Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)
1992-05-19 / 117. szám
1992. május 19., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 11 Az oldalt összeállttóttá s GALAMBOS BÉLA Nem kész múzeum a jövő mezőgazdasága — mondja a német professzor 1 napra lehet nézni Nyíregyháza (KM — GB) — Neves vendége volt a közelmúltban a GATE Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Karának. Németország egyik nagy hírű agrárkutatója, dr. Hans Schön professzor, a Müncheni Műszaki Egyetem „Zöld fakul - tás”-ának tanára, ott a Mezőgazdasági Gépészeti Intézet igazgatója, valamint a Bajor Állami Mezőgazdasági Kutatóintézet elnöke látogatott ide a főigazgató, dr. Si- nóros-Szabó Botond meghívására. Schön professzor megismerkedett— a ma és holnap Biohajtóanyag Kerékasztal Konferenciának is otthont adó — nyíregyházi intézménnyel, ahol egy előadás keretében ismertette a bajor agrár-felsőoktatás rendszerét és a mező- gazdasági kutatások jelenlegi irányát. A német agrárfejlesztési elképzelések homlokterében — mint elmondta — három irányzat áll: a nyersanyag, azaz energiatermelés a szántóföldön, elmozdulás az ex- tenzivitás felé és az intenzív művelés fejlesztése. A professzor szavaiból kiderült, Németországban a kutatók a szántóterület egyharmadát nem tartják alkalmasnak olcsó élelmiszerek előállítására. Ezeket a földeket a folyékony bioihaj tóanyagok — mint alkohol, növényi (pl. repce) olaj és egyéb nyersanyagok termelésének szolgálatába kívánják állítani. A német agrárpolitika egyébként a három irányzat kombinációját igyekszik követni. Az energiaterjnslés előbb említett területi aránya mellett, az extenzív irányba történő elmozdulás is perspektíva azokon a vidékeken, ahol a természeti értékek a turizmus fejlődésének kedveznek. A maradék területeA SZERZŐ FELVÉTELE ken viszont az intenzív művelésé a jövő. Ez utóbbi irányzat így a fejlődés szolgálatában áll a mezőgazdasági gépészeti kutatás, amelynél szintén az intenzív fejlesztés tapasztalható. Az ottani kutatók meglátása szerint, ugyanis ha a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmét növelni akarjuk, akkor az ott alkalmazott technikát is magas szintűre kell tervezni. A költségek csökkentését, amely egzisztenciális kérdés a termelőknél, csak univerzális, mind korszerűbb gépekkel — nem pedig egyre primitívebbekkel! — lehet elérni. Igaz, hogy ezeknek a csúcsgépeknek a többsége szolgáltató- társaságok kezén van Németországban. Az agrár-műszaki fejlesztésben a mechanika évtizedei után most az elektronikai fejlesztés korszaka következik — hangsúlyozta Schön professzor. A kompu- terizáció számára nagy lehetőségeket kínál az állattenyésztés, amely ma még le van maradva a növénytermesztés mögött, ahol a növényvédelemben és a tápanyag-utánpótlásban már valósággá vált a korszerű elektronikus dózisszabályozás. A nyersanyagtermelés területén sok lehetőség kínálkozik a fejlesztésre: a családi biogázüzemek, a maradékanyagok, az erdei, mezőgazdasági melléktermékek környezetkímélőbo hasznosítása, az üzemanyagot szolgáltató növényekből előállított hajtóanyag versenyképességének a javítása, és például a gyapjú, kender, len bioszigetelő-, építőanyagként való gazdaságos alkalmazásának a kidolgozása. Schön professzor az előadása után kérdésekre válaszolva elmondta: „A jövő mezőgazdasága nem lesz egy muzeális mezőgazdaság, mint ahogyan azt egyes politikusok gondolják. A fejlődés nem állhat meg, s az elektronika segítségével meg lehet oldani a mezőgazdaság problémáját, hogy olcsóbban és hatékonyabban termeljen. A legtöbb azért a menedzsmenten múlik ezután is. A tudás megszerzése marad a leghasznosabb tőke! A neves tudóst végül arra kértük, mondjon néhány szót a Tudomány, Technika rovat olvasóinak önmagáról. íme, válasza: „Parasztgazdaságból indultam, a gyakorlatban tanultam a mezőgazdaságot. Mezőgazdasági szakiskola után gimnáziumba, majd egyetemre kerültem. A müncheni után a giesseni egyetemre, ahol tanársegédként a doktorátust is megszereztem. Speciális kutatási területem az állattartás műszaki fejlesztése. A Szövetségi Mezőgazdasági Kutatóintézetben, Braunschweigben lettem később az intézet elnöke, s most két éve vagyok a müncheni Műszaki Egyetemen. Huszonnégy éves fiunk, Hans joghallgató, három évvel fiatalabb Susanne lányunk pedig orvosi egyetemre jár. Magyarországon most vagyok negyedszer, de remélem nem utoljára.” VIDEO VI LAG Vígjáték igen, pornó nem Csonka Zsolt Nyíregyháza (KM) — Legutóbb arra a kérdésre kerestük a választ, hogy megyénkben a videósok egyre népesebb tábora milyen készülékekkel rendelkezik, milyen csatornából szerzik be a videomagnókat tulajdonosaik. Ezúttal a gyűjtőkről és gyűjteményeikről lesz szó. Segítségül azt a tanulmányt hívtuk, amit Fábián Gergely főiskolai tanár és teamje készített a Mozgókép és Befogadás Alapítvány részére. A vizsgálat egyik alapkérdése az volt, hogy léteznek-e a megyében házi gyűjtemények, milyen nagyságrendben és milyen összetételben A megkérdezettek 97 százalékának volt saját filmfelvétele, 22,8 százalékának volt még emellett családi eseményeket rögzítő felvétele, 7,2 százalékának szakmai anyaga. Az egyéb felvételek aránya 5 százalék alatt maradt, ide elsősorban sport- és dokumentumanyagokat soroltak a vizsgált személyek. A házi felvételek többségét tehát a filmek uralják. A gyűjtemények átlagosan 45 filmet tartalmaztak, de magas azoknak az aránya, akiknek százon felüli nagyságrendben volt otthon játékfilmje. A vizsgálat során a legnagyobb gyűjteménnyel egy nyíregyházi fiatalember büszkélkedhetett, akinek 400 film volt a tarsolyában. Ma már nem ritka, hogy az újságok apróhirdetési rovatában több olyan kérés-kínálat jelenik meg, amely konkrét filmekre vonatkozik, vagy komoly filmgyűjtemények eladását hirdeti. Az utóbbi hónapokban a Tele- hold című műsorújságban találkozhatunk rendszeresen ilyen jellegű hirdetésekkel. Vígjátékok, mesefilmek és akció-kalandfilmek vezetik a házi sikerlistákat. Mesefilmek a gyerekes családoknál fordulnak elő nagy számban. Sok helyen megtalálhatók u sci-fi filmek, videoclipek és koncertfelvételek. A korábban jellemzőnek tartott horror- és szexfilmek aránya alacsony a gyűjteményekben. A művészfilmek kis számban, rétegspecifikusan jelennek meg a házi videózásban. Néhány filmcím álljon itt bizonyságul, ami szinte valamennyi videobarát gyűjteményében fellelhető volt a vizsgálat során. „Ni csak, ki beszél?, Csillagok háborúja, Rendőr- akadémia-sorozat, Rocky- sorozat, A terminator, Ovizsaru, Esőember, Micsoda nő, Vissza a jövő- be-sorozat stb ...” Ha csak ezt a listát nézzük, — kiderül, hogy a vizsgálat ideje alatt ezen filmek jelentős részét nem lehetett megtalálni a hivatalos forgalmazásban. A feketepiac azonban -nem tétlenkedett. A gyűjtemények közel 70 százalékában találtak olyan filmeket, amelyek kizárólag a feketepiacról származtak, közel ilyen arányban voltak jelen a kölcsönzőkből származó felvételek, míg a televízióból rögzített filmek aránya jóval ez alatt maradt. A megkérdezett személyek csaknem 80 százaléka számolt be arról, hogy felvételei között több olyan film is van, amelyet többször is Gallyból fűtőanyag Nyíregyháza (KM) — Már a következő évszázadban súlyos energiagondokkal kell szembenéznie az emberiségnek, ha nem váltja ki a hagyományos fűtőanyagokat, amelyek egyúttal a jól ismert üvegházhatás révén radikális időjárás-változást is előidézhetnek. A Berlini Tudományos Akadémia tudósai tanulmányt tettek közzé, amelyben fontosságot tulajdonítanak a napenergiát hasznosító tervezési eljárások elterjedésének, hisz ily módon az épületek hőszükségletének 30—70 százalékát biztosítani lehet. A német szakemberek szerint igen nagy jövője van a ma még meglehetősen drága fotovillamos átalakításnak. A Napból, a jelenlegi 45 MW helyett, 2000-ben már akár gigawattokban mérhető mennyiségű elektromos energiát állítanak majd elő a világon. Addig viszont a kormányoknak az anyagi támogatáson kívül olyan légkört kell kialakítani, amely kedvez a fotovillamos átalakítás tömeges elterjedésének. Áldozni kell olyan kutatásokra is, amelyek a fotoelektro- kémiai átalakítások lehetőségeire irányulnak. Alapítvány Nyíregyháza (KM) — Nyíregyháza önkormányzata a közelmúltban csatlakozott a HÉRA Alapítványhoz, amelyet energetikai szakemberek kezdeményeztek az elmúlt évben, és amelyet az MDF is felkarolt. Az alapítók célja az alapítvánnyal az volt, hogy az energiaárak elkerülhetetlen és drasztikus emelése által leginkább érintett rétegek — nagycsaládosok, kisnyugdíjasok, pályakezdő fiatalok — számára az energiaszolgáltatási díjak csökkenthetők legyenek. Ezt egyrészt a díjak részleges, vagy teljes átvállalásával, másrészt pedig energiatakarékos készülékek rendelkezésre bocsátásával igyekszik elérni. Nyíregyháza (KM) — A szén árának ötszörösére emelése adta a tippet Zajácz Istvánnak, a Mezőgazdasági Főiskola erőgépgyakorlat vezetőjének, hogy tavaly megpróbáljon valamit a nyese- dékhasznosítás területén „összehozni”. Tíz kemény ezres állt rendelkezésére, hogy két korábbi szolgálati szabadalma után, most egy lehetőleg egyszerű nyesedékaprítót konstruáljon. Mivel ő maga is megszállott gyümölcstermelő, a dolgot igazán szívügyének tekintette, s ahogy ez ilyenkor lenni szokott szép lett a „szerelemgyerek’’, vagyis sikerült egy valóban célszerű és olcsón, akár sorozatban is gyártható kisüzemi eszközt megépítenie. — Egy hektár almáskertben évente a metszéssel, olyan 60—70 mázsa nyesedék jön le — magyarázza lelkesen, amikor egy nyesedékap- rítási „bemutató” céljából felkeresem orosi családi házának udvarában — az ebben lévő energia hasznosítása csak gazdaságos lehet. Ráadásul a környezetet sem szennyezi úgy a kazánban történő eltüzelése, mint a kerti égetés. A nyesedékben lévő energia az, ami engem is meglepett a szakirodalom böngészése közben: csupán ötödrésze a gázolajénak. Azaz 5 kiló nyesedék felér 1 liter fűtőolajjal. Azért senkinek nem lehet közömbös, hogy eléget-e a kertben ezer liter olajnak megfelelő nye- sedéket, vagy azt behordja az udvarára, és egy ilyen géppel felaprítja, majd fűti vele a lakását. Én például az egy hold almásom mellék- termékével karácsonyig fűtöttem a házunk kazánjában. Addig sem kellett szenet használnom. Az alapgép, tulajdonképpen egy körfűrész, amit villanymotor hajt. Ehhez szerkesztett Zajácz István egy töimörítőszerkezettel ellátott lengővályut. A kétemberes gépet egy fő táplálja nyesedék „kévékkel”, a másik pedig a tömörítő, nyesedék- továbbító kart (kereket) kezelve, a lengővályut rá-rá tolja a fűrészre, és így végzá folyamatosan az aprítást. Az alapgép egy villanymotoros körfűrész. megnézett már. A Hair, a Rambo, a Csillagok háborúja, a Ghost és tucatnyi sikerfilm sorolható ide. Szép számmal akadt olyan filmbarát is, aki hússzor, harmincszor is megnézett egy-egy filmet. Ügy tűnik, kedves filmje mindenkinek akad. örvendetes tény hogy a lelkes gyűjtök többsége filmkatalógust vezet, amelyből naprakészen tudja követni az új filmek megjelenését. Leggyakrabban a filmek címét, a kazetták sorszámát, a felvételek hosszát és ritkábban ugyan, de az alkotók adatait is feltüntetik. A vizsgálat során kapott eredményekből az alábbi gyűjtőtípusok rajzolódtak ki. A „mi.ndenevők”-re jellemző a nagy számú gyűjtemény, szinte mindent keresnek, leginkább az újdonságokat. A ,,műfajgyűjtők”-nél más a helyzet, ők csak egy adott műfajra specializálódnak. A „kocagyűjtők”-re az a jellemző, hogy önmagukat nem tartják gyűjtőnek, de alkalmanként vásárolnak egy-egy kazettát a „KGST”-piacon ... Enernia-válaszutak Galambos Béla H aladás, műszaki fejlődés, energia. Az utóbbi kettő motorja, más szóval záloga az előtte állónak. Ha a felsorolás utolsó tagját, az energiát vizslatjuk, bizony rádöbbenünk, mindkét értelmezésében — a klasszikus fizikai-kémiai fogalomkörben éppúgy mint az emberi, azaz szellemi energiaként — meghatározója végső soron annak, fejlődik-e egyáltalán — s ha igen, milyen ütemben — a világ. Minket a magyar gazdaság fejlődése kell, hogy érdekeljen. A haladásunknak azonban — s erre nem árt mindannyiunknak gondolni — nemcsak hatalmas szel- lemienergia-többletre van' lesz szüksége, a már köztudott hátrányaink ledolgozásához, hanem a jelenleginél jóval több valóságos, a gépeket meghajtani képes energiára is. Az előbbit egyrészt az oktatás, kutatás jövöbelátóan súlyponti kérdésként való kezelésével, másrészt a műszaki értelmiség szakmai önművelésében, fejlődésében történő érdekeltté tételével, tehát magának a termelésnek a növelésével lehetne elérni. A termelés növelése viszont nem lehetséges az energia előállításának legalább azonos mértékű fokozása nélkül. Az energia különböző típusai közül a műszaki fejlődés szempontjából az elektromos áram alapvető fontosságú. Azt, hogy mi módon, milyen természetes energiahordozó felhasználásával állítsuk elő az elektromosságot, lehet, s kell a vita. De még a tervezés fázisa előtt (lásd a bősi—nagymarosi riasztó példát)! Ám azt már nem, józan ésszel, hogy többlet- energiára mindenképpen szükség lesz, tehát valamilyen alternatívára mindenképpen rá kell mondani az igent. Az energiatermelés kényszerében csak egyet tehet egy okos, felvilágosult nemzet: a lehetséges módozatok közül, a tudomány által tisztességgel felsora- kozatott környezeti rizikó- faktorok megismerése után, a legkevesebb káros mellékhatással járó megoldást választja. De választani kell! Az ország energiaigényének növekedési ütemét lefékezni ugyan nem, de némileg csökkenteni képes a korszerűbb, az energiát hatékonyabban értékesítő takarékos eszközök beállítása a felhasználási szférába. Hasonló eredménnyel jár olyan gépek, berendezések csatasorba állítása a termelésbe, amelyek . az eddig ismertektől eltérő energia- hordozóval működnek. Ilyen alternatív energiahordozókat, hajtóanyagokat képes a mezőgazdaság is megtermelni, s ha saját energiafelhasználásának csak egy részét is’sikerülne ezáltal magának előállítani, már az is nagy jelentőséggel bírna. Mindezekkel együtt azonban igaz az az energetikai szakemberek által hangsúlyozott tény, hogy energiatakarékossággal a fejlődést, annak energiaigényét megoldani nem lehet.
