Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-08 / 84. szám

1992. április 8., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 11 Per van, ház nincs OTP-hitellel kezdtem épít­kezni 1989. márciusban. Az építéssel megbízott S. L. fe­hérgyarmati kisiparos három év alatt csak a négy falat húzta föl, nem tudom, mit csinált a hitelem felével, há­romszázötvenezer forinttal. Azóta csak pereskedünk. A legutóbbi tárgyaláson azt ígérték, a legrövidebb időn belül kiküldenek egy szak­értőt. De félek, mert a tár­gyalások sorozata nagyon el­húzza a pert. Az OTP a bent maradt kölcsönt továbbra nem folyósítja nekem. Ne- gyedmagammal, három éve olyan lakásban élünk, hogy más fáskamrának sem hasz­nálná. Félek, hogy ez a nyár is eltelik eredmény nélkül. Nem tudom, hogy mi lesz velünk, ha a nyarat is ott kell töltenünk. Már több íz­ben fordultunk más szerv­hez, de csak elutasítást kap­tunk. Rajtam kívül még több család van így, ugyan­ez a „mester” volt a kivite­lezőjük. Orgován Károly Kispalád Ránk nem gondoltak Az elmúlt napokban két­szer is olvashattunk a Kelet- Magyarországban arról, hogy a nehéz anyagi helyzet miatt egy segélyalapítvány már háromszor osztott csomagot a nehéz helyzetben lévő csa­ládoknak. Olvashattuk, hogy nagyon örültek az emberek, hogy rájuk gondoltak. Saj­nos, mi Szamosúj lakon nem mondhatjuk, hogy ránk gon­doltak, mert egy alkalommal sem kapott senki csomagot. Én nem tudom, mi alapján lehet kiérdemelni, ezért for­dulok önökhöz. Pedig, ha va­lahol, hát itt van munkanél­küliség, a téesz bomlóban, de a nőknek meg főleg nincs lehetőségük. Eljárhatnak Fe­hérgyarmatra, ha van hová, és van, aki otthon rendezze a gyermeket. Sok itt a ne­héz helyzetben lévő ember, aki ugyanúgy örült volna, ha Gyapot terem Nyíregyházán! A hír igaz, a gyapotcserje először virágzik és terem a tanárképző főiskola botanikuskertjében (1-es kép). Virágzik a szágópálma is. A leg­ősibb, ma is élő növények csoportjához sorolható Cycas circina (2-es kép) hatvanéves példánya a kassai botanikuskert ajándékaként került Nyíregyházára. PARNYICZKI mihalyne felvételei a három alkalomból lega­lább egyszer kapott volna csomagot. Kérem, ha lehet, válaszoljanak a levelemre, a csomag elosztásának kiér- demléséről. A nevem nem közlöm, mert a rendszervál­tás óta az emberek annak örülnek, ha valakinek nem jót, hanem bosszúságot okoz­nak. Három gyermeket nevelő elkeseredett édesanya, Szamosújlak (Névtelen olvasónk levele csak egy a sok közül, ami hasonló tartalommal la­punkhoz érkezett. Levélíró­ink figyelmét bizonyára el­kerülte, hogy már többször közöltük; egyelőre a megye nyírbátori és fehérgyarmati térségében élőket ■segítették csomagokkal. Fehérgyarmat térségében sajnos, tizenegy település ki is maradt. így is összesen ötezerötszáz cso­magot osztottak szét negy­venkilenc településen. A Népjóléti Minisztérium által létrehozott alapítványt, úgy véljük, ezért csak köszönet illeti.) Várdai látványosság Elkeseredésemben fordu­lok a laphoz, mert ami itt velünk történik, az kibírha­tatlan. Kisvárdán lakom a benzinkútnál, a Diófás utcá­ban. Itt „díszeleg” a szemét­telep az új 4-es, és a régi 4-es út környékén, néha az az érzésem, hogy a hatósá­gok suttyomban idegenfor­galmi látványosságnak szán­ták. Ha a régi 4-es út másik oldalára is öntenének sze­metet, a vonatról utazók is jól láthatnák. És mellette — nem fogják elhinni — hor­gászparadicsom! Ez még nem minden, naponta égetik az autógumikat, egyéb hul­ladékot, és ég a nádas a benzinkút mellett. Az itt la­kó emberek pedig szívják a jó káros levegőt. A szemetet egyébként nem takarják el földdel, holott úgy tudom, kötelező volna. Sőt. amit már egyszer beföldeltek, ar­ra új adag szemetet öntenek. Pontos név és cím Kisvárda Udvarias fiatalság Nyíregyházáról 14,41 óra­kor indul Záhonyba egy vo­nat, amellyel utazom. Pénte­kenként a nyíregyházi isko­lákból hazajáró szakmun­kásképzős fiúk már indulás előtt jóval elfoglalják az ülőhelyeket. A csomagjaik­nak is egy külön ülőhelyet, hiába szeretnének leülni a munkában megfáradt, vagy idősebb nők és férfiak, fa­képpel közük, hogy a hely „foglalt”. A kalauz tehetet­len velük szemben, hiszen a vonat nem helyjegyes, és természetesen bárki foglal­hat a másiknak helyet, ezt használják ki. Rezzenetlen arccal nézik, hogy törődnek állva az idős, beteg embe­rek, hogy ők elterpeszked­hessenek. Meddig szórakoz­hatnak még így? Poór Ferenc Ajak, Mező u. 34. Nyomortanya a belvárosban Törvényen kívüliek lakják Nyíregyháza (KM — TMI) — A megye egyik lehetősége a fejlődésre, hogy magához csábítja a turistákat. Ök álta­lában felkeresik a megye- székhelyt, s főként a belvá­rost. Vajon milyen képet mu­tat nekik? A belváros szívében, az Egyház, Síp és Víz utca há­romszöge, bizony elég szo­morút. Lehangoló a málló vakolatú, vagy gerendákkal megtámasztott öreg házak látványa. A Víz utca vége pedig nyomornegyedet idéz — pár lépésre a Rákóczi utca forgatagától. Kihajtják az állatokat Valaha jobb napokat lá­tott a 37-es számú ház. A betört, foszló nájlonnal ta­kart ablakok felett gipsz ró­zsakosarak díszlenek. Hullik le a barnára fakult fal. A tető lyukas, rogyadozik. A kéményből komor, fekete füstöt csap az utcára a szél, fojt és csípi a járókelők sze­mét, és rárakódik mindenre. Szemközt a Bőr- és Nemibe- teggondozó Intézet épülete szégyenkezik a kellemetlen szomszédságért. Az utcán búsan ténfergő, csipás szemű kutyák be-bedugják fejüket a felborogatott kukákba en­nivalóért. A hulladék hulla­dékában ritkán lelnek, szét- kódorognak a városban, leg­inkább a piac felé hajtja őket az éhség. Jó időben a háziak ki­terelik disznaikat, tyúkjaikat, libáikat az utcára, legeljék a zöldet, a virágágyásokat. Hi­degben nemcsak az ajtókat, ablakokat vetik tűzre a sze­métből kiguberált cipők, műanyag flakonok, gumida­rabok mellé, hanem letörde­lik a díszfák, cserjék ágait, sőt süvölvény fákat is kihúz- gálnak. De főzni is kell, így a három házból álló épület- együttes tizenkét kéménye télen-nyáron ontja a bűzös füstöt a belvárosra. — Ez Nyríegyháza legna­gyobb szégyene, már nem bírjuk elviselni! — robban ki a harag egy idős, Víz ut­cai lakóból. — Az a ház a lumpenek éjjeli menedékhe­lye, vannak vagy hetvenen éjszakánként. Az utca csu­pa szemét mindig, hiába ta­karítunk. — Mondja, meddig kell ezt tűrni? — kérdi villámló sze­mekkel egy fiatalasszony. — Félünk, érti, félünk, mert ez egy bűntanya, kérdezze csak meg a rendőrséget! Abból élnek, hogy lopnak meg ku­káznak, nem hiszem, hogy valamelyik is dolgozott éle­tében ! 0 ház életveszélyes A régi lakók úgy emlékez­nek, hogy a háború után te­lepítették ide a hajléktala­nokat. Ki tudja, lumpenek is voltak-e közöttük. Ma ez a rettegés és a nyomor tanyá­ja. Kilenc népes család lak­ja, no és a vendégeik. Az udvar olyan, mint a szemét­telep, elején összetákolt ár­nyékszék. S az udvar mögött ott magasodik a Kelet Áru­ház modern, elegáns épülete. A sarkon a Rákóczi utcai gyógyszertár. A Víz utcai lakók és a környéken dolgozók levél­ben kérték az önkormányza­tot, hogy intézkedjen. A tör­vényen kívüliek — így neve­zik a ház lakóit — rettegés­ben tartják őket, tönkretesz­nek mindent, szennyezik a könyezetet, és ki tudja, mi­lyen betegségeket terjeszte­nek a rothadó hulladékokból előmászó bogarak, férgek. A repedező, korhadt tetejű házat mindenképpen le kell bontani, életveszélyessé vált, mert a csapadékvíz kimosta a lábazatot is. A lakoknak (többen jogcím nélküliek) te­hát, ha tetszik, ha nem, el kell költözniük. Azután egy hónapon belül megkezdik a bontást. Nyíregyháza végre megszabadul régi szégyen­foltjától, fellélegezhetnek a Víz utcaiak. Késik a bontás Csakhogy van még egy „picinyke” gond: a bontás ideje késik. 4. jogcímmel rendelkező bérlőknek ugyan­olyan komfort nélküli lakás dukál, mint amilyenben lak­tak. Ezt egyelőre keresik. Jó volna mihamarabb megtalál­ni, hisz a Víz utcai házban már nem lakhatna emberfia. Jog ászszemmel Felmondás, végkielégítés TLSZALÜKRÖL TÖBB LE­VÉLÍRÓNK a szövetkezeti átalakulással kapcsolatban kért felvilágosítást. A több ÁFÉSZ által húsfeldolgozás­ra alapított kft.-t magán- vállalkozónak adták el, ő vi­szont legalább húsz dolgozó­ra nem tart igényt. A felmon­dással, végkielégítéssel, egyéb munkajogi kérdésékkel ösz- szefüggő kérdéseikre adott tájékoztatás bizonyára rajtuk kívül még sokakat érdekel. A kérdéses húsfeldolgozó üzemet több ÁFÉSZ hozta létre, ezért nem jogutódja egyik ÁFÉSZ-nek sem. Az eredetileg is a húsüzemben dolgozók kivételével a többi dolgozó áthelyezéssel került az üzembe. Ennek megfelelően elbo­csátás esetén végkielé­gítés a húsüzemben dol­gozókat illeti meg. Az áthelyezett dolgozók azért nem jogosultak végkielé­gítésre, mert az áthelyezés óta még nem telt el három év, amit a hatályos jogszabály elő­feltételként ír elő. Valamint azt is, hogy az áthelyezés előtti munkaviszonyt figyel­men kívül kell hagyni. A felmondási idő kiszámí­tásánál minden munkavi­szonyban töltött időt figye­lembe kell venni, függetle­nül a megszűnés módjától és a kiesett időtől. A felmondá­si idő hossza a valamennyi munkaviszonyban eltöltött időtől és a beosztástól függ. Ha a munkáltató harminc napon belül legalább tíz fő leépítését tervezi, ezt az érin­tett dolgozókkal — az egyéb intézkedéseken túlmenően — legalább harminc nappal előbb köteles közölni. A köz­lés elmulasztása hatályta­laníthatja a felmondást. A munkaviszony meg­szüntetését annak a félnek kell kezdeményezni, ame­lyiknek ez az érdeke. A felmondás csak lehetőség, nem kötelező. A munkál­tató a dolgozót sem kö­telezheti a felmondásra. Ha a munkaviszony meg­szűntetését a dolgozó kezde­ményezi, a munkáltató a munkavégzés alól nem köte­les felmenteni, a dolgozó nem kaphat végkielégítést, sem, illetve kilencven na­pig munkanélküli-járadékot. Fegyelmi elbocsátás esetén a felmondási idő és a végki­elégítés nem illeti meg a dol­gozót, és kilencven napig munkanélküli-járadékra sem jogosult. A jelenleg hatályos jog­szabályok tiltják az egyol­dalú munkaszerződés-mó­dosítást. Ennek megfelelő­en, ha a munkáltató más munkakörben kívánja a dol­gozót foglalkoztatni, meg kell egyezni az áthelyezés­ben, az új munkabérben és az áthelyezés időpontjában. Ha nem tudnak megegyezni egymással, akkor sor kerül­het a munkaviszony felmon­dással való megszűntetésé­re. Megegyezés hiányában azonban legfeljebb három hónapig a munkáltatónak jóga van más munkakör­ben foglalkoztatni (átmene­tileg) a dolgozót. Ez nem érintheti a dolgozó eredeti munkakörében elért átlag- keresetét, és ránézve arány­talan sérelmet sem jelenthet, azaz például egy mérnök átmenetileg sem foglalkoz­tatható betanított, vagy se­gédmunkásként. EGY GÁVAVENCSELLÖI LEVÉLÍRÓNK jelenleg mun­kanélküli, a korábbi mun­káltatója alkalmazná más munkakörben. Vállalja a be­tanítást is, de olvasónk ke­resete kevesebb lenne, mint a jelenlegi munkanélküli- járadék összege. Azt kérdi, köteles-e így vállalni a mun­kakört és a betanulást? ­A teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó keresete, illetve a telje­sítménybérezésben fog­lalkoztatottak bére, ha az előírt normát teljesí­tik, nem lehet kevesebb havi nyolcezer forintnál. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára és a teljesítménykövetelmény részbeni telejesítése esetén a bér arányosan illeti meg a dolgozót. Olvasónk az új munkakört nem köteles elvállalni, ha a keresete a kiegészítéssel együtt nem éri el a munka­nélküli-járadék összegét. Az oldalt összeállította: TÓTH M. ILDIKÓ Szerkesztői üzenetek lén Art Béla, papos: Örömmel olvastuk a jó hírt. kívánságait ezúton vi­szonozzuk. ERDÖDY KATALIN, NAGYKÁLLÓ: Azóta is hiába várjuk a címet, aho­vá levelünket elküldhet- nénk. Gondoljuk, folyama­tosán olvassa tájékoztató­inkat, igyekszünk kérdése­ire választ adni. NAGY KAROLY, FE­HÉRGYARMAT: Ha a munkáltató a dolgozónak nem tud munkát biztosíta­ni, állásidőre járó díjazást köteles fizetni, ha a dolgo­zó egyébként sem kapja a bérét. A díjazás nem lehet kevesebb, mint a munka­körének előírt bértétel alsó határa. Ha munkáltató nem hajlandó fizetni, kereset­tel fordulhat a Nyíregyházi Munkaügyi Bírósághoz. TAKÁCS PALNÉ, NYÍR­EGYHÁZA: Együtlérzünk önnel helyzetében. Gyerme­ke a 18. életévének betöl­tésétől kérheti a leszázalé- koltatását. A 83 1937. (XII. 27.) MT. számú rendelet alapján rokkantsági jára­dékra az jogosult, aki a 25. életévének betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, és nyugellátásban nem részesül. Állapotát az Or­szágos Orvosszakértői Inté­zet Orvosi Bizottságának természetesen igazolnia kell. B. K„ TISZ AVAS VARI: Az ön kérését csak levélben tudjuk teljesíteni. A végki­elégítés kiszámításával egyébként január 8., már­cius 4.-i és a mai lapszá­munkban ezen az oldalon is foglalkozunk. Amennyi­ben ez nem igazítja el, kér­jük, szíveskedjen közölni a címét.

Next

/
Thumbnails
Contents