Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28 / 75. szám

2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI 1992. március 28., szombat Tüskés sarok Módosított a miniszter Tóth Kornélia * x apkodhatta a fejét a K rádióhallgató az el­* ' múlt két napban: igazán nem panaszkodha­tott senki, mert keveset látta volna a belügyminisztert. Olyannyira kilépett a nyilvá­nosság elé a tárca első em­bere, hogy még némi nyelv­tani módosításért is tollat ragadott, és csütörtök esté­ről péntekre virradóra máris helyreigazítást kért a televí­zió népszerű reggeli hírma­gazinjától. Nevezetesen azt kifogá­solta a bársonyszék gazdá­ja, hogy a majdani világkiállí­tás idején Budapest bizton­ságos város lesz. Ezzel szemben a tévések képesek voltak úgy kommentálni a belügyminiszter szavait: a főváros a világ egyik legbiz­tonságosabb városa lesz 1996-ra... Szóval, érzik a különbsé­get, kedves olvasóink...? Ha az egyik lenne azok közül, amelyeket nem csúfítanak el zugárusok, a feketepénzvál­tók, este kimerészkednének a polgárok egy kis friss leve­gőt szívni, nem mártanának kést a gyanútlan diák hátá­ba, nyugodtan hajtanák álomra a fejüket a lakók, mert nem lopnák el kocsijai­kat, nem törnék fel a laká­saikat, tehát ha ez a para­dicsomi állapot állna elő, igenis ezt már mérni lehet­ne. Kiszámíthatnák az egy lakosra jutó bűnelkövetések számát, közölhetnék mind­ezt abszolút számokban, arányokban és százalékok­ban, egy a lényeg: összeha­sonlíthatnák a világ hasonló városaival a mi vízfejű, gi- gantomán óriásunkat. De nem. Ez a perspektíva levélírásra késztette a bel­ügyminisztert. A z pedig egészen más kérdés, neki hogy vitte el a posta estétől reggelre a levelet? Ami lé­nyegesebb, Boross Péter is reálisan látja a magyar való­ságot és rózsaszín álmában sem lát ilyen Budapestet. Mindenféle HOKIRALYNO a Kölyök- várban. Március 29-én 10 órától a Bessenyei Színkör bemutatja a Hókirálynő című mesejátékot Nyíregyházán, a Kölyökvárbam A BABA-MAMA klub várja az érdeklődőket, legközelebbi foglalkozásukat március 30- án, hétfőn, 10 órától tartják Nyíregyházán, a Segítőház­ban, Csillag u. 4—6. szám. Gratulálunk Ötven évvel ezelőtt kötött házasságot Lakatos András és felesége, Barna Irma. A fél évszázados évfordulón négy gyereke, tíz unokája és a hozzátartozók köszöntöt­ték az idős házaspárt MOLNÁR KÁROLY FELVÉTELE Rendezvények Mozi Krúdy mozi: A bárányok hallgatnak. Előadás: 16, 18 és 20 óra. Béke mozi: Édes Emma, drága Böbe. Előadás: 18 óra. Négykezes géppisztoly­ra. Előadás: 16 és 20 óra. Videomozi: A bárányok hallgatnak. Előadás: 9.30, 11.30 és 14 óra. Szerelmes szívek. Előadás: 16, 18 és 20 óra. Nagykálló: Robin Hood. Kisvárda: Istenek fegy­verzete 2. (A Kondor-akció). Mátészalka: Addams Fa­mily. A gálád család. Nyírbátor: Börtöncsapda. Vásárosnamény: Trük­kös halál 2. Színház A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház ma dél­után hat órától az Ahogy tetszik színdarabot mutatja be. Érvényes a Kiss Mányi- bérlet. Vasárnap 18 órakor Színészzenekar koncertje lesz. (Bérletszünet) Kiállítások Dr. Pintér Nándor, orvos festőművész, a Képzőmű­vészeti Alap új tagjának kiál­lítását tekinthetik meg az érdeklődők a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Ugyanitt Babinec József ungvári, valamint Földessy Péter és Micska Zoltán mun­kácsi festőművészek alkotá­saiból nyílt kiállítás. A zöm­mel tájképeket felvonultató tárlat hétköznapokon 9-től 16.45 óráig tekinthető meg. A Nyíregyházi Városi Ga­lériában megnyílt Székhelyi Edith nyíregyházi festőmű­vész önálló, gyűjteményes tárlata. Schmidt Sándor fafaragó népi iparművész alkotásai­ból nyílt kiállítás Vásárosna- ményban a kereskedelmi szakmunkásképző iskolá­ban. Kákonyi Csilla festőmű­vész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők április 4- ig a Benczúr Gyula Galériá­ban, Nyíregyházán. Nyitrai Józseffel, a Jogvédő Liga helyi elnökével beszélget M. Magyar László Büntetés a kamatemelés Nyíregyháza (KM) — Bün­tetőkamatként lett közis­mert a lakáshitelkamatok megemelése, amelyről még 1990. utolsó napjaiban dön­tött az országgyűlés. Az ak­kor felkavart indulatok még napjainkra sem csillapodtak le, egymás után alakulnak a büntetőkamatot ellenző csoportok, amelyeket az Ál­lampolgári Jogvédő Liga fog össze. A liga céljairól beszélget­tünk Nyitrai Józseffel, a Jog­védő Liga nyíregyházi szerve­zetének ügyvezető elnökével. •- Milyen céllal alakult meg a ■ Jogvédő Liga? — A liga célja az, hogy tá­mogassa, inspirálja azokat az állampolgári kezdeményezé­seket a törvényhozásban, a gazdaságban, az érdekvéde­lemben, amelyek a Magyar Köztársaság állampolgárainak jogsérelmét hivatottak meg­szüntetni. Feladatának tekinti minden olyan állampolgári csoport, réteg érdekének a védelmét, amely hátrányos helyzetbe került, akár gazda­sági-társadalmi folyamatok, akár természeti csapás ered­ményeként. Jelenleg ilyen hátrányos helyzet, illetve jog­sérelem a lakáshitel kamatá­nak megemelése. »Hogy érintette ez az ön anyagi helyzetét? — 1988-ban kaptam az Örökösföldön egy használt OTP-s lakást. Az OTP-től fel­vettem 380 ezer forintot ked­SZEKERES TIBOR FELVÉTELE vezményes kamatra, a bank­tól 30 ezret változó kamatra, 150 ezer forint volt a tanácsi támogatás, valamint ugyan­ennyi a szociálpolitikai támo­gatás. A kamat megemelése után háromszor többet kelle­ne fizetnem, mint korábban. S ehhez vegyük figyelembe azt is, hogy munkanélküli vagyok most. De én csak egy vagyok a sok százezer érintett közül, ugyanis még 600 ezer hitel­számlát érint ez a büntetőka­mat. » Bár az Alkotmánybíróság jóváhagyta, sokak szerint Családok a létminimum szintjén Növekszik a munkanélküliség Nyíregyháza (KM — Hajdú Bertalanná) — Az életszínvo­nalat jelentősen befolyásoló foglalkoztatási gondok to­vább éleződtek — mutat rá a KSH Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei igazgatósá­gának elemzése. A termelő ágazatokban a korábbiakat meghaladó ütemű volt a létszámcsökkenés. Az ag­rárágazatban 13 ezer fővel, az iparban mintegy 8 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Az el­bocsátásokat a munkáltatók a külföldi és belföldi piacok szűkülésével, a privatizá­cióval, jogutód nélküli meg­szűnéssel, átszervezéssel, szervezetkorszerűsítéssel indokolják. A munkanélküliség gyorsuló ütemben nőtt tovább. 1992. január végén a regisztrált munkanélküliek száma meg­haladta a 41 ezer főt, a mun­kanélküliségi ráta közel 18 százalékra ugrott. Egyre több a tartósan, fél évnél is hosz- szabb időre munka nélkül ma­radók száma (az összes mun­kanélküli 57 százaléka). A havi bruttó keresetek nö­vekedése — a közlekedés, posta és távközlés kivételével — jócskán alatta maradt az árakénak; a legnagyobb lét­számot foglalkoztató iparban 26,3 százalékos, az agrárága­zatban pedig 21,3 százalékos volt. A bruttó átlagkeresetek anyagi áganként vizsgálva 10 162 —18 313 Ft közöttiek. Az előbbi a mezőgazdaság­ban, az utóbbi a vízgazdálko­dásban dolgozók átlagos ke­reseti szintjét tükrözi. A lakosság hitelfelvevő ké­pességének mérséklődését jelzi a személyi és áruvásárlá­si hitelek állományának mint­egy 15%-os csökkenése. A betétállomány növekedett, a lakosság devizaállománya (1,5 milliárd Ft) 1,8 szeresére nőtt. A fizetőképes lakossági ke­resletet mérsékelte az 1991. évi 35 százalékos országos fogyasztói árszínvonal-növe­kedés. Míg 1990-ben az élel­miszerek és élvezeti cikkek drágultak a legnagyobb mér­tékben, 1991-ben az átlagost jóval meghaladóan a fűtés és háztartási energiára fordított lakossági kiadások nőttek. Az egészségügyi alapellá­tás személyi és tárgyi feltéte­lei az utóbbi években lényege­sen nem módosultak. A fel­nőtt lakosság ellátását 256 ál­talános orvosi, a gyermekek egészségügyi alapellátását 56 szervezett körzet biztosította. Naponta átlagosan a foglal­koztatottak több mint 7 száza­léka, 9,9 ezer fő volt táppén­zen. 1991 év végén már csak 35 bölcsőde működött, az év folyamán 23 intézményt szün­tettek meg. Az óvodások számának nö­vekedése mellett kevesebb lett az óvoda, így az óvodás­korúak elhelyezésének felté­telei romlottak. Az általános iskolákban, a korábbi évek tendenciájához hasonlóan tovább mérséklő­dött a tanulólétszám; az új tanévben 70 ezer gyermek kezdte meg tanulmányait. A középiskolai tanulólét­szám (14,7 ezer) tovább emelkedett. Egyre nagyobb gond a középiskolákból, szak­munkásképzőkből kikerülő fia­talok elhelyezkedése. Eltar­tásukról teljesen a családnak kell gondoskodni, mivel ők pá­lyakezdési segélyre nem jogo­sultak. Egyre gyakoribb az olyan család, ahol mindkét szülő munkanélküli. Ez is hoz­zájárul, hogy a lakosság egy­re növekvő hányada él a lét­minimum szintjén. mégis alkotmányellenes a törvény. Milyen érvek szól­nak ellene? — Az 1959-es Polgári Tör­vénykönyv ad lehetőséget arra, hogy a szerződésekbe beavatkozzon az állam, ugyanakkor nem jelöl meg konkrét lépést, például kamat­emelést. Ez — mint oly sok politikusunk is hangoztatja —, a kommunista diktatúra törvénye, ellentétben áll a Magyar Köztársaság Alkotmá­nyával, amely kimondja: a Magyar Köztársaság függet­len, demokratikus jogállam, amelyhez hozzátartozik a jog- biztonság is. Van egy másik ellentétpár is. Még 1990 áprili­sában a Németh-kormány be akarta vezetni a kamatadót, de az Alkotmánybíróság akkor azt alkotmányellenesnek tar­totta. Érvei a következők voltak: veszélyezteti a szociá­lis biztonsághoz való jogot, a kölcsöntartozás alapján előírt adó ismeretlen a nemzetközi joggyakorlatban, a törvény meghozatala alkotmányelle­nesen történt. Ezzel szemben a kamatemeléskor az Alkot­mánybíróság azt mondta, az nem veszélyezteti a szociális biztonsághoz való jogot, nem kell a parlament kétharmados többsége, a nemzetközi jog- gyakorlatot pedig nem veszik figyelembe. Végül hadd utal­jak a letiltás kérdésére. Az Al­kotmánybíróság ’92. július 1- jétől az OTP-nek megtiltja a fizetésből való letiltást. Ami 1992. július 1-től alkotmányel­lenes, az azt megelőző idő­szakban miért nem az?! «*- Mi lenne a Jogvédő Liga szerint a megoldás ? — Már eleve az lett volna a helyes, ha a futamidőf lecsök­kenek változatlan kamat mel­lett. Ebben az esetben az OTP a teljes összeget vissza­kapja, amelyből 50 százalékot egyértelműen nyereségként könyvelhet el. A másik javas­lat szerint akkor igazságos a törvény, ha a tartozásból elen­gednek mondjuk 25 százalé­kot, s rögzítik a*futamidőt. » A szervezet hogyan próbál­ja meg kiharcolni a változ­tatásokat? — Aláírásgyűjtő akciókat szervezünk, Nyíregyházán és környékén eddig közel 1500- an írták alá a liga gyűjtőívét, amelyen kérjük a büntetőka­mat újratárgyalását, illetve til­takozunk a lakásszerződések egyoldalú felrúgása ellen. Ugyanakkor felvállaljuk az OTP elleni pereket, amelyek­ből hamarosan Nyíregyházán és a megyében is lesz. » Mit vár ezektői az akciók­tól? — Optimista vagyok, külön­ben nem kezdtem volna el. Bízom abban, hogy lesz 50 ezer hiteles aláírás, s akkor az országgyűlésnek köteles­sége lesz újratárgyalnia a tör­vényt. Bízom benne, hogy a képviselők, belátva korábbi el­sietett, jogellenes döntésüket, felülbírálva a törvényt, eltörlik a büntetőkamatot. „Csúszdázó” tűzoltók Ha befut a riasztás, nem ismerik a lépcsőt a vo­nuló tűzoltók. Nappal ugyanis 60, éjszaka 90 másodperc alatt kell ki­gördülnie a „fecsken­dős” autónak a lakta­nyából. Ilyenkor a kör­letből csűszdán eresz­kednek le a garázsba HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Ügyeletek Sürgős esetben a me­gyei rendelőintézetben — Nyíregyházán, a Bocskai u. 73. szám alatt — fogad­ják a felnőtt és gyermek­betegeket este 7-től reggel 7-ig. Az ügyeletes gyógyszer- tár este 9-től reggel fél 8-ig kereshető fel. Címe: Nyír­egyháza, Szabadság tér 1. szám. Állategészségügyi ügye­letet tart március 28. és 29-én dr. Ast János, Nyír­egyháza, Sóstói út. 19. szám alatt, telefon: 17- 705, valamint dr. Sánta János a Kodály Z. u. 7. számú címen. Telefon: 18- 753.

Next

/
Thumbnails
Contents