Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)
1992-05-06 / 106. szám
6 Kelet-Magyarország MINDENFELŐL 1992. május 6. Kitekintő Véreskezű Szent Miklós N em tudhatjuk, mit hoz a múlt! — A kelet-európai rendszerváltás ezzel a tértől és az átalakulás pillanatnyi állapotától függetlenül érvényesülő helyzetértékeléssel ajándékozta meg a világot. Itt minden lehetséges, és annak az ellenkezője is. Moszkvai tudósítás szerint a cári rendszer visszaállításának nosztalgiázó! mellett — és főleg ezeknél komolyabban — hallatja hangját az ortodox egyház: megindították az utolsó cár és családja szenttéavatásának eljárását. Miután a lakosság mind több részletet ismerhetett meg II. Miklós, a cárné és öt gyermekük kivégzésének részleteiből — 1918-ban történt, Jekatyerinburgban — a . nép a részletekig kiszínezett történet folytán máris szentként tiszteli az „atyuskát” és a családot. A legfiatalabb, a kivégzéskor öt esztendős Alekszej cárevics kultusza még ebből a kései szeretet- hullámból is kimagaslik. A történészek szerint a szent- kultuszban szerepet játszik az a tény, hogy a bolsevik kivégzések kezdetén a cári család likvidálása volt a legrangosabb, s hogy viszonylag hamar végzett velük az új rezsim. II. Miklós és családjának sorsa a nép kegyeletes emlékezete szerint ,,egy boldog Oroszország korszakának” véres lezárása volt. A moszkvai patriarchátus ötnapos tanácskozás után döntött úgy, hogy „oltárra emeli a bolsevik uralom e szentjeit és mártírjait”. Mivel a szenttéavatás az ortodox egyházban lényegesen egyszerűbb, mint a Vatikánban, nem lehet kétséges, hogy II. Miklós szentként vonul be az orosz történelembe. Ahol egyébként uralkodása idején már helyet kapott, így: II. Miklós, a véreskezű... m vatikáni alkalmazottak MA ezentúl sem ajándé- kot, sem,, bélelt borítékot’’ nem fogadhatnak el. Nem adhatnak ki a tevékenységükről információt, még hír formájában sem. Nem lehetnek tagjai olyan szervezeteknek, intézményeknek, amelyek céljait a magáétól eltérőnek ítéli az egyházi állam. A római kúria hivatalos lapja (Acta apostolica sedis) nemrég tette közzé az alkalmazottak életére, tevékenységére vonatkozó szigorításokat. A Szentszékhez akkreditált újságírók véleménye szerint a megszorítások ősz: szefüggenek azzal, hogy II. János Pál érvényt kíván szerezni az 1988 nyarán bevezetett reformoknak, melyeket már akkor is szigorúnak minősítettek, s amelyek a különböző hivatalok alkalmazottainak erkölcsiségét kívánták erősíteni. A 42. cikkely például kimondja, hogy tilos elfogadni mindennemű kompenzációt vagy jutalékot a hivatalos ügyek intézéséért —,,még ajándék formájában sem”. Egyébként erre esküjük is kötelezi az alkalmazottakat. Mint ahogy a vatikáni szolgálatba kerüléskor esküvel fogadják azt is, hogy gondosan megőrzik a hivatali titkot. A mostani szabályozás újólag kitér erre, és az alkalmazottaknak megtiltja, hogy irodájukban idegeneket fogadjanak, továbbá, hogy magánbeszélgetéseken a hivatalukat érintő kérdéseket tárgyaljanak. A szigor június 7-én kezdődik, de csak kísérleti jelleggel. Öt év múlva, vagyis 1997. júniusában döntik majd el, hogy véglegesítik-e az újabb előírásokat. Addig próbaidő. Gyógyszermaffia A látványos gyilkosságokból, véres bosz- szúállásokból, zsarolásból, agresszív kábítószer- kereskedelmből .ismert maffiatevékenység — a film, a kalandregények maffiája — észrevétlenül, de nagyon határozottan beépült egy elképzelhetetlennek tartott területre is, a gyógyításba. Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb, áprilisi adata szerint a forgalomba hozott gyógyszerkészítmények 10 százaléka (éves átlagban) a maffia hálózatán keresztül, csempészáruként kerül- forgalomba. John Francis Dune, a gyógyszerpolitikai főosztály igazgatója szerint „kolosszális üzletről van szó: évente 13—15 milliárd dollárra becsülhető a szervezett alvi- láa haszna”. A avóavszert általában a maffia titkos laboratóriumaiban készítik, és az ismert, jónevű gyárak készítményeként forgalmazzák. Az Egészségügyi Világszervezet szakértői megállapították, hogy elsősorban antibiotikumokat, gyomorfekélygyógyszereket, inzulinkészítményeket és maláriaellenes oltóanyagot dobnak piacra, kiváltképpen a fejlődő országokban. Ezek a gyógyszerek nemcsak az elemi higiéniai követelményeknek nem felelnek meg, hanem számos esetben toxikus, mérgező anyagokat is tartalmaznak. „Legutóbb 103 nigériai gyerek halt meg gyógyszermérgezésben. Kiderült, hogy olyan köhögés elleni orvosságot adtak be nekik, amely a szervezett alvilág révén került az országba." Amint a bírósági tudósításból kitűnik, a téma, lenge volta ellenére, izzasztónak bizonyult. Ahhoz ugyanis, hogy meghatározzák a tanga mibenlétét, körvonalazni kellett az anatómiai felületet is, amelyet takar. Pontosabban nem takar. így tehát az igazságosztók elhatározták, hogy először js leírják az érintett testrészt. És megszületett a definíció: 136 féle változatban! Ezek közül íme egy: „A női test hátsó fele, amely két képzeletbeli parallel által határolt területen található, amennyiben az érintett személy áll.” És még 135-féle műleírás!” A tudósításból nem tűnik ki, de az eredmény azt sugallja, hogy a testületnek csak férfitagjai voltak. MIT KELL TUDNI a volt nyugati hadifoglyok ügyeinek intézéséről A volt nyugati hadifoglyok hitelutalványaival kapcsolatos pénz- követelésekről és nyugdíjuk kiegészítéséről szóló 51/1992. (III. 18.) sz. Kormányrendelet számos közérdekű intézkedést tartalmaz. Alább ezekről az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal által rendelkezésünkre bocsátott válaszokat közöljük. (A hivatal postacíme: Budapest, Postafiók 715. Irányítószám: 1399.) 1./ Milyen jogszabály rendezi a volt nyugati hadifoglyok nyugdíjkiegészítését? A Kormány 1992. március 5-én tartott ülésén alkotta meg a fenti című rendeletet, mely egyrészt szabályozza, hogy a volt nyugati hadifoglyok milyen módon kaphatják meg utalványaik ellenértékét, illetve kik részesülhetnek nyugdíjkiegészítésben. A rendelet továbbá módosítja a 93/1991. (XI. 21.) Korm. rendeletet, ígybővülajogo- sulti kör. 2.1 Ki minősül nyugati hadifogolynak? Nyugati hadifogoly (továbbiakban: hadifogoly), a rendelet alkalmazásában, aki nem szovjet vagy jugoszláv katonai parancsnokság alárendeltségébe tartozó hadifogolytáborban volt. 3. / Mi az utalvány? Az utalványt a hadifogoly a hadifogságban végzett munkájának ellenértékeként kapta. A 8400/1946. (VII. 28.) ME. sz. r. alapján ezt az utalványt letétbe kellett helyezni, a letétbe helyezésről a jogosult elismervényt kapott. 4. / Ki jogosult az utalvány ellenértékére? Az a hadifogoly aki utalványát letétbe helyezte, vagy jelenleg is birtokában tartja, kérheti, hogy részére a Pénzintézeti Központ az utalvány forintellenértékét a kifizetés napján hivatalos vételi valutaárfolyam 160 %-ának megfelelő forintösszegben fizesse meg. Külföldön élő jogosult részére a kifizetés a külföldinek a Pénzintézeti Központnál vezetett forint- számlájára történik, amely felett az érdekeltek a hatályos jogszabályok szerint rendelkezhetnek. 5. / Ki jogosult akkor, ha a hadifogoly már nem él? Amennyiben a hadifogoly már nem él, úgy az utalvány ellenértékének a kifizetését törvényes örököse kérheti. Több örökös között az utalvány ellenértéke örökrészük arányában oszlik meg. Az örökösi minőséget hagyatékátadó végzéssel, vagy öröklési bizonyítvánnyal lehet igazolni. 6.1 Hogyan és meddig lehet kérni az utalvány ellenértékének kifizetését? Az utalvány ellenértékének kifizetését 1992. december 31-ig lehet kérni az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál, célszerű a hivatal által rendszeresített formanyomtatványt használni. Az igénybejelentési határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az állam- igazgatási eljárás szabályai szerint a mulasztás miatt igazolási kérelemmel lehet élni, az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül lehet beadni. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. Az igazolási kérelem beadásának végső határideje az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónap, vagyis 1993. június 30. Az igazolási kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. 7. ; Milyen okiratokat kell csatolni a kérelemhez? A kifizetés iránti kérelemhez csatolni kell az átvételi elismervényt, vagy az utalványt (eredetben, illetve (önkormányzat, kárrendezési hivatal által hitelesített másolatban), valamint az örökösi minőséget igazoló okiratot. A banki elismervény hiánya vagy vita esetén a Pénzintézeti Központ letéti nyilvántartása az irányadó. 8. / Ki dönt a kérelemről? A kérelemről az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal határozattal dönt. Az ügyintézési határidő három hónap, melyet a Hivatal elnöke további három hónappal meghosszabíthat. 9. / Mit tehet az, akinek elutasítják a kérelmét? Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozata ellen a Fővárosi Bírósághoz benyújtott keresettel lehet élni, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig fellebbezéssel lehet megtámadni. Ez esetben a Legfelsőbb Bíróság dönt az ügyben. 10. / Ki végzi az ellenérték kifizetését? A jogerős határozatot a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal megküldi a Pénzintézeti Központnak, amely a tényleges kifizetést végzi. Az ellenérték átvétele történhet személyesen is, vagy az ügyfél által megjelölt számlára banki átutalással 11. / Mit tehet az a hadifogoly, akinek nincs utalványa, vagy azt nem helyezte letétbe és már nincs meg neki? Annak a hadifogolynak, aki devizakövetelésre szóló hitelutalvánnyal nem rendelkezett, vagy annak meglétét nem tudja bizonyítani. a. / a nyugellátását, b. / baleseti nyugellátását (kivéve a baleseti járadékot) c. / de ha a nyugdíjkorhatárt betöltött személy más ellátással nem rendelkezik, akkor a baleseti járadékot is) d. / a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását a 93/1990. (XI. 21.) Korm. r. (atovábbiakban: R.) alkalmazásával fel kell emelni. A jogszabály hatálya kiterjed az öregségi korhatárt betöltött vagy rokkant személyre is, aki nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő hiányában nem részesül, és utána háztartási pótlékot, házastársi jövedelempótlékot nem folyósítanak. Részére az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal által kiállított hatósági bizonyítvány alapján a hadifogság idejére járó összeget havonta a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat folyósítja. Ez az összeg a rendszeres szociális ellátás megállapított összegén felül jár. 12. / Milyen mértékű a nyugdíj- emelés? A nyugdíjemelés összege a hadifogság egy évet (365 naptári napot) meg nem haladó időtartama után havi 500 Ft, a második évtől évenként további havi 250. Minden megkezdett év teljes évnek számít. 13. / Milyen időtartamot vesznek figyelembe, mint hadifogságban töltött időt? A hadifogságban töltött idő számításánál csak az 1944. október 1. után hadifogságban töltött idő hat hónapot meghaladó idejét lehet figyelembe venni. 14. / Mi ennek az indoka? A kezdő időpont megegyezik a szovjet hadifogságba esettek számára megállapított kezdő időponttal, viszont a nyugati hadifoglyok általában már a háború utolsó szakaszában estek fogságba, valamint nem olyan embertelen és sanyarú körülmények között éltek, mint a szovjet hadifgolyok; ezért indokolt, hogy a nyugdíjkiegészítésre egy viszonylag hosz- szabb tartamú hadifogság szolgáljon alapul. 15. / Hogyan számítják akkor a hadifogságot? Tehát aki pl. 1944. május 1 -jén esett nyugati hadifogságba, és 1945. szeptember 1 -jén szabadult, bár ténylegesen 16 hónapot töltött hadifogságban, azonban csak az 1944. október 1. utáni időszak 6 hónapot meghaladó időtartamát lehet figyelembe venni, ezért neki 5 hónap alapulvételével havonta 500 forint nyugdíjkiegészítés jár. Aki pedig pl. 1945. május 1 -jén esett hadifogságba és 1945. október 1 -jén Magyarországra érkezett, csak öt hónapot töltött hadifogságban, ezért neki nem jár nyugdíjkiegészítés. Aki viszont pl. 1945. május 1- jén esett hadifogságba és 1946. június 30-án szabadult, bár ténylegesen 14 hónapot volt hadifogságban, mégis a nyugdíjemelés szempontjából csak a hat hónapot meghaladó időtartam vehető figyelembe, így 8 hónap után 500 Ft az emelés mértéke havonta. 16. ) A hadifogoly halála esetén ki jogosult a nyugdíjemelésre? A hadifogoly halála esetén — amennyiben utalványa volt, akkor nyugdíjkiegészítés nem jár, hanem az 5. pont szerintiek az irányadóak. Ha nem volt utalványa a néhainak, akkor az őt megillető emelés fele összegére jogosult a házastárs, feltéve ha a házasság a jogosult halálakor is fennállt; illetve az élettárs, amennyiben a jogosult halálát megelőző egy éven keresztül az életközösség folyamatosan fennállt, s fennállnak a 28. pontban írt feltételek. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a néhai utalvánnyal nem rendelkezett. 17. ) Ki bírálja el a kérelmet? A kérelmet a bizonyítékokkal együtt (katonakönyv, a fogságot igazoló okirat, a HM által kiállított igazolás, a polgármesteri hivatal előtt tett tanúvallomások, stb.) az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál kell benyújtani. Célszerű a Hivatal által készített nyomtatványt használni, mivel az megkönnyíti az igények elbírálását. 18. ) Mit lehet tenni, ha a Hivatal elutasítja a kérelmet? A kérelemről a Hivatal határozattal dönt, a határozat ellen keresettel lehet élni; az első fokú bíróság ítélete ellen pedig fellebbezésnek van helye. 19. ) Ki folyósítja a nyugdíjkiegészítést? A Hivatal a kérelemnek helyt adó határozatot közvetlenül megküldi a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak és a kiegészítés a nyugdíjjal együtt kerül kifizetésre. Az önkormányzat által kifizetendő összeg esetén a kérelmezőnek kell igényelnie a kifizetést az illetékes önkormányzatnál a részére megküldött határozat alapján. 20. ) Választhatja-e az utalvánnyal rendelkező hadifogoly az utalvány ellenértékének kifizetése helyett a nyugdíjkiegészítést? Igen, az utalvánnyal rendelkező hadifoglyot választás illeti meg: kérheti az utalványa ellenértékének a kifizetését; vagy az arról történő lemondás mellett kérheti az általános szabályok szerint a nyugdíjkiegészítést. A választási lehetőséggel csak az élő hadifogoly élhet, örököse nem. 21. ) Mit kell tenniük azoknak, akik már adtak be kérelmet, bár még nem volt jogszabály az esetükre? Nem kell új kérelmet beadni azoknak, akik már beadták a kérelmüket; viszont ha utalvánnyal rendelkeznek, akkor nyilatkozniuk kell: az utalvány ellenértékének kifizetését, vagy nyugdíjkiegészítést kérnek; valamint az özvegyi jogon nyugdíjkiegészítést kérőnek nyilatkoznia kell arról, hogy házastársa utalvánnyal nem rendelkezett. 22. ) Mikor lép hatályba a rendelet? A rendelet április 1 -jén lép hatályba. Aki 1992. szeptember 30- ig benyújtja az igényét, annak a nyugdíjemelés 1992. április 1-jé- től jár. Az 1992. szeptember 30-át követő igénybejelentés esetén az emelés legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától jár. 23. ) Mikorra várható az igények elbírálása? Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban eddig közel 40 000 nyugati hadifogoly jelentett be igényt, ezért a kérelmek elbírálása igen hosszú időt vesz majd igénybe, mivel hiába adta be a jogosult kérelmét 1990-ben, mégis azt csak 1992. április 1. után lehet érdemben elbírálni. 24. ) Módosultak-e a 93/1990. Korm. r. és a 74/1991. Korm. rendeletek? A 93/1990. Korm. r. és a 74/ 1991. Korm. rendeletek végrehajtása folytán szerzett tapasztalatok, valamint az 1992. évi XI. tv. alapján szükségessé vált a rendeletek módosítása is. 25. ) Kapnak-e nyugdíjkiegészítést az ün. III. semmisségi törvény alapján az érintettek? Igen, az 1992. évi XI. tv. alapján semmissé nyilvánított büntetőügyekben elszenvedett szabadságelvonás miatt nyugdíjkiegészítés jár. A semmisségi határozatot csatolni kell a kérelemhez. 26. ) Kapnak-e nyugdijkiegészí- tést, akik nem a Szovjetunióban voltak hadifogságban? Igen, a szovjet illetve jugoszláv katonai parancsnokság alárendeltségébe tartozó alakulat hadifogságába esett személyeknek jár a nyugdíjkiegészítés, nemcsak a Szovjetunióba hadifogolyként el- hurcoltaknak. A Magyarország területén lévő hadifogolytáborban eltöltött idő 6 hónapot meghaladó idejét kell számításba venni. 27. ) Mi van akkor, ha nem semmisségi határozata van a kérelmezőnek, hanem őt perújítási eljárás vagy törvényességi óvás során mentették föl? Nyugdíjkiegészítés jár azoknak is, akik bár a semmisségi törvényekben meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt ítéltek el, azonban ügyükben akár perújítás, akár törvényességi óvás miatt felmentés született, nem pedig semmisségi határozat. 28. ) Ki kaphat nyugdíjkiegészítést a sérelmet szenvedett halála esetén? Hozzátartozóként az a házastárs, élettárs kaphat nyugdíjkiegészítést, aki saját jogú nyugdíjjal rendelkezik vagy a sérelmet szenvedett jogosult után hozzátartozói nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban részesül. Hozzátartozónak kell tekinteni a túlélő házastársat, ha a házasság a sérelmet szenvedett halálakor is fennállt. Testvér, gyermek nem jogosult e rendelet alapján nyugdíjkiegészítésre a néhai sérelmet szenvedett után. 29. ) Csökkentheti-e az önkormányzat a R. szerinti összeggel a rendszeres szociális segélyt? Nem, az önkormányzat a R. alapján folyósított összeggel nem csökkentheti a jogosult rendszeres szociális ellátását. 30. ) Mikor lépnek hatályba a módosítások, és mettől jár a kiegészítés? A módosítások szintén április 1 -jén lépnek hatályba, a módosítások alapján folyósítható nyugdíjkiegészítés kezdő időpontja — amennyiben a kérelmet 1992. szeptember 30-ig benyújtják az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnak— 1992. jan. 1. A fenti időn túli benyújtás esetén a nyugdíjemelés legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától jár. 31. ) Mit kell azoknak tenniük, akik kérelmét korábban az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elutasította, de a módosítások miatt jogosultakká ' álnak? A Hivatal azokat a korábban elutasított kérelmeket, amelyeket a módosítások érintenek, csak akkor fogja felülvizsgálni, ha az ügyszámra hivatkozással az érintettek ilyen tartalmú igényüket bejelentik. 32. ) Mennyi ideig tart a kérelmek elintézése? Jelenleg a nyugati hadifoglyokon kívül kb. 30 000 elintézetlen ügy van a Hivatalban, ezért a kérelmezők szíves megértését kérjük, az ügyintézés hosszú időt vesz igénybe. 33. ) Hogyan kell beadni a kérelmeket? A kérelmeket akár személyesen is be lehet adni az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban, vagy postán is fel lehet adni a hivatal címére (1399 Bp„ Pf. 715). Az elbírálást elősegíti, ha a Hivatal által rendszeresített nyomtatványon adják be. Ezeket a megyei Kárrendezési Hivatalokban, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban, valamint egyes önkormányzatoknál lehet beszerezni. 34. ) Ki bírálja el a hadiözvegyek járadék iránti kérelmét? A 6/1992. (1.16.) Korm. r. a 21/ 1967. (Eü. K. aug./Eü. M. utasításban szabályozott kisegítő hadigondozotti ellátás folyósítását rendelte el azoknak, akik jelenleg is kapnak ilyen jogcímen ellátást, illetve új kérelmek is beadhatók, és azokat a jelenlegi szabályok szerint bírálják el. A kérelmeket nem az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz kell benyújtani, hanem az állandó lakóhely szerinti önkormányzatnál kell előterjeszteni, ugyanis az önkormányzat polgár- mesteri hivatala a hatáskörrel rendelkező szerv ez ügyben. 35. ) Hova kell beadni a volt köz- szolgálati alkalmazottaknak kérelmeiket, hogy figyelembe vegyék a korábbi szolgálati idejüket? A112/1991. Korm. rendelet alapján emelkedik a nyugdíja azoknak a volt közszolgálati alkalmazottaknak, akiknek nem vették figyelembe a korábbi szolgálati idejüket. Ök a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál terjeszthetik elő kérelmüket, nem pedig az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál. Aliqbuqvi M i a tanga? Miután sem az Akadémiai Kislexikon, sem az Idegen szavak szótára ebben a formában nem méltatja szócikkre, nem kis gondot okozna a hazai jogászoknak; ha meg kellene határozni a fogalmat. Amit egyébként minden valamire való ti- zen-huszonéves hölgy néven tudna nevezni. Valahogy így: aligbugyi. Fenti kérdést egyébként az egyik floridai bíróság esküdtszékének kellett megválaszolni. Az előzmény: a testület állást kívánt foglalni abban, hogy viselhetnek-e tangát a topless- bárok felszolgálói? Mi több, szerepelhet-e az intimholmik di- f vatbemutatóján önálló „ruhada- ! rabként” a manökeneken?
