Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)

1992-05-08 / 108. szám

2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI 1992. május 8., péntek Dankó Mihály II A ájus, a szépség, a Ivl k'kelet hónapja. Sok régi szokás kötődik hozzá, többek között a má- jusfa-állítás is. A daliás legé­nyek május elseje éjszaká­ján, szerelmük jeléül, egy feldíszített fát visznek szí­vük választottjának. S minél nagyobb a rajongás, annál nagyobb a fa is. Csakhogy... Valószínű, nem egyedi eset, ami Nyírteleken tör­tént. E szép hagyomány ál­dozata lett az alig ötéves nyárfaerdő 10—15 fája. Az egyméter magas csonkok hiába sírnak könnyeket, a fűrész, a balta kegyetlen munkát végzett. Szinte fáj az ember lelke, ha arra gon­dol, milyen rombolás árán kívántak valakik örömet sze­rezni. Mégis, üsse kő, ezt valahogy le is nyelem, de az utcákról kivágott hétéves nyírfákat már nem tudom elfogadni. A lovag urak ugyanis lusták voltak még a legközelebbi fasorig is el­menni, egyszerűbb volt a kapuk előtt féltve őrzött fá­kat elvinni. Valahogy így keseredik meg az ember, ha a régmúlt szokásainak ilyen ápolásáról hall. Tudom, nem ez az álta­lános, de a példák azt mu­tatják, sokan a könnyebbik, és a becstelen oldalát vá­lasztják a dolgoknak, be­szennyezve ezzel mindent. Nem érdekli őket semmi, mert ők azok, akik a fenyőfát a közintézmény kertjéből szerzik be, a tulipánt a park­ból lopják — a kár, a mások munkája. Kiváncsi lennék, mit érzett reggel a kiválasztott hölgy a felpántlikázott öt-hat méte­res fa láttán? Remélem, a meghatottság mellett eszé­be jutott a természet is — s talán egy virágkosár is ugyanígy megtette volna ha­tását. Mindenféle ÜZLETKÖTŐK klubja. Vállalkozói információkról, munkalehetőségekről lesz szó az Üzletkötők Klubjának következő foglalkozásán, május 8-án 18 órától a mű­velődési központban, Nyír­egyházán. SPORT ÉS JÁTÉK. Ha­gyomány már, hogy a má­tészalkai áfész minden év­ben találkozót rendez isko­laszövetkezeti csoportjainak. Az idén május 8-án a Máté­szalkai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában lesz a rendezvény, ahol a hat álta­lános iskolai Csoport — Ho- dász, Nyírkáta, Kántorjáno- si, Nyircsaholy, Őr, II. Rá­kóczi Ferenc Ált. Isk. — tag­jai mérik össze tudásukat és ügyességüket a szellemi és sportvetélkedőn. SZÍNHÁZ Erdélyből. A nagyváradi Szigligeti Társu­lat vendégszerepei május 10-én este 7 órától a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színházban. Páratlan páros címmel egy vígjátékot mutat be az erdélyi társulat. A színdarab érdekessége, hogy Cseke Péter rendezte. Gratulálunk Rendkívül sikere­sen szerepeltek a szabolcsi verseny­zők Győrben, a középiskolások Szép ma­gyar beszéd versenyén. Négyen szereztek Kazinczy- érmet az országos ver­sengésen. Szarka Zsuzsan­na (Krúdy Gimnázium), Mol­nár Krisztina (Kisvárdai Bes­senyei Gimnázium), és Sza­kács Szilvia (Sipkay Barna Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakközépiskola) szerepelt a legjobbak között. Kazinczy-érmet kapott Du- rucz Istvánná, a Krúdy gim­názium sikeres felkészítő ta­nára is. Rendezvények Mozi KRÚDY MOZI: Felhők közül a nap. Előadás: 16, 18 és 20 óra. BÉKE MOZI: A skorpió megeszi az ikreket reggeli­re. Előadás: 16, 18 és 20 óra. VIDEOMOZI: Felhők közül a nap. Előadás: 9.30, 11.30. Törvényre törve. Előadás: 14, 16, 18 és 20 óra. KABALÁS AUTÓSMOZI: Point break (Holtpont). Előadás: 20.30. NAGYKÁLLÓ: Porche-tol- vajok KISVÄRDA: Huncutka (Cur­ly Sue). MÁTÉSZALKA: Talen kard­ja — Harc a mágia ellen. NYÍRBÁTOR: Ürszekerek 6. — A nem ismert tarto­mány. VÁSÁROSNAMÉNY: Rette­gés foka — Cape Fear. ZÁHONY: Marhakonzerv­akció. Előadás: 17.30. Színház A nyíregyházi Móricz Zsig­mond Színházban délután fél háromtól a Hegedűs a háztetőn című darabot játsz­szák. Az előadásra a Maxi V. bérlet érvényes. Este hét órakor a Cyrano bemutató elmarad. Az április 21-én váltott jegyek a későbbi Cy­rano előadásokra érvénye­sek. Kiállítások A Nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban az állandó kiállítások mellett a kortárs képzőművészek tárlata te­kinthető meg. A Nyíregyházi Városi Ga­lériában a 16. Miskolci Or­szágos Grafikai Biennálé (1991) anyagából látható vá­logatás május 12-éig. A Bessenyei György Ta­nárképző Főiskolán május 11-éig Barkóczi Vera szob­rászművész és loan Anghel Negrean nagybányai festő­művész alkotásait láthatják az érdeklődők. Párthír A Magyarok Nemzeti Szö­vetsége Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Szervezete május 10-én 14 órakor politi­kai nagygyűlést tart Nyíregy­házán, a Hősök tere 9. szám alatt az irodaházban. A nagygyűlés előadója: Rom- hányi László, az országos szövetség elnöke. S Szabóné Pénzes Éva vöröskeresztes titkárral / beszélget Kovács Éva Szolgálják az embert Nyírbátor (KM) — A Vö­röskeresztes Világnap, amely ma van, arra is alka­lom, hogy a szervezet életé­ről, napi gondjairól ejtsünk szót. Érdekes lenne tud­nunk, vajon a másokat segí­teni szándékozók érzékelik- e az utóbbi két év vitathatat­lan változásait? — Természetesen. Az el­szegényedést, a szociális he­lyzet általános romlását nap mint nap tapasztaljuk, már csak azért is, mert hozzánk azok az emberek fordulnak, s mi magunk is azokat keres­sük, akik valamilyen ok miatt nehéz helyzetbe, a lét pere­mére kerülnek — mondta Szabóné Pénzes Éva. — A nyírbátori városi szervezet tit­káraként nemcsak a város, hanem az egykori járás terüle­tének lakossága tartozik hoz­zánk, s ez a vidék köztudottan nem a gazdagságáról híres. □ A vöröskeresztes moz­galom számos területre sza­kosodott. Elég csak a véra­dásra vagy az ingyenruhák osztására gondolni ahhoz, hogy lássuk: a szervezők és aktivisták munkaterülete igen széles skálán mozog. — Öt fő tevékenységi terü­letet határoztunk meg. A szo­ciális munkát, az ifjúsági fela­datokat, a véradások szerve­zését, az elsősegélynyújtás oktatását, s újabban ötödik­ként a gazdasági tevékenység megszervezésére is rákény­szerülünk. Utóbbi azt jelenti, hogy szervezetünk anyagi alapjának megteremtését iá mi magunk végezzük. Az or­szágos vezetőség csak a fize­tést adja, az összes többi a mi dolgunk marad. Szabóné Pénzes Éva A SZERZŐ FELVÉTELE □ Ha önök gazdálkodni kényszerülnek, elöfordul- hat-e, hogy létfenntartásuk lesz elsődleges, a mások segítése viszont másodla­gos feladat marad? — Semmiképpen sem. Olyan tennivalókat válasz­tunk, amelyek mellett némi anyagi haszonra tehetünk szert. Az, hogy fenntartásunk­ról magunknak kell gondos­kodnunk, semmiképpen nem mehet a segélyezettek rová­sára. Ezért nyitottunk például olyan szociális boltot, ahol a különféle adományokból szár­mazó ruhaféléket és egyéb dolgokat szinte potom pénzért árusítjuk. Az ily módon össze­gyűlt pénzeket visszaforgatjuk a segélyezési alapba, az idő­seknek, munkanélkülieknek, a krízishelyzetbe kerülőknek adjuk tovább. Ez csak egy példa arra, hogy igazoljam: a vöröskeresztes tevékenység ma talán a korábbinál is nél­külözhetetlenebb, s hogy ez így legyen, nekünk magunk­nak kell többet dolgozni. A szociális bolt eladója például nem független személy, a hét többi napján irodánk admi­nisztrátora. □ A gazdaság nehéz hely­zetéből következik, hogy a Vöröskereszt mind több rászorulóval, szegénnyel és munkanélkülivel számolhat. De nemcsak az emberek, a cégek, vállalatok is szegé­nyebbek lettek, ha éppen meg nem szűntek. Hogyan érinti mindez az adományo­zók körét? — Azt, hogy a cégek és munkáltatók nehezebb hely­zetben vannak, mi magunk is tapasztaljuk. Adományokat, főképpen az országos vezető­ségnek, illetve a megyének felajánlott csomagokból ka­punk, s ezek között nemcsak magyar, hanem külföldi szál­lítmányok is találhatók. Rajtuk kívül szerencsére a közvetlen környezetünkben is vannak még olyan cégek, melyek tud­nak és akarnak segíteni. A nyírbátori és nyírbélteki áfész megszüntetett boltjai­nak készletét adja nekünk, de rendszeresen és igen nagy mértékben segít a növényolaj­gyár is. Ide kapcsolódik, bár nem konkrét adománynak számít, hogy a véradásban mind több polgármesteri hiva­tal van segítségünkre. Nem­csak a szervezésben, hanem különféle ajándékok vásárlá­sában is mellettünk állnak, s ezzel közvetve és közvetlenül is a véradók számát gyarapít­ják. Ugyancsak a véradásban jelent nagy erkölcsi segítsé­get, hogy a cégek — s itt a kiválók között a növényola gyárat és a határőrséget ke említenem —, erkölcsi e anyagi elismerésben részes tik az alkalmazásukban lév véradókat. □ Mindezeket hallani mi csak azért is öröm, mert st kak szerint válságban a v< radómozgalom, egyre kev< sebb ember nyújtja karjá hogy segítsen másokon... — Szerencsére én az eller kezőjéről tudok számot adn A válságot — mely valóba létezik —, mi úgy próbálju áthidalni, hogy az üzemel cégek helyett a lakosságr fordítunk nagyobb figyelme Több munkával ugyan, de íg elértük, hogy a tervezett 90 liter vér helyett az elmúlt é\ ben is közel 1100 litert tudtun gyűjteni. □ Változott-e a vöröske resztes mozgalom megítéli se? — Ha azt nézzük, hogy feladatunk lényegesen töb lett, akkor ez a megítélés vá tozását is jelenti. Ugyanakkc számunkra a legnagyob öröm, hogy munkánkat egyr szélesebb körben ismeri meg, ismerik el. Az persz egyáltalán nem öröm, hog mindez azért van, mert egyr növekszik a rászorulók rété ge­□ Mi az, amit a világnál alkalmából feltétlenül sze retne? — Köszönetét mondar mindazoknak, akik városon é falun névtelen szolgálói a embereknek. Azoknak a véra dóknak, szervezőknek, adc mányozóknak, akik csatlakoz nak hozzánk, hogy velün együtt másokon segítsenek. Vigyáztak rám Kovács Éva Egy zsúfolt nap után ül­tem autóba, hogy végre hazamehessek. Áz úton egymást érték az autók, egyiküket épp előzni ké­szültem. Egy hatalmas te­herautó volt, utána pótko­csi. Látta, hogy az indexet kirakom, erre nemhogy le­húzódott volna jobbra, ő is balra jelezni kezdett. Micsoda szemtelenség — gondoltam magámban —, látja hogy előzöm, s di­rekt akadályoz! Még végig sem gondolhattam doho- gásomat, mikor szabad szemmel is látnom kellett: a gépkocsi sofőrje nem akadályozni, sokkal inkább segíteni akart engem: ő már látta, amit én az eny­he kanyarban csak később láttam volna, a szembe jövő személyautót. Volt még hely, ha elő­zök, baj akkor sem történt volna. De a figyelmesség, a tapintat mégis jól esett. Jobb volt így, sokkal biz­tonságosabb — állapítot­tam meg csendben, mi­közben a teherautót mégis megelőztem. A vezető vil­lantott, mintha csak azt mondta volna: bocs, hogy az imént feltartottalak, de bántam volna, ha bajod esik. Pár pillanat, s fontos ta­nulság volt: nem kell sok ahhoz, hogy másoknak örömet, kellemes perceket szerezzünk. Fővárosi sztárok közelről Az igényesség pódiuma A tárgyalóteremből Önbíráskodás Nyíregyháza (KM — Bod­nár) — Sinkovits Imre és Vitai András Lélekben összenőve című műsorával szombaton este véget ért a nyíregyházi művelődési központ Korona Pódium idei évadja. A közön­ség nem panaszkodhatott, a már említett művészek mellett több kiváló szereplője volt a pódiumelőadásoknak: Herná­di Judit, Bessenyei Ferenc, Kútvölgyi Erzsébet és Szabó Gyula mutatkozott be Nyír­egyházán és Rakamazon. A pódiumesték állandó köz­reműködője és szervezője Mikes Lilla volt, aki vezetője a budapesti kis színháznak. Mi is ez a Korona Pódium? — kérdeztük a műsor vezetőjé­től? — Miniszínház, Café The­atre, irodalmi szalon, modell- pódium. Lőcsei Gabriella szép meghatározásában: az igé­nyesség oázisa. Bár a műsorajánlatokban gyakran hallunk róla és a me­gyében is alkalmunk volt megismerni néhány műsoru­kat, azért kérem mutassa be. — Húsz éve működik, több­nyire irodalmi műsorokkal szórakoztatja az igényes kö­zönséget. Talán az egyetlen olyan kis intézmény vagyunk, amely öt világnyelven mutatja be műsorát, de leggyakrab­ban a magyar irodalom gyöngyszemeit szólaltatjuk meg. Az évek során 105 szí­nész lépett fel nálunk. Olyan nagyságok mint például Gobbi Hilda, Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Tolnay Klári. Sok hí­res író és zenészvendégünk is volt. Vidékre is szívesen járnak... — Száznyolcvan helyen Mikes Lilla BALÁZS ATTILA FELVÉTELE léptünk fel. Hihetetlen jó do­log, hogy szériában mutathat­juk be műsorunkat. Váci Mi­hály írta valahol: ,,A Duna— Tisza ezüstszalagján / Szí­vünk fölött egy amulett or­szág.” Mi ezt az amulett or­szágot szeretnénk szolgálni. Véget ért az idei évad. Bizo­nyára tervezik már a követke­zőt... — Olyan érdekes műsoro­kat szervezünk, amely bizo­nyára felkelti majd a közönség érdeklődését. Rudolf Péter és Nagy Kálózy Eszter, Malek Andrea és Kulka János, valamint Nagy Bandó András lép fel majd önálló estjével ná­lunk, valamint tervezünk egy Faludi György-összeállítást is. Szívesen megyünk vidéki vá­rosokba is, ha hívnak. Sze­retnénk az önök lapjával is egy irodalmi-szociográfiai ösz- szeállítást színpadra vinni. Nyíregyháza (KM — N. L — A többszörösen büntetel előéletű nyíregyházi Hetei Gá bort a közelmúltban önbírás kodás miatt állították bírását elé. A fiatalember jogtalant1 ment foglalni, hogy behajtsa ; lova árát. Legutóbbi bűne bocsána tosnak tűnik, hiszen a neki jo gosan járó pénzét követelte ám követelését törvénytelenü elégítette ki. Az önbíráskodás ugyanis a törvény tiltja. Tör tént pedig, hogy a nyíregyház vásártéren eladta az egyik lo vát 45 ezer forintért. Ä véve 30 ezret nyomban fizetett, : megígérte, hogy a 15 ezre egy héten belül megadja. Le járt a hét, Hetei kopogtatót adósa ajtaján, ő azonban neu volt otthon. Ezután nyombar úgy járt el, mint egy hivatásos foglaló: az adósa udvarár lévő szekeret kitolta az utcá ra, eléfogta az egyik lovát és hazahajtott. A Nyíregyházi Városi Bíró ság Hetei Gábort kilencezer hatszáz forint pénzbüntetésre ítélte és kötelezte a bűnügy költség megfizetésére. Az íté let jogerős. Sürgős esetekben a megyei rendelőintézetben — Nyíregyháza, Bocskai u. 73. — fogadják a fel­nőtt- és gyermekbetege­ket, este 7-től reggel 7-ig. Az ügyeletes gyógy­szertár este fél kilenctől reggel fél nyolcig kereshe­tő fel Nyíregyházán a Sza­badság tér 1. szám alatt. Tüskés sarok Májusfa

Next

/
Thumbnails
Contents