Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-17 / 92. szám
1992. április 17., pémtek HATTER Kelet-Magvarország 3 Nem lesz keserű a kenyér Venni vagy termelni érdemesebb? Nyíregyháza (KM) — Kényszerűségből banki feladatokat vállalt fel a Szabolcs Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, amelynek kintlévősége 630 millió forint. Az óriási ősz- szeg behajtásáról, a gabonapiaci helyzetről Simon György igazgatót kérdeztük — Az ekkora nagyságú hitelezők újabban nem engedik, hogy adósaik csődöt jelentsenek, benyújtják ellenük a felszámolást. Önök is hasonlóképpen cselekedtek? Harminc nagyobb adós partnerünkkel, megállapodást írtunk alá, a részletfizetések határideje a napokban jár le, ha nem teljesítik, kénytelenek leszünk felszámolást kérni ellenük. Egyébként ilyen eljárást eddig nem kezdeményeztünk annak ellenére, hogy nehezen jutunk hozzá a pénzünkhöz. Takarmányt, lisztet, korpát, szemes árut, termelési előleget adtunk partnereinknek, főleg a termelőszövetkezeteknek, amelyek nem tudnak fizetni. A tartozás fejében eszközt és részvényt is kénytelenek leszünk elfogadni. Exportengedély Ugyanakkor Önök kénytelenek voltak hitelt felvenni, és egyúttal jelentősen csökkenteni a költségeket. Utóbbi mit jelent? — A tehergépkocsikat kiadtuk vállalkozásba, a fenntartáSimon György HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE si költségeket racionalizáltuk, üzemeket vontunk .össze, leállítottuk a tiszavasvári keverőüzemet, a zajtait kiadjuk vállalkozásba csakúgy mint a központi javítóüzemet. A bér- és kooperációs keverőüzemekkel az együttműködési szerződést felbontottuk. — Tavaly kétszer is egyol- _ dalúan módosították a téeszekkel kötött szerződést, a múlt évhez képest valamivel magasabb az ár. Idén várható-e hasonló ? — Nem. Apnyit megjegy- zek, a tavalyi felvásárlási áraink a módosítások ellenére még mindig a legmagasabbak voltak az országban. Jelenleg a tőzsdén olcsóbban lehet gabonához jutni, mint amibe nekünk került. Három hete vettük fel a kapcsolatot partnereinkkel az új felvásárlási szerződésekből. Kétfajta árat — fixet és a tőzsdei árhoz viszonyítottat —, és négyfajta fizetési feltételt — két, három, négy és tíz részletben — kínálunk. Nagy a konkurencia a felvásárlásnál, úgy tudom 400 ezer tonna búzára adnak exportengedélyt, amit sokan a megyéből szeretnének kivinni. — Tavaly többször hangzott segélykiáltás a csökkenő vetésterület miatt. Elképzelhető Ön szerint, hogy gabonaimportra szorulnánk? A tőzsde szerepe — Csak egy rendkívüli időjárás esetén, de reméljük ilyen nem lesz. Jóval kevesebb takarmány szükséges, hiszen az állatállomány is leapadt. Bár igaz, hogy a múlt évhez képest kisebb a vetés- terület a megyében és számadatok bizonyítják a búza kiesése nagyobb mint az ország más területein. Nekünk nem érdekünk, hogy felnyomjuk az árakat, a hiányzó terményt a tőzsdén kívánjuk megvásárolni. — A kukoricánál még senki nem mozdult. Miért? — Mindenki vár, hogy milyen árkondíciók lesznek, és mekkora lesz az export kontingens. Ráadásul a 20. milliárd hitelhez a kormánygarancia ellenére sem jutottak hozzá a téeszek. Kukoricából, rozsból, árpából, zabból a vállalat csak a termeléshez szükséges és az exportszerződéssel lekötött mennyiséget veszi át. — A rozzsal rendkívül rosz- szul járt a vállalat, alig volt rá kereslet. Idén érdemes-e rozsot ültetni? Jut az asztalra — 5300 forintért vettük át tonnáját, a készletünk 20 ezer tonna, amit külföldön próbálunk eladni. Ha ez sikerül, akkor vásárolunk fel a termeléshez. — Még mindig jelentős betárolt búzamennyiségről szólnak a pletykák. Mennyi a valós alapjuk ezeknek? — Információink szerint nagyobb mennyiség nincs betárolva a megyében, az országban lehet. Az idei termelés a belföldi ellátáshoz elegendő lesz és várhatóan exportra is fog jutni. Augusztusban indul Mátészalkán a glutinüzem próbatermelése, mint legnagyobb tulajdonosa a Szatmár Raisió Protein Kft-nek mi látjuk el az üzemeit liszttel, ami ebben az évben 10 ezer tonnát jelent. — Bizonytalan a téeszek sorsa, ami nem jelent köny- nyebbséget a vállalatnak. — Fel kell készülnünk egy új kapcsolatrendszer kiépítésére a magángazdálkodókkal és nagyon kemény munka előtt állunk, hogy pénzügyi gondjainkat megoldjuk. Veszteséges fogyasztási szövetkezetek Budapest (ISB/K. T.) — A szövetkezetek átalakulásáról szóló törvény végrehajtásának félidejében gyorsjelentést készített a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek országos szövetsége. A heti sajtó- konferenciájuk összegzése: a helyzet jó, a kilátások kedvezők. Az eddig lezajlott részközgyűlések és küldöttgyűlések alapján elmondható, hogy ez a szövetkezeti típus jól idomul az új törvényi keretekhez, a tagság túlnyomó többsége képes az akarata érvényesítésére — összegezte az átalakulás eddigi tapasztalatait kedden Szilvasán Pál, az áfészek országos érdekképviseletei szövetségének elnöke. A beszámoló szerint a tagság nem kívánja felváltani e szövetkezeti formát valamely gazdasági társaság formációjával. A tisztújítás és az alapszabályok szükségszerű átalakítása után következhet az újabb, piacszerűbb tevékenységi formák kialakítása, például a nagykereskedelmi hálózatba történő bekapcsolódás, Szilvasán Pál fenyegető jelnek ítélte a fogyasztói kereslet csökkenését, aminek kedvezőtlen hatásait erősíti a zugkereskedelem térnyerése. E körben hangzott el, hogy az ország 280 áfésze közül több, mint 40 veszteséggel zárta az elmúlt évet, néhányukra felszámolás is várhat. Ezt a szférát is elérte a tőkehiány. AHOL A MAGOT ELVETIK Nagyüzemi mezőgazdaság 1992 SZEKERES TIBOR FELVÉTELEI Torzszülött házak Balogh Géza árpátalján jártam a minap. Sok emberrel találkoztam, köztük egy nagyszőllősi ruszinnal, aki azt találta mondani: „Tudja, mit irigyelek én maguktól, magyaroktól? Az eszüket, a tisztaságukat, a hagyománytiszteletüket. ” A szőllősi meg a környékbéli falvak magyarjai ihlették e mondatait, hiszen az idős, ruszin ember sosem volt még Magyarországon. Jobb is, tűnődtem a hazafelé tartó úton, mert rögvest megváltozna a véleménye rólunk. A racionalitásunkról, a hagyománytiszteletünkről. Elég lenne csak ránéznie a településeinken épülő új házakra. Az igazat megvallva fogalmam sincs, e zavaros világunkban egyáltalán kinek van pénze az építkezésre, ki készíthet terveket, s ki bírálhatja el azokat. A mondat első fele most nem is érdekes, a két másik kérdés annál inkább. Csupán azért bátorkodom szóvá tenni mindezt, mert sokakkal egyetemben, nekem is az az érzésem, hogy ezzel a kutya sem törődik. Néhány valóban szép példát kivéve — mondjuk Nyíregyházán a Korányi úton, Mátészalkán az Északi lakótelepen, vagy Kisvárda több öreg, újabban beépített utcájában — elöntötte megyénket az ízléses, szép házak mellett a szörnyebbnél szörnyebb lakások tömkelegé. Vaja, Levelek, Ajak, Nagyvarsány, Gyüre, Fényeslitke, s hogy a „képben” maradjunk, Nyíregyháza-kertváros, Mátészalka- Ráckert... dehát fölösleges a példálózás, hiszen alig-alig van hazánkban olyan település, ahol ne találkoznánk torzszülött, hivalkodó házakkal. Elhiszem én azt, hogy nincs mindenkinek lehetősége megfizetni egy Kerényit, vagy Makoveczet. (Egyébként hihetetlenül olcsón terveznek családi házakat is!) Azt viszont nem hiszem, hogy közepes képességű építésztechnikusokra, eszményeiket rég feladó mérnökökre kellene bíznunk településeink arculatának megformálását. Azt persze senki sem várhatja el, hogy valaki szabadkéménnyel, paticsfallal építse meg az otthonát, mert régen ez dívott, azt viszont igen, hogy tartsák tiszteletben az adott helység építészeti kultúráját, hagyományait. Az önkormányzatok sokat tehetnek ezért. Ha valaki mongol jurtát vagy mór palotát akar felhúzni, ám tegye. Jelöljünk ki nekik egy területet, ahol kiélhetik vágyaikat, elpazarolhatják nehezen összekuporgatott forintjaikat. De ha valaki a főutcán — azaz a település képét meghatározó helyen — akar építkezni, akkor csak az ottani tájra jellemző tervekre ; mondjunk igent. Múltunk, , önbecsülésünk diktálja ezt.' Állástalan főnökök 46 ezerből 78 első számú vezető Nyíregyháza (KM — Szőke Judit) — Biztosan nemcsak a munkanélküliekben vetődött már fel a kérdés, vajon a „karcsúsításokat” miért nem felül, a vezetői szint berkeiben kezdik, hiszen a józan ész azt diktálná, mivel ott lehetne több bért, több közterhet, költségeket „lecsípni”. Aki ezzel nem ért egyet, kétségkívül részben elfogadható magyarázatot tudna adni. Akadnak persze ellenpéldák is. Mégis... Megkérdeztük a minden elfogultság nélküli statisztikát, melyet a megyei munkaügyi központ bocsátott rendelkezésünkre. Adataik szerint a megyében március végén regisztrált 46 ezer munkanélküli közül 638-an voltak középvezetői beosztásban. És 78 volt első számú vezető eszi a munkanélküliek keserű kenyerét... Kommentár Csengő forintok Seres Ernő ezdetben volt a cserekereskedelem. Két birkát egy baltáért. Ezer évekkel ezelőtt. Közben kitalálták a pénzt. Az általános egyenértéket, a forgalmi eszközt. Ezer évekkel ezelőtt. Jól funkcionált. Finomították, fejlesztették, pénzváltás, bankrendszer, hitel és kamat, váltó és leszámítolás és miegyebek. A pénz uralta a piacot, leegyszerűsítette a forgalmat. A cserekereskedelem, a barter, azonban soha nem szűnt meg. Áru áruért továbbra is gazdát cserélt, de a pénz a végelszámolásnál konkrétan vagy jelképesen továbbra is jelen volt. Pénz jelenleg nincs. Illetve van, de nem elég. A körbetartozás felbecsülhetetlen méreteket öltött, és a magas kamatlábak miatt a számlakiegyenlítésnél a bankhitel igénybe vétele szinte szóba sem jöhet. Ügyes üzletemberek, gazdálkodók kitalálták azt ami volt és van, a cserekereskedelmet. Bartert hazai módra. Egy nagyvállalat vezetője mondta: sok a hitelezőnk, pénzünk nincs, ellenben értékként ezért mindent elfogadunk. A számla kiegyenlíthető hűtőpulttal, színes televízióval, egyszóval mindennel, amit mi is el tudunk adni. Friss, szinte primőr információ hogy egy termelő- szövetkezet olyan üzletet kötött, hogy készpénz helyett tavaszi búza vetőmagot fogadott el. Jobb mint a semmi alapon. Hogy Sz a barter hazai módra meddig és hová fog fejlődni, illetve fajulni, ki tudja? Egy azonban biztos, jó vége a dolognak sohasem lesz. Sokkal megbízhatóbb, ha maradunk a forintnál, még ha belátható időn belül az nem is válik versenyképessé a nemzetközi pénzpiacon. De itthon, egymás között azért megteszi, ha nem szorítjuk ki a forgalomból. Néző(pont^
