Kelet-Magyarország, 1992. május (52. évfolyam, 105-127. szám)
1992-05-14 / 113. szám
1992. május 14., csütörtök EGYRŐL TÖBBET-ny.agdíigso.kngk_szgnmk Esküvő az otthonban Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA Csak a kivételezés színik meg Nyíregyháza (KM — D. M.) — Egy régi mondás szerint a házasságok az égben köttetnek, lehet, hogy ez így is van. De a mia emberének a szokások és a törvények miatt itt a földön is ki kell mondani az igent. S az élet sokszor produkál olyan helyzetet, amikor a szertartás nem a megszokott körülmények között zajlik le. Dajka Ilona és File Ferenc, a sóstói Egyesített Szociális Intézmény lakói között az első látásra fellobbant a szerelem. Elhatározták, házassággal pecsételik meg kapcsolatukat. Azonban Ilona mozgássérült, Ferenc rosszul lát, így az otthon klubterme alakult át ideiglenesen házasságkötő teremmé. A napokban megtartott esküvőn nem volt fényes násznép, de az a szeFOTÖ: BALÁZS ATTILA retet, a boldogságban mény dolgozói, a rokonok és együttérzés, ahogy az intéz- barátok körülvették és gratuláltak az új párnak, mindent feledtetett. Annak rendje-módja szerint a szertartásról nem hiányozhattak a tanúk, nem maradhatott el a virágcsokor, a pezsgő sem. — Nagyon boldogok vagyunk — mondja a férj, — mindkettőnknek ez a második házassága. Tudjuk, sokan felkapták a fejüket, amikor először szóba került a szándékunk, de talán érthető: így jobban tudjuk egymást segíteni. Köszönjük az igazgatóság támogatását, például kaptunk egy külön szobát is, ezzel is könnyebb lesz. Egymásra talált két ember. Az élet igen mostohán bánt velük eddig. Most egy parányi fényt csempészett a mindennapjaikba. A magány szörnyű, még egy ilyen nagy intézményben is, ahol több százan élnek. Szükség van erre a boldog kis szigetre. Mikor adóznak a nyugdíjasok? Az 1991. évi XV. törvény módosította a magánszemélyek jövedelemadó-fizetési kötelezettségét, de a nyugdíjasokat érintő legfontosabb kedvezmény változatlan marad: a nyugdíj (járadék) után — annak összegétől függetlenül — nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Amennyiben a nyugdíjasnak (járadékosnak) egyéb jövedelme is van, akkor 108 ezer forint összegű jövedelemhatárig adókedvezmény illeti meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy előbb ki kell számítani az összjövedelem után az adó teljes összegét, majd ebből le kell vonni a 108 ezer forint jövedelemnek megfelelő adót, s fizetni csak a két adóösz- szeg különbözeiét kell. Ha a nyugellátás éves összege önmagában több 108 ezer forintnál, akkor az összjövedelem alapján számított adó összegéből az évi nyugellátás teljes összegének megfelelő jövedelem utáni adó összegét lehet levonni. Nézzük meg ezt konkrét esetben is! A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ebben az évben április folyamán küldi ki nyugdíjasainak (járadékosainak) az általa folyósított ellátás összegéről szóló igazolást, amelyet — az egyéb jövedelmeken kívül — az 1992. évi adóalap számításakor figyelembe kell venni. Az, akinek a munkáltatója a jelenlegi jövedelméből adóelőleget von le, munkahelyén ezt az igazolást mutassa majd be, az előleg pontos kiszámítása érdekében. Annak a személynek pedig, aki önadózó lesz, ezt az igazolást jól meg kell őriznie, hogy a jövő év elején esedékes adóbevalláskor — mint az éves nyugdíjösszeg kiszámításának segédeszközét — felhasználhassa. Íme a példa: a nyugdíj összege havi 8 ezer, azaz évi 96 ezer forint, az egyéb jövedelem pedig 72 ezer forint. Az összjövedelem így 168 ezer forint, aminek az adója 17 ezer forint lenne. Mivel az adózó személy nyugdíjas, a 17 ezer forintból le kell vonni a 108 ezer forintra jutó adó összegét, azaz 2 ezer forintot. Így a fizetendő jövedelemadó összege 15 ezer forint. Ha a nyugdíj összege például havi 10 ezer, azaz évi 120 ezer forint, s ezen felül van az évi 72 ezer forint összegű egyéb jövedelem, a 192 ezer forint összjövedelem utáni 23 ezer forint ösz- szegű adót a 120 ezer forint összeg után számított 5 ezer forinttal kell csökkenteni. Így a fizetendő adó évi 18 ezer forint lesz. Azt a személyt, aki a munkaképességét 67 százalékban vagy ennél nagyobb mértékben elvesztette, de nyugellátásban nem részesül, e tekintetben úgy kell kezelni, mintha nyugdíjas lenne. Sőt azt, aki az öregségi nyugdíj - korhatárt betöltötte, de nyugellátásban nem részesül, szintén megilleti ez a kedvezmény. (1992. január 1. előtt erre nem volt lehetőség). Vannak olyan ellátások, amelyek adómentesek, azaz az évi összjövedelem kiszámításakor figyelmen kívül kell őket hagyni. Közülük az alábbiak sok nyugdíjast érintenek: temetési segély, házastársi pótlék, illetve jövedelempótlék, árvaellátás, végkielégítés (mint hozzátartozói nyugellátás), szociális támogatás, lakbér-hozzájárulás, árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj, baleseti állandó özvegyi nyugdíj, családi pótlék, önkormányzat által nyújtott szociális és nevelési segély, vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék, hadigondozási pénzellátások, rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadék. Az 1988. január 1. napját megelőzően megállapított baleseti és kártérítési járadék, belföldi gyógyüdülőben, orvosi beutalással, a társadalombiztosítás keretében igénybe vett kedvezmény is ide tartozik. A rászorultság a perdöntő Ugyan ki ne hallott volna arról, hogy megvonják a korábban, különféle indokok alapján megállapított kivételes nyugdíjakat?! A hír hallatán sokan lettek nyugtalanok. A szóban forgó intézkedésre az egyes nyugdijak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény intézkedett. E szerint meg kellett szüntetni az egyes nyugdíjak mellé egyedi, kivételes eljárás során, belső minisztertanácsi határozatok alapján engedélyezett kivételes ellátásokat, melyeket nem szociális rászorultság miatt ítéltek oda. A törvény rendelkezése szerint a kivételes ellátást nem kellett megvonni azoktól, akik 1991. január 1-jéig 70. életévüket betöltötték, és saját jogú nyugdíjuk a havi 8500 forintot, vagy özvegyi nyugdíjuk a havi 7500 forintot nem haladta meg, s azoktól a 70. életévüket az említett időpontig be nem töltött személyektől sem, akiknek a nyugdíja nem érte el a havi 6000 forintot (természetesen a kivételes ellátással együtt.) A Társadalombiztosítási Igazgatóság tehát az Országgyűlés törvényben rögzített döntését hajtotta végre, és egyetlen, már bizonyítottan a szociális körülményekre való tekintettel engedélyezett méltányossági nyugdíjemelés folyósítását sem szüntette be. Valamennyi érintett személynek lehetősége nyílik arra, hogy a rendelkezésre álló vagy a kivételes nyugdíjemelésre annak idején javaslatot tevő szervtől beszerzett igazolással bizonyítsa: a kivételes ellátást szociális szempontok alapján kapta! A fellebbezést — amint azt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozata is tartalmazta — lehetőleg a kivételes nyugdíjemelés jogcímét bizonyító igazolással együtt — a Fővárosi Társadalombiztosítási Tanács részére, illetve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak címezve (1820 Bp.) kell benyújtani. Tavasz... ... séta a vajai utcán. harasztosi pal felvétele Kik, mennyit, mikor? Tudnivalók a nyugdíjemelésről Legutóbbi számunkban már szóltunk arról, hogy a nyugdíjakat két ütemben, március 1-jén és szeptember 1- jén emelik. Az 1992. január 1-je előtti időponttól megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, továbbá a szakszövetkezeti tagokat megillető növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék alapösszegét és a növelt összegű özvegyi járadék legkisebb összegét, valamint a nyugdíjfolyósító szervek által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások összegét 1992. január 1-jétől havi 500 forinttal kell emelni. Pótlékok, járadékok — Ha a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátást nyugellátással, baleseti nyugellátással együtt folyósítják, az együttes összeget az emelésre vonatkozó általános szabályok szerint kell emelni. — Az egyes személyek szabadságát korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, továbbá az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék összegét önállóan 13 százalékkal kell növelni. Mennyivel lesz több? A házastársi pótlékot, a házastárs utáni jövedelem- pótlékot és a rendszeres szociális járadékos eltartott hozzátartozójára tekintettel folyósított növelés összegét 1992. január 1-jétől havi 500 Ft-tal kell kiegészíteni. Mennyi az új, megnövekedett összeg? Ha saját jogú és özvegyi nyugdíjat együtt folyósítanak, azok együttes összegét 1992. január 1-jétől havi 8610 forintra kell emelni. Ha azonban bármelyik nyugdíjhoz magasabb összegű emelés jár, úgy az együtt folyósított ellátás helyett a kedvezőbb összeget kell adni. Mikor fizetik? Az özvegyi és a saját jogú nyugellátás, továbbá az öregségi vagy munkaképtelenségi járadék és az özvegyi járadék együttesen folyósítható, amely havi 8610 forint lehet. A január, február, március hónapra járó különböze- tet legkésőbb április 15-éig postára adják a nyugdíjat folyósító szervek, és a posta ezt a külön utalványt várhatóan még az április hónapra járó — felemelt összegű — nyugdíj kifizetése előtt külön kikézbesíti. A kifizetések nagy száma miatt azonban előfordulhat, hogy a különbözeiét és az áprilisi nyugdíjat egy időben viszi a postás. „«sek" klubja... Kedves gesztussal köszöntötte a századik évüket betöltött öregeket a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság. Opitz Károlyné, az ügyfélszolgálati iroda vezetője nemrég személyesen adta át az öt-ötezer forintokat, s a színes virágcsokrokat valamennyi öregnek. A megyei „százévesek klubjá”-nak tagjai négyen vannak: Molnár Gyuláné, Heringh Andorné, valamint Krajnyák Szilárdné nyíregyházi lakosok, Takács Pálné pedig Gávavencsellőn latok. Mint látszik, valamennyien nők, akik a hosszú élet titkáról is nagyjából azonos módon gondolkodnak: rendszeres életmód, sok munka, kiegyensúlyozott családi élet. Száz év, egy egész évszázad, valóságos történelem . . Lehet töprengeni azon. vajon a mai fiatalok élnek-e majd eddig? Vajon kibírják-e addig? S hogy mit üzennek nekünk a száz éven felüliek? Szinte mindnyájan ugyanazt: dolgozzunk és jóval türelmesebbek legyünk! Kelet-Magyarország 1 1
