Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-02 / 79. szám
Kelet-Magyarország i 1 1992. április 2., csütörtök ■ EGYRŐL TÖBBET Az oldalt összeállította: Tapolcai Zoltán Valamit visz a víz feni Keszthely (KM) — A környezetvédelemre soha nincs pénz. Nem volt akkor sem, amikor a vízüggyel élt házasságban. Az angolnák pe- dig úszkálás helyett foszladoztak a Balatonban. Mindkét tényre ugyanaz a kérdés vonatkozik. Miért? Keszthelyen egy óriási kongresszusi termet építet- tek, enyvezett, hajlított, gyönyörű fából, amely nyáron meleg, télen hideg, azaz használhatatlan. A Kis-Ba- latonból a vízügy segítségével halastavat csináltak, amely a Földművelési Minisztériumnak hoz hasznot. Pedig a Kis-Balatonnak mocsárnak kellene lennie, élő szűrőként működve. Fenékpusztán a vízügy üzemcsarnokának fedett autóparkolója van, akkora, mint a természetvédelmi felelős egész területe. Fenékpuszta és Pusztafenék! A vízügynek Keszthelyen márvánnyal kikövezett kétszintes épülete van, amelyben a székesfehérvári igazgatóság tart fenn helyeket. Mert Székesfehérvárról igazgatják a Balaton ügyeit. A laboratórium gyakorlatilag nem üzemel. A műszerek letakarva várakoznak. Csak olyan rutinmunkát végeznek, amire egy középiskola kémiaszakköre is képes. Az épülethez tartozó csónaktároló méretét a legnagyobb balatoni egyesület is megirigyelhetné. Már tény, hogy káros volt a Balaton-part lebetonozása. Itt mégis folytatták, hogy a rendőrség motoros hajója tudjon hol parkolni. Az épületben a természetvédőknek nincs telefonja, a helyiséget tisztes summáért bérlik a vízügytől. Pénz a környezetvédelemre alig. Jön a nyár. Foszla- nak az angolnák? Folyóvölgyekből csatorna Budapest (KM) — „A folyók sorsát véglegesen talán az pecsételte meg, hogy a tizenkilencedik században tovább növekvő népesség termőföldigénye, párosulva az erodált vízgyűjtők mind gyakoribb árvizeivel, az árteres folyók drámai szabályozásához vezetett. A természetes folyóvölgyeket csatornákká szabályozta az öntudatosodó felvilágosodás mérnöke. A kiegyenesített folyókat ár- vízvédelmi gátak közé szorították. A kiterjedt ártereket árvízmentesítették. felszántották. A kisemmizett folyók hulladék-, szenny-, és tápanyag-feldolgozó képessége nagymértékben károsodott. (Magyar Tudomány 1991/11.)” Az elmúlt negyven év során folyóink nitrátszállító csatornákká váltak. Ha nem csökken a nitrátosodás tempója, talajvizeink, folyó menti ivóvízbázisaink mind ihatatlan nitrátlévé válnak. Megoldás: a nagyüzemi mezőgazdaság átalakítása az ökológia igényei szerint, a folyóvölgyek nitrátfeldolgozó képességének visszaállítása. Nyíregyháza (KM) — A felszíni vizek minőségének ellenőrzése a Környezetvédelmi Felügyelőség jelenlegi területén 1961-ben kezdődött, de rendszeres vizsgálatok csak 1968 óta folynak. A Tiszán 4, a Szamoson 2, a Túron, Krasznán és a Ló- nyai-csatomán 1—1 ponton havi kettő-négy alkalommal van vízmintavétel. A Tisza mellékvizei közül a Túr tisztán érkezik hozzánk Romániából. Vize oxigénnél jól ellátott, szerves- anyag-tartalma, sókoncent- rációja alacsony. Magas vas- és mangántartalma ellenére jó minőségű, tiszta víznek mondható, A Szamos, mely szintén Romániában ered. szerves anyagokkal szennyezett, amelynek mennyisége a nyolcvanas évek végéig egyre csak emelkedett. Ugyanez vonatkozott a szervetlen növényi tápanyagokra is. Kedvezőtlen volt a folyó oxigénellátottsága. Két éve a román vízvédelmi tevékenység eredményének köszönhetően javult az állapota. Ennek ellenére szennyezett, s csak másodosztályú. Ami a 88— 89-es besoroláshoz képest már egy osztálynyi emelkedést jelent! Egyik legszennyezettebb élővizünk a Romániából érkező Kraszna. Szerves szeny- nyezettsége jelentős mértékben meghaladja a tűrhető minőségi kategória felső határát is. A víz oxigéntartal- ma minimális, annyi sincs sokszor, ami a biológiai lebontáshoz szükséges. Ugyancsak emelkedett az ammonium-tartalom is. A csatorna vize szennyezettnek minő- síthető. A területünkön eredő, Fel- ső-Szabölcs öblözet belvizeit levezg^Pj Belfő-csatorna Kis- várda felett kissé szennyefraMi torzó HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE zett, majd a városi szennyvíztelep tisztított szennyvizeinek és a Demecseri Élei- miszeripari Vállalat szenynyezőanyag-kibocsátásá- nak következtében szennyezetté válik. A víz felhasználási lehetősége igen korlátozott. A Lónyai-csatorna a felső szakaszán kissé szennyezett, dé onnantól, ahol belevezetik Nyíregyháza szennyvizét, naponta 25 ezer köbmétert, már szennyezettnek mondható. Az éves átlagértékek alapján az oldottoxigén-tar- talom kismértékben emelkedett. A VIII. számú főfolyás minőségében az utóbbi években jelentős javulás következeit be, annak ellenére, hogy a szennyvizek mintegy ötven százaléka jut ebbe a vízfolyásba. Csökkent a szer- vesanyag-terhelése, javult az oxigénellátottsága. A felső szakaszán a Hajdúsági Iparművek szennyvíztisztítási re- kontsrukciója óta minősége lényegesen javult, tűrhető- nek mondható. Nyíregyháza szenny-, és csapadékvize azonban harmadosztályúvá teszi. A Tisza szerves anyagokkal szennyeződik megyénkben. Terhelése az elmúlt években emelkedett az ammonium tekintetében is. Naponta összesen öt tonna szennyező anyag kerül a Tiszába ! Ezerkilencszáz-nyolcvannyolc júliusa. Szennyhullám a Szamoson. A szűrés ezeken a halakon már nem segített. CSELÉNYI GYÖRGY FELVÉTELE Kút a Gorondon Aki a Tisza vizét itta Balogh Géza A rra kért a kollégám, hogy írjak az oldalába egy anyagot a vízminőségről, a tisztaságról. Ülök az üres papír fölött, s azon tűnődöm, vajon neki, is másoknak mit jelenthet e két fogalom. Ha meghallják, mi juthat vajon az eszükbe róluk? Sokaknak persze iá csapvíz, másoknak a megye- székhely fő folyója, a Gan- gesz, vagy a császárszállást tározó. Nekem viszont a Tisza, a Túr, meg az ópályi határban az ártéri kút. Még a múlt nyáron történt. Álltunk derékig a Tiszában, kérészálcát gyűjtöttünk valahol Nagyar alatt. Szolnoki vendéget is vittünk magunkkal, legalább olyan bolond Tisza- szerelmes, mint mi vagyunk néhányon, itt a szerkesztőségben. Augusztus vége volt, fülledt, párás meleg, szakadt mindünkről a veríték. A kocsit fent hagytuk a töltésen, s szomjan akartunk halni. Nem úgy a szolnoki vendég. Már harmadszor, vagy negyedszer dűlt neki a golyónak, vedelte a Tisza vizét. S áradozott, hogy ő még ilyen tiszta ízt, ilyen gyönyörű vizet életében nem érzett, nem látott. Pedig a folyón apró áradás vonult le, a máskor kékeszöld Tisza sárgás árnyalatot öltött... de ezt csak mi, a téli kékségét ismerők vettük észre. — Szolnokon láttátok ti már a Tiszát? — legyintett a vendég, mikor figyelmeztettük a folyó közepén úszó apró habokra. Minden viszonylagos, zártuk le magunkban akkor a témát, ám nekem később eszembe jutott egy újabb történet. Nagyapámnak, annak idején volt egy kis földje otthon, Pályiban, túl a Krasznán, a Réten, vagyis az egykori Ecsedi- láp északi felén. A falutól vagy két kilométerre volt az a répaföld, s vizet sohasem vittünk magunkkal. Korsót igen, de üresen. S ha megszomjaztak a kapások, ia legkisebbet ugrasztották. Messze, a Gorondon, már majdnem a szamosszegi határban volt egy régi időkből megmaradt artézi kút, onnan kellett nekem hoznom a vizet az öregeknek. Hűs íze ma is itt a számban, pedig hol van már az a kút...? Betemette az idő, s a melioráció. H ogy elkalandoztam? Tudom. De higgyék el, akkor sem mondtam volna okosabbakat, ha történetesen a vizek kémiai tisztaságáról, a szerves, a szervetlen hordalékanyagáról, a Ph-értékről, meg mifélékről írok. Maradjon az meg a szakembereknek. Mi pedig örüljünk, hogy még nekihasalhatunk a Tiszának, a Túrnak, Csaholcnál, s a Számos-torok fölött. A Duna beteg Budapest (KM) — Intő példa lehet számunkra, a Tiszáért, Szamosért, Túrért felelős honpolgároknak a Duna helyzete. S, hogy gond van vele. azt mi sem bizonyítja jobban, hogy az élő vizek legnagyobb ismerője, Cousteau kapitány filmet forgat róla. A Calypso végigcsorgott a folyón, a felvételek elkészültek, bemutató októberben. Az expedíció tudományos vezetője, Bertrand Charrier a Dunát fenyegető veszélyek közül első sorban a vízszennyezést emelte ki, amely Romániában és Bulgáriában már kritikus szin- ; tét ért el. A part menti • nagyvárosok szennyvize szinte tisztítatlanul érkezik ■ a folyóba. A másiik problémát a gátak jelentik, beleértve az előkészítési stádiumban lévőkre is. A bősi megépítése súlyos ökológiai károkat okozhat. Síkvidéken ilyen gátat építeni abszurditás. A végleges következtetésekre várni kell, egy azonban tény: a Duna valóban beteg, de még nem halt meg. Gyógyulása érdekében kímélni és kezelni kell. Kevesebb energiát szabad csak kivenni belőle, nem szabad gátakat épí- teni rá, a vízgyűjtő területén a mezőgazdaságnak ügyelnie kell a vegyszer- használatra. A program folytatódik, felmérik a szennyeződéseket mennyiségileg és minőségileg egyaránt, illetve a bősi erőmű esetleges üzembe helyezésének következményeit is. Elhordják a medret Mitói apad a Tisza mostanában ? Nyíregyháza (KM) — Mindennap két óra előtt néhány perccel ugyanazok a "~<!V tok hangzanak el az éterfcíiB. A Tisza Tiszabecsnél, a Kraszna Ágerdőmajornál... Talán oda se figyelünk már az adatokra, hisz annyiszor hallottuk már. Pedig... A Tisza Tiszabecsnél az elmúlt év utolsó negyedében sorozatosan megdöntötte a minimális vízállás rekordját. Az okokat kutatta Jeczkó János, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese a Magyar Hidrológiai Társaság Területi Szervezetének ülésén. Még egyszer a tény: a Tisza Tiszabecsnél az utóbbi három hónap alatt annyiszor döntött negatív rekordot, mint korábban nyolc év alatt! Azaz nyolc alkalommal. A magyarázat könnyűnek látszik. Az utóbbi évek rendkívül csapadékszegények voltak, a sajtó az évszázados ritkaságú szárazságnak nevezte a tavalyit. Mint minden más válasz, így ez is azért áll gyenge lábakon, mert a természettel van dolgunk, a természet egy elemével, egy vízgyűjtő, egy folyószakasz viselkedésével, amelyet ha kiragadunk a környezetéből, téves következtetéseket vonhatunk le. Keressük tovább az ökokat! Csak a kisvízi vízjárás változott meg? Emberi beavatkozás következménye, vagy egy nagyobb területet érintő változás része? Kell-e, tudunk-e tenni valamit? A vizsgálatok azt mutatták, hogy a változás nem egyedi esetek halmaza, hanem tendenciális. A kis csa- padékú évek száma nem nagy, csak rendre egymás után következtek. Mégsem lehet kizáró okként mondani a Tisza alacsony vízállására. De figyeljük meg a med- rét! Változása, mozgása komoly hatással van az alacsony vízállásra természetes körülmények között is, a kavicskitermelés ezt tovább erősíti. Nőtt a folyó esése, evvel nőtt a sebessége is. Egyes szakaszokon 35, máshol 100 százalékkal! Ez Ti- szabecsen 100—140 cm víz- szintsüllyedést jelent. Tehát a folyamat, ami elindult és jelenleg is tart, két tényezőre vezethető vissza: A természetes mederfolyamatokra, a kavicsutánpótlás elmaradására. A kitermelés a hetvenes évek elején volt intenzív, feltehetően ez bontotta meg az eddigi viszonylagos egyensúlyt. Célszerűnek látszik az engedélyezés alapos felülvizsgálata, amelynek keretében meg kell keresni az ukrán határvízi szerveket is, hisz a kavicskitermelés náluk is nagymértékben beindult! A folyószabályozás tervezésénél figyelembe kell venni az alacsony vízállást, a jelentős mederváltozások folyamatos megfigyelést igényelnek.
