Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)
1992-05-13 / 112. szám
1992. május 13., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 1 1 Mennyi mindenről árulkodtak régen a kémények! A belőlük felszálló füstről tudni lehetett, hogy melyik házban lakik gazdag, s hol a szegény, aki nem szénnel és fával, hanem venyigével táplálta a tüzét. Elmúlt ez az izgalmas világ, a kémények manapság ritkán mesélnek a házak titkairól. De amíg lesznek, szédítő magasból néznek le a városra. A kéményseprőkön kívül mielénk ritkán tárul így Nyíregyháza panorámája. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Betegszabadság A nemrég életbe lépett táppénzről és betegszabadságról szeretnék érdeklődni. Azzal tisztában vagyok, hogy tíz napot a vállalat fizet betegszabadságként, és azon fölül pedig a táppénz jár. Szeretném tudni, hogy milyen átlagot számolnak a betegszabadságra és a táppénzre? Eddig beleszámított a szombat és a vasárnap is a táppénzbe, most is beleszámít? R. Jánosné Nagykálló (1992. január 1-től a dolgozót évente 10 nap beteg- szabadság illeti meg. A betegszabadság idejére a Munka Törvénykönyvében rögzített átlagkereset az irányadó. A betegszabadság munkanapra jár, ha a kereső- képtelenség pl. 14 nap, tíz munkanapra szombat és vasárnap nélkül jár. Ha a dolgozó tíz munkanap után szombat és vasárnap is keresőképtelen, és a kereső- képtelensége [ hétfőre is átnyúlik, úgy a társadalom- biztosítás terhére táppénzellátásra jogosult. A kereső- képtelenség esetén a táppénz napi összegének kiszámítása a keresőképtelenséget megelőző naptári évben elért kereset alapján történik. Amennyiben a munkáltató nem így jár el a táppénz kiszámításánál, kérni kell az ellátás számfejtésének felülvizsgálatát — tájékoztatta olvasónkat a Társadalombiztosítási Igazgatóság.) Szégyellem magam A „Gyermekekért nyugdíjévek” című cikkhez csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy szégyellem magam azok helyett, akik ezt a törvényt megállapították, ök még aktív dolgozók, tehát magukat nem felejtették ki ebből a futtatásból, csak azokat az öregeket, akik a háború és a forradalom éveiben szültek és neveltek. Ök nem szülők és gyermekek, akik a legnehezebb éveket élték át és nekik nem jár érté semmi. Pedig az ő nyugdíjuk ment legjobban tönkre az inflációval. Szerintem vagy mindenki kapja, aki szült, vagy senki. Danes Imréné Kisvárda, Kodály Z. u. 5. !---------------------------------------Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Illemhely — minek? Amiről írok, az — úgy gondolom —, hogy nemcsak az, én ügyem, hanem Nyíregyháza városáé, sőt az egész Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéé, elsősorban a lakosságé, hiszen a nyíregyházi Jósa András kórházban a megye legkisebb településéről is vannak emberek, járnak hozzájuk látogatók. A munkaterületem olyan, hogy mindennap megfordulok a kórház környékén, így akaratlanul is tanúja vagyok annak, hogy sok ember, idős asszonyok is, szaladgálnak a kórházi kapu előtt, hogy hol tudnák a dolgukat elvégezni. Mennek az ott lévő WC-hez, de sikertelenül, mert az már évek óta, ha jól emlékszem, vagy négy éve be van zárva. Tudom, hogy nehéz helyzetben van az önkormányzat, de úgy gondolom, azért nincs annyira, hogy ne tudna egy nénikének ötezer forintot fizetni havonta a felügyeletért a lakosság érdekében. Hiszen egy megyei kórházról van szó, még akkor is, ha a vécét a büfé miatt zárták be. Ugyanis a büfé két méterre van. Nehéz felfogni nemcsak nekem, hanem sok más embernek is, hogy az illetékesek hogyan engedélyezhették a két méterre lévő büfé megnyitását. Ügy gondolom, ez már gusztus kérdése is. Először a nyugati oldalán volt büfé, most jelenleg a keleti oldalán van a volt ruhásbolt helyén. Fontos a büfé is, de kérdés, mi a fontosabb? Illemhely, ahol a természetes dolgokat kulturált körülmények között lehet elintézni, vagy evésre, ivás- ra alkalmas hely? Most az emberek kínjukban a szabadba kényszerülnek, mindenki szeme láttára, és tehetetlenségükben, még ha nem is akarják, elcsúfítják, fertőzésveszélyessé teszik a kórház környékét, ahol viszont emberek gyógyítanak. Gyureskó László Nyíregyháza, Család u. 6. A levegő tisztaságáért Olvasom a lapjuk hasábjain, hogy fontolgatják, tervezgetik Nyíregyháza közlekedésének korszerűsítését, hogy tisztább legyen a város levegője. Biztosan igazuk van a fontolgatóknak, tervezőknek. De addig is lehetne tenni a környezetünk, a levegő tisztaságáért — és még pénzbe sem kerülne. A távolsági autóbuszok járatai a város különböző pontjain veszik fel utasaikat, de megfigyelésem szerint (Kossuth utcai, Tölgyes Csárda megálló) a gépkocsi- vezetők többsége a buszok motorjait nem állítja le arra az időre, amíg az utasok egyenként megváltják a menetjegyüket. Pedig ez sok esetben nem egy-két perc, hanem jóval több idő. Úgy gondolom, hogy az indítókulcs elfordításával nem szennyeződne a levegő, kevesebb gázolaj fogyna, s a sok buszt figyelembe véve ez már nem elhanyagolható. Egy másik buszos téma. Néhány évvel ezelőtt felvetődött az autóbuszok járatainak bővítése, módosítása. Sokan javasolták: jó lenne, ha az Ószőlő utcán közlekedne a 7-es járat. Akkor — szerintem nagyon helyesen elvetették ezt az indítványt azzal, hogy az utca keskeny, a zaj a házakról visszaverődne, tehát nem alkalmas arra, hogy itt busz közlekedjen. Mint itt lakó tapasztalom, hogy este tíz óra után a buszok a VOLÁN-telepet rendszeresen ezen az úton közelítik meg, s még csukott ablak mellett is zavaró, de nyáron, amikor az ablakok nyitva vannak, még elviselhetetlenebb a zaj. Kérem a Szabolcs-Volán illetékeseit, hogy hívják fel az autóbusz-vezetők figyelmét, hogy az indítókulcs elfordításával, a motor leállításával sokat tehetnek környezetük tisztaságáért, és még üzemanyagot is megtakarítanak. S az így megtakarított üzemanyaggal pedig válasszák az ugyan hosz- szabb, de tágasabb Sóstói, vagy Korányi utat az Ószőlő utcai lakók nyugalma érdekében. T. M.-né Nyíregyháza, Ószőlő utca Kántorjánosi (KM — Tóth Kornélia) — Amiért Szerencsi Károlyné tollat ragadott, annyi: fia, aki kiváltotta az iparengedélyt és mint szobafestő-mázoló próbált megélni, előbb 960 forint tb-járulékot fizetett, később ezt, visszamenőleges hatállyal 4320 forintra emelte a Társadalombiztosítási Igazgatóság. Ennyi pénzt soha nem keres, még a tb-járulékot sem tudná kifizetni a bruttó bevételéből, nemhogy a megélhetésre maradna. így támogatja a kormányzat a kisvállalkozásokat? Milyen' reménnyel vág neki a nagybetűs életnek a fészekrakás előtt álló fiatal? Csak kettő Szerencsiné kopogó kérdései közül. Szépen berendezett, tágas családi házban beszélgetünk. A konyha — mint a falvakban általában — étkező is egyben, de még egy disznóvágásra is alkalmas. A szobák sem lakótelepi mércével készültek. A nappaliban sötétbarna szekrénysor, kellemes környezet. Első pillantásra nem is érti az idegen, mi lehet a gond .. . Ahhoz, hogy megértsük Szerencsiék panaszát, a házaspár megismerkedéséig kell visszapörgetnünk az idő kerekét. A ' Kántorjánosiba való legényember megismerkedett a szlovákiai Érsekújváron élő lánnyal és rájöttek: őket egymásnak teremtette az ég. Egybekeltek és Érsekújváron telepedtek le. Három fiúval áldotta meg frigyüket a sors, Csaba 21, Attila 18, Zoltán 14 éves. Előhb egy kétszobás, majd egy négyszoba, összkomfortos szövetkezeti lakást kapott a család Érsekújváron. Háztartási gépekkel szerelték fel, bebútorozták, szépen gyarapodtak. De mindketten' magyarok lévén, s ráadásul ä férj szülei a hatalmas portával már nem bírtak, gondozásra szorultak, úgy látták, át kell MÓKUS BÉLANÉ, Záhony: Terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 180 nap biztosítási idővel, és a biztosítás tartama alatt, vagy annak a megszűnését követő 42 napon belül szül, illetve a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl táppénzben részesül, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül. KOVÁCS ATTILA, Nyír- káta: Panasza orvoslásához a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak pontos és valós adatokra van szükséköltözniük Kántorjánosiba. Az anyát fűtötte a vágy, hogy a gyerekei magyar iskolába járjanak, itt boldoguljanak. Visszaadták a szövetkezeti lakást és a férj szüleinél egyetlen szobában zsúfolódtak össze. Csaba képtelen volt megérteni, hogy az életkörülményeik ilyen mérvű romlása egyszer majd a javukra válhat. Hozzákezdtek a ház felépítéséhez, kertet műveltek, a fillért is megspórolták. Sose kértek segítséget az egykori tanácstól. Szerencsiné, igazsághoz szokott, szókimondó asszony nehezen szokta meg a mifelénk természetesnek hitt körülményeket. Sose húzta ki magát a közösségi munkákból, ki- hordta az adóíveket, a szavazócédulákat, részt vett a tyúk-, a kutyaösszeírásban. Gyermekeit is arra tanította, csak munkával lehet pénzt keresni. Csaba elvégezte Mátészalkán az ipari szakmunkásképzőt, kitűnő bizonyítványt mutatnak. Két éve kiváltotta az iparengedélyt, de a kiskeresetű emberek inkább maguk festenek, tapétáznak. Kevés volt a megrendelés. Ráadásul az elvégzett munkáért csak felét kérhette el, mint városon. Novembertől februárig ép eszű nem fog ilyen munkához, a meggyszedés kora nyáron másfél hónapra kiparancsolja a falubelieket a kertbe. Tavaly az éves összbevétele 28 ezer forint volt, havonta ez 2334 forintot jelent. A március 1-től visszamenőleg megfizetendő járulók 6720 forint lenne. A család már a tartalékait éli fel. Méltánytalannak és igazságtalannak tartják az egyformán kirótt összeget, mert Szerencsiné szerint, aki kitalálta azt a díjfizetést, fogalma sincs a falusi, még- inkább a szabolcsi . keresetekről. A törvény előtti egyenlőség így szül égbekiáltó különbségeket. ge, kérjük, ha eddig nem tette meg, válaszoljon a levelükre. „SZOMORÚ ANYUKA”, Csenger: Ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnt meg, nem járhat vég- kielégítés. A végkielégítésről törvény rendelkezik, ezt nem hághatja át a munkahelye sem. IDŐS P. KÄLMÄN, Vásárosnamény: Az adós ellen, akinek a kezességét vállalta, csalás gyanúja miatt tegyen feljelentést, ha a kezesi iratokból egyértelműen kiderül, hogy az összeget meghamisította. Szerkesztői üzenetek Válaszol az illetékes A vizdlj megállapítása A múlt héten két olyan nyíregyházi panaszt is közöltünk, amelyek a lassan krónikussá váló vízdíj szám- ázás furcsaságait, a több- lyire hihetetlen mennyiségű vízfogyasztást tették szóvá. °opernyik Istvánné, Széche- íyi utcai olvasónk levelére nár válaszolt is a Nyíregy- íázi Ingatlankezelő és Szólaltató Vállalat gazdasági gazgatóhelyettese, Németh Zoltán, és energetikusa, Halasi János. A vízdíjak megállapítása lem öncélúan történik. Az gységárat mindenkori köz- lonti rendelkezések szabá- yozzák, 1991-ben 34,40 volt, 992. január 6-tól 60 Ft nü ett. A bérlők által fizetendő •ízdíj mértékét a helyi ön- ormányzat 25/1991. (VI. 17.) z. rendelete szerint keli reghatározniuk. A rendeletet az igazságos részesedés megvalósításának szándékával alkották, hogy a közös mérő által mért tényleges fogyasztás legyen felosztva, a lakóközösség kétharmados többségének megfelelően vagy a szobaszám és komfortfokozat, vagy a lakásban élők számának figyelembevételével, százalékos arányban. Az a közösen elfogyasztott vízmennyiség tehát, amit az IKSZV egy ösz- szegben előre megf izet a víz- szolgáltató SZAVICSAV-nak. A közös vízmérő a hőközpontban találhaló. A város számos épületében a korábbi vízszerelési belsőhálózatok műszaki problémái miatt az igazságos szándékot a fent leírt módon nem mindenütt lehetett megvalósítani. Kö- zületek, lakások ellátása történik a közös mérőről. Ez a probléma a Széchenyi u. 1. számú épület esetében is. A lakóközösségek érdekében tett jelzéseik alapján az önkormányzat a 19 1992. (II, 3.) számú, majd a 42/1992. (II. 24.) számú határozatában úgy rendelkezett, hogy az 1991. január—szeptember hónapra visszamenőlegesen számlázott különbözeti díjakat nem kell érvényesíteni. 1991. október elsejétől pedig a lakásbérlőknek a korábbihoz hasonlóan a 18/1990. (I. 31.) sz. rendelet szerinti átalánymennyiséget kell kiszámlázni mindaddig, amíg nem valósítható meg a kö- zületek és a lakások külön mérése. A felmérés és a műszaki tervek készítése folyamatban van. A lakásonkénti vízmérőket a bérlők a saját költségükön felszerelhetik. A vállalkozó kötelességei „Még február elején jelent meg a lapban Greszing Jánosné szamoskéri olvasónk levele, amelyben azt sérelmezte, hogy a tavaly karácsonytájt a Kossuth utcában megnyílt maszek boltot (italbolttal együtt) egy hónapi működés után bezáratta a KÖJÁL. Utóiratában még olvashattuk, hogy a bolt nagy örömükre kinyitott, de nem biztos, hogy a zaklatás is véget ért. Anyagtorlódás miatt csak most tudjuk közzétenni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Mátészalkai Városi Intézetének a válaszát, amely a levél megjelenése után pár nappal már kézhez is kaptunk: Tavaly december 23-án ellenőrizték a vállalkozó által üzemeltetett egységeket, ekkor megállapították, hogy sem a vegyesboltnál, sem az italboltnál nincsenek betartva az alapvető közegészség- ügyi előírások. A vállalkozásokról szóló 1990. évi V. Tv. 8. paragrafusa kötelezi a vállalkozót, hogy tevékenységét csak a szakhatósági engedélyek beszerzése után kezdheti meg. Az egység üzemeltetője a szakhatósági engedélyek beszerzését elmulasztotta, ezek nélkül nyitott ki. A szakhatósági engedélyt csak a jogszabályokban rögzített előírások megléte esetén lehet kiadni. A vállalkozó a vegyes-, és az italboltot több évtizede építette, elhanyagolt, lepusztult, talán évek óta lakatlan épületben rendezte be, a megfelelő kialakítással, felújítással a legkisebb mértékben sem foglalkozott. A bolt padlózata korhadt hajópadló, festése több éve történt, az árukat a padlón tárolják, mosdótálban mossák a poharakat, kézmosási lehetőség nincs, illemhelyként rongálódott, faépítményű árnyékszék szolgál. A vállalkozásról szóló törvény nemcsak a vállalkozó jogait, hanem a kötelezettségeit is rögzíti. A jogok senkit sem mentesítenek a kötelezettségek teljesítése alól. Az ÁNTISZ célja nem az, hogy a lakosság megfelelő ellátását, kulturált szórakozását akadályozzák, éppen- hogy egyik feladatuk ennek az elősegítése. A kulturált szórakozásnak tárgyi feltételei vannak (pl. megfelelő illemhely, a használata után kézmosási lehetőség), az élelmiszerek szennyeződéstől, fertőzéstől való védelme sem képezheti vita tárgyát. A vállalkozó a vegyesboltban az alapvető közegész- ^ ségügyi feltételeket biztosította, így az üzemeltetést engedélyezték. Az utóirattal kapcsolatban pedig megjegyezte dr. Kós Zsigmond városi főorvos, hogy szintén nem céljuk a vállalkozó zaklatása, épp a lakosság egészségének megóvása érdekében teszik. Szerencsiek szerencsetlensege Birkózás az adóssággal
