Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

4 Kelet-Magyarország MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL 1992. május 7., csütörtök Túl nagy a küldi tike Budapest (ISB — S. Z.) — Átalakulóban van az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) szervezeti (elépítése — mondta Báthori László, az ÁVÜ igazgatója, szerdán, a Vállalkozók Országos Szö­vetsége (VOSZ) elnökségi ülésén. A jelenlegi programigaz­gatóságok helyett az ipar egyes területein, az ipari infrastruktúrában, a keres­kedelemben és szolgáltatás­ban, valamint az egyéb terü­leteken végbemenő privati­zációs folyamatokat irányító igazgatóságok jönnek majd létre; Az igazgató arról is tájékoztatást adott a VOSZ elnökségi tagjainak, hogy a tavalyi privatizációs tranz­akciók során 90—95 száza­lékban jelent meg a külföldi tőke, s csak a maradékon osztoztak a hazai befektetők. Az országba beáramló mint­egy 1,5 milliárd dollárból az ÁVÜ közel félmilliárddal „részesedett”. Palotás János, a VOSZ el­nöke a parlament előtt fekvő privatizációs törvényeket ele­mezve elmondta, hogy véle­ménye szerint azok — első­sorban a tartós állami tulaj­donban maradó vagyon ke­zeléséről szóló törvény ter­vezete — olyan jelentős va­gyont szándékoznak koncent­rálni a végrehajtó hatalom kezében, amelyre az elmúlt ötven év során sem volt pél­da. A VOSZ elnöke úgy vé­li, hogy a kormány a politi­kai céljainak a megvalósítá­sára igyekszik majd felhasz­nálni a törvények megszüle­tése után stabilizálódó gaz­dasági pozícióit. Elismerte, hogy szükség van a privatizálható és a tartós állami tulajdonban maradó vagyon szétválasztá­sára, illetve a vagyonkezelé­si technikák kidolgozására. Ugyanakkor bírálta azt az elgondolást, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó vagyontárgyak körét a kor­mány határozza meg. Véle­ménye szerint ez — mivel társadalmi vagyonról van szó — a parlament feladata len­ne. A „vagyonnal való tel­jes játékszabadságnak” ne­vezte, hogy a törvény nem írja elő a, majdan felállítan­dó állami vagyonkezelő szer­vezetnek a parlament előtti beszámolási kötelezettséget, illetve az összeférhetetlensé­gi és az ellenőrzésre vonatko­zó szabályok is tágabb kere­teket biztosítanak, mint egy másik hasonló intézmény, az ÁVÜ esetében. Kovács István, a VOSZ társelnöke szerint az egyet­len, központi állami vagyon­kezelő szervezet működtetése hosszú távon nem lehet ered­ményes, hiszen ebben az esetben nem mutatkozik meg a közvetlen tulajdonosi ér­dek. Megoldásként olyan rendszert tudna elképzelni, amelyben több vagyonkezeiő — közöttük természetesen magánkézben lévők is — mű­ködtetné a tartósan állami tulajdonban lévő vagyont, amelynek a hozadéka termé­szetesen az államkasszát il­letné. Erre reagálva a ven­dégként jelen lévő Báthori László elmondta, hogy a va­gyonkezelő társaságok el­lenőrzése szinte lehetetlen feladatot jelentene. Ebből a megfontolásból az ÁVÜ je­lenleg sem támogatja a va­gyonkezelő konstrukciókat. Forró nyomon te atmiÉés a tersén flam tinpie Közös nyilatkozat a prágai csúcsról Prága (MTI) — Közös nyilatkozat elfogadásával fe­jeződött be szerda délután Prágában a „Visegrádi Hár­mak” csúcstalálkozója. A Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel elnök, valamint Antall József ma­gyar kormányfő által elfoga­dott dokumentum megálla­pítja: a három ország között kialakuló együttműködés a közép-európai kapcsolatok új keretévé vált, amely e há­rom ország közös hagyomá­nyain és adottságain, a de­mokrácia és a piacgazdaság kiépítésében elért eredmé­nyeiken és az európai integ­rációban való teljes körű részvételük közös szándékán alapul. A hármak a kelet- és közép-európai térség stabili-i záló tényezőjének tekintik együttműködésüket. A nyilatkozat szerint a fe­lek különleges figyelmet szentelnek a gazdasági kap­csolatok fejlesztésének, egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásának, a határokon átnyúló együttműködésnek és az állampolgáraik közötti közvetlen kapcsolatoknak. A három ország megerősíti elhatározását, hogy hozzájá­rulnak az új európai bizton­sági rendszer építéséhez, amely a meglevő európai és transzatlanti intézmények — az Európai Közösségek, a NATO, a Nyugat-Európai Unió, az Európa Tanács és az EBEÉ — hatékony, ösz- szehangolt és egymást kiegé­szítő együttműködésén ala­pul. Megerősítették érdekeltsé­güket abban, hogy az EK-hez való társulásról kötött szer­ződéseiket felhasználják az európai unióban való teljes jogú tagságuk előkészítésére. Csehszlovákia, Magyaror­szág és Lengyelország kész arra, hogy növelje részvéte­lét a Független Álalmok Kö­zösségének nyújtott nemzet­közi támogatásban, és ezál­tal a hármak hozzájárulja­nak a stabilizálódáshoz, A Visegrádi Hármak hang­súlyozzák annak jelentőségét, hogy a volt Szovjetunió utód­államai mielőbb megállapod­janak az európai hagyomá­nyos fegyveres erőkről szóló szerződésből fakadó kötele­zettségek megosztásában, s hogy a szerződést mielőbb ratifikálják és végrehajtsák. A privatizáció nem állt le Beindul a második ütem Budapest (ISB — S. Z.) — Az egyszerűsített, más néven decentralizált privatizáció az eddig legsikeresebb tech­nikának bizonyult — jelen­tette ki Szabó Tamás. A pri­vatizációért felelős miniszter abból az alkalomból tartott sajtótájékoztatót, hogy a na­pokban beindították a prog­ram második szakaszát. Az egyszerűsített privati­zációs eljárás 1991. október 1-től működő -első szakaszá­nak a tapasztalatai alapján néhány technikai jellegű vál­toztatást eszközöltek a prog­ram második ütemében — mondta a miniszter. A va­gyonértékelést független .könyvvizsgáló végzi, s az így megállapított érték 80 száza­léka számít majd alsó limit­árnak. A szakértő cégekkel kötött keretszerződések ezen­túl azt is rögzítik, hogy az adott tanácsadó az első, il­letve a második ütemben összesen legfeljebb 20 válla lat privatizálásával foglal­kozhat egyszerre. A második ütemre szerződött szakértők­nek 180 napon belül kell a.k - tivizálódniuk, azaz legalább egy ügylet lebonyolításához hozzákezdeniük, míg azon cégek esetében, amelyek már az első szakaszban is tanács­adóként működtek, a türelmi idő mindössze 90 nap. Both János, az Állami Va­gyonügynökség igazgatója a szakértő cégek ellenőrzésé­nek a módozatait ismertet­te. A három szintű rendszer első lépcsője a formalitások­ra vonatkozik csupán, a szükséges dokumentációk elő­zetes ellenőrzését jelenti. 'A tranzakciók közben — egyes konkrét ügyekben — úgyneve­zett célvizsgálatokat végez­hetnek. A harmadik szint a-' utóellenőrzés fazisa, amikor is már lezárt ügyeket vizs­gálnak. Az igazgató elmond­ta, nem ellenőriznek minden tranzakciót, de minden ta­nácsadó cég első ügyletét „górcső alá veszik”. Az első ütemben végrehajtott átala­kulásokat 12 esetben kísérte célvizsgálat, és 3 tranzakciót követett utóellenőrzés. Az egyszerűsített privati­záció második üteme várha­tóan 278 vállalatot érint majd, összesen mintegy 70 milliárd forint vagyonérték­ben, amely több mint há­romszorosa a program első szakaszában bevont cégek va­gyonértékének — ismertették a konkrét adatokat. Az első szakaszt értékelve Szabó Ta­más elmondta, hogy a prog­ramban résztvevő 437 vállalat közül — melyek összvagyon- értéke 22 milliárd forintot tesz ki — ez idáig 63 cégnek sikerült átalakulnia, s 10 esetben a privatizáció is meg­történt. A második szakasz­ban a már szerződött tanács­adókon túl újabb 50 szakér­tő céget is bevonnak a prog­ramba. Az ezzel kapcsolatos pályázat beadási határideje május 7-én jár le, s május 29-én születik meg a végered­mény. Az első szakasz értékelése után, amelyet a vállalatve­zetők és a szakértő cégek irányítói bevonásával végez­tek el, világosan látszik, hogy a programot tovább kell vin­ni — jelentette ki a minisz­ter. Tervezik egy harmadik szakasz beindítását is. Mind­ez azt bizonyítja — vélte Szabó Tamás —, hogy a hí­resztelésekkel ellentétben a privatizációs folyamat nem állt le az országban. Rablás fényes nappal Nyíregyháza (KM — CSGY) — Keddre vir­radóan Tu- nyogmatolcson ismeretlen tettes betört a ta­karékszövetkezet épületébe, ahol megpróbálta felfeszíte­ni a 75 ezer forintot tartal­mazó páncélszekrényt — sikertelenül. Viszont a ron­gálással több mint 50 ezer forint kárt okozott. Május 4-én 14,20 órakor Nyíregyházán, a Kinizsi és a Dugonics utca kereszteződé­sénél ismeretlen személyek autóval egy fiatalemberhez hajtottak, majd a kocsiból hárman kiszálltak, a férfit körbefogták, a mellének kést szegeztek, s a személyi iga­zolványát, továbbá 5300 fo­rint készpénzét eltulajdoní­tották. Az ügyben a megye- székhelyi rendőrkapitány­ság nyomozást indított. A rakamazi rendőrőrs őri­zetbe vett egy 31 éves férfit, aki a helyi ÁFÉSZ élelmi­szerboltja sérelmére elköve­tett betöréses lopással ala­posan gyanúsítható. Ismeretlen tettes a nyír­bátori Űj Barázda Termelő- szövetkezet erdejéből 400 ezer forint értékben akácfát lopott. Expói a magyar, Sevillában a világ Kercza Imre Sevilla, oázis a sivatagban Sevilla (KM) — A leg- spanyolabb spanyol város erre a tavaszra megfiata­lodott. Utcáin akár hat sávban is futnak autók. Az árnyas platánok alatt nemcsak a flamencóra és a bikaviadalokra hívják a plakátok az idegent, ha­nem elsősorban és minde­nekelőtt az Expóra. Sevillában egy vendég­látásra készült város fo­gadja a látogatót. * * * Sevilla az Expónak kö­szönheti a négysávos uta­kat, a tizenegy új hidat, kö­zöttük a legnagyobbat, azt a kábelhidat, amely maga­san a Quadalquivir felett viszi át a délről — Atlan­ti-óceán parti Cádiz, illet­ve a Földközi-tenger, Ma­laga felől érkező forgalmat, s kínálja fel utasainak a csodát, a világkiállítást. Manuel del Valle Arevalo Sevilla polgármestere azt mondta: minden országnak és városnak nagy lehetőség egy világkiállítás megren­dezése. Sevilla — így a polgármester — hat hóna­pon át (április 20-án nyílt és október 12-ig tart nyitva az Expo) a világ fővárosa, kulturális és gazdasági ér­telemben egyaránt. Az Expo kapcsán számos létesítménnyel gazdagodott a város: kapott a korszerű út- és telefonhálózaton kí­vül egy szinte teljesen új repülőteret, szépen rendbe tették, felújították a műem­lékeket, s ez a későbbi — Expo utáni — időszak ide­genforgalmának egyik alapja, vonzereje lehet. Gyarapodott az Expo révén Andalúzia és Spanyolor­szág is: megépült ezer ki­lométer hosszú autópálya, ugyanilyen hosszú vasútvo­nal, s megszámlálhatatla­nul sok szálloda, nyaraló­ház — magántőkéből is. Természetesen Sevilláé az Expo területe is: világvá­ros a hatszázezer lakosú andalúz fővárosban. A világváros — nevezzük így 112 ország kiállítását — egy szigeten épült fel a Quadalquivir ölelésében, 215 hektárt foglal el, s a kerítésen kívül 40 ezer au­tónak építettek parkolóhe­lyet. Innen a parkolókból sűrű autóbuszjáratok viszik az utasokat a főbejárathoz. Oda, ahova befut a gyors­vonat is: szerelvénye nem egészen három óra alatt teszi meg az utat az innen hatszáz kilométerre fekvő Madridtól. A kapun belül maga a csoda. A felfedezések korá­nak csodái. Ezen a 215 hek­táros területen két évvel ezelőtt egyetlen leromlott állagú kolostor állt, s sze­mét, törmelék és gaz fedte a szigetet. A megnyitóra 112 hivatalos kiállító álma teljesült itt, s az épületek között derékvastagságú pálmasorok vezetik a láto­gatót. Aki vásárol magának egy Expo-útlevelet — öt­száz pesetáért árusítják az ajándékpavilonokban — 112 ország bélyegzőlenyo­matát gyűjtheti össze ben­ne: itt, ezen a szigeten be­járja a világot. A magyar pavilon * * * A magyar kiállítási pavi­lon, amelyet az Expo szí­vében helyeztek el, nem­csak anyagáért — a fáért —, hanem építészeti felfo­gásáért és megvalósításáért is szenzáció. Hivatalos rangsort még nem állítot­tak fel, de aki megfordult ezen a pálmafákkal ékesí­tett területen, ahol zöldből készült függőernyők enyhí­tik az andalúz nyár tüzét, állítja: a legszebb — vagy ha óvatosabban fogalmaz: az egyik legszebb — a ma­gyar pavilon. Makovecz Imre álmát otthon 56 pá­lyamű közül választották ki. Valósággá a Surján Rt. munkásai változtatták nem egészen egy esztendő alatt. Amíg épült sokan megnéz­ték. Most, hogy elkészült sorban állnak előtte. A ma­gyar kiállítás jobb oldalán fehér acélvázon fekete üveg­betétekkel a Vatikán pa­vilonja- áll. A balon üveg­házra emlékeztető épület fogja fel a délelőtti nap su­garait, s Veri vissza a ma­gyar pavilon. Makovecz ragyogást kölcsönözve ne­ki. A külső megjelenés, az épület — világsiker. A felfordított csónakra emlékeztető pavilon fölött hét torony mindegyikében harang. A legmagasabbon aranysárga kereszt. A tető borítása pala: Ez az egyet­len építőanyag, amit nem Magyarországról szállítot­tak ide. A pala színe szür­ke, de a napszak és a fény­viszonyok változásával a szín árnyalata is változik. Belül csak fa és üveg van. A hét torony alatt — bent az épületben — kettős fal. A faltól nyugatra üvegfö­démbe ágyazva fa áll. Ebből a térből — a tor­nyok alatt — ajtók vezet­nek a pavilon keleti felébe, ahol egy harmiflcméteres vászonra filmet vetítenek a magyar múltból. Amikor a filmnek vége van, akkor nyílik meg az ajtó, amelyen ismét az utcára lép a láto­gató. Az út a magyar pavilon­ban körülbelül húsz percig tart, s míg az utat járja a hetven tagú csoport, zene A kiállítás látképe SZERZŐ FELVÉTELEI szól, megkondulnak a ha­rangok is, és fények irá­nyítják a tekintetet, próbál­ják befolyásolni a hangula­tot. Azt, hogy végül is mi­lyen érzésekkel lép ki a magyar múltban is tett húszperces látogatást és a filmet követően a látogató, nehéz lenne meghatározni. * * * Mindegyik kiállítás más­ként épült fel, s a maga nemében egyedülálló. A chileiek például elhoztak ide a tűző nap alá egy jég­hegyet, s jéghegy köré dí­szes dobozokban a chilei föld kincsét, az ásványo­kat: módot adva a látoga­tóknak arra is, hogy haza­vigyen belőlük. Az ausztrá­lok egy hatalmas, körpano- rámás terembe vezetik a látogatót, miután végigjárt egy darabka őserdőt, és megcsodálta a tengerek élővilágát. A vászonra az ausztrál jelent vetítik, lé­legzetelállítóan szép képek­kel. A vendéglátó Spanyol- ország mértéktartó kiállítá­sa előtt szökőkutak sora hívja fel a látogató figyel­mét. A látványra épít az Egyesült Államok kiállítása is, és naphosszat zajló mű­sorokra. Délkelet-Ázsia or­szágai termékeiket és nép­művészetüket hozták el. A japánok egy kicsit jövőjük- be engedtek bepillantást. Az öt földrész találkozója összességében olyan, mint a világunk — ma ... A világkiállítások sorá­ban — a résztvevők számát tekintve — a sevHlai a leg- • nagyobb. Ehhez mérték a „kiszolgáló” létesítménye­ket is. Hat hónap alatt öt- venszer előadást rendeznek itt. A magyarok műsorát augusztus 20-ra sorolták be. Sevillában az Expo nem forgatta fel a várost, de ké­nyelmesebbé tette. Az an- dalúzok talán ezért is mo­solyogva, barátsággal fo­gadják az idegent. Mind a negyvenmilliót, akire min­denképpen számítanak. Ha több jön, őket is. És örülnek, hogy megva­lósult egy nagy álom: An­dalúzia után hat hónapra a világnak is fővárosa lett az Amerikát felfedező Kolum­busz városa.

Next

/
Thumbnails
Contents