Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-28 / 100. szám
1992. április 28., kedd HATTER Kelet-Magyarország 0 Panoráma Nyíregyháza-Sóstón elek emil felvétele / Uj alapokon az építőipar Beszélgetés az ágazat jövőjéről az építészmérnökkel Kiemelten? Kovóts Dénes okán fogadták örömN mel a bejelentést an- nak idején: a kormány kiemelt figyelemmel kezeli megyénket, ezt a kihelyezett kormányülés nyíregyházi helyszínével is demonstrálták, s mindebben jelentős szerepe volt megyénk országgyűlési képviselőinek. Bár a bizakodó hangok mellett kételkedő szavakat is hallhattunk, mégis reménykedtünk, hogy valóban megkülönböztetett figyelemben lesz részünk, mintegy jóvátételként a korábbi hátrányok ellensúlyozására. Nem mások kárára várják ezt el a megyében élők, s azt is tudomásul veszik, a felzárkózáshoz rengeteg munkára van szükség, nem lehet tátott szájjal és ölbe tett kézzel várni a sültgalambot. Az ötszázmillió forintos kormányzati támogatás tekintélyes összegnek tűnik, igaz, az elmaradás felszámolásához jóval többet fel lehetne használni. A minap azonban — Kupa Mihály pénzügyminiszternek a televízió Össztűz című adásában elhangzott szavai után — az arcomra fagyott kissé a bizakodó mosoly. Kifejtette ugyanis, hogy bárhová megy a kormány, bármelyik megyébe, viszi magával az ötszázmilliós csomagot, erre elkülönített keret áll rendelkezésére. Azaz: arra kell következtetnem, hogy anyagilag semmi pluszt nem kapott Szabolcs- Szatmár-Bereg, legfeljebb a szép szólamokat, illetve azt az erkölcsi elismerést, hogy itt tartottak először kihelyezett kormányülést. De akkor hová lett a megkülönböztetett figyelem, hol a kormányzat segítsége a felzárkózáshoz, ha mind a 19 megye megkapja azt a bizonyos ötszázmilliót? Az utolsó kikötő Nyíregyháza (KM — Balogh József) — Súlyos válságba került a nemrég még remekül prosperáló építőipar. Százával engedik el a nagyobb építőipari szervezetek az embereket, mert nics pénz építkezésekre, ugyanakkor most rendezik meg a CONSTRUMA 92 Nemzetközi Építőipari Szak- kiállítást. Vajon van-e értelme ilyen ínséges időkben ilyen kiállításokat rendezni? Dr. Zilahi József, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke, építőmérnök válaszol munkatársunk kérdéseire. — Egy nemzetközi építőipari kiállítás nemcsak a mának szól, s átalakuló építőiparunknak épp arra van szüksége, hogy megismerje, milyen technikai, technológiai változtatásokkal lehet a korábbi nagyvállalatok helyét betölteni, szerepét átvállalni a ki- sebb-nagyobb magánvállalkozásoknak. Súlyos válság —Van-e reménye a nagyvállalatoknak arra, hogy kikászálódjanak az iparágat sújtó válságból? — Kár lenne tagadni, hogy az az építőipar, amelyik évtiKiránduló: Jó napot. Juhász: Jó napot. Kiránduló: Ugye, milyen kellemes az idő? Juhász: Igen. Kiránduló: Ön is üdülni van itt? Juhász: Nem, itt lakom. Kiránduló: Remek. Hm, ezek itt birkák, nemde? Juhász: Igen. Kiránduló: Hát persze. Én is láttam rögtön, hogy azok... de akkor miért vannak fenn a fán? Juhász: Ez egy jogos kérdés, amely az utóbbi hetekben engem is sokat foglalkoztatott. Arra a következtetésre jutottam, hogy fészket raknak. Kiránduló: Fészket raknak? Juhász: Igen. Kiránduló: Mint a madarak? Juhász: Pontosan. Ez a probléma kulcsa. Meggyőződésem, hogy ezek a birkák zedekig valóban nagy sikereket ért el, amely nem győzte kielégíteni az igényeket, amely válogathatott mind a megyei, mind a hazai, de még a külföldi megrendelésekben is, mára súlyos válságot él át. Egymás után mondanak csődöt a korábban eredményesen dolgozó és gazdálkodó nagyvállalatok, s kerülnek mind többen volt dolgozóik közül a munkanélküliek gyarapodó táborába. Én ennek ellenére optimista vagyok. — Mi ad erre alapot, amikor a korábban 18 850 embert foglalkoztató építőiparban mára feleannyian sem maradhattak meg? — Nem szeretnék viatat- kozni a számokkal, s kétségtelen, hogy a munkanélküliség nyomasztó mindenütt az építőiparban, és elsősorban a nagyvállalatokat sújtja. Ennek okait nem elemezném, arról viszont beszélni kell, hogy az állami nagyvállalatoknak át kell alakulniuk, mert a régi struktúrával már képtelenség boldogulni. Sokan furcsának találják, amit most mondok, de azt hiszem: az új struktúra még átmeneti kapacitáshiánynyal is járhat, mert a kis szervezetek nem lesznek képesek pótolni a nagyvállalati technológiát, a felhalmozott gépi és szellemi értékeket. Az optiabban a tévhitben élnek, hogy ők madarak. Nézze csak a viselkedésüket. A hátsó lábaikra támaszkodva ugrálnak a mezőn. Aztán figyelje meg, hogyan próbálnak meg ágról ágra szállni. A jelek szerint azonban inkább zuhannak, mint szállnak. (Birkazuhanás.) Vagy ott van az az anyajuh. Egyértelmű, hogy repülni tanítja a kicsinyét. (Birkazuhanás). Erre mondják, hogy vak vezet világtalant. Kiránduló: De miért hiszik azt, hogy ők madarak? Juhász: Egy újabb jogos kérdés. Egy biztos: a Teremtő nem a levegőbe szánta a birkákat. Hatalmas nehézségekkel találják szembe magukat, amikor meg akarnak telepedni egy ágon. (Birhazuhanás). Ami pedig a repülést illeti: a testük teljesen alkalmatlan rá, hogy megfeleljen a légi közlemizmusomat pedig arra alapozom, hogy mind az országban, mind a mi megyénkben több jelentős beruházás folyik, illetve kezdődik el ezekben a hetekben. Bőséges lehetőségek _____ — Említene néhány példát? — Mindegyiket nem sorolom fel, de a bankok beruháznak, a kórházak bővülnek és megújulnak, Mátészalkán épül az egymilliárdos proteingyár, Kisvárdán megkezdték egy spanyol—magyar közös vállalat építését, Vasmegyeren hűtőtárolót terveznek. Ézek mellett szólni kell az infrastruktúrafejlesztés felgyorsulásából következő komoly feladatokról, például a megyei gázfejlesztési programról, a hírközlés nagy beruházásairól, de október elsejétől kiírják az M3-as autópálya országhatárig vezető szakaszának építési pályázatát, és ha minden jól megy, munkát ad majd,a déli autópálya építése is. Én remélem, hogy a világkiállítás megrendezése is ad majd munkát a szabolcsi építőknek, ha nem itt, hát a régi módon, s ez akkor is jó lesz, ha ezért ismét ingázni kell. — Van-e remény arra, hogy kedés követelményeinek. Csakhogy a birka nagyon buta állat, és amit egyszer a fejébe vesz, ahhoz ragaszkodik. Kiránduló: És hogy kezdődött ez az egész? Juhász: Harold, a vezérkos tehet róla. Látja, ott csipeget a szilfa alatt. A legveszélyesebb fajtából való: okos birka. Ő a hangadó. Rájött, hogy egy birka élete abból áll, hogy néhány hónapig ácsorog a mezőn, aztán megeszik. És ez nem valami fényes jövő egy ambiciózus birka számára. Nyilvánvaló, hogy szökni akar. Kiránduló: Akkor miért nem szabadul meg tőle? Juhász: Mert nagyon nagy üzletet csinálhatnék, ha mégis sikerülne neki. (Előadta a Holló Színház nyíregyházi bemutatóján) a kis építőipari szervezetek színvonalban utolérik, netán megelőzik a ma ismert nagy- vállalati technológiai szintet? — Van egy jó példa, a NYÍRBAU esete, amely jelentős nyugati tőkét szerzett, ebből mind technológiailag, mind technikailag felkészült az igényes munkára, és megtartotta munkásait is. Természetes dolog, ha mások számára is követendő példának említem, mert ez a megye alapvető érdeke, s így kerülhet ki az építőipar megerősödve ebből az átszervezési folyamatból. Saját kárukon — A kis szervezetek híre ma eléggé kétes értékű. Sokszor hallani szélhámosságról, felületes munkáról, de leginkább arról, hogy anyagi megalapozatlanság miatt gyakran maradnak félbe elkezdett munkák. Mi az, ami megnyugtatná az építkezni szándékozókat? — A piac, az egyre élesedő verseny. Azok a vállalkozók, akik kalandortevékenységükkel gyors és munka nélküli meggazdagodást remélnek, hamarosan saját kárukon tanulják meg, hogy az adott szó megtartása, a tisztesség, a név becsülete nélkül holnap már nem lehet megélni. T űzoltók majálisa Baktalórántháza (KM) — Május 2-án, szombaton egész napos majálist tartanak a tűzoltóság baktalórántházi gyakorlópályáján. Kilenc órakor ünnepi külsőségek és a Himnusz hangjai mellett köszöntik a legkiválóbb munkatársaikat. A tűzoltók védőszentje, Szent Flórián napja május 4-én ad alkalmat arra, hogy a tűz- és. elemi, műszaki károk elhárításában oroszlánrészt vállaló egyenruhásokat köszöntsük. Ezúttal nemcsak ők és családtagjaik majálisoznak, hanem meghívtak a kassai, az ungvári és a szatmárnémeti tűzoltóságok képviselőit is. A hivatalos program után játékos vetélkedőket, bemutatókat szerveznek a résztvevőknek. S ami még ehhez az ünnephez kapcsolódik: május 4-én a Nyíregyházi Városi Televízióban sorsolják ki az erre az alkalomra készített totó szerencsés nyerteseit. Angol hámor Monthy Python csoport: Repülő birkák BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Kommentár Malenkij robot Bojté Gizella r azánk és a Szovjetu- *J-j nió, illetve a Függet- *- len Államok Közössége között a közelmúltban új államközi alapszerződések — ha korlátozott mértékben is — olyan levéltárakat nyitottak meg, ahonnan előkerültek a hadifogásban, a kényszermunka (malenkij robot) során, valamint a GULAG koncentrációs táborokban elhunytak névsora. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal mellett működő Társadalmi Kollégium azért is kezdeményezte az adatok felkutatását, hogy nyugdíj-kiegészítési jogukkal élhessenek azok az özvegyek, akiknek férjéről, vagy feleségéről csak annyit tudtak, hogy a fogságból nem tértek haza, halálukról semmilyen értesítéssel nem rendelkeztek. A központi levéltár munkatársai több millió adatból gyűjik ki a hadifogságban, a kényszermunkán, a bűncselekmény hiányában is elítél* és kint elhunyt magyar állampolgárok azonosító ada tait és azt mágneses adat hordozón küldik meg Budapestre. Közel 35 ezer elhunytnak az adata már az országban van és várhatóan április közepéig közel 55 ezer elhunytról lesz információ. A fellelhető adatok és a háború viharában elvesztett honfitársaink száma között azonban meglehetősen nagy, egyes történészi becslések szerint, megközelítőleg 180 ezer a különbség. A névsort folyamatosan az Új Magyarország című napilap közli, azonban pontos információt a Magyar Vöröskereszt szerveitől is lehet kérni. Az adatok felkutatása sok pénzbe kerül, s mindez az érintetteknek csak néhány száz forintos nyugdíjemelést jelent, de erkölcsileg azért ad egyfajta erkölcsi kárpótlást, bár nem vigasz a történtekért. Nézojpont^
