Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)

1992-05-28 / 125. szám

1992. május 28., csütörtök Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF Száznál több település Az élet minősége Kapcsolat? Nyíregyháza (KM) — A megyei közgyűlés tagjai­nak megválasztása előtt komoly vitát váltott ki. ha egy-egy tájegységről nem a lakosság számará­nyának megfelelő létszá­mú jelöltet delegáltak a küldöttválasztó értekez­letre. A választás meg­történt s joggal hihette a megye lakossága, a me­gye 227 településének ön- kormányzata. hogy a me­gyei közgyűlés tagjai ér­dekeiket is képviselni fogják, s továbbítják az ő javaslataikat, kéréseiket is. Nem tudni, melyik képviselő alakított ki jó kapcsolatokat körzetével, ám a napokban árulta el Biri polgármestere, hogy azt sem tudják, ki a kép­viselőjük, mert az elmúlt két év alatt egyetlen egy­szer sem sikerült talál­kozni vele. Nem volt könnyű eny- nyi idő alatt rendszeresen kikerülni. Két és fél milliárd beruházásokra Terítéken a itsáffilés Nyíregyháza (KM) — Hol­nap, pénteken délelőtt 9 óra­kor összeül a megyei köz­gyűlés. A meghívó szerint Medgyesi József, a közgyű­lés elnöke számol be a le­járt határidejű határozatok végrehajtásáról, a legutóbbi közgyűlés óta történt ese­ményekről, dr. Czap Lajos főjegyző pedig a frissen meg­jelent jogszabályokról ad tájékoztatót. Dr. Vadász Mária, a szo­ciális és egészségügyi bizott­ság elnöke a megyei köz­gyűlés által fenntartott szo­ciális otthonok helyzetéről és a fejlesztés lehetőségei­ről számol be, majd ismét az elnök napirendjei követ­keznek. Előterjeszt egy ja­vaslatot az idei költségvetés módosítására, egy másikat az Európai Régiók Gyűléséhez való csatlakozásra, s javas­latot tesz az egészségügyi főiskola részére egy kollé­giumi épület vásárlására. Sulyok József, az ifjúsági és sportbizottság elnöke a Bujtosi Szabadidő Csarnok további sorsának alakulására, Zilahi József, a közgyűlés alelnöke egy mentőhelikop­ter vásárlására és szolgálat­ba állítására tesz javasla­tot. Czap Lajos megyei fő­jegyző a lakásgazdálkodás­ról szóló rendelet módosítá­sát indítványozza, napirend szerint. Nyíregyháza (KM) — Nyil­vánosságra hozták az 1992- re elosztott címzett támoga­tásokat. Ebből a pénzből Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye száznál több települése kapott, a támogatás mértéke pedig 2 milliárd 450 millió forint. Ez azt jelenti, hogy miután a támogatások mér­téke a beruházás költségének 40-50-60 százaléka (kivétel az ivóvízellátás, mert ott 90 százalék), kb. 5 milliárd fo­rint értékkel gyarapszik a megye e támogatások segít­ségével. A nyíregyházi kórház re­konstrukciójának harmadik ütemére 539 milliót, a kis- várdai kórház rekonstruk­ciójára 80 milliót, a máté­szalkai kórház rekonstruk­ciójára 459 milliót, a nagy- kállói kollégium építésére 89 milliót adnak a területfej­lesztési alapból. Szociális otthoni férőhely bővítésre Jánkmajtis 950 000, Nagyha­lász 3 millió, Nyírkércs I 250 000; az alapfokú okta­tásra Kemecse 3 801 000, Kis- várda 58 millió, Levelek 6 millió, Nyírpazony 2 862 000, Tiszalök 1 176 000; középfokú oktatásra Csenger 10 millió, a megyei önkormányzat 47 399 000, TLszavasvári 14 620 000; hulladéklerakó­telep építésére Nyírbátor 2,5 millió; ivóvízellátásra Kom- lódtótfalu 5 265 000; vízgaz­dálkodásra, közműves ivó- vízellátásra Apagy 1 723 000, Bátorliget 1 375 000, Csenger II 397 000, Eperjeske. Tisza­szentmárton 5 700 000, Fehér- gyarmat— Penyige—Kömörő —Mánd 17 040 000, Jánkmaj­tis 2 152 000, Méhtelek 1 800 000, Nagyecsed 356 ezer, Nagykálló 2 340 000, Nyírbá­tor 2 035 000 és másfél millió. Nyírcsászári 1 630 000, Nyír­egyháza négy tételben 59 552 000, Nyírtét 201 ezer, Sonkád 2 225 000, Székely 825 ezer, Terem 1 700 000, Ti- szadob 4 millió, Vásárosna- mény 400 ezer; vízgazdálko­dásra, csatornázásra Kis- várda 22 millió, Mátészalka 61 964 000, Nyírbátor 8 millió, Vásárosnamény 12,5 millió. Szennyvízelvezetésre-tisz- tításra Baktalórántháza 5 550 000, Csenger 1 800 000, Fehérgyarmat öt tételben 102 027 000, Nagyhalász 22 860 000, Nyírbátor 16 500 000, Nyíregyháza ót tételben 251 786 000, Nyírlu- gos 29 400 000, Nyírtelek 3 millió, Tiszavasvári két té­telben 30 millió, Tuzsér két tételben 37 770 000, Újfehértó 60 millió, Vásárosnamény három tételben 12 840 000. Alapfokú oktatásra, torna­teremre Bátorliget 14 350 000, Beregsurány 6 324 000, Csász- ló 450 ezer, Csegöld 450 ezer, Dögé 1 310 000, Érpatak 4 125 000, Gyulaháza 4 850 000, Gyüre 2 463 000, Jármi 3 200 000, Kenézlő 3 240 000, Márokpapi 6 324 000, Nagycserkesz 3 583 000, Nyíregyháza két té­telben 31 394 000, Nyírgel­se 1 280 000, Nyírmihálydi 2 040 000, Nyírtass 7 148 000, Pályázat az Ev lakóházára A megyei főépítész a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériummal összhangban meghirdeti az Év lakóháza 1992 nívódíj- pályázatot. A pályázat célja az épí­tészeti és környezetkultúra fejlődésének elősegítése a saját erőből megvalósuló la­kásépítésben, a legújabb eredmények — példásan megépített lakóházak — megismerése, illetve megis­mertetése által, valamint az építésben részt vevő és ér­dekelt felek jó együttműkö­désének ösztönzése révén. A pályázat nyilvános, azon a megvalósult lakó­épület dokumentálásával részt vehet minden olyan személy, aki az épület meg­valósításában tervezőként, építtetőként vagy kivitelező­ként közreműködött, s aki­vel szemben kizáró körül­mény nem áll fenn, illetve aki a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kö­telezőnek elismeri. A pályázatra az épület megvalósításában közremű­ködők jelentkezhetnek együttesen, vagy kivételesen egyenként. Ha a tervező egyedül nyújtja be pályáza­tát, akkor ehhez mellékelnie kell építtetők (háztulajdo­nosok) írásos beleegyezését. A pályázatokat a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei önkormányzati Hivatal dr. Vincze István megyei főépí­tész címére kell beküldeni, 1992. szeptember 1-ig. A területi pályázatokkal kapcsolatos információk a megyei főépítésztől kérhetők a 10-535-ös telefonszámon. Sonkád! pillanatkép Nyírtét 6 350 000, Ramocsa- háza 4 800 000, Rohod 1 120 000, Szamossályi és Her- mánszeg 3,5 millió, Szatmár- cseke 8 725 000, Terem 3 mil­lió, Túrricse 5 680 000; alap­fokú oktatás. Nemzetiségi tanterem Vállaj 10 988 000, Balsa 2,5 millió, Beszterec 6 040 000, Jármi 9 584 000, Szamosszeg 3 200 000, Tisza- eszlár 7 450 000, Balkány 124 ezer, Beregdaróc 200 ezer, Csegöld és Császló 200 ezer, Dombrád 320 ezer. Érpatak 200 ezer. Fehérgyarmat 696 ezer, Fényeslitke két tételben 533 ezer, Győrtelek 263 ezer. Gyulaháza 350 ezer, Ibrány 600 ezer, Kisvárda két tétel­ben 28 754 000, Kocsord 100 ezer, Magy 235 ezer, Mándok 63 ezer, Napkor 200 ezer, Nyírbátor 271 ezer. Nyíregy­háza két tételben 2 600 000, Nyíribrony 600 ezer. Nyírtu­ra, 1 020 000, Olcsvaapáti 80 ezer, Ófehértó 100 ezer, Pa- nyola 200 ezer, Petneháza 220 ezer, Rétközberencs 180 ezer, a megyei önkormányzat két tételben 44 740 000, Sza­mossályi 160 ezer, Tiszaber- cel 80 ezer. Tiszakanyár 200 ezer, Tiszavasvári 1 200 000, Vállaj 400 ezer. Alapfokú oktatásra Laskod 6 millió; vízellátásra Nyírbá­tor és Nyírvasvári 3 300 000; szennyvízelvezetésre-tisztí­tásra Demecser 10 140 000, Nyírbátor 3 068 000; tornate­remre Apagy 5 millió, Bara­bás 2 646 000; tanteremre Aranyosapáti 12 667 000 és Fényeslitke 1 millió forint tá­mogatást kap. Tiszaeszlár (KM — T. K.) — Bár a legfőbb gondju­kon, a munkanélküliségen nem tudnak enyhíteni, az önkormányzat mégis azt tűzte maga elé; az élet mi­nőségén kíván javítani. Jármy Ferenc, Tiszaeszlár polgármestere arról számolt be, hogy a 300 általános is­kolás gyermek — köztük az 50 bejáró Bashalomról — végre korszerűbb körülmé­nyek közt sajátíthatja el a tananyagot, ha átadják az iskolabővítő létesítményeket. Nemcsak négy új tanter­met épít a költségvetési üzem a meglévő tíz mellé, hanem egyúttal tornatermet is avatnak — ezt legkésőbb ez év szeptemberéig, össze­sen 25 millió forintért —, a tavaly átadott kazánház pe­dig lehetővé tette, hogy a régi épületben lévő fűtési rendszert is modernizálják. Az' összesen három éven át húzódó beruházás utolsó lép­csőiéként jövőre adják át a négy tantermet, a szertára­kat és a szociális helyisége­ket. A beruházás teljes ösz- szege 70 millió forint, ebből 7,5 milliót céltámogatásként kapott meg a tiszaeszlári ön- kormányzat. Az is az élet minőségét hi­vatott javítani, hogy hozzá­kezdenek a gázprogramhoz. Már elfogadta a képviselő- testület a tanulmánytervet és várhatóan 110 millió fo­rintért 1993—94-ben gázve­zeték hálózhatja be a falu utcáit., S hogy ki kér belő­le? Egyelőre rejtély, mivel a most 30—35 ezerre becsült, de a bekötés idején esetleg portánként 40 ezer forintot felemésztő rácsatlakozást az idősebbek nem szívesen vál­A telefon bekötésére egye­lőre csak ígérettel bírnak, a munkanélküliség enyhítésére még azzal sem. Az aktív munkaképes korú lakosság­nak közel 30 százaléka tar­tozik a hiába munkát kere­sők kategóriájába. Lehetőség? Nyíregyháza (KM) — Egy nagy lehetőség került szó­ba a minap Zilahi József alelnök, valamint John Ed­win Mooz, a washingtoni Fehér Ház különleges ta­nácsadója között. A Kelet —Nyugati Biztonsági Ta­nulmányok Intézetének el­nöke a Kárpátok—Tisza Munkaközösség háromna­pos nyíregyházi tanácsko­zásán vett részt, s itt ke­rült szóba, hogy a közel­jövőben minden bizonnyal mód nyílik arra, hogy egy népesebb küldöttség utaz­hat az Egyesült Államok­ba, az ottani önkormány­zatok munkájának tanul­mányozására. Várhatóan gazdasági szakemberek is tagjai lesznek az utazó cso­portnak, így közvetlen kapcsolatok alakíthatók ki az Egyesült Államok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között. Személyeskedések után egy irányka Biriben új módszerek honosodtak meg Biri (KM) — Egyszer a függetlenségét, egyszer a házastársát áldozta fel Biri azért, hogy Nagykálló na­gyobb hozományt szerezzen. Először 1979-ben azért csat­lakozott az egykori megye- székhelyhez, hogy a telepü­lésnek nagyobb lélekszáma legyen, s előbb-utóbb város lehessen, 1989-ben pedig azért vált el, mert az akko­ri rendeletek nem ismertek olyan státust, hogy városnak is lehet társközsége, így Bi­ri egy kicsit akarata ellenére újra önálló lett. Ezt mára már nem bán­ták meg, nem is azért em­legetik, hogy felkavarják a csatlakozáshoz és váláshoz fűződő érzelmeket, csak úgy emlegetik, mint tényeket, amelyek a közel 1500 lélek­számú község történetéhez tartoznak. Márton József polgármes­ter először a volt Kállay- kastélyon (Kállay Jánosé volt) vezet körül, ahol az önkormányzat működik az orvosi rendelővel és a taka­rékszövetkezettel társbérlet­ben. Aztán körbejárjuk a falut, mert minden négyzet­centiméterét szeretné meg­mutatni annak az útnak, amit az önkormányzat az el­múlt évben épített. Igaz, többnyire négy méter széle­sek, de jó út, nem ragad ott a mentő, hogy éjszaka trak­torral kelljen kihúzatni a sárból. Betérünk az étterembe is, ahol nemsokára egy közeli asztalnál magában ülő, de hozzánk szóló társ is akad, s azt ismételgeti: — Jóska, ne félj semmi­től, mi választottunk, még húsz év múlva is te leszel az elnök. Természetesen ez a né­hány mondat arra inspirál­ta az újságírót, hogy a vá­lasztásokig legalább vissza­nyúljunk. A polgármester mondja is: „Három induló volt, s ha jól emlékszem, a szavazatok 72 százalékával nyertem. Pedig nem ígértem semmit. Azt mondtam, először látni kell, milyen lehetőségeink lesz­nek, hogyan alakul az ön- kormányzatok pénzügyi helyzete, s csak azután le­het ilyen kérdésekre vála­szolni.” Megválasztották. Igaz, is­merték, mert helybeli, ott kezdte a pályafutását 1972- ben pénzügyi előadóként, aztán a tsz-ben vitte fő- könyvelő-helyettességig, s az önállóság visszanyerésétől Biri közigazgatásának irá­nyítója. Tanácselnökké, majd polgármesterré választották. — 1989-től, az önállóság visszanyerésétől egy szolgá­lati lakás alapját raktuk le, 1 kilométer kohósalakos utat építettünk és működtek az intézmények — sorolja az eredményeket. A rendszer- váltás óta működnek az in­tézmények, kialakítottuk az önkormányzati hivatalt, majd minden út köves lett, ehhez két pályázatot is el­nyertünk, ami 4,6 millió fo­rint állami pénzt jelentett. Most egy harmadik pályázat értékelését várjuk és ter­mészetesen pénzt is hozzá, így a Tánosics-telepi út után az úthálózat 80 százaléka kö- vesút lesz. Elkészítettük a gáz tanulmánytervét is, s ha sikerül, 95-re szeretnénk befejezni a hálózat kiépíté­sét is. Crossbar már van, bár csak 30 telefont kaptunk ed­dig, de a százas elosztó még 70 készülék kihelyezésére nyújt lehetőséget a jövő év elején. Lakatos István jegyzővel az önkormányzat működé­séről beszélünk. Mondja a polgármesterrel együtt, hogy a kezdeti viharos közgyűlé­sek óta rendkívül jó mun­kamódszert sikerült kialakí­tani. A választás után kis­gazdapárti, demokrata fó­rumbeli és független képvi­selőkből állt össze a polgár- mesteren kívüli, kilenctagú testület, s ahogy telt az idő, a kezdeti személyeskedések abbamaradtak, a kezdetben többfelé húzó testületből egy jó és Biriért tenni aka­ró csapat vált. Gondjuk azért bőven van.- A munkanélküliek lélekszá­ma 120-ra emelkedett, ez az aktív keresőknek majdnem 20 százaléka, az sem öröm, hogy elöregedő a falu. Ke­vés gyerek születik, így az­tán a Mikulás-nap körüli össznyugdíjas találkozónak tavaly már 362 meghívott vendége volt. Mindez a helybelieknek feltűnő. A Birin ritkán át­utazó azzal veti össze mai élményét, hogy néhány éve még főutcájának csak az egyik oldalán álltak házak, a másik oldalon hatalmas tónak elegendő gödör táton­gott, ahol most többnyire családi házak állnak, ahol most épül egy benzinkút, s tábla hirdeti egy Kft, nevét, amely udvarán zetorok, ve­tőgépek, mezőgazdasági fel­szerelések állnak. És ott van az oldalban az az étterem is, ahol megnyugtatják a pol­gármestert: nincs mitől fél­nie, mert őt a falu válasz­totta. EGYRŐL TÖBBET 11 ~~

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents