Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

1992. március 4., szerda HATTER Kelet-Magyarország 3 Tőkét varázsolnak Nemzetközi hm asság G&vavencsellőn Átadás lőtt az élelmiszeripari üzem. a szerző felvétele Nábrádi Lajos Gávavencsellő (KM) — Né­met és kanadai üzletemberek után hollandok jártak a mi­nap Gávavencsellőn. Ügy tű­nik iparosodik a Tisza-parti nagyközség. A polgármesteri hivatal és a szép formájú új iskola között már állnak az élelmiszeripari üzem falai. Örömmel nézhetik ezt a la­pos épületet a leendő mun­kások és a környékbeli ál­lattenyésztők is. Nem mesz- sze innen jókora üres telket látunk, itt várják a fagy fel­engedését, hogy kerekpár- összeszerelő üzem épülhes­sen ide. Beszélik, hogy egy tésztagyár is épül valamelyik utcában. Az élelmiszeripari üzem szürke falain belül az utolsó simításokat végzik, ahol a Kanadában élő tulajdonos egyik rokona is szakmunkás­ként dolgozik. Magyarázza, hogy a jól elválasztott ré­szekben milyen sokféle ter­méket állítanak majd elő ez év tavaszától a szakmunká­sok és a betanított munká­sok. Ügy tűnik, munkahely­teremtő üzem ez a javából. Földi, Kanadából A részletekről a hivatal emeleti szobájában beszélge­tünk Karakó László polgár- mesterrel. Azzal kezdi, hogy a helyi tsz és a cipőipari szö­vetkezet nehéz gazdasági helyzetbe került, újabb mun­kanélküliekre kell számítani. Elővesz egy statisztikát, amelyből sajnos az derül ki, hogy az itteni munkaképes lakosság 8—10 százaléka munkanélküli. Hangsúllyal mondja: ez kb. -háromszáz embert jelent. S azzal foly­tatja: a polgármesteri hiva­Nyíregyháza (KM — K. J.) — Arany János születésének százhetvenötödik évforduló­ján — március 2-án — foly­tatódtak a megyeszékhelyen a megemlékezés eseményei. Délelőtt a költő nevét viselő gimnáziumban és általános iskolában a Bessenyei és a Kölcsey Társaság, valamint az iskola képviselői helyezték el a tiszteletadás koszorúit tál sok más meggondolás mellett a munkahelyteremtés miatt is támogatja a külföldi tőkések í, a vállalkozókat. Amik!, konkrétumokat ké­rünk, azt mondja, hogy az önkorn nyzat a régi. elha­nyagolt ágóhidat felújította, ide hoz! ik a vezetékes vizet, így a góbid jó kiszolgálója lehet a tavasszal induló élel­miszeri! ári üzemnek. Egy ncsellőrőí elszárma­zott, K nadában élő üzlet­ember ékó István a ma is itt élő rokonaival kft.-ként működteti majd az üzemet, amely húsfeldolgozóból, pék­ségből és élelmiszerek előál­lításai e Ikalmas helyiségből áll. Tei mészetes. hogy a kör­nyék állattenyésztőinek is munkát és bevétek jelenthet ez az üzem. lap .i sebválti Az é i miszeripari üzem és a kerék pár-összeszerelő már biztos. A további elképzelé­az épületet díszítő Arany- dombo.műnél. A jubileumi rendezvényso­rozat tv eseményeként került sor a Móricz Zsigmond Szín­házban a 18 órától megtar­tott irodalmi estre. Ennek kereti ben először Margócsy József irodalomtörténész méltatta tizenkilencedik szá­zadi költőklasszikusunk munkásságot. sekről a polgármester ezeket mondja: — A minap itt járt hollan­dok burgonyafeldolgozó üze­met szeretnének nálunk. A burgonya köztudottan jól megterem a környéken, s ha ez az üzlet is bejön, sok em­bernek adhat munkát és megélhetést. Egy Gáváról el­származó, Németországban élő üzletember benzinkutat, mellé üzletházat akar építe­ni. Valóban felvetődött az olasz gépekkel ellátott tész­tagyár építése is. Mi olcsó telkekkel és az infrastruktú­ra kiépítésével támogatjuk a vállalkozókat és a munka­helyteremtést. Ling Antal, a Generál Épí­tőipari és Kereskedelmi Kft. tulajdonosa többes haszonról beszél: — Megvettük a nagyközség üresen álló óvodáját, mellé holland elemekből, és tech­nológiával kora tavasszal pár hét alatt felépítjük a kerék­pár-összeszerelő üzemet. A Az irodalmi esten Csíkos Sándor, Bárány Frigyes szín­művészek léptek fel, vala­mint a megyei balladamon­dó verseny és irodalmi pá­lyázat díjazottjai is. A mű­sorban szerepeit a gimnázi­um énekkara, hangszeres szó­listája és önképzőköre. Az évfordulóhoz méltó hangula­tú és színvonalú program közreműködője volt a nép­szerű „Dongó” együttes. sebességváltók Japánból ér­keznek, a többi alkatrész Európa több országából. Kez­detben 22 embert foglalkoz­tatunk, s ha lesz piac, két műszakban akár ötvenet. Rz út eleién Néhány kisiparos is eny­hít a foglalkozási gondokon. Közéjük tartozik Tán János kőfaragó. Most, a fűtött mű­helyben hárman dolgoznak neki, de mint mondja, nyá­ron öt embert is foglalkoz­tat. Mutatja, hogy a jó erős teherautójával és a szintén erős munkásaival társadalmi munkát is végez az önkor­mányzatnak. Ezzel is gyara­pítja a közös kasszát. Summázásul a polgármes­terrel egybehangzóan megál­lapítjuk: sok 'pénznek össze kell még jönni,, hogy az itte­ni munkanélküliek száma a minimálisra csökkenjen. Emlékezés Vásárosnamény (KM) — Ha élne, szívből köszönte­nénk, hogy nincs már közöt­tünk, reá emlékezünk. Ezek­kel a szavakkal hívják em­lékünnepségre mindazokat, akik Csiszár Árpád reformá­tus lelkészt, a Beregi Mú­zeum alapítóját, a kutatót és a tudóst ismerték, szerették és tisztelték. Ha élne, most márciusban lenne 80 éves — ebből az alkalomból rendezi az ünne­pi megemlékezést a megyei múzeumok igazgatósága, a vásárosnaményi Beregi Mú­zeum és a beregi város ön- kormányzati testületé. A he­lyi művelődési központban március 12-én rendezendő eseményen leánya, Fel- hősné dr. Csiszár Sa­rolta, a Beregi Múzeum igazgatója szól édesap­ja indíttatásáról és eleve­níti fel a hozzá fűződő fe­ledhetetlen emlékképeket. A múzeumalapító lelkész régé­szeti tevékenységéről dr. Né­meth Péter megyei múzeum­igazgató tart elemzést, majd dr. Erdész Sándor ismerteti Csiszár Árpád néprajzi mun­kásságát A kollégák és a barátok visszaemlékezései után vetí­tik le a Múzeum születik cí­mű portréfilmet, illetve ko­szorúzás lesz a gergelyiugor- nyai temetőben. Tájékoztatás A számviteli törvényről és az adójogszabályokról szer­vez tájékoztatást Nyíregyhá­zán a TIT Jurányi Centrum. Az SZTK-ügyintézők számá­ra is lesz foglalkozás a táp­pénz, a családi pótlék válto­zásaival kapcsolatban. Az ér­deklődők a Jurányi Cent­rumtól kérhetnek bővebb felvilágosítást (Nyíregyháza, Országzászló tér 10. sz.). Még árva a ház Nyáron kezdődhetnek a beköltözése: ilor adja át a SZ ÁÉV a nyíregyházi Bercsényi utcában készülő épületet, melyben a iO lakás mellett a Mezőbank és számos kis üzlet kap helyet. ' balAzs ATTILA FELVÉTELE Arany-fi tbileum Nézőpont; Kóklerjárvány Máthé Csaba artózkodási helyük a megye területe, kü­lönösen azoknál a gazdálkodószerveknél le­het keresni őket, ahol sú­lyos pénzügyi gondokkal küszködnek. Ismertetője­lük: magabiztos fellépés, valamilyen hivatkozás kül­földi, lehetőleg amerikai, izraeli, angol vagy német cégre, elegáns öltöny és va­donatúj autó. Tisztelet a kivételnek, de őket hívják kóklereknek, magyarosab­ban szélhámosoknak. Két kézzel kapkodnak utánuk azok a cégek, ame­lyek a csődeljárási, esetleg a felszámolási kérelem be­nyújtásán gondolkoznak. Reménykednek, hogy meg­érkezett a megmentő, aki dollárkötegeket zúdít a nyakukba. Elegáns szállo­dába viszik őket, etetik, itatják, elhalmozzák aján­dékokkal. A kóklerek pe­dig hitegetnek, fölényes­kednek. élvezik rövid éle­tű hatalmukat. Felsorolják az ország néhány nagyobb vállalatát az álüzletembe­rek és úgy 'beszélnek rc0i, mintha az övék fenne, már rég megvásárolták volna. Sajtüzem, hűtőtároló, al­mafeldolgozó, konzervüzem a kedvenc helyük a kókle­reknek, ott érzik igazán jól magukat. Olyan hihe­tetlen összegekről ßzölnak, amelyek már gyanússá ten­nék őket, de a jóhiszemű vagy sokszor számító me- gyénkbeliek vakon hisznek nekik. Fizetik a számlát, a költségeket, milliókat ,köl­tenek. Csak a bizalmatla­nabbak kérnek valamilyen hivatalos igazolást a kók­lertől, banki fedezetet az ígért összegekről. Ilyenkor a kókler vagy nagyhangon visszautasítja a bizalmat­lanság eme jelét, vagy sér­tődötten elvonul, mond­ván. így nem lehet tárgyal­ni, üzlet nincs. Azok hitelét rontja, akik tisztességesen akarnak üz­letet leötni és megfelelő fedezettel a hátuk mögött érkeznek a megyénkbe. A kókler pedig beül a kocsi­jába és egy községgel ar­rébb megy, ott is megcsi­nálja ugyanezt. Sajnos a jelenlegi gazdasági környe­zet nekik kedvez és ha a kötelező csőd bejelentésére készülők számát nézem, akkor a szélhámosok nem­csak. hogy csökkennének, hanem számuk nőni fog. Több figyelmet... Nyíregyháza (KM — D. M.) — A napokban jelent meg a VOX Humana, a Mozgáskorlátozottak Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Egyesületének kiadvá­nya. Immár második alka­lommal választotta a veze­tőség az újságszerű megol­dást, hogy tájékoztassa tag­jait az időszerű kérdések­ről. A rendeletismertetés mel­lett olvasható a lapban a tízesztendős megyei szerve­zet története, Kemecsey Györgyné azokhoz a szülők­höz szóló írása, akik elfe­lejtették elvinni gyermekei­ket a nyári táborba. Az 1991. évi munka értékelése, az idei tervek minden tag­nak fontos tudnivalót tar­talmaznak. Érdekességként, megtalálható a horoszkóp, és a már oly divatos Ter­mészet patikájából szemel­vények is. Megható Bolyán Beáta riportja, mely a mag- daléneumi gyerekek a ti- szaberceli Kántor Ilonka néninél töltött egy hetéről ad számot. S annak ellené­re, hogy nagyrészt mozgá­sukban korlátozott embe­rekről van szó, aktív sport­életről számolhat be az egyesület: sakk. úszás, ülő­röplabda mellett a Szabolcs Kupán szerzett összetett el­ső hely méltán érdemel di­cséretet. KOMMENTÁR__________________ Áralku nélkül Seres Ernő N em ér a nevem. Ezt a játékot sokan is­merik. Nem adom a nevem. Levélírásban ezt a műfajt sokan gyakorolják. Az állattartók jeligés le­veléből csak annyi neme­síthető, hogy aki szálkás betűit egy kockás irkalap­ra rótta, a rakamazi és ti- mári emberek nevében kérdez. Ha h hús- és a töl­telékáruk árát emelik, ha a sertés felvásárlási árát em­lítik, miért nincs szó a vá­gómarha áráról is. Tessék ezt közölni. Névtelen levelekkel álta­lában nem foglalkozunk, de a vágómarha áráról mi­ért ne írnánk, hiszen csak rá kell kérdezni a Sza­bolcs Húsipar felvásárlási osztályára és már közük is. A magyartarka teheneket ha vágóra viszik, négy ka­tegóriában 65, 53, 48 és se­lejt esetén 45 forintért vá­sárolják kilogrammonként Ha holstein-friz fajtáról van szó. a felvásárlási ár 55, 46, 42, illetve 39 forint. Nem sok, és hosszú ideje ez az ár nem változók. Amit a húsipar nemeit, az a növendékmarhára, hízóbi­kákra vonatkozik, extrém esetben az árnövekedés pár hete 3 forint volt. Hogy miért nem emeli a húsipar vágóra ívitt tehe­neknél a felvásárlási árat? Sajnos erre nem tudunk választ adni. De hogy a te­héntartók kívánságát mi­ért nem teljesítik, misze­rint az első osztályú áruk kilogrammja 66 forint, a harmadosztályú 60 forint legyen, ez egy olyan ki­esés, amelyben az újság csak közvetíthet, de piac- gazdaságban az áralku az eladó és a vevő között le­hetséges. Hasonló kérdé­sekbe nem szólunk és nem szólhatunk bele. Azt vi­szont sajnáljuk, hogy el­megy a jószágtartók ked­ve. Aggódunk is. hogy a kedvetlenség hatására egy­re csak csökken a szarvas­marha-állomány. A névtelen levélben írt kérdéseknek eleget tet­tünk. Reméljük, te figyelem fókuszába kerül, mert ha a szarvasmarhatartás telje­sen leépül, annak nem egyéni, megyei, de országos gondjai lesznek. Jóval na­gyobbak, mint amilyenek ma már vannak. Tehát ár­alku kell, őszintén tudatva, hogy ki mit bír el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents