Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-18 / 93. szám

A KW ünnepi melléklete Aktuális kérdések Kováts Dénes Azt mondják, a vállalkozá­sok korát éljük. De hogy, milyen feltételek, viszonyok között, arról erősen meg­oszlanak a vélemények. A kereskedelmi tevékenység során kulcskérdésnek szá­mít a kapcsolatok, az áru- beszerzés lehetősége mel­lett az is: hol sikerül megfe­lelő üzlethelyiséghez jutni, s mennyiért. Hiszen meg­nőtt az igény — s ezzel pár­huzamosan a helyiségek bérleti, valamint bérleti jo­guk megszerzésének díja. Jó egy éve, tavaly március elsején lépett érvénybe a nyír­egyházi önkormányzat hatá­rozata, melynek értelmében a városközpontban tízezer fo­rintra nőtt a helyiségek éves bérleti díja négyzetméteren­ként. A külső, kijjebb eső terü­leteken ez az összeg kisebb. Dr. Mező Andrással, a polgár- mesteri hivatal Vagyon- és Vállalkozási Irodájának cso­portvezetőjével az eltelt idő­szak tapasztalatairól beszél­gettünk. ► Egyesek szerint feleslege­sen emelte az önkormányzat a bérleti dijakat, mert többen nem fizetnek, így nem szá­molhatnak a tervezett bevé­tellel. Nem kellene csökken­teni a tarifát? A válasz egyértelmű: nem. Egyrészt a tisztességgel fize­tők miatt nem lenne etikus, másrészt célszerű sem, mert jelentkező van bőven. S álta­lában másutt sem keveseb­bért bérelhetők a helyiségek. Ráadásul azt, hogy nem fizet­nek, sem lehet ilyen kategori­kusan kijelenteni. A bíróság részére készítettünk a közel­múltban egy kimutatást, s eb­ből kiderült: tavaly év végéig a bérlők hetven százaléka meg­kötötte az új szerződéseket, emellett — akiknek kellett — a többnyire licitálás utáni igény- bevételi díjat is letette, ez nem kis pénzt jelentett. A nem fi­zetés több okra vezethető vissza. Egy részük — akik már hosszabb ideje bérlik az ÜZLETEK ÉS DÍJAK kormányzat hozzá akar jut- . ni ahhoz a mér­tékű díjhoz, amennyiért a helyiséget hasznosítani tudná, ehhez viszont a szer­ződést módosí­tani kell, mert ez biztosítja a követelés joga­lapját. Ezekben az esetekben a módosított szerződéseket nem írták alá, i ezért a bírósá- I got kértük, 1 hogy állapítsa meg a bérleti díjat, azaz mó­dosítsa a szer­ződést, mert ■I megváltoztak a SZEKERES TIBOR FELVÉTELE viszonyok. adott helyiséget — magasnak tartja a felemelt díjat, hiszen korábban jóval kevesebbről szólt a szerződés. Ebbe a csoportba tartoznak a nagy- vállalatok is, mint a Zöldért, a Vendéglátó, az Élelmiszer- és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Az egyeztetések, al­kudozások most is folynak, de valószínűleg a bíróság mond­ja majd ki a döntő szót. Van már olyan — egyelőre nem jogerős — ítélet, melyben a bíróság a szakértői vélemény alapján megalapozottnak, jo­gosnak tartja a tízezer forintos összeget. Egy másik körbe tartoznak azok a bérlők — elenyésző számban, akik az előprivatizációs versenytár­gyalásokon nyerték el az üz­letek bérleti jogát (nem kis pénzért), s úgy gondolják, a díj mértékét vitatva egy ideig sikerül megúszni a fizetést. ►Mit lehet tenni a notórius Most ennél a szakasznál tartunk. Azt azon­ban meg kell jegyeznem, hogy a korábbi partnereink a régi díjat fizetik, csupán az újat nem hajlandók, ezért kell a bíróság ítélete, ami pótolja a bérleti szerződést. Alig van olyan per, amely a szerződés felbontásáért folyik, mert egyáltalán nem fizetnek. ►Tulajdonképpen mennyi hi­ányzik Nyíregyháza kasszá­jából? — Most készül egy részle­tes, ingatlanonkénti felmérés, amely többek között a bérleti díjat és a hátralékot is tartal­mazza. Pontos választ a fel­mérés elkészültével tudnék mondani. ► Mi történik, ha a nem fizetők példáján felbuzdulva, „Ha nekik lehet, nekünk miért ne!” jelszóval mások sem akarnak majd fizetni? nem fizetőkkel? Az általános tapasztalatok szerint ugyan­is a birósági eljárás *hosz- szadaimas, rossz esetben évek is eltelhetnek az ítéle­tig, s ez még nem azt jelenti, hogy hozzájut pénzéhez az önkormányzat. Ha csupán visszaveszi a helyiséget a város, az félmegoldás, ha az elmaradt összeget nem tud­ja behajtani. Vagy talán fog­lalni indulnak? — Ha jogilag nézzük: van egy bérleti szerződés. Az ön­— Aki fizet, az az általa is aláírt szerződés alapján cse­lekszik, ha nem így tenne, az felmondásra adhatna okot. Nem tudom egyébként, meg­éri-e a pereskedés, hiszen azután egy összegben kama­tostul kell letenni az elmaradt díjat. Meg kell jegyeznem, a polgári jogi szabályozás elég­gé bérlőcentrikus, nagyobb lehetőségeik vannak, mint a bérbe adónak. Érdekesség, hogy bár a jog szerint maga­sabb összegért nem adható ki albérletbe az üzlethelyiség, mégis megteszik. Különböző jogcímeken fizetve ki a tízezer helyett a húsz-, sőt harminc­ezreket is. Ez is mutatja, hogy van pénz, és van kereslet a helyiségek iránt. Volt, aki a licitálás után húszmilliót tett le az asztalra, azaz több mint százezer forintot adott négy­zetméterenként csupán a bér­leti jog megszerzéséért a Va­gyonügynökségnek. S ezután még fizeti a több mint kétmil­liós éves bérleti díjat az ön- kormányzatnak... A főváros­ban, ahol — talán politikai okokból is — meghagyták a régi tarifát, hat-nyolcmilliót fi­zetnek pici pincehelyisége­kért. Jó helyen lévőkért még többet — albérleti díj fejében, így az önkormányzattal szem­ben az albérletbe adó szerzi meg a maga óriási, tulajdon­képpen illegális hasznát. ►A jövőt illetően akkor mire számíthatnak a jelenlegi és a leendő bérlők? Újabb jelen­tős tarifaemelésre? — Ha valami egészen vá­ratlan dolog nem jön közbe, terveink szerint marad a jelen­legi 1993 végéig. Azután se gondolunk drasztikus emelés­re, az infláció mértékével emelkedik majd. Úgy gondo­lom, ha lezajlik ez az önkor­mányzat-ellenes előprivatizá­ció, mely során újabb bérlő­mozgás is várható, beáll egy viszonylag stabilnak mondha­tó állapot, megnyugszanak a kedélyek. Túl kell azonban jut­ni a nagyvállalatok privatizá­cióján,mely remélhetőleg két- három év alatt lezajlik. Az ön- kormányzatoknak ugyanis ha­talmas veszteség, hogy bár a helyiségek tulajdonjoga az övék, rendelkezési joguk nincs, s az igénybevételi jo­gért kifizetett jelentős össze­get az állami vagyonügynök­ség teszi zsebre, s még meg is szábja, ki lesz az a bérlő, akivel szerződést köt az ön- kormányzat. Csupán a város- központ 6-8 felkapott helyisé­géből 80-100 millió forint folyt be az ÁVÜ kasszájába. Mi pedig csak várunk, hogy vé­gre teljes mértékben rendel­kezhessünk tulajdonunkkal. Hiszen több szempontból elő­nyös, hogy bőven van igénylő az üzletekre, ezt bizonyítják a licitálás tapasztalatai is. A TARTALOMBÓL: • Gyökeret eresztettünk az országban • Húsvéti hitvilág — húsvéti örök­ségünk • Az utazó Bartók • Tétova tavaszoló Gégényben Orr Lajos: Poseidon 'Mjgföwitmwf ®L1$ R ESÍTÚT Baraksó Erzsébet z elmúlt két esztendő A politikai-közéleti han- gulatát tekintve visz- szatérően vetődik fel társadal­mi életünk egyik neuralgikus kérdéseként: milyen a viszo­nyunk a’ kereszténységhez. Hirtelen hihetetlenül sok lett körülöttünk az önmagát vallá­sossá minősítő, bigott keresz­ténységet mutató embertár­sunk, akik látványos hitéletet jeleznek, ám, hogy mi annak a valóságos tartalma, arról nincs mód a meggyőződésre. Az igazi hit nem kiabál. Sze­mély szerint engem ezért za­varnak az utcán szembe jövő irdatlan méretű keresztek a nyakban, a fülben, mintha egyfajta sikk, divat is lenne a vallásosság, vagy annak imi- tálása. Ez az egyik véglet. A másik véglet: megkérdő­jelezni, elutasítani vagy gya­nakvással fogadni a keresz­ténységhez kapcsolódó dol­gokat, jelenségeket. Amikor az utóbbi két esztendőben va­lóságos politikai földrengés vesz körül bennünket, és jó lénne az alapvető értékekben megkapaszkodni, azt is ta­pasztalhatjuk: a társadalom tagjainak egy része túlhala­dottnak érzi a kereszténység megjelenését űrkorszakunk tudományos világában, ami­kor az ember a Holdon jár. Felvetődik a kérdés úgy is: miért van szükség a különbö­ző foglalkozásúak keresztény kamaráira, miért kell a keresz­tényi mivoltot külön dek­larálni. Különösen szembetűnő egyes iskolák álláspontja a vallásoktatással kapcsolat­ban. Gyakori panaszként hangzik el a szülők képviselői részéről: vannak olyan isko­lák, amelyek szándékosan megnehezítik az egyházak tevékenységét azáltal, hogy a vallásórákat olyan időpontra helyezik, amikor azt más, ál­talában vonzó program ke­resztezi. Hisztérikus hangulat alakult ki az oktatási törvénytervezet előzetes vitafórumain is a val­lásoktatásról. Vannak, akik már-már az öklüket rázzák, kifelé a papokkal az iskolából, tegyék az oktatási intézmé­nyeket az egyházaktól elzárt- tá. Hogy akkor mi történik, azt már ismerjük. Az egyházi in­gatlanok visszaadása körül is a vártnál nagyobb feszültsé­geket érzékelhetünk, jócskán vannak települések, ahol el­odáznák a döntéseket, hátha jön valami más politikai éra. Reméljük, amire várnak, vég­képp letűnt. Véleményem e kérdésről at: nem tartozik senkire, min­denkinek a legszemélyesebb magánügyé, milyen a világné­zeti meggyőződése, de nem lehet magánügy a keresztény­ség tényének megítélése. Ha összehasonlítunk két történel­mi szakaszt, jelesen az elmúlt negyven évet és az azt mege­lőző kétezret, nem érdemes vitát nyitni arról, melyiknek a világnézeti beállítódását iga­zolta az idő. És akár elfogad­juk, akár nem, tény: Európá­ban mindenütt jelen van a ke­reszténység. Európaiság és kereszténység összetartozó fogalmak, s legyen a kor­mányrúd akármelyik párt ke­zében, Európa szelleme nem engedi magához közel a bol­sevik típusú ideológiára prog­ramozott agyakat. Az Európába vezető jelké­pes utat nem tehetjük meg a kereszténység mellőzésével. Nem szabad erőltetni a vallás- oktatást, a vallásgyakorlást annak, aki azt nem tudja elfo­gadni, de nem szabad akadá­lyozni, megkérdőjelezni, vagy gyanakodva fogadni a keresz­ténység eszméjének érvénye­sülését, ha arra igény van. Mondom ezt olyan személy­ként, aki nem tartozik egyik egyház közösségéhez sem, aki korábban sem éltem hité­letet, és most sem vagyok val­lásgyakorló. ngedni kell, hogy a P lelkiismereti szabad- L~ ság akár így, akár úgy érvényesülhessen. Tanul­nunk kell még az egymás iránti lelkiismereti türelmet, a másik meggyőződésének tisz­teletét. Miért ne kezdhetnénk el ezt most, amikor a húsvét családias ünnepe alkalmat ad a meditációra útjainkról és ke­resztútjainkról. | eszprémből kerekedett fe( Orr Lajos szók || • t / rászművész, hogy Nyíregyházára jöjjön és ||| ► az új képzőművészeti szakközépiskolában |§ tanítson. Azóta már röbb tárlaton is bemu-1| tatkozott, s a közönség is megismerhette a többnyire || közösségi goldolatokflt megformáló kisplasztikáit és 'm egyéb munkáit. _í? groteszk^ komikus ábrázolásmód sem idegen tőle. Alkotásaiból a napokban nyílt tárlat a || művészeti szakközépiskolában.

Next

/
Thumbnails
Contents