Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám

4 Kelet-Magyarország MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL 1992. április 22., szerda EK-társulás negyedmilliárd haszonnal > volt szovfet államokkal csak lassan élénköl a kereskedelmünk Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Tavaly Magyarország: konvertibilis exportja 41,. az importunk 85 százalékkal nőtt. Külkereske­delmi forgalmunk hetven százaléka szabadkereskede­lem keretében folyik. Impor­tunk kilencven százaléka li­beralizált, így az iparnak több mint a kétharmada ver­senyezni kénytelen a külföl­di cégekkel. Az idei eszten­dő külkereskedelmi kilátá­sairól Bogár Lászlót, a kül­gazdasági tárca államtitkárát kérdeztük. „Exportunk az idén is nö­vekedni fog, de bizonyosan nem olyan mértékben, mint tavaly” — szögezte le az ál­lamtitkár. — Bár pontos ada­tok még nincsenek külkeres­kedelmünk első negyedéves teljesítményéről, annyit már látni lehet, hogy a legna­gyobb mértékben a gépipart érinti az exportmegrendelé­sek visszaesése. A kohászat, a vegyipar és a könnyűipar kiviteli lehetőségei kevésbé csökkentek, míg az építő­anyag-ipar az egy évvel ko­rábbinál nagyobb külpiaci megrendeléseket kapott. Va­lószínűsíthető tehát, hogy az idén sem lesz a külkereske­delmi mérlegünk sokkal jobb a tavalyinál. Az elmúlt évet 400 millió dolláros hiánnyal zártuk, s a külső folyamatokat figyelembe vé­ve ’92-ben is hasonló ered­ményre számíthatunk. A vi­lágkereskedelem növekedése lelassul, s ez keményen érinti Nyugat-Európát. Az általá­nos recesszió a japánokra is hatással lesz, a szigetország korábbi kétszámjegyű gazda­sági növekedése két-három százalékra zsugorodik. Javít azonban a helyzetün­kön, hogy napjainkban már érvényben van az Európai Közösséggel kötött társulási szerződésünk. „Ha a lehető­ségeinket teljes mértékben kihasználjuk, évente körül­belül 250 millió dolláros hasznot könyvelhetünk el a szerződés kapcsán” — állítja Bogár László. Ennyivel keve­sebb vámot és lefölözési ösz- szeget kell ugyanis kifizet­niük a magyar exportőrök­nek akkor, ha a tavalyinak megfelelő mennyiségű és ösz- szetételű terméket szállítanak a nyugat-európai piacokra. Hasonló, bár nem ekkora előnyökkel jár, ha megköt­jük a megállapodásunkat az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaival; A vám- és egyéb kedvezmé­nyekből adódó relatív nye­reség ez utóbbi esetben is elérheti néhány év alatt a 300—600 millió dollárt. Az értékesítési lehetőségeket te­kintve javult az agrárszféra pozíciója, hiszen az említett társulási szerződés előnyösen érint bennünket. „Az előre­jelzések szerint az idén 1— 1,2 milliárd dollár értékű ag­rárterméket adunk el a nyu­gati piacokon, a keleti orszá­gokba pedig 500 millió dollá­ros kivitelt tervezünk” — vá­laszolta kérdésünkre az ál­lamtitkár. A nagyobbik probléma egyébként nem is a külpiaci kereslettel van, hanem azzal, hogy terem-e elegendő exportálható mező- gazdasági áru. Nem számíthatunk arra, hogy a közeljövőben jelentő­sen bővül kivitelünk a volt Szovjetunió utódállamaiba. Exportunk keleti aránya ma alig húsz százalékos, s az ügyletek szempontjából való­színűleg továbbra is a barter- üzletek lesznek többségben. Az egykor a Szovjetunióhoz tartozó köztársaságokban ugyanis összeomlott a koráb­bi pénzügyi infrastruktúra, sok a piaci bizonytalanság, ezért nem lehet normá­lis kereskedelmi tevékenysé­get folytatni abban a térség­ben. A Bosznia-Hercegovinában kiszélesedő harcok elől a hor- vát fővárosba menekültek csoportja száll le a teherautó­ról. MTI — FOTO Elment Benny Benny Hillt, a világhírű angol komédiást hétfő es­te holtan találta nyugat­londoni bérlakásában a rendőrség: 67 éves korában álmában érte a halál, való­színűleg már napokkal ko­rábban. A milliomos ko­mikus, akinek műsorait több mint száz országban vetítették a televíziók, ha­zájában az utóbbi években némiképp elfeledve élte csendes, de következetes agglegényéletét videoka­zettái és kéziratai halmai között. Behajtatlan fellépti díjai még további százezre­ket tehetnek ki, a csekkek szekrényében porosodtak. Az egyik első komédiás volt, aki felismerte a tévé lehetőségeit. Először 1954- ben választották az év té­vés személyiségévé. Benny Hill 1969-ig az állami BBC „tulajdona" volt, majd át­szerződött a független Thames tévéhez. 1989-ben onnan is kidobták, arra hi­vatkozva, hogy zaftos hely­zetkomikumra épülő tréfái elavultak, primitívek és sértik a női egyenjogúsá­got. Diplomáciai szakítás? Slobodan Milosevic szerb államfővel kezdett tárgyalá­sokat hétfőn este Ralph Johnson, az amerikai kül­ügyminiszter különmegbí- zottja, hogy „megvitassa a jugoszláv—amerikai kapcso­latok legutóbbi fejleményeit” a bosznia-hercegovinai har­ci cselekményeket követően. A belgrádi megbeszélések kulcsfontosságúak, hiszen az Egyesült Államok és más nyugati országok kilátásba helyezték: a boszniai beavat­kozás, a szerb magatartás elítélésének kifejezéseként akár meg is szakítják diplo­máciai kapcsolataikat. Parlamenti párbaj Az FKgP és az MDF kapcselatárél Krecz Tibor Budapest (ISB) — Április 25-én tömegdemonstrációt hirdetett a fővárosban a Független Kisgazdapárt or­szágos vezetősége, ezt az al­kalmat is fel kívánván hasz­nálni, hogy kifejezzék: az FKgP szakított koalíciós partnereivel, s a kormány lemondását kívánja. Munka­társunk Kávássy Sándort, az FKgP megyei szervezetének elnökét, országos alelnökét és Mezey Károlyt, az MDF tagját, országgyűlési képvi­selőket kérte, vitassák meg: milyen a két párt kapcsolata a nagy tüntetés előtt? ISB: — Milyen a hangulat az MDF-frakcióban, harag­szanak a Kisgazdapártra a „harag napja" miatt? M. K.: — Általános véle­ményünk, hogy nem a Kis­gazdapárt hirdet „harag na­pot”, hanem Torgyán József. Nem csupán parlamenti, de hazai tapasztalatunk is, hogy az FKgP nem ezt a vonalat képviseli. ISB: — Mit szól ehhez az FKgP alelnöke: április 25-ét valóban nem az egész párt rendezi? K. S.: — „Harag napjáról” nincs szó, dokumentum bi­zonyítja, hogy Torgyán Jó­zsef visszavonta ezt a kije­lentést, a „lehetőségek nap­ja” lesz április 25-én! Tudo­másul kell venni, hogy a Kisgazdapárt tagsága Tor­gyán József mögött áll! Az FKgP demokratikus párt, melynek döntései a tagság véleménye alapján szület­nek, s kötik a pártelnököt is. ISB: — Látnak-e esélyt arra, hogy még ebben a vá­lasztási időszakban rende­ződjenek a Kisgazdapárt mostani vezetősége és az MDF közötti konfliktusok? M. K.: — Azt állapíthatjuk meg, hogy a Torgyán József képviselte irányzat egyre tá­volabb kerül a mi politi­kánktól. Az a kör felelős a kibékíthetetlennek tűnő el­lentétért, mely népellenes- séggel vádolja meg a kor­mányt. Az MDF azonban képes elkülöníteni egymás­tól a Torgyán-vonulatot és a józan kisgazda-szárnyat. K. S.: — Ismét visszauta­sítom azt a gondolatot, mi­szerint a Kisgazdapárt és Torgyán József ne lenne egy! Továbbá: én mindvégig a koalíció felbontása ellen ér­veltem, s nem is tartom kedvező fejleménynek, hogy végül felbomlott. Leszöge­zem, hogy ennek nem mi voltunk az okai! Döntő sze­repe volt a miniszterelnök úrnak, aki ha hajlandó lett volna komolyan venni ben­nünket, ha tárgyalt volna ve­lünk, akkor erre nem került volna sor. Torgyán József nagyfokú megegyezési kész­ségét jelzi, hogy belement: ha a személye nem kívána­tos a miniszterelnök előtt, akkor tárgyaljanak olyanok, akiket a kormányfő is elfo­gad. A miniszterelnök úr mégsem ült asztalhoz. ISB: — Miként alakul a két párt együttműködése he­lyi szinten? Mi lesz a pa­rasztok felvilágosításával, a kárpótlás, a szövetkezeti át­alakulás ellenőrzésével? M. K.: — A választókerü­letemben — Kisvárda és környéke — kiváló az együttműködés, az említett ügyekben rendszeres a kon­zultáció a helyi politikusok között. K. S.: — Az együttműkö­désnek különböző szintjei vannak. Az a tény, hogy a Kisgazdapárt kilépett a koa­lícióból, még nem jelenti szükségképpen azt, hogy töb­bé nem érthetünk egyet bi­zonyos kérdésekben. Nem táplálunk ellenérzést az MDF tagjaival szemben, s a pártkapcsolatokon kívül em­beri kapcsolatok is vannak a világon. ISB: — Kiemelkedő jelen­tőségű lesz az április 25-i tüntetés? M. K.: — Szerintem nem lesz az. Az a demonstráció hatástalan marad, mert a magyar nép túlnyomó több­sége nincs abban a tévedés­ben, hogy egyik napról a másikra helyre lehet hozni azt, amit negyven év elron­tott. K. S.: — Nem vagyok jós. A személyes véleményem, hogy ha a , Kisgazdapárt megfelelő erőt mutat fel, ak­kor ez jelentős nap lesz, ha nem képes erre, akkor köz­röhej tárgyává lehetünk. Meggyőződésem viszont, hogy nagy az érdeklődés a rendezvény iránt. Forró nyomon Vér és kölni Nyíregyháza (KM — CSGY) — Az elmúlt hét végén sok helyütt nem­csak kölni, hanem vér is folyt; ugyanis jó néhány, a testi épséget veszélyeztető bűncselekmény történt. A rendőrség őrizetbe vett 4 nyírbátori fiatalembert, akik a nyírpdlisi postahivatal fel­törésével és a bátorligeti pos­ta sérelmére elkövetett be­törési kísérlettel alaposan gyanúsííhatök'. Ismeretlen tettes után nyo­moznak, aki április 16-án 22 és 23 óra között Hetefejér- osén belment egy 72 éves nő záratlan lakásába, és az ágyon fekvő sértettet megerőszakol­ta, majd egy bottal ütlegel­te, melynek következtében a hölgy súlyosan megsérüli;. Április 17-én 22 órakor Tornyospálcán a Mándoki úton két ittas férfi botrányo­san viselkedett. A rendőri fi­gyelmeztetés után a szolgá­lati gépkocsi rendszámtáb­láját letörtek, illetve a rend­őrre támadtak, aki kényte­len volt gumibottal védekez­ni. A tettesek ellen eljárást indítottak. Április 18-án 20,30 órakor Nyírmeggyes külterületén egy személygépkocsi elütöt­te a vele azonos irányban kivilágítatlan kerékpárral közlekedő 66 éves férfit, aki a helyszínen meghalt. Az au­tó vezetője ellen — figyel­metlenül és gyorsan hajtott — eljárást indítottak. A Mátészalkai Rendőrka­pitányság őrizetbe vett egy 16 éves nagyecsedi fiatal­embert, akit azzal gyanúsí­tanak, hogy április 18-án este egy 72 éves nőt a lakásán bántalmazott, s elvette 900 forintját. Egy 72 éves urai férfi áp­rilis 19-én előzetes szóváltás után kalapáccsal fejen ütöt­te feleségét. Az asszony élet- veszélyesen megsérült. A férj ellen eljárást indítottak. Kállósemjénben egy férfi előzetes veszekedést és ve­rekedést követően vasvillával megszúrt egy másikat, aki életveszélyesen megsérült. Az eset április 20-án történt. A rendőrség a tettes ellen el­járást indított. Egy 45 éves nyírcsászári lakos április 20-án a déli órákban ittasan előzetes szó­váltást követően egy bottal megütött agy 74 éves férfit, aki ennek következtében el­esett, s az elszenvedett sérü­léseibe 2 óra múlva a laká­sában meghalt. A rendőrség a tettes ellen eljárást kez­deményezett. A Nyíregyházi Rendőrka­pitányság őrizetbe vett 2 fér­fit, akik a megyeszékhelyi MÁV-állomás vezénylői szo­bájából személyi iratokat és menetjegyeket tulajdonítot­tak el, a kár 89 ezer forint. Farkas Helga — gyanúba fogott rendőrök Egy hétvégi telefonüzenet hívta a sajtó képviselőit hét­főre a Szegedi Sajtóházba, azzal a magyarázattal: az el­rabolt Farkas Helga édesap­jának fontos mondanivalója van. Farkas Imre elmondta Hel­ga még mindig nem került elő, s a nyomravezető meg­kapja a teljes váltságdíjat, az 500 ezer német márkának megfelelő, letétbe helyezett 25 millió forintot. Az ügy hivatalos lezá­rását követően Farkas Imre újrakezdte a nyomozást — ahogy fogalmazott —, a kály­hától indult. S talált egy ta­nút, aki látta, hogy a Helga elhagyott kocsija körül a megtalálás hajnalán egy rendőrautó körözött, két fi­atal rendőr ült benne. En­nek ellenére a bejelentés csak jóval később egy állampol­gártól érkezett. Ez az állítás, valamint több más informá­ció megerősítette az apában azt a gyanút, hogy az ember­rablást rendőrök követték el. Kérdésre válaszolva tette hozzá: nincs bizonyítéka ar­ra, hogy maffiával működ­ne együtt a rendőrség, de lánya elrablása — szerinte — szervezett bűnözésre utal. Az elrablás indítéka a pénz: sze­gény embert nem szoktak el­rabolni. Arra a kérdésre pe­dig, hogy a rendőrség az apa .személyében is feltételezte a rablás okát, azt válaszolta: egyetlen emberrablás sem irányul az áldozat ellen. Emlékezés a vértanúra Nyíregyháza (KM — MML) — Gyászünnepséget rendez április 22-én 11 órától a Ko­vács István Baráti Egyesület Nyíregyházán az Északi te­metőben a Kovács család sírboltjánál. Egy olyan fia­talemberről emlékezik meg az egyesület, akinek az egyetlen „bűne” az volt, hogy fenn akarta tartani a rendet történelmünk viharos időszakában. Kovács István 1891-ben született Nyíregyházán, s mint oly sok kortársa, ő is végigjárta az I. világháború frontjait. Tüzér főhadnagy­ként szerelt le, majd bajtár­saival 1919 áprilisában meg­szervezte Nyíregyházán a nemzetőrséget azzal a céllal, hogy megőrizzék a rendet a városban. A sors úgy hozta, hogy Pogány József népbiz­tos Nyíregyházára látogatott abban az időben. Április 21- én elfogták Kovács Istvánt, s egy hirtelen kinevezett bí­rói tanács április 22-én ha­lálra ítélte a fiatalembert, akit azonnal kivégeztek. Tíz évvel később Nyíregyháza lakossága ember nagyságú szobrot állíttatott annak a Kovács Istvánnak, aki nem elvekért, ideákért harcolt, hanem a rendért. A Kovács István Baráti Egyesület az idén március­ban alakult meg, hogy az elfelejtett emléket ápolja, s ennek révén Kovács István magatartása igazi példakép­pé válhat ismét. Az egyesü­let tervei között szerepel az is, hogy a lebontott szülőház helyén épült lakóház falán az emlékeztetést segítő em­léktáblát helyeznek el szüle­tésének 101. évfordulóján (június 22.).

Next

/
Thumbnails
Contents