Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám

2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI 1992. április 22., szerda Tüskés sarok Veszélyes betűk I így hírük, nem túl sok IJ pénzből gazdálkodhat a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnok. Min­denesetre ismét a zsebükbe kellene nyúlni, hiszen a csar­nok elegáns, fémbetűs fel­irata megrongálódott: a B betű leesett, és az n is kibil­lent már a helyéről. A súlyos betűk balesetveszélyesek. Kinek kell helyreállítani a fel­iratot, a csarnoknak vagy a kifogásolható munkát végző kivitelezőnek? SZEKERES TIBOR FELVÉTELE Mindenféle Napfürdö a diófán, de addig is, míg az ötödik osztá­lyos Papp Emese nagylány lesz, élvezheti a vidéki táj szépségét, a tiszta levegő fantasztikus illatát a kál- mánházi határban harasztosi pál felvételé’ A harmincötö­dik alkalommal megrendezett Országos Kö­zépiskolai Fizi­katanári Ankét eszközkiállí­tásán — Pakson — Gerő László, a Baktalórántházi Mező Imre Gimnázium taná­ra első dijat kapott. A pálya­munka egy számítógépes fizikai mérőeszközhöz készí­tett program. Magát az esz­közt, melyet Nógrád és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi középiskolájá­ban már használnak, a díja­zott tanár fejlesztette ki. Rendezvények Mozi Kiállítások KRÚDY MOZI: Opel Manta. Előadás: 16, 18 és 20 óra. BÉKE MOZI: Talen kardja — Harc a mágia ellen. Előadás: 16, 18 és 2Q óra. VIDEOMOZI: Addams Fami­ly — A gálád család. Dél­utáni előadás: 16 és 18 óra. Kid (A kölyök) Délelőt­ti előadás: 9.30, 11.30 és 14 óra. New Jack City. Előadás: 20 óra. KABALÁS AUTÓSMOZI: Börtöncsapda. KISVÁRDA: Cindy meséi, Csapd le, csacsi! MÁTÉSZALKA: Négykezes géppisztolyra. NAGYKÁLLÓ: Vadak ura — Kard és varázslat. NYÍRBÁTOR: Hook. Színház A Móricz Zsigmond Szín­házban 15 órától a Kölcsey-, 18 órától pedig a Széchenyi- bérlet tulajdonosai tekinthe­tik meg Carlo Goldoni Te- recske című komédiáját. A Nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban új, a kortárs művészek alkotásait bemu­tató kiállítás nyílt. Ugyanitt látható Pintér Nándor festő­művész tárlata. A Nyíregyházi Városi Ga­lériában a tanárképző főis­kola rajz tanszékének kiállí­tását tekinthetik meg az ér­deklődők. A Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola Csontváry- kamaragalériájában Egri Erzsébet festőművész és Orr Lajos szobrászművész közös tárlata tekinthető meg. A vásárosnaményi művelődési központban Vincze László festőművész kiállítását láthatják. A nyírbátori múzeumban Küzmös Enikő festőművész tárlata várja az érdek­lődőket. Mátészalkán, a Szatmári Múzeumban a „ Via dolorosa" (Fájdalmak útja — Vallás és művészet) című kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők még néhány napig. Egy iskola gazda(g)sága Tanulnak és farmerkodnak Balogh Géza Mátészalka—Ópályi (KM) — Ha az ember belép a má­tészalkai Baross László Mezőgazdasági Szakközép- iskola épületébe, legelőször egy hatalmas, otromba cse­répkályhába ütközik a tekin­tete. A lehető leghívebben tükrözi a nagy hírű intéz­mény jelenlegi helyzetét: jól felkészült tanári kar, magas fokú szakmai képzés, a má­sik oldalon pedig cserép­kályha, kormos kémények. A több mint fél évszázados egykori Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola házatáján — ha a külső szemlélő nem is tudja — azonban nagy válto­zások kezdődtek a közelmúlt­ban. Hamarosan gyökeresen átformálják a szakemberkép­zést, s ha a terveik valóra vál­nak, maga az épületegyüttes képe is megváltozik. A szálkái iskolában ma 342-en tanul­nak. A szakmunkásképző ta­gozaton szarvasmarha-te­nyésztőket, a négyéves szak- középiskolában növényter­mesztő, állattartó telepi gé­pészeket, míg az ötéves tech­nikusképzőben állattenyésztő és állategészségőröket nevel­nek. Olyan szakembereket sze­retnének nevelni, akik nem csupán egy részterületet is­mernek, de képesek átlátni egy teljes ágazatot. Magya­rán: az állattenyésztő ne csak a tehenekhez értsen, de ha úgy hozza a sors, akkor a bir­kákhoz, a lovakhoz is. — Kilencvenegy őszén dön­töttük el a profilváltást, a Föld- művelési Minisztérium enge­délyezte a kísérleti tantervűn­ket, az idei őszön tehát már ennek megfelelően indulunk — mondja dr. Bajkán Barna­bás igazgató. — A szak­középiskolásoknak mezőgaz­dasági gépjavító és karban­tartó szakot indítunk, a szak­munkásképzőben pedig bővít­jük az ismeretanyagot, általá­nos állattenyésztőket neve­lünk majd. Amikor még technikumi for­mában léteztek, volt nekik egy saját, jól működő tangazdasá­guk is. Ez aztán az iskola át­szervezésével megszűnt, s a gyakorjati oktatást a Szamos Menti Állami Tangazdaság te­lepein kellett megoldaniuk. Ott pedig, a jó mellett a lehető legrosszabbakat is „sikerült” elsajátítani a diákoknak. Most azonban visszataláltak a régi, helyes útra, lerakták a saját gyakorló gazdaságuk alapjait. Méghozzá a régi helyen, az egykori híres ópályi telepen. Míg ide, a Szalka melletti faluba autókázunk, az igazga­tó a további tervekről beszél: — Az új formák bevezetése természetesen nem kevés anyagi kiadással jár. Szeren­csére a szálkái önkormányzat minden lehetséges támoga­tást megad, de azért mi is megpróbálunk magunkon se­gíteni. Kevesen tudják, hogy Baj­kán Barnabás tagja a Magyar Tudományos Akadémia deb­receni bizottságának, ahol gyakran megfordul. Oda tar­tott a múltkor is, és megállt Nyírbogáton tankolni. A ben­zinkút vezetője, egykori tanít­ványa meglátta, s szóba ele­gyedtek. Az iskola vezetői ak­kor már egy alapítvány gon­dolatát forgatták a fejükben, s ott, a benzinkútnál értesült er­ről a volt tanítvány is. Nyom­ban felajánlott a kft-jük nevé­ben ötvenezer forintot. Csatla­kozott hozzájuk egy hajdúbö­szörményi betéti társaság, az­tán az ópályi önkormányzat, egy másik volt tanulójuk... szóval az alapítvány számlá­ján összegyűlt már vagy 800 ezer forint, az oktatás feltéte­leinek javítására fordítják majd a már meglévő, s a még remélhetőleg érkező forinto­kat. Bizony szomorú képet nyújt az egykor országos hírű mezőgazdasági nagyüzem telepe. Bokáig érő sár, szét­hordott istállók, repedezett irodák, gazfelverte park... a Szamos Menti Állami Tangaz­daság láthatólag már huza­mosabb ideje nem törődik vele. A telep végén viszont tö­kéletesen más a helyzet. Le­galább ötven kisdiák szorgos­kodik a gépműhely udvarán, s távolabb, egy fehér falú istálló körül. Egy szabályos kis min­tafarm képe bontakozik ki a látogató előtt. Szender Mihály, az iskola egyik helyi felnőtt al­kalmazottja kalauzol végig bennünket az oktatást biztosí­tó, de természetesen terme­lést is szolgáló gépek, beren­dezések között, majd a gya­korlati oktatás vezetője, Má- thé Sándor veszi át az útika­lauz szerepét. — Egy nappal korábban jöt­tek — sajnálkozik a frissen meszelt istállóra mutatva. — Most még csinosítjuk, de hol­nap már költöztetjük az iskola jószágállományát. A privatizáció során az inté­zet tizenhét fejőstehénre, nyolc előhasú üszőre, tizenhét hízómarhára tett szert, s ja­nuár elején megkaptak a pályi határban száz hektár termő­földet is. Igaz, az idén ezeken a földeken csak kukoricát tud­nak termeszteni, mert az örökhagyó állami gazdaság teljesen tönkrevágta azok mi­nőségét, de jövőre már más­sal is próbálkozhatnak. A tévék szerint megtanítják a diákokat mindenre, ami nél­kül nem létezhet egy majdani mezőgazdász. Ám őket ez a távoli — mert nekik az a két, három év még nagy idő — jövő nem nagyon foglalkoztat­ja. Annál inkább az a hét bor­jú, amelyeket nemrég hoztak világra az iskola tehenei. Legszívesebben azokat ciró­gatná mindegyikük... Mintha csak a sajátjuk lenne. A tárgyalóteremből Kísérlet Megszüntetik a zsibvásárt Nyíregyháza (KM — B. J.) — Nemigen alkottak még olyan rendeletet, amelyik egyformán elfogadható, plá­ne egyformán tetszik min­denkinek. Most egy olyan önkormányzati rendelet elő­készítése folyik, amelyiket biztosan sokan fognak majd kritizálni. A közterület-fel­használás engedélyezéséről van szó. Milyen volt a régi? Elfogad­ható, de túlhaladta az élet. Mi­lyen lesz az új? Amilyenné a rendelet alkotói teszik, de minden ötletet szívesen fo­gadnak, hogy kevesebb le­gyen a probléma, amely akkor kezdődött, amikor a korábbi előírások és a közterület-fog­lalók igényei távolodni kezdtek egymástól. Miközben a me­gyeszékhely központjában csak cikcakkban lehet a jár-, dán közlekedni a sok kirakott, eladásra kínált portékától, a város bevétele alig változott, egy déligyümölcs-kereskedő pedig egy mázsa banánon többet keres, mint amit ha­vonta a helyfoglalásért fizet. Három övezet Különösen a Kossuth tér, a Rákóczi utca vált vásártérré, amihez nyilvánvalóan a kény­szer is hozzájárult. A munka- nélküliség kényszere tett so­kakat vállalkozóvá, az pedig természetes dolog, hogy a legforgalmasabb terület kínál legnagyobb esélyt a kun­csaftszerzésre. Ezt az áldat­lan állapotot szeretnék a ren­delettel szervezett formák közé terelni. Angyal László, a nyíregyhá­zi önkormányzat műszaki hi­vatalának vezetője mondja, a többször is módosított rende­let abból az időből származik, amikor az állami tulajdon és a kezelői jogok határozták meg a lehetőségeket, ám azóta az önkormányzatok váltak tulaj­donossá, s ha adják területü­ket, természetes igényük, hogy megfelelő jövedelemre is szert tegyenek. Ahogy a régi, az új rendelet is három övezetre kívánja fel­osztani a várost. Az első kör­zet is két részből áll majd, hisz ha minden terület kapós is, vannak kiemelkedően kapós részek is. Az első körzet ré­szei lesznek ezentúl a kiskör­út és a nagykörút közötti fő közlekedési utak, illetve az utakat övező 50 méteres sáv és Sóstó. A kiskörúton belül — úgyne­vezett l/A — övezetben sze­retnék megakadályozni a zsibvásárokat, de a kereske­dést megtiltani senkinek nem áll szándékában, hisz igény van rá. Ebben az övezetben minden vállalkozót felhívnak tevékenysége megszünteté­sére, az új közterületi rendben pedig meghatározzák: hol mi­lyen tevékenységet lehet űzni. Cél az lenne, hogy ha valaki felsétál a centrumba, találjon ott virágot, könyvet, csecse­becsét, ajándékot. A pályáza­tot az nyeri el, aki a legcsábí­tóbb ajánlatot teszi és a város számára is a legkedvezőbb összeget fizeti. Pavilon nem Pavilon a városban nem építhető, mert szakmai véle­mények szerint az a kereske­delem zsákutcája. Inkább azt szeretnék elérni, hogy a köz­pontban lévő üzletek saját áruikat pakolják ki a járdára. Minden boltnak rossz, ha a belül kínált áruit azért nem tudja eladni, mert elépakolt egy hasonló profilú ügyes em­ber. Szeretné az önkormány­zat elérni, hogy ízléstelen rek­lám ne ingerelje a járókelőket. Szabályozzák azt is, hogyan kell eljárni a közterületen vég­zett munkák esetén. Szabálysértés */ A rendelet nemcsak jogo­kat, hanem kötelességeket is rögzít majd, s aki megsérti, szabálysértési eljárás elé nézhet. Természetesen a közigazgatásról szóló törvény jogorvoslati lehetőséget is biz­tosít az állampolgároknak. A tervezetet kifüggesztik a városháza hirdetőtáblájára, s akinek hasznos ötlete van, örömmel várják. Nyíregyháza (KM — Bojté) — A Nyíregyházi Városi Bíróság nemrég egy olyan ügyben hozott ítéletet, ahol a cselekmény­nek a kísérlete is bűntettnek minősül. M. S. vádlottat, mint különös visszaesőt, három év, hat hónap börtönbüntetésre ítélték, valamint három évre eltiltották a közügyek gyakor­lásától. Feltételes szabadság­ra sem bocsátható és elren­delték az elítélt kényszer­gyógykezelését is. A vádlottnak megtetszett egy pincérnő, akit záróra után az utcán megvárt és a vállá­nál fogva lerántotta az útpad­kára. A sértett kitartóan véde­kezett, így sikerült elmenekül­nie. A diákok már a saját gazdaságukban serénykednek A SZERZŐ FELVÉTEI Gratulálunk » <£ .. p Ugyeletek Sürgős esetekben a megyei rendelőintézetben — Nyíregyháza, Bocskai u. 73. — fogadják a felnőtt és a gyermekbetegeket este 7-től reggel 7-ig. Az ügyeletes gyógy­szertár este 9-től reggel fél nyolcig kereshető fel. Címe: Nyíregyháza, Sza­badság tér 1. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents