Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-16 / 91. szám
1992. április 16., csütörtök EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország \ 1 ] mmfat tölt eirikf Átképzések sorozatbon A svájci példa Nem olcsó tanfolyamok Fegyver a háborúban A múlt évben indította első tanfolyamait az Észak- Magyarországi Regionális Munkaerő Fejlesztési és Átképző Központ Nyíregyházán, a Széchenyi u. 13. szám alatt. Elsősorban olyan képzéseket szerveznek, melyeket a résztvevők hasznosíthatnak, így várhatóan nagyobb eséllyel tudnak munkához jutni. Előre nézni Az átképző központban a hallgatókat a munkanélküliek közül toborozzák, de természetesen mások is jelentkezhetnek. Szeretnék elérni, hogy az intézmény egyfajta megelőző szerepet töltsön be, s ne kelljen megvárni, míg valakit kiraknak az utcára, hanem ha igényli, már előre átképzik valamilyen más szakmára. Dr. Marosi Lajos, az átképző központ igazgatója elmondta, hogy nagy reményeket fűznek a nyelvoktatáshoz. Az intézményben többek között tartanaik számítógépes, irodatechnikai és ügyviteli tanfolyamokat, de számtalan képzési lehetőséget tudnak felkínálni az érdeklődőknek: menedzseri, CNC-forgácsoló, piacikutató, hegesztő, környezetvédelmi asszisztens... Kurzusok, tanfolyamok Sokan tanulnak például a szabó-varró tanfolyamon és a kosárfonó képzésen. Eredményesen működik Nagycserkeszen a felzárkóztató csoport, valamint Mátészalkán a falugondnok-iskola. A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. nyíregyházi kirendeltsége a Szabadság tér 9. szám alatt több tanfolyamot, szakmai programot szervez. Kézy Béláné, a kirendeltség vezetője szeretne minél több kurzust az igényeknek megfelelően összeállítani, ahol a reklám-, marketingelméletet, a drogériával kapcsolatos ismereteket is oktatnák Nagy sikernek ígérkezik egyébként a most induló középfokú idegenforgalmi tanfolyam is. A külkereskedelmi áruforgalmi szak hallgatói elmondták — akik túlnyomórészt fiatal munkanélküliek —. az egyetlen esélyük a munka- vállaláshoz. ha minél sokoldalúbb képzettségre tesznek szert. Bár ezek a tanfolyamok nem olcsók, igaz, részben kaphatnak támogatást a Munkaügyi Központtól, azonban a költségeket elsősorban alkalmi munkák vállalásából fedezik. Az ő szemükben a tanítás rendkívüli módon felértékelődött, mert a korábbi általános és középiskolás oktatásról nem sok jót tudnak elmondani. Érettségi és szakma Nyíregyházán a Báthory u. 13. sz. alatt a Külkerinfo Oktatási és Továbbképzési Intézetben a fő profil a külkereskedelem, az áruforgalom. valamint a nyelvoktatás. Egyre keresettebb azonban a számítástechnika és a deviza-ügyintéző kurzus. Domokos Jánosné irodavezető elmondta, hogy több vidéki középiskolában is szerveznek oktatást, így a diákok az érettségi mellé egyfajta szakmát is fel tudnak majd mutatni. Létszámleépítések I karcsúsításban érintettek Februárban közel 300-zal kevesebb munkavállalót érintő elbocsátási jelzés érkezett a területi munkaerő-piaci szervezethez, mint a megelőző hónapban, összesen 41 gazdálkodó szervezet közölte a Foglalkoztatási törvényben foglalt kötelezettsége alapján, 2659 dolgozó várható leépítését. A munkaadók egynegyedét a megrendelések csökkentése, közel 30 százalékát a finanszírozási gondok, tizedét a privatizáció, minden ötödiket pedig egyéb (szervezeti, technológia-konszerűsítés) motiváló tényezők sarkallták az intézkedés megtételére. A létszámkarcsúsítással leginkább érintettek: a zöldséggyümölcs feldolgozó, textil- gyártó és mezőgazdasági betanított munkások, valamint vegyipari alapanyaggyártáshoz fűződő szakmák. Ma munkaerőben vagyunk talán a leggazdagabbak, s ezt kellene valahogyan visz- szafogni. helyes irányba átcsoportosítani. A szakértők szerint egyik megoldás az, ha a fiatalok gazdasági aktivitását csökkentjük, s egyben az iskolázást, a szakképzést terjesztjük ki. Ami mintegy három év alatt legalább 25—35 ezerrel mérsékelné a munkaerő-kínálatot, s ugyanakkor javítaná a fiatal generációk műveltségi szintjét is. A munkaerő-csökkentés másik területe a nőket érintené. Évtizedek óta gond ez, hiszen a nők foglalkoztatása számos családi, társadalmi problémát vonz maga után. Elhibázott döntés lenne azonban a női munkaerőt visszaszorítani, mert ez ma — igaz, a korábbitól eltérő jellegű — újabb feszültséget okozna. Ezért inkább a részmunkaidős foglalkoztatáson kell, hogy legyen a hangsúly. Számítások szerint két év alatt legalább 150—200 ezer dolgozó — többségében kisgyermekes anya — térhetne át részmunkaidőre. A gazdasági kutatásokban azonban a nyugdíjrendszert is végigelemezték. Magyar- országon a nyugdíjkorhatár más országokhoz viszonyítva indokolatlanul alacsony, azonban ennek felemelése a magas munkanélküliség idején szinte képtelenség. A foglalkoztatáspolitikában fontos helyet tölt be a munkaerő-kereslet élénkítése. Ennek feltétele a gazdasági biztonság, kedvező adó-, hitel- és kamatpolitika munkahely-teremtés támogatásával. A Figyelő gazdasági hetilap jó példának erre Svájcot hozta fel, ahol a 70- es évek ijesztő munkanélküliségének leküzdésére a kormány a legkülönbözőbb formákban támogatta az új munkahelyek létesítését. Hamar belátták, össznemzeti érdekből elsősorban a gazdaság élénkítésének elősegítésével kell hozzájárulni a munkanélküliség leküzdéséhez. A munkanélküliség mérsékléséért folyó harcban azonban fontos, hogy legyen érdekegyeztetés a kormány, a munkaadó és a munkavállalók között, valamint olyan stratégiai tervre van szükség, mely valamilyen irányt szab a probléma megoldásában. Ha nem így tesznek — az említett gazdasági hetilap munkatársa szerint — az egész kudarcra van ítélve, olyan, mintha egy hadsereg vezérek és terv nélkül indulna a háborúba. Korunk pestise Magyarországon januárban 440 ezer munkanélküli volt, a becslések szerint év végére 600 ezerre nő a számuk. Vagyis a mostani 8,5 százalékról 12-re emelkedik. Valószínű azonban, hogy a munkanélküliség növekedése nem fog megállni ennél a számnál, több szakértő szerint ugyanis már az év közepén számuk meghaladhatja a 600 ezret. Munkaerőpiac A megyei munkaerő-piaci prognózis szerint a munkanélküli-ellátásokra fordítandó kiadások ebben az évben várhatóan meghaladják majd az 1,8 milliárd forintot, mert a segélyezettek száma megközelítheti a 45 ezret is. A pályakezdők munkanélkülisegélyben részesülök száma pedig közel háromezer lesz. Gál Sándor, a Munkaügyi Központ elemzési osztályvezetője szeriint a megyében egyelőfe — néhány kivételtől eltekintve — hiányoznak az olyan intézmények, melyek zökkenőmentesebbé tehetnék a munkanélküliek problémáinak kezelését. Nem működik például jobclub, munkaerő-kölcsönző vállalkozás, vagy az intenzív átképző kurzusokra felkészítő tanácsadó szervezet. A már létező munkaügyi és átképző központok mellett hiányzó láncszemek, a jövőben a várhatóan még nagyobb tömegben jelentkező munka- nélküliség kézben tartását veszélyeztetik. Az információk szélesebb körű közzétételét igénylik a megye munkaadói. Ezért az elemzési és prognosztikai osztály negyedévenként pontos információkat, statisztikákat közöl a munkaerőpiac alakulásáról. Az oldalt összeállította: Bojté Gizella Munkanélküli-járadék A munkanélküli-járadékot — a Foglalkoztatási törvény múlt év végi módosítása miatt — másfél évig fizetik: 12 hónapig a korábbi átlagkereset 70 százalékát, azt követően 6 hónapig 50 százalékát. Akik azonban már december 29-e előtt valamilyen munkanélküli-ellátásban részesültek, továbbra is kapják azt, az első folyósítástól számított két évig. A magas jövedelműek — munkahelyük elvesztése esetén — nem kaphatják meg korábbi átlagkeresetük 70 százalékát, hanem legfeljebb a minimálbér kétszeresét, azaz 16 ezer forintot. A munkanélküli-járadék alsó határa a minimálbér, de ettől lehet kevesebb is. A MUNKANÉLKÜLI-SEGÉLY BRUTTÓ ÖSSZEGE (Ft/fő) „Piackép es” munkanélküliek Segít az állam az alkalmazásnál Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében februárban több mint 45 ezer volt a regisztrált munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta megközelítette a 17 százalékot. Juhász Gábor, a Megyei Munkaügyi Központ vezetője elmondta, valójában ettől magasabb a munkanélküliek száma. Egyrészt vannak a regisztrált nyilvántartott num- kanélküliek, másrészt akik valamilyen ellátásban részesülnek, a harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akik nyilván sincsenek tartva és ellátást sem kapnak, így valójában közel 65—70 ezer munkanélküli él a megyében. A munkanélküliek számának növekedését elsősorban négy lényeges tényező határozza meg: a privatizáció, a szövetkezeti, a csődeljárásról szóló törvény, valamint a végzős diákok száma. Ez óriási problémát jelent a térségnek, hiszen sok ember megélhetősége kerül veszélybe. A Munkaügyi Központ vezetője szerint feltétlenül szükséges egy olyan ipari struktúra kialakítása, mely előmozdítaná a gazdasági növekedést. Fontos szerepé lehet a mezőgazdasági tulajdonnak, a kisgazdaságnak. A szolgáltatási tevékenységet egyelőre nehéz fejleszteni, míg nincs egy biztos alapokon álló húzóágazat. Nagy felelősséggel, több tényezőt figyelembe véve kell meghatározni, hogy egyáltalán milyen irányba vigyék a munkaerőt. Milyen eszközöket válasszanak, ma, mikor száz munkanélkülire csak 2—3 munkahely jut? Az elmúlt évben közel 1200 új munkahelyet létesítettek, az idén 1500-at szeretnének létrehozni. Egyre nagyobb szerepe van a közhasznú munkának, melynek előnyével, sajnos, ma még kevesen élnek, pedig óriási lehetőség van benne. A nonprofit intézmény, mint például a kórház, önkormányzat, kommunális szolgáltató vállalat.... ha munkanélkülit alkalmaz, a munkabérnek csak a 30 százalékát kell az intézménynek fedezni, a bér 70 százalékát az állam adja. A Munkaügyi Központ elsősorban olyan átképzéseket szervez, ahol a cégek vállalják, hogy később elhelyezik az embereket, valamint sok olyan kurzus is indul, mely „piacképessé” teszi a hallgatókat, a személyiségfejlesztő módszerekkel biztonságosabban mozoghatnak az életben.
