Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-10 / 86. szám
4 Kelet-Magyarország Körösi Csorna Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából április 9-én a nevét viselő gimnáziumban ünnepséget rendeztek. A megemlékezésen részt vett Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke is. Képünkön: Göncz Árpád szalagot köt a budapesti Körösi Csorna Sándor Gimnázium zászlajára. mti — foto 1 lapíts taráira a Szolidaritási Alapot C 9 • U ■ ■. f . M f I . . / Szóvivői sajtotajekoztato Budapest (MTI) — A munkanélküliek akadálytalan ellátása érdekében a kormány felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a Szolidaritási Alapot a hiány mértékéig a költségvetésből havonta folyamatosan finanszírozza — jelentette be Juhász Judit szóvivő a csütörtöki kormányülés szünetében tartott tájékoztatón. A döntést indokolva elmondta, hogy a munkaügyi tárca adatai szerint az év végére 700 ezer körül alakul a munkanélküliek száma. A segélyt folyósító alap ugyanakkor kimerült, költségvetési deficitje már az év elején 10—12 milliárd forintra rúgott. A kormány határozata nyomán az állami többletkiadások 1992 végéig elérhetik a 20—25 milliárdot. E hiányt mérséklendő az APEH szigorú intézkedéseket tesz a be nem fizetett járulékok behajtására. A kabinet elfogadta és sürgősséggel az Országgyűlés elé terjeszti a bányászatról szóló törvényjavaslatot és a végrehajtást szabályozó kormányrendelet tervezetét. Az új szabályozás az állam bányászati jogán alapulna. Eszerint a bányászat olyan állami monopoltevékenység, amely koncessziós szerződéssel időlegesen átengedhető. A népjóléti tárca előterjesztése nyomán a kormány módosította az ápolási díjról szóló 1990-es minisztertanácsi rendeletet, amely a súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg hozzátartozókat otthon ápoló családtagok járandóságáról intézkedik. Ezután azok is kapnak ápolási díjat — legfeljebb a minimális munkabér összegét —, akiknek fogyatékos gyermeke nem iskolarendszerű intézményben foglalkozásokon vesz részt. A gondozó eközben nyugdíjra jogosító szolgálati időt is szerez. A jogosultságot és a díj összegét az ápolt állandó lakhelye szerint illetékes önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg. Ezzel összefüggő a másik módosítás, mely szerint július 1. után a köztársasági megbízott látja el a helyi önkormányzatok fenntartásában működő szociális, gyermek- és ifjúsági intézmények működésének felügyeletét. Segítő kél vásárláshoz Két évre kamat nélkül Jó hír megyénk kispénzű és közepes anyagi helyzetű olvasóinak: a szegedi székhelyű Mitax Orgán Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a közelmúltban Nyíregyházán is megnyitotta irodáját. A cég segítő, szerteágazó tevékenységéről beszélgettünk Olajos József irodavezetővel. — „Nem jótékonyság, de jó ténykedés”. Ez a jelmondatunk. A vásárlóknak, az ügyfeleknek mit jelent ez a kifejezés? — Sokan joggal panaszolják, hogy magas az infláció, magas kamatra adnak kölcsönt a pénzintézetek, s a megtakarított pénz zsugorodik a bankokban. Az eddig szokásos részlet- fizetési akciók, áruvásárlási kölcsönök nagy kamatterheket jelentenek. Ez különösen sújtja a szerény jövedelműeket. Mi ezen a nehéz helyzeten akarunk segíteni. Kispénzű embereket juttatunk áruhoz gyorsan, viszonylag olcsón, elviselhető részletfizetés mellett. Akciónk kidolgozásához nyugati tapasztalatokat is figyelembe vettünk. Részben azért vagyunk olcsók, mert kiiktatjuk a kereskedelmi láncolatokat, csokorba rendezzük a megrendeléseket, ésszerű fuvarszervezéssel koncentrált helyekre szállítunk. Ez a módszer Csongrádban és Békés megyében bevált, reméljük, Szabolcsban is tetszést fog aratni. — Mi mindent kínálnak eladásra? Mondjon pár szót a fizetés módjáról is. — A háztartásban előforduló szinte összes elektromos készüléket kínáljuk eladásra. Jó minőségű hazai és külföldi hifitornyokat, hűtőládákat, irodatechnikai berendezéseket, mezőgazdasági kisgépeket ajánlunk. Kényelmes, modern bútorokat is kínálunk. Irodáinkban katalógusokat is tudunk mutatni a választáshoz. Az árukhoz 24 havi, kamatmentes részletfizetés mellett juthatnak hozzá a vásárlók. Készpénzes megrendelés esetén 30 százalék előleget kell befizetni, ebben az esetben egy hónapon belül megkapják a megrendelt árut. A három vidéki városunkban lévő irodánk mellett a nyíregyházi irodánk ad bővebb felvilágosítást. Címünk: Nyíregyháza Rákóczi u. 20., tel.: 13-333. (x) MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL 1992. április 10., péntek Parlamenti párbaj A kormány ellenőrzéséről Budapest (ISB — Krecz Tibor) — Az Országgyűlés a hét elején tárgysorozatba vette a független képviselők javaslatát, mely a kormány két választás közötti beszámoltatását célozza. Munkatársunk Szabolcs-Szatmár- Bereg képviselői közül a független Kállay Kristófot és az MDF-frakcióba tartozó Vékony Miklóst kérte vitára: miként képzelhető el a kormány parlament előtti ellenőrzése? KM: — Vékony Miklós szerint helytálló-e az a vélekedés, hogy a függetlenek javaslatának tárgysorozatba szavazásával a koalíciós pártok tettek ugyan egy gesztust, de a sürgősség megtagadásával a téma aligha kerül negyedéven belül a Tisztelt Ház plénuma elé? V. M.: — Helytálló, valóban inkább gesztusról van szó. Ez az indítvány is egy azok közül, melyek részben fölöslegesen terhelik a Házat. Az alkotmány szerint a kormány rendszeresen köteles beszámolni a munkájáról az Országgyűlésnek. Kérdés, hogyan értelmezzük a beszámolást és a rendszerességet? Véleményem szerint nem arról van szó, hogy a kormánynak negyed-, vagy félévente komplex beszámolót kell adnia. A narlament elé vitt fontos kérdések során a kormánv pontosan ismerteti a nézeteit, beszámol az egyes területeken tett lépéseiről. KM: — Kállay Kristóf számára ezek a részbeszámolók nem elegendőek? K. K.: — Független képviselőtársaimmal úgy gondoltuk, hogy szükség van a két év utáni általános kormány- beszámolóra. A házbizottság előzetesen megvitatta a javaslatunkat, a koalíciós pártok képviselői elutasították azt, mi több, Horváth Balázs kijelentette: a kormány csak az őt megszavazóknak köteles beszámolót tartani. A mi nézetünk változatlanul az, Tiogy a ciklus derekán indokolt számba venni: mi történt az eredeti tervekhez képest, kell-e változtatni valamit. KM: — Az alkotmány ,,rendszeresen beszámol” kitételéhez kapcsolódva: a két év alatt még nem került sorra egyetlen beszámoló sem, ezúttal nem állja meg a helyét az az értelmezés, hogy a kormányt negyed-, vagy félévente be akarnák számoltatni. V. M.: — Erről valóban nincs szó. Ehhez hozzáfűzöm : helytállónak tartom azt az érvelést, hogy a kormány gyakorlatilag a koalíciós pártoknak tartozik felelősséggel. Az alkotmány lehetővé teszi, hogy ha a kormány eltérne a programjától, vagy súlyos hibákat követne el, akkor konstruktív bizalmatlansági indítvány nyújtható be' vele szemben. Nyilvánvaló, hogy ha erre nem kerül sor, akkor a kormány bírja a koalíciós pártok bizalmát. Egy heszámoló kapcsán tehát elsősorban az ellenzék mondaná el véleményét, amire egyébként is rendelkezésre állnak eszközök: felszólalás a vitákban, kérdés, interpelláció. K. K.: — Féléyente senki sem akarta és akarja beszámoltatni a kormányt, de négyévenként egy alkalommal időt kellene rá szakitól- ni.. KM: — Vegyünk sorra néhány tényt! Az éves költség- vetés első negyedéves sarokszáma nagy hiányt mutat, a privatizációs bevételek szinte azon nyomban a költség- vetésbe kerülnek, a munka- nélküliek száma meghaladja a félmilliót. Ezek sem indokolják, hogy a kormány elmondja, mit is tervez? V. M.: — A tényékhez: általános tapasztalat, hogy a költségvetési hiány az első hónapokban lódul meg, s a második fél évben normalizálódik a helyzet; törvényi felhatalmazás alapján az idén 20 milliárd forint privatizációs bevételt lehet beemelni a költségvetésbe. A pénzügyminiszter e hét elején tartott a frakciónk számára egy előadást a gazdasági folyamatokról. Erre is támaszkodva mondom: nincs aktualitása egy rendkívüli beszámolónak. K. K.: — Értesüléseim szerint a kormány nem zárkózik el egy beszámoló jellegű előadástól. Ennek formája valószínűleg az lesz, hogy tartanak egy expozét, amit viszont nem követne vita. Ez esetben az ellenzék nyilván sajtótájékoztatókon mondana véleményt, míg a mi ja- vaslatunk alapján — klasz- szikus parlamentáris szokásoknak megfelelően — a plénumon lehetne vitatkozni. Abban egyetértek Vékony Miklóssal, hogy nem az ország gazdasági helyzete indokolja a beszámolót, hartem ,a;z, hogy a ciklus derekán hasznos dolog megvizsgálni,-nem’változott-e a társadalmi’ környezet, az ország általános' hélkzéte a két évvel ezfetfőtóihéz képest. Saj- náláibS,’ hogy ‘ebben a fél évben kevés az esély erre. KM: — Mit tapasztaltak: igénylik-e a választók, hogy tükör elé álljon a végrehajtó hatalom? V. M.: — Igénylik, de ez meg is történik. A kormány konkrét ügyekben folyamatosan beszámol a parlamentnek. K. K.: — Egyes ügyekben valóban a nyilvánosság előtt vizsgázik a kormány, de a széles közvélemény számára nem csupán attrakció. hanem sokatmondó vita lenne egy átfogó értékelés. KÖZÉLET Válasz a KDNP alelnökinek A Kelet-Magyarország Szerkesztősége az 1992. április 9-ei számban utánközlésre érdemesnek ítélte a KDNP alelnökével. Szilágyiné Császár Teréziával készített interjút. Az írásban foglaltakra reagálunk néhány gondolattal. Az alelnöknő az interjú nagy részében a Szocialista Párt helyzetével és Horn Gyula pártelnök személyével foglalkozott. Mi ugyan bíztunk abban, hogy Sza- bolcs-Szatmár megyét és a helyi nyilvánosságot el fogja kerülni a baloldal elleni — most már egyre nyilvánvalóbb — kampány, valamint az MSZP egyes vezető személyiségeinek lejáratására irányuló szándék, de a cikket olvasva ebben, sajnos, csalatkoznunk kellett. Úgy gondoljuk, hogy a helyi politizálásnak fontosabb terepei a napi politikai problémák, a mindenkit érintő gondok megoldására tett javaslatok, mint a durva és személyeskedő, gyakran felületes ítéletek megjelentetése. A továbbiakban sem érezzük úgy, hogy ebben a stílusban kellene közéleti csatákat vívni, azonban néhány megállapítást szeretnénk megtenni. Az előzetes ítélethozatalra senkinek nincs joga. Különösen akkor, ha sem törvény, sem bizonyíték nem áll az ítéletalkotó rendelkezésére. A KDNP alelnökének nem lehet egyszerre a felelősségre vonás jogi kereteinek betartását ígérni, s egyben így nyilatkozni: „ha a felelősöket . . . megnevezzük, meggyőződésem, Horn Gyula is közöttük lesz”. Ha ezt teszi, abból csak arra lehet következtetni, hogy a felelősségre vonás kérdésében a koncepciók előbb szülét- nek, mint a felelősségre vonással kapcsolatos törvények: a felelősök személye a kormánykoalíció részéről még a törvények meghozata- la előtt eldőlt. Sajnáljuk, ha a KDNP nem támogatja a köztársasági elnök által kezdeményezett, múlt eseményeit feltáró bizottság létrehozását, amely véleményünk szerint az egyetlen garancia a múlt lezárására. A törvényi úton történő felelősségre vonással kapcsolatban nem hivatkozunk az Alkotmánybíróság által elvetett Zétényi-féle törvényjavaslatot értékelő bírálatokra, annak kiszámíthatatlan következményeire, csupán jelezzük, hogy a KDNP ezzel a véleménnyel is a militáns politikai hangokat erősíti. Ez pedig — különösen ha a parlamenti pártok némelyike a gazdasági törvénykezes helyett műveli — sem az ország stabilitását, sem jó megítélését nem szolgálja. A Horn Gyulát ért bírálatokról pedig annyit: nem tudunk róla, hogy bárki azt állította, hogy az MSZP elnöke egy személyben indította el a berlini fal lebontását. Csupán annyit állítunk, hogy felismerve a történelmi lehetőséget, döntött a keletnémet állampolgárok határon történő átengedésében és ezzel nagyban hozzájárult a fal leomlásához. Az ezért odaítélt magas kitüntetések pedig akkor is örömet okoznának nekünk, ha ezt az ország bármely pártállású politikai személyisége kapta volna. Ha tettéért közmegbecsülés övezi és népszerűsége töretlen, az nem az egyéni ambíciók eredménye, hanem azt jelzi, hogy az emberek többsége tisztában van a tett értékével. Végezetül azt szeretnénk elmondani, hogy felelőssége a ma politikusainak is van. Felelősök a kulturált, jogállami politikai működésért és az ország helyzetének megváltoztatásáért. Az ilyen nyilatkozatok, mint a KDNP al- elnökéé pedig nem ezt szolgálják. Az MSZP városi elnöksége nevében Tukacs István ügyvivő Útban hazafelé Helsinki (KM - N. I. A.) — Felejthetetlen két napot töltött Helsinkiben a Picco- li Archi zenekar. Április 8-án a finn főváros egyik — néhány évvel ezelőtt épült — ultramodern evangélikus templomában adott bensőséges hangulatú hangversenyt. — A programban Vivaldi, Albinoni, Haydn, Bartók. Gárdonyi és Kókai művei mellett megszólalt Sibelins Andante festiva című alkotása is, amelyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. A hangverseny fontos esemény volt a zenekar életében, mert másnap Szilvay Géza zenepedagógus világhírű intézetében szakmai megbeszélés keretében közösen értékelhették a produkciót. Egy félnapos városnézés után az együttes április 10- én elhagyja Finnországot és Tallinban, Rigában, vala- mint Kaunasban ad majd további koncerteket. Környezeti károk Bronzot loptak Forró nyomon Nyíregyháza (KM — CS. GY.) — A tető kibontása után hatolt be ismeretlen tettes a balsai polgármesteri hivatal helyiségébe, ahol a lemezszekrényt kifeszítette, melyből 43 ezer forint készpénzt, valamint magnókazettákat és fülhallgatókat lopott. Hatszázhuszonhét-ezer forint értékben divatruházati cikkeket tulajdonítottak el Nápkoron egy butikból április 8-ra virradóra. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság őrizetbe vett egy férfit, akit rablás elkövetésével gyanúsítanak. Nem ismert elkövetők a MATÁV megyeszékhelyi üzeme Sóstó és Kótaj közötti bronz távbeszélő-légvezetékéből mintegy 1600 méternyit elvittek, a kár 96 ezer forint. Párizs (MTI) — Az Öbölháború okozta környezetvédelmi károsodás szerencsére kisebb annál, mint amit követlenül a harcok befejeztével feltételeztek. Erre a megállapításra jutott az a nemzetközi expedíció, amely az UNESCO kormányközi oceanográfiai bizottsága megbízásából folytat vizsgálatokat az öböl térségében.
