Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)

1992-05-29 / 126. szám

4 Kelet-Magyarország Major és Antall közös nyilatkozatot írt alá a Parlamentben. Nyitott, pozitív, szabad piac Magyar- brit kormányfői tárgyalások Budapest (MTI) — Csü­törtök délelőtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fogadták John Major brit miniszter- elnököt a Kossuth Lajos té­ren. A magas rangú vendég tiszteletére a brit és magyar nemzeti lobogókkal díszített téren felsorakozott a Ma­gyar Honvédség díszegysége. A brit és a magyar himnusz .elhangzása után John Major vendéglátója, Antall József társaságában ellépett a ka­tonák sorfala előtt. „Az én országom el van kötelezve az önök EK-tagsá- ga mellett, és a felvételi ké­relem időzítéséről is szíve­sen konzultálunk önökkel” — mondta John Major, ami­kor a kíséretében érkezett magas rangú kormányzati tisztségviselők társaságában tárgyalóasztalhoz ült ma­gyar vendéglátójával, Antall József kormányfővel. E témakörnek különös jelentőséget ad, hogy Nagy- Britannia júliustól fél éven át az EK soros elnöki tiszté­be lép, s így fontos szerve­zőszerep vár Londonra. Er­re .utalt John Major is, ami­kor hangoztatta vendéglátó­ja előtt, hogy elnöki tiszté­ben a brit ideál, az európai „nyitott, pozitív, szabad pi­ac” megvalósításán fárado­zik majd. Antall József hangsúlyoz­ta: Magyarország gazdasági, politikai és biztonsági szem­pontból egyaránt kiemelt je­lentőséget tulajdonít a Nagy- Britanniához fűződő kapcso­latoknak. Budapest nagy vá­rakozással tekint az EK-beli brit elnöklés fél éve elé, már csak azért is, mert az EK szerepét, jövőjét illetően jó néhány kérdésben közel áll a magyar és a brit fel­fogás. Magyarország nagyra érté­keli azt a segítséget, amely- lyel London eddig is támo­gatta a magyar gazdaság, a magyar társadalom átalaku­lását és különösen örül an­nak, hogy Nagy-Britannia az Európai Közösség soros el­nöki tisztében prioritásként kezeli a visegrádi hármak­hoz fűződő kapcsolatok el- mélvítését. A többi között erről beszélt Göncz Árpád köztársasági elnök, amikor csütörtök délután a Parla­mentben fogadta Major brit kormányfőt. Jön a Bingó Az NYVSC is jól jár Nyíregyháza (KM — K. D.) — A tervek szerint július elején újabb szerencsejáték­kal próbálkozhatnak Sza- bolcs-Szatmár-Bereg lakói, hisz ekkor nyílik az a játék­terem, melyben a spanyol Bingó játékot játszhatják az érdeklődők. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal révén a Bin- gósport Kft. szervezi ország­szerte a játékot, mert az eb­ből származó bevételek egy része a szerződéssel rendel­kező sportegyesületeket ille­ti. Megyénkben a Nyíregyhá­zi Vasutas Sport Club kötött szerződést a cadizi (Spanyol- ország) érdekeltségű BIN- CADIZ spanyol—magyar kft.-vel, akik a nyíregyházi Korona étterem Jonatán ter­mében rendezik majd be a játéktermet. Júniusban te­szik játékra alkalmassá, mintegy húszmilliós beruhá­zással, júliusra tervezik meg­nyitását. Naponta — várha­tóan — három óra körül kezdhetnek majd kacérkodni a szerencsével az érdeklő­dők, akár éjszakába nyúló­an. Öt évre szóló szerződést ír alá a sportegyesülettel és a vendéglátó-vállalattal a BINCADIZ Kft., mely hosz- szú távon tervez. Nemcsak esélyt adva a nyerni vágyók­nak, de segítve a sportegye­sületet, mely részesedik a be­vételből, s körülbelül húsz nyíregyházi fiatal számára munkahelyet teremtve. Forró nyomon _________________ Lopják az álmennyezetet is Nyíregyháza (KM — K. D.) — A rendőrségi jelen­tések szerint gya­koriak a lopások, betörések, gépkocsifeltöré­sek, kisebb-nagyobb érték­ben tulajdonítottak el va­gyontárgyakat a tettesek: kerékpárokat, ruhanemű­ket, műszaki cikkeket, de tyúkokat, sőt lovat is. Egy fehérgyarmati férfi lezárt Trabantját a vásárosnamé- nyi áruház elől lopták el, egy kölcsönző pedig a bé­relt autót „felejtette el” visszavinni. Érdekesség, hogy a Kelet Áruház mű­szaki osztályáról fényes nappal sikerült ismeretlen tettesnek két darab robba­nómotoros fűrésszel távoz­nia. Sláger a növényvédő szer is, hiszen a búji Űj Elet Termelőszövetkezet mé­regraktárából — feltehető­en lopott, vagy álkulcs használatával — 500 ezer forint értékben vittek el, a kéki tsz-ből pedig 60 ezer forint értékben. A Fémmunkás Vállalat balkányi gyáregységéből közel négyszázezer forint értékű álmennyezeti ele­meket loptak el. MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL 1992. május 29., péntek Életjáradék kárpótlási jeggyel Budapest (MTI) — A kor­mányrendeletet alkotott a kárpótlási jegyek életjára­dékba váltásának szabályai­ról közölte Juhász Judit szóvivő a kormányülés hatá­rozatait ismertető csütörtöki tájékoztatón. Eszerint a kárpótlási jegy tulajdonosai a jogosultságuk megállapítását követő 60 na­pon belül dönthetnek arról, hogy a jegyeket át kíván­ják- e váltani életjáradékra vagy sem. Amennyiben az életjáradék mellett dönte­nek, s a jegyet átruházzák az Országos Társadalombiztosí­tási Felügyeletre, ezt a dön­tést visszavonni már nem le­het. Az így átadott kárpótlá­si jegy a jogosult halála ese­tén sem követelhető vissza, függetlenül attól, hogy fo- lyósították-e az élet járadé­kot. Az összeg megállapítá­sánál a kárpótlási jegy ka­mattal növelt névértékét ve­szik alapul. A pénzt a Nyug­díjfolyósító Igazgatóság ha­vonta, utólag utalja ki. Aki az életjáradék mellett dönt, ezt az igényt külön forma- nyomtatványon, a lakóhely szerint illetékes társadalom- biztosítási igazgatási szerv­nél jelentheti be. Amennyi­ben a kérelmező állandó lakhelye külföldön van, ak­kor az ügyben a Budapesti és Pest megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság az il­letékes. A kabinet elfogadta és ha­marosan az Országgyűlés elé terjeszti az idei vagyonpoli­tikai irányelveket. Abban rögzítik az ez évre érvényes privatizációs célokat és sza­bályokat. így célul tűzik a külföldi befektetők érdeklő­désének erősítését és a ha­zaiak tulajdonszerzésének támogatását, valamint a fog­lalkoztatáspolitika hatéko­nyabb érvényesítését. A miniszterek végezetül tájékoztatót hallgatnak meg az ipari kutató-fejlesztő in­tézményrendszer átszervezé­séről. A hazai gazdálkodó szervezetek piacvesztése és gazdálkodási nehézségei mi­att drasztikusan csökkent a megbízások száma. Híveket toboroz az MSZMP Nyíregyhaza (KM — B. G.) — Egy általános nemzeti konszenzus teremtheti meg az ország békéjét — mond­ta egyebek mellett Szöllősi- né Fitos Éva, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt megyei Koordinációs Bizottságának elnöke csütörtökön, nyíregy­házi sajtótájékoztatóján. Az elnökasszony az elmúlt évek, évtizedek tapasztala­tait értékelve hangsúlyozta, hogy csupán egy hibás gya­korlat szenvedett vereséget, ám az eszme, mely a közös­ségi elvre épül, tiszta. Azt továbbra is vállalni lehet, öt­vözni kell a modern kor ki­hívásaira adandó helyes vá­laszokkal, s ha mindez si­kerül. akkor az MSZMP a két év múlva sorra kerülő választásokon bekerülhet a parlamentbe. A legutóbbi pártkongresz- szus is ezt határozta meg a legfontosabb célként, termé­szetesen a dolgozók napi politikai érdekeinek védel­me mellett. A választások előtt egyébkent az MSZMP óhatatlanul szükségét látja a baloldali pártok összefogá­sának. Tapasztalataik szerint egyébként az MSZMP már túl van a kezdeti sokkon, kü­lönösen Szabolcs-Szatmár- Beregben gyarapszik szépen a számuk. Jelenleg huszon­hat megyei településen van­nak jelen, harminchat alap­szervezetüknek nyolcszáz tagja van, s növekszik a szimpatizánsok tábora. Nem­rég Fehérgyarmaton, Kisvár­dán és Mátészalkán területi koordinációs bizottságokat hoztak létre, s erőteljes tag­toborzásba kezdtek. Nem ki­sebb feladatot tűztek maguk elé, minthogy 1994 közepé­re kiterjesztik a párt jelen­létét a megye településeinek kétharmadára. Ennek egyik lehetséges útja egy most formálódó mozgalom, a „fa­lujárás-szomszédolás”. mely­nek során új híveket pró­bálnak szerezni az MSZMP- nek. Esetül a Twin Peaks-szel TV-tükör Páll Géza r ipródhatunk tovább, meddig és kit gyilkol meg legközelebb a bomlott agyú, volt FBI-ügy- nök. Már a fél várost kiirtja lassan az őrült, a „zseniális" gyilkos, pedig úgy tűnik, egyedül Cooper ügynök a célpont. Meddig ússza meg ép bőrrel a derék, szimpa­tikus FBl-nyomozó, azt csak a jó ég, no meg a filmsorozat rendezője tud­ja. Ha egyáltalán tudja, s nem úgy van a történettel, mint a megboldogult Rejtő Jenő, akiről azt mesél­ték, a kávéházi asztalnál folyamatosan írta regényé­nek epizódjait, a nyomdász ott várta és a kézirattal si­etett a nyomdába. Lehet, hogy az amerikai rendező is így írja az utóbbi idők egyik legszövevényesebb, legrapszodikusabb filmcse­lekményét és még ö maga sem tudja a történet végét? Meglehet. Minden meg­lehet ebben a filmben, amelyet egyes kritikusok alternatív műnek neveznek, ami annyit is jelenthet egyszerűbben szólva; min­denki annyit és úgy nézze és értelmezze, ahogy akar­ja. Bánja a csuda..., gon­dolja a rendező. Itt van nektek egy csomó szörnyű­ség, látomás és misztikum, agyrémmese, egy történet­folyam, amelyben minden lehet és mindennek az el­lenkezője is megtörténhet. A béna elkezd járni, az el­mebeteg egy csapásra meg­gyógyul, a rendőr olykor sírvafakad, a már-már egy­ügyű férfi hihetetlen sakk­tudásáról tesz bizonyos­ságot, miközben huhognak, röpködnek a baglyok, titok­zatos barlangrajzok őrjítik a fantáziát. Talán még ufókkal is találkozunk ké­sőbb, netán a bomlott agyú volt ügynök is ufó... Azért történnek szép dolgok is a filmben, hála istennek, Cooper ügynök végre kezd boldog lenni, egymásba sze­rettek a nemrég még zár­dában élő lánnyal, de fáj­dalom, a jobb sorsra érde­mes serif még igen bánatos a kínai szépség halála mi­att. Na, de ne részletezzük tovább. .. Kárpótoljon bennünket a sejtelmes és a cselekmény­hez remekül simuló film­zene, a néhány mulattató epizód, mint a nyest-est, a divatbemutató, a borkósto­ló ... S álmodjuk tovább a jeleneteket, képzeljük azt, mi vagyunk azok, akik vé­get vetünk a gyilkosságok­nak, elkapjuk a fantomot, így legalább álmunkban le­győzzük a gonoszt. Csak másnap már ne kapcsoljuk be a tévét... Tartok tőle, nem tudjuk megállni, valami bent azt súgja, menj és kapcsold be a készüléket, és várd a folytatást... A tévérende­zők jobban ismernek ben­nünket nézőket, mint mi magunkat. Ügy sejtik, min­den nézőnek két énje van, az egyik akarja a szörnyű­séget, a másik nem. S amíg a két énünk vitatkozik, a kezünk már nyúl is a tévé gombjához. Magunkra ves­sünk. .. Életkezdésre fill Nyíregyháza (KM — T. K.) — A nagybetűs élet kapujá­ban gyakorta megtorpan az állam gondoskodásában fel­nőtt fiatal és a beilleszkedés, a saját hely megtalálása mellett többnyire anyagi gondokkal is szembe kell nézniük. Hogy ez ne okozzon nekik jóvátehetetlen hát­rányt, ezért a göridviselő sze­repet betöltött állam tovább­ra is tartogatja anyagilag a rászorulókat. Mégpedig úgy, hogy a megyei gyermekvédő intézetnek 10 millió forintot adtak erre az évre életkezdé­si támogatásra. Együd János igazgató is részt vett tegnap annak a bizottságnak a munkájában, amely az összegek odaítélé­séről hivatott dönteni. Har­minchármán — többnyire már családos volt állami gondozottak — kértek segít­séget például lakásépítéshez, vásárláshoz, vállalkozáshoz. A legkevesebb 60 ezer, a ma­ximum 250 ezer forint volt, amit ez alkalommal megsza­vazott a bizottság. Megala­pozott kérésekhez adhattak nyugodt szívvel az állami költségvetésből a gyivi szak­emberei. hiszen a fiatalok már elkezdett beruházás folytatását vagy befejezését nem tudták saját erőből megoldani. Nem lehet késlekedni Kosa Ferenc a médiatörvényről Krecz Tibor Budapest (ISB) — Az Or­szággyűlés e héten is foly­tatta a rádióról és a televí­zióról szóló törvényjavaslat általános vitáját, s a kor­mánypártok és az ellenzék közötti véleménykülönbségek cseppet sem változtak. Érde­mes lenne nagyobb figyel­met szentelni Kulin Ferenc, a Demokrata Fórum ez ügy­ben meghatározó politikusa véleményének: néhány MSZP-s képviselő szavazata a kormány felé billentheti a mérleg nyelvét? Munkatár­sunk a szocialisták szabolcs- szatmár-beregi listáján a Tisztelt Házba jutott képvi­selőjét, Kosa Ferencet fag­gatta. — ön is úgy vélik, hogy néhány szocialista párti képviselő voksa lehet a döntő a médiajavaslat fe­lől? — Több alkalommal hang­súlyoztam, hogy az MSZP a médiaügyben már tavaly au­gusztusban egységes állás­pontot alakított ki, mely az­óta sem változott. A szoká­sos, parlamenti folyosókon keringő híresztelések alapta­lanok, az MSZP állásfogla­lásában ugyanis világosan benne van: szuverén Magyar Rádiót és Magyar Televíziót akarunk, olyat, melyet ez a nép a magáénak tud és érez. Mi javasoltuk ennek jogi formáját, a közalapítványt. Meggyőződésünk, hogy ez a forma garantálhatja a média függetlenségét az államtól, s a közvetett vagy közvetlen tőkebefolyástól. Nem az a kérdés, hogy mi hova szava­zunk : ellenkezőleg: köszö­nettel veszünk minden, erre a koncepcióra leadott sza­vazatot! — A javaslat előkészíté­sének emlékezetes pillana­ta volt, amikor bírálta az Igazságügyminisztérium munkatársait, akik húzó­doztak a közalapítvány in­tézményétől, arra hivatkoz­ván, hogy ilyen egyelőre nem létezik a magyar jog­ban. — A bizottsági ülések so­rán a minisztérium egyik kodifikátora valóban meg­említette, hogy a magyar joghagyományban nincs előzménye a közalapítvány­nak, így nem tudnak mire építkezni. Az volt a vála­szom, hogy ha valakinek van fogalma akárcsak a XX. szá­zadi történelmünkről, akkor tudhatja, hogy nem jogi ter­mészetű, hanem politikai okai voltak annak, hogy a társadalom nem érezhette, hogy birtokol valamit, birto­kolja meghatározó intézmé­nyeit. Olyan történelmet örököltünk, melyből kevés jogi formára alapozhatjuk a jövőre érdemes demokráciát. Törvényhozók és törvényal­kotók is vagyunk, kötelessé­günk az új formák megte­remtése. Azon a bizonyos ülésen jelentettem ki: ha a minisztérium írásba adja, hogy nem képes elvégezni a jogszabályszerkesztő mun­kát, akkor jogász barátaim segítségével kész vagyok megfogalmazni a közalapít­vány jogfilozófiai és norma- rendszerét. Az azóta bekö­vetkezett fejlemények mu­tatják, hogy meg lehetett fo­galmazni a jog nyelvén a közalapítványt. Itt mondom el, hogy a közalapítvány bi­zottsági elbírálásakor a je­lenlévők közül senki sem el­lenezte ezt a megoldást. Az akkori álláspontok reményt nyújtottak a konszenzusos parlamenti döntésre. Szeren­csétlen dolognak tartom, hogy másfél éves egyeztetés után, amikor a megegyezés kapujában állunk egy fon­tos, kényes témát iiletően, akkor támadnak lehetetlen presztízsháborúk a médiael­nökök körül. — Mit jelenthet a média- törvény megalkotása? A közvélemény javára válik, mert nyugvópontra jut ez a probléma, vagy csupán valamelyik oldal javára el­dönti a rádió és televízió műhelyeiben dúló belhar- cokat? — Ezt a médiaháborút ál­datlannak tartom, tisztessé­gesen, törvényesen békévé kellene oldani! A törvény megszületésének csak jóté­kony hatása lehet az ott dolgozókra és a hallgatókra, nézőkre egyaránt, mert szi­lárd garanciákat tartalmaz a médiákra gyakorolt befolyá­solási kísérletekkel szemben. Katasztrofálisnak tartanám, ha ez a törvény, ilyen-olyan okok miatt, nem születne meg. Kormányszóvivői tájékoztató

Next

/
Thumbnails
Contents