Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám

1992. március 30., hétfő Kelet-Magvarország 3 A pénzbehajtók négyen járnak A feladat: megfélemlítés A legújabb Üj fogorvosi rendelőben gyógyítják a betegeket március 30-tól Nyírturán. Ugyanakkor átadják a csecsemő- és nővédelmi tanácsadót is. Jtépünkön: a megye egyik legújabb és egyben legmodernebb finn (Finndel) fogászati kezelőegysége. Viszontlátogatás Nyíregyháza (KM — Kál­lai) — Negyvennégy tagú dán pedagóguscsoport érke­zik Nyíregyházára március 30-án, viszonozva megyénk igazgatóinak múlt évi, or­szágukban tett látogatását. A Herningből és Skive-ből (va­lamint a két város vonzás- körzetéből) jött vendégek — intézményvezetők, oktatási szakemberek és irányítók — öt napot töltenek megyénk­ben. Itt-tartózkodásuk alatt megismerkednek a különbö­ző típusú oktatási intézmé­nyek munkájával, megyejá­ráson és más. életünket, munkánkat megismertető programokon vesznek részt. Máthé Csaba Nyíregyháza (KM) — Ahogy az olasz slágerfilmek­ben megszokhattuk késő es­te négy marcona legény csönget egy üzletember la­kásán. Közlik az ultimátu­mot: ha 48 órán beiül nem fizet, akkor... Szerda este nem a filmkockák peregtek a nyíregyházi IDARED 90 Kft. két ügyvezető igazgató­jának, Török Sándornak és Nemes Istvánnak a lakásán, mindez valóság volt. Persze a négy pénzbehajtót nem az olasz maffia, hanem egy nagy cég, a budapesti HUN- GAROFRUCT Vállalat bé­relte fel. Elég nagy volt a riadalom Törökéknél és Nemeséknél, 1 amikor, március 25-én este I hat órakor hozták a budapes­tiek megbízó levelüket. Eb­ben az állt: 'a Hungarofruct Vállalat felhatalmazza őket. hogy az Idared Kft. 1991-ben fennálló tartozásának rende­zése ügyében eljárjanak. A levelet a vállalat jogi osztá­lya pecsételte le és egy ol­vashatatlan aláírás is szere­pelt rajta. Közölték, a kft. 48 órán belül egyenlítse ki tar­tozását, mert. . . „Félsiker” — Időközben megérkezett a kft. jogásza, aki egyben tu­lajdonos is. dr. Vass József, aki átvette a megbízólevelet. Négyen nem nevezték meg se cégüket, és nem mondták meg nevüket sem. Fegyver nem volt náluk, viszont né­gyen négy mázsánál jóval többet nyomtak. Akkor este azzal mentek el. hogy más­nap az Idared Búza téri iro­dájában találkoznak. — Ilyen meg soha nem for­dult velünk elő — kommen­tálta az eseményeket Török Sándor. — Felháborító, hogy ilyen eszközökhöz fordulnak olyan tartozás behajtása mi­att, amely valóban fennáll, soha nem is tagadtuk. Vi­szont az összegszerűségét vi­tatjuk. Primőrszállítások voltak és a Hungarofruct szerint 4 millióval tartozunk, szerintünk közel 2 millió a vitatott összeg. Attól függő­en, hogy ebből mennyit is­mernek el, úgy ütemezzük a fizetést. Fizetési meghagyást nem adtak be. bírósághoz nem fordultak, cégünk ellen felszámolást nem kértek, egyből ilyen eszközökhöz for­dultak. Ügy gondolták, a jo­gi perlekedés 2 százalékos illetékköltségét inkább a pénzbehajtóknak adják. hallgatás jele — ötvenmilliós forgalom mellett ennyi a vitatott ősz- szeg — fűzte hozzá Nemes István —. ami, úgy érzem, nem jelentős, és behajtható, de nem ilyen módszerekkel. Felhívtuk a Hungarofruct jogtanácsosát, aki elmondta, ilyen levelet nem írt alá és nem is pecsételt le. a jogi osztály nem tud erről a meg­bízólevélről. Amikor Voloncs Miklóst, a Hungarofruct frissgyümölcsosztály-veze- tőjét felhívtam telefonon és mondtam neki, hogy remél­jük. március 31-ig rendezzük a vitás kérdéseket, azzal vá­laszolt, hogy akkor vissza­hívja az embereket. Ezzel el is ismerte, hogy tud a va­gyonvédelmi cég létezéséről és valószínűleg ő adta a meg­bízást nekik. Péntek délig semmilyen telefonra, telefaxra nem vá­laszolt a Hungarofruct. mé­lyen hallgatnak az ügyről a vállalatnál. Közben kiderült, hogy ugyanannak a betéti társaságnak az emberei jöt­tek le Nyíregyházára, akik már korábban dolgoztak a Hungarofructnak. A megye- székhelyen, Mátészalkán és Fehérgyarmaton a Zöldért almatárolóiban őrizték a Hungarofruct almáit. Most keményebb munkára kaptak ukázt, meg kellett félemlíte­ni az adósokat. Pénteken az Idared Kft telephelyén találkoztam a négy budapesti megbízottal, akik továbbra sem voltak hajlandóak felfedni kilétüket és cégük nevét sem mondták be. Nyilatkozni viszont nyi­latkoztak. Egyértelműen el­ismerték, hogy a Hungaro- fructtól kapták a megbízást és az információkat, amelyek szerintük eléggé hiányosak voltak. Hoztak egy átutalási megbízást, hiszen a jutaléku­kat akkor kapják meg, ha a tartozás 48 órán belül befo­lyik a vállalathoz. A kialku­dott százalékról nem adtak felvilágosítást. Ez az első ilyen jellegű megbízatásuk, amikor nem bírói végzéssel indultak el pénzt behajtani. Elmondásuk szerint azért mentek este a két ügyvezető lakására, mert útközben lerobbant a kocsi­juk és csak akkor érkeztek Nyíregyházára. Hogy miért kellett egy levél kézbesíté­séhez négy ember, mikor a postás is egyedül jár? Erre azt mondták, hallották, hogy az Idared is bérelt fel va­gyonvédő céget (az Alabár- dos gmk. egy embere őrzi a raktárházat, ahova korábban tösször betöriek) és nem akarták azt, hogyha ketten jönnek, jól megverjék őket. Ezérflreflétt a négy fős de­monstráció. Csütörtökön te­lefonon kapták a Hungaro- fructtól az értesítést, hogy visszarendelték őket. Vitatott összeg — Félsiker volt — mond­ta egyikük. — A költségtérí­tésről a számlát természete­sen benyújtjuk, de jutalék várhatóan nem lesz. Ülünk kocsiba és megyünk vissza Budapestre. Az Idared Kft. feljelentést tett a megyei rendőr-főkapi­tányságon és várhatóan hi­telrontásért bepereli a Hun­garofruct Vállalatot. Ügy látszik, most már nem kell moziba mennünk, hogy ilye­neket lássunk. Lehet, hogy az üzleti éleiben a pénzbe­hajtásnak ez lesz a jövője De vajon mit csinál a Hun­garofruct azzal a céggel, amely több száz millióval tartozik? Hadosztályt küld? Tárca Letörött a gomb Balogh Géza N éha különös, megma­gyarázhatatlan dolgok történnek körülöt­tünk. S éppen akkor, mikor az ember eljutott ahhoz a ponthoz, amikor azt hiszi, ö már megfejtette a világ tit­kát. Túristvándi főutcáján sé­tálunk. Az öreg', félezer éves templomhoz érünk, felpillan­tok a toronyra. Így, első lá­tásra minden rendben.. A templom egyben, a torony áll, a vakolat ragyog a fény­ben ... mégis, valami fur­csát, szokatlant érzek. Hát persze .. ■ letörött a to­rony gombja. Vékony kis bá­doglemez tartja ég és föld között. — Mikor völt itt vihar? — nézek a barátomra. — Itt vihar ...?! — kérdi értetlenül. — Honnan jut ez most eszedbe? — Hát a gomb .... a to­ronygomb. Apró, keserű fintor az ar­cán, s azt mondja csendesen: — Nem hallottad...?! meghalt Hadházy Pali bá­tyánk. Épp, a rég üresen álló pa­rókia tövében állunk, s gon­dolatban megjelenik előttem Hadházy Pál, c túristvándi „Nagytiszteletű Űr.” Bár ő sosem szerette az efféle ti­tulusokat, a „Pali bályám”-at várta el tőlünk, de most ta­lán megbocsátja, hogy most a rangján emlegetjük. Egy teljes emberöltőt szol­gált le a Túr partján, s Nyír­egyházára költözvén, nyugdí­jasként sem tudott elszakad­ni az ő szeretett Szatmárié­tól. Afféle teremöri; idegen­vezetői állást vállalt a sóstói múzeumfaluban . . . csalc ezért, hogy közel maradjon az Erdőháthoz, a Tisza men­téhez. Szép élete volt, hosszú éle­te. De azt még mindig nem értem, miért tört le az ist- vándi torony gombja. — Pali bátyánk meghalt, másnap reggel mát igy ta­lálták a templomot az embe­rek — mondja a barátom. — Az itt élők azt tartják, így szokott ez lenni... Ha meghal a lelkész, letö­rik a gomb. így tudatja a nyájjal, hogy elment a pász­tor ... * * * Ki cáfolja meg az istván- diak hiedelmét, s ki fogja bebizonyítani ezek után ne­kem, hogy mi már ismerünk minden titkot, s van válasz mindenre ... ? Kastély-menedzser Aranyosapáti (KM — K. D.) — E régebben készült képen az aranyosapáti kas­tély látható, melynek egy ideje az enyészet a „gazdá­ja”, mivel a helyi önkor­mányzatnak nincs pénze, hogy rendbe hozza. A hírek szerint mégsem pusztul el, mert egy Bécsben élő, de rendszeresen megyénkbe lá­togató üzletember, Bocs At­tila megkapja az önkor­mányzattól, cserébe felújít­ja. A művészetpártoló ha­zánkfia a felújítás után mű­vészeket lát majd itt vendé­gül, hogy kellemes környe­zetben alkothassanak. Emel­lett biömezőgazdász tanfo lyamokat is szerveznek majd a kastélyba n.'áhol helyet kap •pőcs úr magángyűjteményé­nek és könyvtárának számos darabja. Később á kastély visszakerül az ,' önkormány - záthoz, berendezésével együtt, azzaj\a‘ kikötéssel, hogy megfelelőén kell hasz­nosítani, presszó,‘vagy ’Ha­sonló nem lehet benne. A jelek szerint Aranyos- apátiban sikerült megtalálni a módot, s a megfelelő part­nert, hogy e valaha szép kastély a jövőben is a tele­pülés dísze legyen. HABAS2TOSÍ PAL TSLVZZ ZLSZ Néző(por^ Gutes aus Ungarn Galambos Béla a ókat Magyarország­ról — hirdetjük né­hány éve piacképes áruinkat nyugaton és való­ban kiválóak is azok az élelmiszeripari termékeink, amelyekkel vevőket csalo­gatni időről-időre megtöl­tik külkereskedőink a be­mutatók, kiállítások ma­gyar standjainak polcait. Képesek voltunk tehát minőségi élelmiszereket előállítani a korábbi évek­ben is, ha kellett. Ha a pi­ac és a gazdasági érdekünk megkívánta. Csakhogy há­rom féle piac volt — nyu­gati, keleti és belföldi —, amelyek közül az áru döntő többségét ifelvevő utóbbi kettő nem arról volt híres, hogy „nevelő hatását” ki­fejtve. a minőségi termék- előállításra sarkallja a ha­zai termelőket. Sokkal in­kább abba az irányba ha­tott, különbséget nem — vagy csak alig — tevő, ala­csony áraival, a termékek eredete, minősége fölött gyakran szemet hunyó, kor­rupciótól sem mentes felvá­sárlási rendszerével, hogy a hazai termelők széles réte­gei „elfelejtsenek” igazán „fokai” előállítani. Az emberek többsége pe­dig már csak olyan, hogy éppen annyit ad ki magá­ból. amennyit megkövetel­nek tőle. Ha megveszik a vizezett, szennyezett tejet, a zsíros sertést, a vasvillá­val ládába hányt gyümöl­csöt, majd bolond lesz na­gyobb odafigyelést, szakér­telmet, plusz munkát és többlet költséget megkívá­nó kiváló árut előállítani. Sajnos, megvették. Sajnos, mondom, mert bár jó volt a selejteset, a kommerszet ezer liter -, s tonnaszámra eladni (ebből úgy, ahogy gyarapodgatni), most visz- szaüt az igénytelen piacok „engedékenysége.” Megváltozott a világ, s vele a bel-, és külpiaci vá­sárlók — feldolgozók és ke­reskedők — követelménye. A tejipar, húsipar, konzerv­ipar csak minőséget hajlan­dó megvenni (amit már próbál meg is fizetni), mert csupa „jót" kell előállíta­nia ahhoz, hogy el is tudja adni. A kereskedő ugyanezt teszi, mert ahol fizetni is tudnak az áruikért, ott legalább ennyire igényesek a nagybani és a kis tétel­ben vásárlók egyaránt. Meg kell hát változni, ha élni akar, a magyar termelők­nek is, aki azért mégiscsak arról híres, hogy tud jól dolgozni, ha érdemes vagy ha nincs más választása. Márpedig most csak egy le­hetősége van: termeljen, s vigyen piacra „jókat a ma­gyar mezőgazdaságból.” Azt ugyanis meg fogják venni. Rakoczi­évMuló tárogatóval N agj Csaba Nyíregyházái: éló tárogató művész adott koncertet már KOMMENTÁR cius 2?--én megyeházán II Rákóczi Fe­.reag szüleiiést- nefc 016, évfor­duló; alkat ~ rende em lékün­ké,pségen. Elárvult kakasok Balogh Géza A napokban megala­kult a megye ci­gányszervezeteinek érdekegyeztető tanácsa. E hír hallatán nem valószínű, hogy sokan kapják fel a fejüket, akik pedig járato- sabbak e témakörben, minden bizonnyal csak le­gyintenek. iMondván, eddig is volt már tucatnyi szer­vezetük, fórumuk, közösse­gük, de egy szemernyit sem tudtak testvéreiken segíteni. E kézmozdulat sajnos sok igazságot rejt,- hiszen ala­kuló ülésükön maguk a résztvevők fogalmaztak úgy, hogy eddig elárvult kakasokként kapirgáltak a társadalom szemétdomb­ján, s ahelyett, hogy érde­keiket egyeztették volna, mindegyikük piros taréjjal őrizte a nagy ritkán kika­part javakat. Ez :a tárnics sem lesz te­hát más; mini az eddigiek voltak? A mostani, alakuló gyűlésen megjelent szerve­zetek vezetői reményked­nek, hogy a korábbiaknál sokkal hathatósabb segít­séget nyújthatnak majd a tagságuknak. A nyíregyházi összejöve­telükön hét szervezet fo­gott össze, feladatul pedig az érdekfeltárást, -képvise­letet, -egyeztetést tűzték maguk elé, de u szerény eszközeikkel megpróbálnak valami gazdasági tevékeny­séghez is fogni, így is se­gíteni a körükben rohamo­san növekvő munkanélkü­lieken. A szervezetek összefogá­sának minden jó érzésű embernek örülnie kell, hi­szen az olvasható ki belő­le, hogy végre az érintet­tek is rájöttek arra az egy­szerű igazságra, hogy együtt könnyebb. Továbbá az is, hogy rádöbbentek, saját fajtájukért ők maguk tehetnek a legtöbbet. Ám egy kis segítség ezentúl is rájuk fér. ‘ • • HÁTTÉR

Next

/
Thumbnails
Contents