Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)
1992-05-25 / 122. szám
4 Kelet-Magyarország MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL 1992. május 25., hétfő 1992-es felvétel a John F. Kenncdy-gyilkosság- gal kapcsolatos dokumentumokról, amelyeket az FBI őriztet. Amennyiben a Kongresszus és a Bush-admi- nisztráció engedélyezi, az eredetileg 2938-ig zárolt anyagot nyilvánosságra hozzák. A közvélemény figyelmét a közelmúltban bemutatott „JFK” című film fordította ismét a gyilkosságra. Részigazságok korunkról Dombrovszky Ádám B udapest (ISB) — Bizonyára sokan vannak, akik cirkusznak, felesleges szócséplés- nek minősítik azokat a parlamenti bizottsági meghallgatásokat, amelyekben az utóbbi hetekben van részünk. A Gombár-ügy már fergeteges indulatokat kevert, a rádióelnök visszahívása kapcsán ismét konfrontálódott a miniszterelnök és a köztársasági elnök. Az állampolgár pedig talán ismét csak az „acsarkodóit”, a konfliktusok élezését 'látja, s különösen baj van, amikor néhány mondatban, leegyszerűsített választ vár arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen „mi is történik itt?” Az elnökök visszahívásának ügye mindenesetre már annyira megterhelődött, oly sok minden rárakódott, hogy a frappáns, pártérdekektől átitatott magyarázatok bármelyikét is hallja az ember, a részigazságok kereszttüzében kicsit elbizonytalanodik. Hankiss Elemér csütörtökön nyolc órán át ült a parlamenti meghallgató bizottság előtt, s így sem született döntés — az ülést ixtlamikor este negyed nyolc felé el kellett napolni. A TV-elnök mindenesetre más K demokráciák tapasztalataira hivatkozva jelentette ki, hogy akár hónapokon át is a bizottság rendelkezésére áll. „Örülök, hogy kialakult ez a helyzet — hangoztatta. — A konfliktus megszületett, s annak minden részletét nyilvánosan kell végigjárnunk. A demokráciában az együttélés játékszabályait csak rendkívül kemény munkával lehet kialakítani." Valóban, egy ilyen vitától az ódzkodhat, akinek jobban esnek a leegyszerűsített címkézések, aki inkább szereti, ha valahol a homályban marad az igazság. Csütörtökön — nem volt a vita hiába. Nagyon sok minden ki is derült a Magyar Televízióról, sok sanda pletykáról rántották le a leplet, s végre meghallhattuk az MTV vezetőinek véleményét. Hankiss Elemér és csapata véresen komolyan vette a parlamenti bizottsági meghallgatást. A tévéelnök szellemesen, okosan brillírozott, s inkább a meghallgatok tűntek felkészületlennek. Igazán izgalmasnak ígérkezik, hogy egy hét múlva — amikor várhatóan a folytatás következik ■— milyen érvekkel rukkolnak elő a kormánykoalíciós képviselők az ezúttal megcáfolt miniszterelnöki „vádpontok” igazolására. A kulturális bizottság vezetője kormánykoalíciós vezérszónoki minőségében leszögezte: politikai szempontú értékelést kívánnak adni Hankiss Elemér munkásságáról, |S |azt kívánják bizonyítani, hogy a kezdeti konszenzus után miért veszítette el a televízió vezetője a „többség” bizalmát. Kulin Ferenc visszautasította azt az ellenzéki beállítást, miszerint a koalíciós pártok valamiféle kézi vezérlésre tesznek kísérletet a médiák felett. A vita egyelőre félbemaradt. De nincs igaza annak, aki felesleges szócséplésnek minősíti az ádáz, néhol persze személyeskedő, sok-sok sallanggal megtűzdelt párbeszédet. Hiszen már kiderült többek között az is, hogy a tévéelnököt „mindkét oldalról” ugyanúgy éri politikai nyomás. Nagy kár, hogy a szociológus Hankiss Elemér csak két év múlva szándékozik e „politikai egyensúly-kereséséről” könyvet írni. Addig sajnos várnunk kell. Igaz, jövő csütörtökön az ellentétes vélemények nyilvános kereszttüzében bizonyára ismét megtudunk újabb részigazságokat korunkról. KÖZÉLET Pililika helyett szakszerűséget Gödöllő (KM —Cs. K.) — Pártsemleges tanácskozásra hívta az Agrárszövetség a múlt hét szerdáján Gödöllőre a polgármestereket. Mintegy hétszázan hallgatták meg a gazdaság, az ön- kormányzati gazdálkodás, a munkanélküliség témáinak ismert szakértőit. Jelentős számban vettek részt polgár- mesterek megyénkből, és a vitában véleményükkel gazdagították a tanácskozás eredményességét. Az ország gazdasági helyzetéről dr. Harsányt László, a Gazdaságkutató Intézet igazgatóhelyettese a külgazdaság, az adófizetés terén tett kezdeti lépéseket elismerte. Annál inkább bírálta a Kupa-programot. Különösen súlyosnak ítélte a költségvetés helyzetét. A tervezettnél sokkal nagyobb hiány következtében elszívja a vállalkozók pénzét, így a befizetések nem a termelésben realizálódnak. Megállapította, a válság nem mérséklődik a második félévben, ahogy ígérték, sőt a súlyosbodás évekig elhúzódik. A csődeljárások sem hozzák a várt eredményt. A hitelezők között eddig alig jött létre megállapodás. Az eljárásból felszámolás lesz, ennek során a vagyon leértékelődik, a külföldiek igen olcsón szerzik meg a magyar javakat. Sajnos továbbra is a politikának maradt prioritása a szakszerűség helyett. Ez az irányzat erősödik, hiszen már megkezdődtek a választási előcsatározások. Dr. Halmai Péter, a közgazdaság-tudományok kandidátusa az EK társulási szerződés szemszögéből értékelte a magyar mezőgazdaság helyzetét. Gond, hogy a „tagjelöltséget” dokumentáló szerződés nem határozza meg a belépés idejét. (Törökország már 20 éve várakozik — hasonló szerződéssel — a felvételre.) Az átmenet alatt erősen korlátozzák a mezőgazdasági termékeink bejutását. A kedvezményezett áruk kontingense 30—40%-kal kevesebb, mint a múlt évi szállításunk. Olyan jelentős termékek, mint a cukor és a bor a lis-. tán nem is szerepelnek. Természetesen ma nem vagyunk még felkészülve a teljes tagságra, de növeli a bizonytalanságot, hogy a „próbafutás” akár több évtizedig is eltarthat. Az önkormányzatok mostani támogatása normatív elosztáson alapszik, ez a kistelepülések további elszegényedését, differenciálódását fokozza dr. Fekete György akadémikus szerint. A kisfalvakban magasabb az egy lakosra fordítható fajlagos költség. Ezzel szemben alacsonyabb az adóbevétel. Az ország vállalkozóinak 6%-a dolgozik falvakban. Itt a legmagasabb a munkanélküliek száma. Nagy valószínűséggel itt lesz a legtöbb törpebirtokos, következménye a legalacsonyabb jövedelemtermelés. A professzor nagyobb figyelmet, támogatást javasolt a kormány részéről. Laki László, az MTA Politikatudományok intézetének munkatársa a falusi munka- nélküliséget elemezte. A régiók ugyan különbözőek, de általában az ipar itt leány- vállalatokkal van, illetve volt jelen. Az első elbocsátások, felszámolások itt történtek. A városi üzemekben elsőként az ingázóknak mondanak fel. Nem jött be az a választási ígéret sem, hogy az elbocsátottakat munkához juttatja a mezőgazdaság. Ismert, hogy az utóbbi hónapokban sok tíz ezer ember lett munkanélkülivé a mező- gazdaságban is. A fiatalok elhelyezkedési lehetősége is a falvakban, a szegényebb régiókban a legkritikusabb. Az intézet Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében vizsgálta a 30 éven aluli munkanélküliek helyzetét. Megállapították — egyebek között —, hogy 55 százalékuk olyan családban él, ahol az egy főre jutó bevétel 5000 forint alatt van. Az előadásokban és a vitákban is elhangzott: a tőire odamegy, ahol a napi kamatot meghaladó jövedelmet hoz, ahonnan könnyen kivonul. A mezőgazdaság nem ilyen. Summázásként ki lehet jelenteni, hogy az eddigi visszaosztás igazságtalan a mezőgazdasággal, a falvakkal szemben, hiszen a dollárexport nagyobbik hányada a múlt évben is innen került ki. A kormánytól többet várnak az önkormányzatok, a lakosság. Stabilitással a szélsőségek ellen Rádióbeszélgetés Antall Józseffel Budapest (MTI) — A miniszterelnöknek és a kormánynak célja Magyarországon olyan politikai erőt stabilizálni, amelyik a szélsőségeket lehetetlenné teszi, széles értelemben vett centrumpolitikát érvényesít a magyar közéletben, beleértve a jobbközepet és a balközepet is — mondta Antall József. A kormányfő a rádió Félidőben című vasárnap sugárzott műsorában gazdasági és szociális kérdésekkel, a kormánykoalíció és az ellenzék viszonyával, a médiaelnökök körül kirobbant politikai konfliktussal foglalkozott. A kormányfő — szavaival élve reális elégedetlenséggel szemlélve az eltelt két évet — kifejtette: az átalakulás gyorsasága szociális téren nehezen egyeztethető össze a szükséges reformokkal. A nagy dilemma az, hogy népszerűtlen intézkedéseket is magával hozó gazdasági fordulatot kell végrehajtani, de minél gyorsabb ez az átalakulás, annái nagyobb elé- gedetenséget von maga után. A miniszterelnök valótlannak nevezte az a beállítást, hogy a szegénység csak most jelentkezett, hiszen nézete szerint az mindig is volt. Rossz kedvünk egyik okaként azt nevezte meg, hogy a magyar társadalom egy részének csökken az életszínvonala. Ezzel szemben egy másik rétegének pedig emelkedik — tette hozzá. Hazánkat sikerországnak tartják, miközben polgáraink a térségben a legpesszimistábbak. Ezzel persze kemény élnia- karás is együtt jár, amely á gyarapodás felé mutat — fogalmazott a miniszterelnök —, aki utalt arra is, hogy az átalakulás nehézségeit már a kormányra kerülésük előtt is vázolták, nem ígértek köny- nyű éveket. Az eddig eltelt két év pedig nem elegendő a, teljes átalakuláshoz. Ezzel szemben az ellenzék sürgeti, hogy a kormány gyorsítsa az átalakulást, és néha irreális kritikát fogalmaz meg. Ezzel a megjegyzéssel persze nem a kritika szabadságát kérdőjelezte meg — -tette hozzá Antall. Az országban a politikai ellenzéknek az a dolga, hogy kritikát gyakoroljon, de hazudni nem szabad — mutatott rá. A hazugságot, a csúsztatást utálom — reagált a személyét érintő megnyilvánulások fogadtatását firtató kérdésre. A kormányfő leszögezte: esélyt lát arra, hogy az év végére elinduljon a lassú növekedés a gazdaságban, ha váratlan külső és belső konfliktusok nem jönnek közbe. Nem személyi problémákra vezethető vissza a köztársasági elnök és a kormányfő között a médiaelnökök körüli vita okozta politikai konfliktus — szögezte ie Antall József. Ezzel összefüggésben beszámolt arról, hogy a közhiedelemmel ellentétben érintkezésben vannak egymással, megbeszélik a problémákat. Ugyanakkor meggyőződésének adott hangot, hogy a sajtószabadság megsértése és a felmentés alapjául szolgáló törvény között nem lehet összefüggést keresni. Emiatt Antall József nem tudja helyeselni Göncz Árpádnk azt az indoklását, amellyel Gombár Csaba felmentésére tett javaslatát elutasította. Ezért a jelenlegi törvényes keretek között támogatja e döntés politikai megoldást hozo felülbírálatat — fogalmazott Antall József. Hozzátette: nehéz elképzelni, hogy a médiaelnökök felmentése és kinevezése halpárti konszenzussal történjen. Bár Antall József — akárcsak Göncz Árpád — ezt szívből reméli, de nem tartja reálisnak ezt az igényt. Göncz Árpádnak a pártok fölött álló államfőnek kell lennie, helytelen, hogy bármilyen pártpolitikai befolyás alá kerül egy köztársasági elnök. Bízom abban, hogy mint köztársasági elnök mindent mérlegelni fog és eszerint alakul a jövőben az együttműködésünk — utalt a további kapcsolattartásra Antall József. A miniszterelnök foglalkozott a parlament törvényhozói munkájával is. Ennek ütemét ugyan lassúnak ítélte, de emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés hatalmas munkát vegez, bár ezt a közvélemény nerp érzékeli pontosan. Ideálisnak mondta — a környező országok összehasonlításában a kormánypártok és az ellenzék viszonyát. A többpárti demokrácia úgy működik, hogy vannak kompromisszumok, de a felelősséget a parlamenti többségnek kell vállalnia — szögezte le nyomatékosan Antall. — Ne higgye senki, hogy egy végleg lezárt átalakulást tudunk magunk mögött. Térségünkben valós veszélyek jelentkeznek, környezetünkben a lét és a nem lét problémáival viaskodnak. Ellenőrizetlen hadseregek hatalmas nukleáris és konvencionális fegyverzetek találhatók kontroll nélkül a régióban. Nem olyan botor a magyar nép, hogy ne látná, milyen fontos hazánkban a nemzetpolitikai súlyú összetartó ereje és látásmódja a kormánynak a tekintetben, hogy milyen geopolitikai körülmények között kell a nemzet hajóját vezetni — mondta Antall József. MN SZ-vélemény A Kelet-Magyarország 1992. május 11-i hétfői számának 4. oldalán „Megverték a Fekete Doboz munkatársát” című írással kapcsolatban tisztelettel kérjük alábbi véleményünket leközölni: „A Magyarok Nemzeti Szövetsége sajnálatát fejezi ki a május 10-én, Nyíregyházán tartott gyűlésen elhangzottakért. Az olvasók szíves tudomására hozzuik, hogy az MNSZ nevéhez méltóan a nemzet testének vall minden itt élő népet, népcsoportot nemre, fajra és felekezetre való tekintet néLkül, a Szent István-i állameszme, a „Szent Korona-tan” alapján! Tagjaink ennek ismeretében vállalják — vállalták — szövetségünkben történő együttműködésüket, munkájukat. Mindazok, akik ismerik az MNSZ programját, mélységesen meggyőződhetnek az MNSZ-nek mint mozgalomnak a tisztaságáról, s arról, hogy egész nemzetünk érdekének képviseletét vállalta föl. Akik hallgatták országos elnökünket, azok itt Nyíregyházán is tapasztalhatták, hogy beszédében minden — országunkban élő — népnek, népcsoportnak az igazságos, az emberi jogok nyilatkozatára alapozott kárpótlását szorgalmazta, legyen az gyáriparos, vagy egyszerű paraszt, vagy munkás. Szabó Zoltán a Magyarok Nemzeti Szövetsége” (A SZERK. MEGJEGYZÉSE: Az eseményt, melyen az újságok által megírt atrocitás történt, előzőleg hirdették a rendezők, nyilvános volt, azon bárki — így a Fekete Doboz munkatársa is részt vehetett, mégis felszólították távozásra. Sajnáljuk továbbá, hogy a tettleges- ségről nem fejtették ki véleményüket a fent nyilatkozók.) 100,-Ft ÉRTÉKBEN már ruhát vásárolhat a diszkont szakáruházban Kereskedelmi RT. 1992. MÁJUS 25-TÖL KEZDŐDŐ AKCIÓBAN. Reklámáron kapható FÉRFI, NŐI, GYERMEK KONFEKCIÖÁRUK, MÉTER, LAKÁSTEXTÍLIÁK. NYÍREGYHÁZA,5 SlMAI ÜT 9. (2645)
