Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-07 / 57. szám
A KIM hétvégi mellékléte Többszólamú adózás Az utóbbi hetekben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ügyeletes szereplője dr. Vámosi-Nagy Szabolcs főosztályvezető, minisztériumi főtanácsos, aki legtöbbször a személyi jövedelem- és a társasági adóhoz a törvényi magyarázatot adja. Huszonkét éve dolgozik az adóhatóságnál. Tőle kértünk a vitatott kérdésekre magyarázatot. Szerkesztőségünket Máthé Csaba képviselte. > Az osztalékadónál még mindig nem egyértelmű, mikor 10 és mikor 20 százalék az adó. A vita Ön szerint kinek a javára dói el? — Az adózott eredményből a tag a tagi jogviszonyra tekintettel kap jövedelmet, az 20 százalékos adó alá esik. Kivétel ez alól az osztalékadó, ahol két feltételnek együttesen kell megvalósulni, hogy az adó 10 százalék legyén:’Az’egyik, hogy a következő befektetési formákról van szó: részvény, kft. üzletrész, a betéti, a közkereseti társaságba bevitt vagyon, szövetkezeti üzletrész és szövetkezeti részjegy. A másik feltétel, hogy a társaság a társasági adókötelezettségét 40 százalékos adó- befizetéssel teljesítette. Ahol 40 százalékos társasági adót fizettek és valamelyik befektetési forma hozadékáról van szó, ott 46 százalékos adóteherrel (a 60 százalék 10 'Százaléka az a 6 százaiét^,' ’ ahol tipikusan ma- gánszemélyekbőf álló társaságról beszélünk és 50 százalékos társaságiadó-kedvezményt élveznek, ott 36 százalékos adóteherrel lehet kivenni a pénzt. Ez még mindig nem TB-köteles. >■_ fiz önálló tevékenységből Szerzett jövedelem adózásá- 3ngílehet-e év közben variálni és az egyik adózási forma he- 'TOÖtá másikat választani? ugrálni egyik módo- zajtypl; j a másikba nincs lehetőség. Nem lehet azt mondani, hogy a szellemi tevékenységemnél költséget számolok, az építmény hasznosításakor pedig 10 százalékos költséghányadot, mert mind a kettő az önálló tevékenység kategóriájába tartozik. Ezt a választását a magánszemélynek nem most kell megtenni, hanem majd az erről az évről szóló adóbevallásában. Most . is nyilatkoznak különböző módon a magánszemélyek, de ez őket nem köti, csak év végén, akkor viszont el kell dönteni. Vámosi-Nagy Szabolcs >■ Az adóelőleg számításánál hogy lehet figyelembe venni a szellemi tevékenységet folytatók 100 ezres adóalap csökkentő kedvezményét? — Év végén a bevallásnál vehetik figyelembe az év közi adóelőleg levonásnál nem. Há a szellemi alkotó 1991. december 31-ig erre az évre szerződést kötött a kifizetővel, akkor a múlt évi jövedelem számítási módját választhatja a magánszemély az 1992.évi kifizetésre.Ha emellett dönt, akkor az idén szellemi tevékenységből szerzett jövedelménél nem számolhat -10 százalékos költséghányadot, csak tételes költségelszámolást, másrészt a 100 ezer forintos kedvezményt nem vonhatja Je a jövedelméből. Mivel az úgynevezett átmeneti pénz, az adóelőlegnél a következő a javaslatom: a jövedelem 35 százaléka az adóalap és az idei adókulcsok szerint kell előleget levonni. Ha nincs ilyen szerződés, tehát az idei jogszabály szerint adózik a magánszemély, de nem nyilatkozott, melyiket választja, akkor a jövedelem 90 százalékát tekintjük adóalapnak. Az a javaslatom, hogy a magánszemély jövő januárban nekiül és kiszámolja, melyik adózási forma a legkedvezőbb. >■ A mezőgazdasági kistermelésnél saját gazdaságban történő jövedelemszerzést mondja ki a törvény. Azokra, akik valamilyen kereskedelem útján jutnak hozzá terményekhez, vonatkozik-e a 750 ezer forint bevételig az adó- mentesség? — A saját gazdaság nem feltétlenül azt jelenti, hogy tulajdonában van az a földterület vagy az az ingatlan. Valamilyen használati joga vagy bérleménye az a termelőeszköz. Ez lehet háztáji, szívességi föld- használati jog. A zöldségmaffiát ezzel próbálja a törvény kiiktatni az adómentesség köréből, hiszen az már felvásárlás, kereskedelem. így a mentesség kizárólag a termelést végzőt preferálja. A kistermelő háromfajta adózást választhat, a 10 százalékos költséghányad, a tételes költségelszámolás (aki ezeket választja, évi 150 ezer forinttal csökkent- heti a jövedelmét) és a harmadik, vélhetően a legáltalánosabb módszer, hogy 750 ezer forint bevételig adómentes, 750 ezer és 2 millió között különböző kulcsok alapján adózik. Ha 2 millió forint feletti árbevételt ér el a mezőgazdasági kistermelő, akkor már egyéni vállalkozói kategóriába tartozik. >- Az eddigi gyakorlat szerint az egyéni vállalkozók többsége segítő családtagot, feleséget, nagymamát, anyóst vont be a tevékenységi körbe, és a kedvező adózás alapján nekik fizetett munkabért, ami nem adózott, és ugye, családon belül maradt. Maximálták-e a segítő családtagok számát? — A korlátfan elszámolhatóság ebben az esetben megszűnt. Az egyéni vállalkozó a főfoglako- zású segítő családtagjának kifizetett összegből legfeljebb havonta a minimálbérnek megfelelő összeget számolhatja el költségként. Újabb kitétel: főfoglalkozású segítő családtagnak tekinthető az, akinek a heti munkaideje az adott vállalkozásban minimum 40 óra. Ha ennél kevesebbet dolgozik a segítő családtag, akkor arányosan csökkentett összeg vonható le költségként. > Adhat-e egy gazdálkodó szervezet étkezési hozzájárulásként, mondjuk egy fél disznót az alkalmazottaknak? Ennek összege adóménteá. vagy nem? — Adóköteles az étkezési hozzájárulás, ha pénzben fizetik vagy pénzhelyettesítő utalványt adnak. Értékhatár nincs, a korábbi 800 forintos maximumérték megszűnt. A természetben nyújtott étkeztetés adómentes, tehát kizárólag olyan bont kap a dolgozó, amelyet vendéglátó egységnél csak étkezésre tud felhasználni. Ebbe még a munkahelyi büfé is belefér, mint vendéglátóegység, de az ABC nem. Egy fél disznó értéke sem adómentes, mert ezt nem lehet a dolgozóknak ebédre odaadni. Nem élelmiszer nyersanyagról van szó, hanem ételről. Budapesten a Skála hidegszendvicscsoma- got készít, a cég befizeti a pénzt és elhozhatja az előre elkészített adagokat, így adómentes az étkezési hozzájárulás. Olyan helyeken, ahol nincs konyha, jó megoldás. Ha a dolgozónak ad a vállalat egy cetlit, hogy azt beválthatja a Skálánál, az nem adómentes. > A munkaruha elszámolásánál még mindig vitatott, kinek a tulajdona a kapott munkaruha és mikor adóköteles? — A munkaruha pénzbeni megváltása adóköteles, ha természetben adják, akkor nem. Utóbbi esetben a munkavállaló megveszi a munkaruhát, a számlát beadja a céghez, amely sajátjaként tartja nyilván. Tehát az nem a munkavállaló tulajdona. >■ Adóhatósági engedély szükséges ahhoz, hogy március 15-től azokat az összegeket az adóalapból magánszemély vagy társaság levonhassa, amelyeket alapítványra fizetett. Miért? — Az adományozó és az alapítvány által nyújtott szolgáltatás számos alapítványnál összefüggött, mondjuk, valaki azért fizetett be egy összeget az alapítványra, hogy ennek nagy részéből a fiának vegyenek számítógépet és még ezzel az összeggel adóalapját is csökkentette. Március 15-től magánszemély vagy társaság alapítványra vagy közérdekű kötelezettségvállalásra befizetett összeget csak akkor vonhatja le az adóalapjából ha az alapiítvány adóhatósági engedéllyel rendelkezik. > A szakszervezeti díjaknál, illetve a segélyeknél milyen a korlátozás? — A szakszervezeti tagdíj korlátozás nélkül levonható az adóalapból, a szakszervezeti s'e- gély viszont adóköteles., kivéve a temetési segélyt. Az önljor- rp4ny?át és a társadalombiztosítás‘által kifizetett szociális segélyek változatlanul adómentesek* >- Köszönöm az interjút. A • , mikor meghallottam a kedvező párizsi döntést, amely szerint 1996-ban Budapest rendezheti a soron következő világkiállítást, köztársasági' elnökünk egyik mondata jutott eszembe, amit év elején hallhattunk azon a szőkébb körű találkozón, ahová a magyar sajtó vezetőit invitálta Göncz Árpád. Ezt mondta: ,, Javíthatatlan optimistaként most is azt mondom nektek, sikerre vagyunk ítélve." Azóta töprengek ezeken a szavakon, vajon mire alapozhatja ezt a példaértékű bizakodását a köztiszteletnek örvendő államférfi. Hiszen — hallani innen is onnan is — jelenlegi körülményeink, azok a bizonyos hétköznapok kevésbé alapozzák meg az effajta vélekedést. Akik így kontráznak, sorolják az inflációt, a munkanélküliséget, a padlóra került mezőgazdaságot, az elszegényedést, a menetrend szerint érkező áremeléseket, s ez még csupán egy része a hosszú sornak. Tény, hogy a történelemnek ígéretes, de igen nehéz szakaszát járja országunk, s ez az út nem virágokkal van felszórva. Tudtuk — bár reményünk felülmúlta a valóság tényeit —, hogy a diktatúrából a demokráciába történő békés átmenet győzelmesen nehéz lesz, s most, amikor százezrek mindezt a saját bőrükön érzékelik, akkor sokakban elkedvetlenedés lesz úrrá. Sokakban, de nem mindenkiben. Aligha a köztársasági elnök az egyedüli ebben az országban, akit a legnehezebb napokban, órákban sem hagy el az optimizmusa, s vallja, mindenféle bajunkból létezik kivezető út. Jócskán, s egyre többen vannak olyanok Is, akik nem hátrálnak meg az első nehéz próbatételnél, akik maradék erejüket ösz- szeszedve még a lehetetlennel Is megpróbálkoznak. Ők azok," akik felismerték, hogy bármelyik politikai erő került volna ki győztesként a legutóbbi választásokon, az sem tudta volna máról holnapra megváltani a világot, mégszabadulni a terhes örökségtől. Akik ezt látják — akárcsak a köztársasági elnök —, azok azt is tudják, hogy ezt a pozitív kicsengésű ítéletet (tudniillik, hogy sikerre vagyunk ítélve) magunknak kell végrehajtanunk önmagunk fölött. Mert a siker valójában mindenkiben ott rejtőzik, amint bármilyen csekély feltétele adódik, neki magának kell kiszabadítania. Ahány ember, ahány sors, annyiféle sikerről beszélhetünk. A vállalkozó milliókat szeretne sikerként, a munkakönyvét szorongató pedig egy szolid megélhetést lehetővé tévő, tisztességes munkahelyet. Beszélhetnénk persze mind eközben kon- juktúralovagokról, vagyonátmen- tőkről és újsütetű élősködőkről éppúgy, mint azokról, akik 'rhá- guk is okozói saját szerencsétlenségüknek. Ám nem ez az általános; a nagy többség küzd a A TARTALOMBÓL: • A szenvedély rabságában • Folt az ünneplőn • Szétszakadó társadalom • Hiszékeny közönség Kpncz Zoltán művészete Koncz Zoltán: Móricz-ház (Tiszacsecse) ccjijénk fiatal városának Zijfehértónalj jf öreg festője ‘Kpncz Zoltán. Bizonyára JVt nem haraßsziimeg a jelzőért az 1915-ben született művész. Hz első háború sebző emlékeit, mint gyerek, a második, borzalmat, mint kórházi lelkész élte át. IA hazai föld Szabolcs- Szatmár, a Szamos, a ‘Balaton ihlága, a külföldi útjain szerzett benyomások, kerültek, vázlat - füzetébe, s évek. múlva a műtermi munka lassú csendjében érlelte, alkotta akvarell- vagy olaj- képpé. Önálló kiállításai 1962-től napjainkig megyénk.csaknem valamennyi városában, nagyközségében, az ország különböző helyein és külföldön egyaránt láthatók.voltak. ELEK EMIL FELVÉTELEI már említett átmeneti nehézségekkel, amin az egyformán szorítóprés között dolgozó parlament és kormány megpróbál változtatni. Nem szükséges azonban mindig a nagypolitika felső régióiban keresgélnünk a kiút irányát, jóllehet áz ilyen szintű döntések a meghatározók. Felfedezhetünk szűkebb környezetünkben is olyan erőfeszítéseket, amelyek azért mégis táplálhatják a bizakodást. Jut eszembe G., aki egy iszonyatosan nehéz sorsú, népes családban élt cseperedő legényként. Majd,.kitört" a környezetéből. Felhagyott rosszul fizető tanult szakmájával, eszkábált egy fabódét, zöldséges lett. Röviden: G. ma sikeres vállalkozó, alkalmazottai vannak, ő csak tárgyal, s már megengedheti magának, hogy porcelán fogat rendeljen az orvostól... Vagy: járva a várost, itt is jött is látni, hogy ajtót nyitnak a kertes ház utcára nyíló ablaka helyére, s berendeznek ilyen vagy olyan boltot. Mások otthon is elvégezhető foglalatosságra jelentkeznek, lakástakarításra hirdetik magukat, magán- oktatást, érettségire, egyetemre felkészítést vállalnak. A közhivatalnok megtanulta az almafát metszeni, mert már a bérelt területen nem vállalja a tsz. Most majd ő csinálja. egutóbb a csemete I árudában jutottak eszembe újból az elnök szavai, amikor valóságos roham indult az elültetendő fák iránt. Aki erre vállalkozik, bár jól tudja, hogy nem számíthat teljes sikerre, mégis ültet, öntözi a fa tövét, s felderül az arca, ha kipattannak az első rügyek. S még számba sem vettük úgy istenigazában, hogy költségei mellett mennyi reményt adhat nekünk az a párizsi döntés, talán nemcsak a fővárosban, hanem itt, ái ország szélén is.' Egy kis biztatás Ittf kérdések
