Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

1992. március 4., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 11 Ha megállna a vonat... Nagyon sok ember keresi fel Nyíregyházán a „KGST”- piacot. A vidékiek gyakran vonattal utaznak be a város­ba, és busszal újra ki kell menniük a Vásártérre. .Tó lenne, ha a záhonyi vonatok közül néhány a 26—27—28- as kilométerszelvények kö­zött, a szerencsi és az óhat- pusztakócsi személyvonatok közül az Északi kitérőben egy-egy vonat megállna reg­gel, délben és a délutáni órákban. Ehhez azonban pe­ront kellene építeni a jelzett kilométerszelvények között. Ügy hallottam, ilyen feltéte­lekkel a MÁV sem utasítaná vissza, hogy a május 31-én életbe lépő új menetrend ide­jétől néhány vonat megáll­jon' a piac mellett, és akkor sok embernek nem kellene a drága buszjeggyel utaz­gatnia. Luczák András . Tiszavasvári, Királytelki út C. sz. (Nyíregyháza Polgármes­teri Hivatala városüzemelte­tési irodájának vezetője, Va- lasinyovszi István válaszolt olvasónknak: A MÁV terü­letén a megállóhely kialakí­tásához szükséges létesítmé­nyek kiépítése a MÁV fel­adata. Mivel elsősorban ez nem városi, hanem megyei lakossági érdeket érint, cél­szerű volna a kéréssel a me­gyei önkormányzathoz for­dulni.) Kutya a buszon Paszab és Búj között így néz ki a bekötőút. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Kutyakiképzésről men­tünk haza a barátommal feb­ruár 15-én fél 6 tájban, ö is egy kutyával, én is egy ku­tyával szálltunk fel a teme­tőnél a 14-es sóstóhegyi já­ratra, előírás szerint nyak­örvvel, pórázzal és szájkosár­ral a kutyákon, és egymástól körülbelül 5 méterre megáll­tunk. A kutyák ügyet sem vetettek egymásra, van enge- delmességi vizsgájuk, és mi­vel gyakran utazunk velük a buszon, tudják, hogyan kell viselkedni. Ám amikor a gépkocsivezető meglátott minket, nem volt hajlandó elindulni, azt mondta, hogy ő a szabályzat szerint a bu­szon csak egy kutyát vihet. Ezt eddig soha nem kifo­gásolta más buszvezető. Mi nem szálltunk le, mert mesz- sze lakunk és a következő busz csak egy óra múlva in­dult volna. Erre kihívta a rendőrséget és a VOLAN-tól egy embert. Három rendőr jött ki, akiknek elmondtuk, hogy tudomásunk szerint egy ember egy kutyát vihet a bu­szon, és ez minden utasra érvényes. A rendőrök ta­nácstalanok voltak, szó szót követett, a végén már ott tartottunk, hogy a kutyák­nak bérletet kell váltani, il­letve azért nem utazhat két kutya egy buszon, mert ha összekapnak, megsérülhet egy utas. Végül az egyik rendőr, aki hatósági személyhez illően viselkedett, megkért minket, hogy egyikünk szálljon le. Természetesen megtettük, mert már több mint fél órá­ja állt a busz, az utasok is szerettek volna céljukhoz jutni. Engem azonban nem hagyott nyugodni a dolog, hogy úgy bántak velünk, mint valami csavargóval, és utánajártam a szabályzat­nak. Egyesületünkben azt tudtam meg, hogy a kutyá­nak a buszon jegyet kell vál­tani, egy ember vihet magá­val kutyát, ha van rajta száj­kosár. Ugyanazon a buszon több kutyás is utazhat egy időben, ezt a szabályt a he­lyi önkormányzat módosít­hatja csupán. Ha pedig rosz- szul tudom, kérem, hogy a szabályzaton részletesen tün­tessék fel, hogy hány ember utazhat kutyával a buszon! Kiss Adrienne Nyíregyháza, Homoksor Vidám farsangi bál Február 22-dikén a Köz- gazdasági Társaság tagjai, közgazdászok, közgazdasági ismeretek iránt érdeklődők népes körében sikerült han­gulatos, vidám, otthonos kö­rülmények között megtartani az első közgazdász farsangi bált. Szorongással készítettük elő a rendezvényt, mert helyszínéről, a Tiszti Klubról nemrég kritikus hangvételű olvasólevelet olvashattunk a lapban. Szerencsére jók vol­tak a tapasztalataink, a bál sikerére való tekintettel az őszi közgazdasági hónap ke­retében újra szervezzük majd az összejövetelt. Közgazdasági Társaság Szervező Bizottsága, Nyíregyháza Faáldozatok Naponként tűnnek el Nyír­egyháza parkjaiból, az utak- Tól a fák az embertelenség, vagy a hozzá nem értés, vagy a szegénység áldozataiként. A Homoksori fenyők, a Kos­suth utcai falopások, a szak­szerűtlenül elvégzett fa- és díszcserjeirtások tönkrete­szik a környezetet. Most ve­szélybe került a Homoksor és Sarkantyú utcai csodála­tos öreg tölgyfa, talán van százéves is. (A garázsépítés során még meghagyott két, 60—70 év körüli fenyőt va­lakik engedéllyel vagy anél­kül kivágták. Ezzel fánként százhuszonötezer forintos kárt okoztak a városnak.) A vén tölgy kínlódik, mert törzse köré súlyos kőkocká­kat, bontásból való nagy mennyiségű téglát halmoz­tak fel. A tölgy eszmei érté­ke ma kettőszáz-huszonnégy- ezer forint, és ha sokáig tart ez a kínzás, meghal a fa. A Dózsa György utcán már megtizedelték a fákat és cserjéket, várható lesz, hogy az addigi zöld területet egy­szer parkolónak lebetonoz­zák. A Zrínyi Ilona utcai sáv­ház előtt — állítólag — azért vágták ki a fiatal fasort, hogy jobban lehessen látni az üzletek kirakatát. A természetvédelemről be­szélünk, és közben megöljük a fákat,, kiszedjük a cserjé­ket, szennyezzük a levegőt. A korosabb fákat jó volna vé­delem alá helyezni, csak ak­kor kivágni, ha már elkor­hadtak és veszélyesek az em­berre. A közterületről fát to­póknak a nevét jó volna a lakosság tudomására hozni. Dr. Fodor Józsei Nyíregyháza Az oldalt összeállította: TÓTH M. ILDIKÓ JOGÁSZSZEMMEL Végkielégítés és munkanélküli-járadék Nagy Mihály BARATI KÁLMÁN nyír­egyházi levélírónk a végki­elégítés és a munkanélküli- járadék összefüggéséről kér felvilágosítást. Azt írja, hogy nemsokára felmond neki a vállalata, végkielégítést fog kapni, szeretné tudni, hogy hány hónap múlva lesz jo­gosult a munkanélküli-jára­dékra. Az a dolgozó, aki 1992. ja­nuár elsejétől kezdődően végkielégítésben részesül, a törvényben előírt végkielé­gítés időtartamáig nem kap­hat munkanélküli-járadékot. Ha tehát pl. olvasónk öt hó­napi végkielégítést kap, de a törvény szerint csak há­rom hónap illeti meg, ez alatt a három hónap alatt nem jogosult munkanélküli- járadékra. A módosító jogszabály a végkielégítés időtartamá­nak munkaviszonyba való beszámításáról nem rendel­kezik. Ezt valószínűleg a ké­sőbb megjelenő végrehajtá­si utasítás rendezi majd. Az esetleges munkaviszony szü­neteltetésének azonban kü­lönösebb jelentősége nincs, illetve az új munkatörvény tervezete szerint nem lesz. Valamennyi, munkaviszony­hoz kapcsolódó kedvezmény — pótszabadság, felmondási idő, jubileumi jutatom stb. — megszűnik. Ha a dolgozót a felmon­dási idő egy részére, vagy annak teljes tartamára fel­mentették a munkavégzés alól, nincs akadálya annak, hogy ez alatt az idő alatt új munkaviszonyt létesítsen. Ha a munkabért a felmon­dási időre kézhez kapta, azt tőle már visszakövetelni nem lehet. A végkielégítés vissza­fizetése pedig fel sem merül­het. N. F. baktalórántházi le­vélírónk végkielégítését az órabérével számolták el, ezt ő jogtalannak tartja. Arra kér választ, hogy a végkielé­gítést milyen keresettel kel­lett volna elszámolni. A végkielégítés a dolgozó átlagkeresete alapján jár. Az átlagkereset kiszámításánál mind a béralap, mind a ré­szesedési alap (intézmények­nél bér- és jutalmazási alap) terhére kifizetett minden juttatást figyelembe kell venni. Időbéres dolgozónál (havi bér, órabér) a kiszá­mításkor érvényes személyi besorolási bért kell elszá­molni, ezt nem kell átlagol­ni. A harminc napot megha­ladó időre számított átlag- keresetnél a megelőző négy naptári negyedév (olvasónk esetében az 1990. IV., és az 1991. I.—III. negyedévi ke­reset az átlag alapja. Az át­lagkereset kiszámításánál a túlóradíjat és a készenléti díjat figyelembe kell venni, de annak időtartamát figyel­men kívül kell hagyni. [17/ 1979. (XII. 1.) MüM. sz. ren­delet 57—60. paragrafusa.] KOVÁCS ANITA nagykál- lói olvasónk munkaviszony­ban eltöltött idejét nem a valóságnak megfelelően je­gyezték be a munkakönyvé­be, emiatt nem kaphatott munkanélküli-járadékot. Az iránt tudakozódik, hogy ho­vá fordulhat orvoslásért. A munkakönyvi bejegyzés valódiságáért a munkáltató anyagi felelősséggel is tar­tozik. Levélírónk a munka­könyvi bejegyzés módosítása és kárának megtérítése ér­dekében keresettel fordul­hat a Nyíregyházi Munka­ügyi Bírósághoz, címe: 4400 Nyíregyháza, Toldi u. 1. Fel­merült kára az elmaradt munkanélküli-járadék, és minden, ezzel kapcsolatos költsége és kiadása, ezeket összegszerűen meg kell je­lölnie a keresetében. Továb­bá azokat a bizonyítékokat, amelyekkel a valótlan be­jegyzést igazolja. Törékeny otthon II közöny falai omladoznak Nyírmada (KM — T. M. I.) — Az egyik ember tu­dást gyűjt, a másik vagyont, a harmadik gondokat. A gondok azonban egyszer úgy megszaporodnak, hogy ma­guk alá temetik a megol­dást halogató embert. A pusztadobosi illetőségű, de egy apró nyírmadai szükség- lakásban szorongó R.-né és élettársa lakásügye is emi­att lett égető probléma ... A nyolcgyermekes, özvegy R.-né több éve költözött be idős élettársa pusztadobosi házába. A kétszobás, torná- cos vályogház a harmincas évökben épült. Az ember foldozgatta, de három éve — esős tavasz volt — a víz bevégezte rombolását. A hát­só nyugati, és a kert felőli fal nagy robajjal kidőlt, a tető pedig berogyott. A rom­ban nem lakhattak, életve­szélyessé vált. A Pusztado­bost és Nyírmadát igazgató közös tanács egyszobás nyír­madai szükséglakásba köl­töztette a párt, és a velük lakó három gyermeket. (R.-né két fia börtönben van, s még három gyermek állami gon­dozásban.) Kiutaló határozat nem készült sem akkor, sem utólag. A javaihoz foggal-köröm­mel ragaszkodó ember hely­re akarta állíttatni a rom­házat, de nem volt pénze, kölcsönt sem kapott rá az OTP-től. A műszaki ügyinté­ző elrendelte a bontást. A tanács felajánlotta a pár­nak, hogy építsenek új há­zat, még segélyt is adott R.-nének, hogy elkészíttes­sék a tervet. Ám az út leg­végén megakadt minden: senki sem vállalta nekik a kezességet az OTP-nél. logefm nélkül Az ember közben szorgal­masan levelezett az akkori megyei tanács két osztályá­val, csakhogy ott nem leltek hibát az ügyintézésben, szét­tárták a kezüket Ki tehet róla, hogy az amúgy is mél­tányosságból megengedett „C”-típusú kölcsön felvéte­léhez nem találtak két ke­zest? Minden lehető segítsé­get megkaptak tőlük. A pár várt, lelkűk legmé­lyén reménykedtek, hogy lesz saját házuk, eddig is támogatták őket, ezután is lesz illetékes, aki intézke­dik, vagy utasít. A közös ta­nács ezalatt felbomlott, sa­ját maga ura maradt Pusz­tadobos és Nyírmada. R.-né és élettársa sosem jelentkezett ki Pusztadobos­ról, az az ő falujuk. A gyermekeket is oda járatják iskolába, R.^né onnan kapja a rendszeres szociális se­gélyt, mert százszázalékos rokkant, nem dolgozik. így Nyírmadán tulajdonképpen jogcím nélkül laknak az ön- kormányzat szükséglakásá­ban. Fel is szólították őket, költözzenek ki, de hová menjenek? Pusztadoboson nincs kiutalható lakás. No, de hát kinek kell megoldani az ő gondjukat? Kulcsra készen? Vaksi ablakú, omló falú házikó a nyírmadai szük­séglakás. Egy apró előszoba, bútorokkal telezsúfolt szoba és kis kamra az egész A fa­lak piszkosszürkék, az ajtók ragadnak a kosztól. A sa­rokban csikótűzhelyben pat­tog a fa, kesernyés füstje pállott, avas szaggal kevere­dik. Talpalatnyi hely sincs, és itt élnek öten. R.-né ágy­ban, magasra pócolt fejjel fekszik, élettársa a tűzhely­nél álldigál. — Mindenért a műszaki ügyintéző a hibás, ő bontat- ta le a házamat, én nem akartam. Jó volt az, külön­bül nézett ki, mint most ez! — mondja összeszűkült szemmel az ősz, konok arcú ember. Egymás elől kapják el a szót, tele vannak sérelem­mel, vádolják a tanácsot, az OTP-t, hogy ide jutottak. — Hová tették a pénzt, amit ki kellett osztani a szegé­nyeknek? — háborog fekté­ben az asszony. — Most mit csináljunk? A tervező meg­ígérte, hogy kulcsra készen átadja a házat, de az ügy­intéző leintette, ezért nincs lakásunk! Félreértés, nemtörődöm­ség, illúziók kergetése, má­sokra mutogatás, „a hatósá­goknak kell intézkedni mi­értünk”-tajta, gondolkodás- mód érlelte meg a pár meg­oldhatatlannak tetsző gond­ját. Bár Pusztadoboson sok üres ház áll, nincs, aki al­bérletbe fogadja őket. Szo­morú helyzet. Van remény, ba... Az ember végül vörös kép­pel kiabál dühében, hogy írni fog a minisztériumnak. Az asszony azonban leinti: — Kétszázötvenezer forin­tért eladó egy ház, úgy gon­doltam, eladnánk a telket, amin az összedőlt ház állt, kérnénk kölcsönt, hogy meg­vegyük ... Lám csak, van egy re­ménysugár. A pusztadobosi önkormányzat adhat lakás- vásárlási támogatást a pár­nak, ha megszavazza a tes­tület. A nyírmadaiak nem kérik visszamenőleg a lak­bért, R.-ék ugyanis ingyen lakják a házat. De ha a pár nem tudja előteremteni a hiányzó összeget, vagyis vál­lalni a rá eső terhet, kez­dődhet minden elölről? Szerkesztői üzenetek BALOGH FERENCNE, Fehérgyarmat: Ha a mun­kaviszonya a gyermekgon­dozási díj folyósítása alatt megszűnik, gyedre tovább­ra is ugyanúgy jogosult, mintha munkaviszonyban állna. A gyermek kétéves koráig gyed, hároméves koráig gyes illeti meg az előírt feltételekkel rendel­kező édesanyákat. S. M., Nyíregyháza: A nyugdíjrendszer reformja remélhetőleg megszünteti majd az igazságtalanságo­kat. Az azonban tévedésen alapul a levelében, hogy két-három gyermek szülé­se után az anya nyugdíjat kapott, holott sohasem dol­gozott. KÓSA SÁNDOR, Nyírpa­rasznya: Észrevételét a Magyar Posta Vállalat el­küldte az OTP Postabetét csoportjának. A takarékbe­tétek után járó kamatot ugyanis az OTP számfejti, majd a postahivatalok a tő­lük kapott számítógépes kamatjegyzék alapján ír­ják be a betétkönyvekbe a kamatösszegeket. NEVELÖS ENDRÉNÉ, Csengerújfalu: A szövetke­zet válaszáig szíves türel­mét kérjük. Nyíregyháza, Vasvári Pál utcai hölgyolvasóknak Az önsegélyező Klub vezetője telefonon megkereste szer­kesztőségünket, ezért kér­jük, fáradjon be hozzánk, hogy megbeszélhessük. B. A., Cégénydánvád: Ügyükben a Társadalombiz­tosítási Igazgatóság vála­szát várjuk, addig türelmü­ket kérjük.

Next

/
Thumbnails
Contents