell enni adni neki. És vannak hangulatai, kivá­ló az emlékezete. Itt a lo­vardában egyszer az egyik gyerek megverte az egyik lo­vat. Azóta nem „tárgyalnak” egymással. — Mire kell odafigyelnie egv kezdő lovasnak? . — A ló mindig „megkér­dezi”, ki ül rajta. Előad egy-két figurát, s ha nem elég határozott az illető, at­tól kezdve a ló azt csinál, amit akar. Ha valaki leesett a lóról, az a szabály, hogy azonnal vissza kell ülnie rá. Egyrészt azért, mert később soha többé vissza nem ül, ha ilyen élménye marad, másrészt pedig azért, mert a ló úgy gondolja: ha most si­került, megpróbálom holnap is! Dicsérettel és jutalmazás­sal mindent ei lehet érni a lónál, csak türelem kell hoz­zá. Viszont sokkal gyorsab­ban tanul, mint a kutya. Izgalmas vállalkozásba kezdett egyébként a sóstói lovasklub, június 28-án, Pé­ter és Pál napján kettős fo­gathajtó versenyt rendeznek a Múzeumfaluban. Támoga­tónak már megnyerték az OTP-t, a védnökséget a ver­seny felett pedig Nyíregyhá­za polgármestere vállalta. Nyíregyháza (KM — Cs. K.) — A magyar lovas nem­zet. Köztudott, csak éppen­séggel kivihetetlen a gyakor­latban, ha valaki most úgy istenigazából komolyan is akarná venni ezt a hagyo­mányt, s felcserélné mond­juk a biciklijét vagy a ko­csiját egy pacira. Mert ku­tyát, macskát, halat, fehér­egeret még csak tarthat is az ember, jól eléldegélnek azok az emeleten, egy lóval már más a helyzet. Aki ezt a hobbyt választ­ja magának, legalább egy is­tállót, hozzá pedig nagy ud­vart vegyen. Lehetőleg, persze, vidéken, mert ma­napság az aszfaltozott uta­kon nem szívesen látott ven­dég a ló. Sőt! Ha menetköz­ben netán potyogtat is a jámbor jószág, nyithatja bukszáját a gazda — kör­nyezetszennyezésért bírság jár. Régi ötlet Sokan eddig úgy tudták, aki lovat szeretne látni kö­zelről, Ilona-tanyára kell mennie. Aki pedig már egy­szer ott járt, nem igaz, hogy ne találkozott volna Cziffra Jóska bácsival. Egy éve azonban a sóstói Múzeum­falu felé is vehetjük az irányt: itt működik az a magán lovasklub, melynek megálmodója, működtetője Lukács Sándor. Civilben ta­nár, a dolgozók esti iskolá­jában okítja a növendéke­ket, ám amint egy kis sza­bad ideje van, máris kint ta­lálja magát a lovardában. — Nagyon régi ötlet volt ez, már a Múzeumfalu ko­rábbi igazgatójával felvet­tem a kapcsolatot, engedje meg a lovakat a Múzeumfa­luban — mondta. — Hisz a ló beleillik itt a képbe. Bí­zom az idegenforgalom fel­lendülésében. A városban Sóstó az egyetlen olyan hely, ahová idegeneket lehet hoz­ni. Az a baj, hogy a város soha nem fejlesztette kellő­képpen, borzasztóan elha­nyagolt. Ami itt épült, az döntően lakossági összefo­gással jött létre. Aki itt nyaralt, már ta­valy is többször felkereste a klubot a Múzeumfaluban. „megesznek" száz forintot, akkor egyáltalán nem mond­hatjuk: olcsó szórakozás. Napközis tábor — Az én elsődleges cé­lom, hogy lehetőséget nyújt­sak a városi gyerekeknek: legalább elfogadható szinten tanuljanak meg lovagolni. Itt nem a versenysporton van a hangsúly, hanem a lovaglás népszerűsítésén. Ezért szerveztünk már ta­valy is, s fogunk az idén is napközis lovastábort a gye­rekeknek. Sokan még a szü­leiket is kihozták, hisz vol­tak itt olyan programok a lovagláson kívül, ami az idő­sebbeknek is érdekes: a mű­vészeti szakközépiskolások mesterségeket, táncokat ta­nítottak, zenéltek, énekeltek. De nagyon szeretik ápolni. Eleve adott a környezet egy kis nosztalgiázásra, s ha még szekeret vagy lovat is bérelt az illető, hát akár százötven évet is visszarepülhetett gondolatban az időben. Egyébként az idén — gya­korlott lovasoknak hosszabb túrákat is terveznek, akiben van egy kis kurázsi, egészen Tiszabercelig, vagy Gáva- vencsellőig ügethet. Gyere­ket mindig találni itt, az is­kola után többen kijárnak ide segédkezni. Kilenc ló, kisbéri félvérek (róluk azt kell tudni, hogy őseiket Kisbéren Batthyány Kázmér birtokán nemesítet­ték ki a császári sereg szá­mára. Könnyű lábú, szívós, kitartó fajta), két póni és négy csikó van most a lo­vardában, s ha azt vesszük, hogy naponta és fejenként A lovakrul Avagy: Lóra, magyar Az oldalt összeállította: CSERVENYÁK KATALIN Denevérek A denevérektől alapvetően irtózni szokás. Elég ehhez néhány tévhit, s akkor már kész is a hidegrázás, már a nevének hallatára is. Egye­sek szerint vérszopók, mások állítják, láttáik már olyat, akinek a hajába ragadtak, s a szerencsétlent kopaszra kellett borotválni, hogy kel­lemetlen „fejfedőjétől” meg­szabadítsák. Dobrosi Dénes a Magyar Denevérkutatók Baráti Körének elnöke azon­ban mindezt cáfolja, sőt, ál­lítja, nagyon hasznosak ezek a kis szárnyas egerek, s le­velet is küldött Mesterszál­lásról, amelyben többek kö­zött még egy felhívás is sze­repel : A denevérek nappal mély álomban pihennek rejtekhe­lyeiken, s csak napnyugta után indulnak vadászni. Az Európában élő fajok az éj­szaka repülő >rovarokkal táp­lálkoznak, gyakran beszáll­nak az istállóba, és a falon pihenő legyeket is elkapdos- sák. A gyümölcsösökben és kertekben károsító rovarok zöme éjszaka repül és peté­zik. A denevérek pontosan ezeket pusztítják, s éppen ezért hasznukhoz nem férhet kétség. Hazánkban 25 denevérfaj él, a legkisebb az úgyneve­zett törpe denevér, festhosz- sza mindössze 4 centiméter Az óriás, korai denevér 9 centi hosszú. Eltérő méretük miatt eltérő rovarokkal táp­lálkoznak. Míg a törpe de­nevér szúnyogokra vadászik, a házak környékén gyakori szürke, hosszúfülű denevér a faágakon mászkáló, leveleket rágcsáló hernyókat szedi. A korai és hegyes orrú dene­vér pedig a cserebogarakat, éjjeli lepkéket fogyasztja előszeretettel. Falánkságuk szinte egye­dülálló a világban. Ha pél­dául sikerül egyet megfogni, minden erejét összeszedve igyekszik megszabadulni. De amint egy lepkét nyújtunk felé, azonnal abbahagyja a kapálódzást, s látszólag bé­késen elropogtatja. Csak, miután elfogyasztotta próbál ismét elmenekülni. A hazai denevérállomány megmentése érdekében jött létre a Magyar Denevérku­tatók Baráti Köre, amely az ország településeit járva fel­térképezi az ország jelentős denevérkolóniáit. A,hol vala­milyen veszély fenyegeti a denevérállományt, az egye­sület a helyi lakók és az il­letékes természetvédelmi hatóság egyetértésével és összefogásával mindent meg­tesz megmentésük vagy át­telepítésük érdekében. Az eddig ismeretlen koló­niák feltérképezése érdeké­ben országos pályázatot hir­det a baráti kör. Várják azok jelentkezését, akik vál­lalják, felkeresik lakóhelyük és környezetünk temp­lomait, kastélyait, meg­vizsgálják, élnek-e ott dene­vérek. Mielőtt munkához lát­nak, jelezzék részvételi szán­dékukat, hogy a szükséges segédanyagokat elküldhessék nekik. A felmérést 1992 és 1993 nyarán kell elvégezni, az eredmények beküldési határ­ideje 1993. november 1. A pályázaton résztvevők között idén százezer, jövő év végén pedig háromszázezer forint­nyi díjat osztanak ki. A cím, ahová a nevezéseket küld­hetik: Magyar Denevérkuta­tók Országos Baráti Köre 5452 Mesterszállás, Dobrosi Dénes elnök. jöbtebá .óbsio (3oöojnr ■ . A kanaszta, a legnépszerűbb játék KÁRTYAISKOLA IV. Gazdi kereső Lassan itt a nyári szünet, s talán legjobb alkalom ar­ra, hogy aki kutyatartásra szánta el magát, beszerezze a kis jószágot. Mire végétért a szünet, már szobatisztává is válik, s nyugodtan magara lehet hagyni, ha szeptember-- ben újra kezdődik a suli. S most nézzük a kínálatot! Tacskó keverékeket (kis termetűek), valamennyi fiú, ajándékoznának Nyíregyhá­zán, á Vásvári 'Pál utca 77. szám alatt, a'telefon 16-150. Öfr fekete; hathetes sima- szőrű. kiskutya vár gazdára Sóstóhegyen, .az Igrice utca 9. szám ualatt, Ladányi Ár- pádéknál. Ugyanitt négy kis- picát is elajándékoznának. Akinek nem jutna ezekből, néhány cím a szerkesztőség­ben. Cserebere Kétéves, törzskönyv nélkü- i fajtiszta, szép küllemű, jó házőrző kuvasz szukáját cserélné malacra vagy bá­Költözködéskor, akárhogy s vigyázunk, óhatatlanul megsérülnek a bútorok. Elég csak egy kis koccanás a lép­csőház korlátjához, s az ad­lig ép lakkozás, politúrozás máris meghibásodik. Próbál- cozhatunk akármilyen bútor- iénnyel ezek után, a repede- tés fehéres széle megmarad, illetve: eltűnik, ha a követ­rányra a szakolyi Takács Fe­renc. Címe: Szakoly, Rákóczi u. 10A. kezőképpen kezeljük: fele­fele részben öntsünk egy kis tálkába étolajat és ecetet. Jól keverjük össze, majd para­fadugóval körkörös mozdula­tokkal vigyük fel a sérülésre. Ha hiszik, ha nem, próbál­ják ki, szinte alig lehet ész­revenni utána, hol volt a hi­ba. A huszadik század talán legnépszerűbb játéka, amely két évtized alatt hódította meg a világot. Az első fel­jegyzések szerint 1940-ben „találták fel” Uruguay fővá­rosában, Montevideóban. Ma­gyarországon 1957-ben látott napvilágot első leírása, de már országszerte ismerték a játékot. A kanasztára is ér­vényes az a mondás, hogy ahány ház, annyi szokás. A szakirodalom több, mint húsz, alapelvében azonos, ám részleteiben jelentős eltérést mutató változatot sorol a kanasztacsaládba. Néhány dél-amerikai vál­tozat érdekességeivel ismer­kedünk most meg. A chilei kanasztát négy paklival és négy Jokerrel játsszák, ösz- szesen tehát 212 lappal. A játékosok csak 11 lapot kap­nak. Azonos színű lapsoro­zatok is képezhetők, de ezek nem számítanak kanasztá- nak. Az úgynevezett hatos kanasztában 3—3 személyből álló csapatok küzdenek a pontokért, a használt lapok száma 156+6 Joker, vagy 208+8 Joker. Az egy csopor­tot képező három játékos megfelelő szabályok szerint egymás asztalra tett kár­tyáit is kiegészítheti. Az Uruguay kanasztában is gyűjthetők azonos színű lapsorozatok, sőt, kézből, kanaszta nélkül is be lehet fejezni a játékot egy hét lapból álló Joker nélküli so­rozattal. Érdekes lehetősége a játéknak, hogy korlátlan számú Jokert lehet szerepel­tetni a kanaszta bemutatá­sakor. A nálunk ismert já­tékban legalább négy azo­nos értékű lapcsoportot lehet kiegészíteni három Jokerrel, vagy a kis Joker szerepét betöltő kettes lapokkal. Az eredmények értékelése­kor is jelentős eltéréseket tapasztalunk. A partinyerés­hez általában tízezer pont elérése szükséges. A tiszta és vegyes kanaszták, a piros és fekete hármasok, a játék- nyerésért járó jutalom, va­lamint az asztali és kézlapok értékelésében játékvált'.za tönként eltérő számokkal ta lálkozunk. Ezek részletes is mertetése itt nem lehet cé­lunk, csak a figyelemfelkel­tés. Az említett és nem em­lített játékelemek elfogadá­sa, bevezetése vagy vissza­utasítása már a kanaszta- kompániák feladata. Lakkjavítás dugóval A képen látható két kártyalapot őrizze meg, mint soroza­tunk elején említettük, azok, akik a kártyaiskola befejezé­se után összegyűjtve tíz, lapunkban megjelent kártyalap fotóját beküldik, értékes kártyacsomagokat nyerhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents