Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

1992. március 2.. hétfő ■ HATTER Kelet-Magyarorszäg 3 Beregi kristály A közelmúltban fejex»- dött be Frankfurtban az üvegkészítők világkiállí­tása. A Bereg-Crystal si­keresen szerepelt lemé keivel a nagyszabású se­regszemlén. A jav* álját is meghatározták, ezek többek között a színes kálikristály termékek, az ólomkristályban az egy­szerű, finom vonalvezeté­sű csiszolások. A beregi­ek üzleti kapcsolatban állnak a G rosshandel ex­port-import céggel dísz- mű ólomkristály termékek mintapéldányainak gyár­tására. ELEK EMIL FELVÉTELE Osszecsuklott bútorgyár N ábrád i Lajos Mátészalka (KM) — Csök­kentett létszámmal, korszer» gépeken, felemás hangulat­ban gyártják a divatos báto­rokat a magyar—olasz érde­keltségű mátészalkai bátor- gyárban. Csendes. tiszta özembe érkezünk, ahol az előre szabott elemekből mu­össze ember és gép. Nem lát­szik vidámság az emberek arcán, ez érthető, hiszen (el­számolás alatt áll a cég. Hol van már a 2-3 évvet ezelőtti optimizmus, amikor azt hittük mindannyian: ahol a nyugati tőke megjelenik, ott nem lehet baj. De van. Mégis egyhangú a vélemény: jó volna, ha egy újabb nyu­gati szakmai befektető "tépné át az üzem küszöbét. A könnyebb érthetőség kedvéért Kása Barna vezér- igazgató történeti sorrendben beszél a nem éppen nagy múltú gyárról. Mini-mondja, bő két évvel ezelőtt alakult a 3 S Euromobili Rt. Egy ha ir­mod részben alapító volt egy olasz cég, ugyanilyen arány­ban a Szatmár Bútorgyár, s egyhatod-egyhatod részben alapítónak számít a Kereske­delmi és Hitelbank Rt . vala­mint a Skála Coop Rt. Az Humor Skót EGY SKÓT kisbirtokoshoz átmegy a szomszédja, és fel­háborodva leckéztetni kezdi: — Uram, micsoda dolog az. hogy ön a kertjében ala­gutat fúrt a házam szenes­pincéjéig. és azóta rendsze­resen lopja a szenemet?! A földbirtokos ijedtem mentegeti magát: — Jóságos ég, én meg azt hittem, hogy egy szénbányá­ra bukkantam! NÉGY SKÓT indul haza­felé a munkából, és elhatá­rozzák. hogy megiszuak egy egy korsó sört. Amikor oda­érnek a sörözőhöz, egyikük sóhajt egy nagyot, és indul tovább. — Hé, Mike, nem jössz be? — kérdi tőle az egyik társa. — Szívesen bemennek, de nincs nálam egy penny sem! — Ostobaság. Gyere csak velünk, senki sem mondta, hogy igyál is! MABEL, az ifjú skót lány így szól az udvarlójához: — Jó hogy jön, Patrick. Szeretnék kérdezni valamit: elvesz maga engem félesé­gül? — I.. J.. .ig.. .igen.,. — dadogja a fiú. — De miért éppen most kérdi? — Tudja, szilvát rakok el télire. Ha elvesz feleségül, akkor legalább négy üveggel többet kell eltennem. alapítók a rövid ttávű érdeke— két helyeznék előtérne“,, msem teremtették meg a howizatofo távú működés mindem Seiite- teüét. Főleg MttetbÄil toajjtaí- ták végre ezt a jjetemttsk he­ir uiházást. & a hitte: kamatai évente tttk mflUnó Sanrim". — mondja, emelt hangiam a ve­zérigazgatót. TTfettntt» értékes, .gé­pet IT i it ip Ilk, a HiiaglfHhar is jelentős» A ffüHigőalap fldl- töEíése elmaradt. A timlajidai- m«M#k nem emelltték alaptőké­jűket. pedig emetaiűlk keltett Raraksö Ertsékct AZ. I J otmAa TOK meg sem jeSemt. a sajtebsum máris heiiyet kaptak a kira­gadott, eMűsészeít résztelek, a hozzá jnik fűzött megaltíw. bíráló megjegyzésekké!, ami által a törvény toBmxepoöjia ügyébeim egyfajta hisztéri­kus hangulat aöakimlt ki. Ezért Itatták aszükségiesiniek megyéink MDlF-«s BtepvisefliMi. hogy oktatási Sorumuoit r®m- dezzenek szűMkraek és pe­dagógusoknak a szaktárca egyik vezetőjének részwéte- íéveL ahol Itmorttárhat pák a vitás kérdéseket — többek között ez hamgznxtt dl a pém- tekeim Nyinregyháijgám auagítar- tott oktatási Sarum megnyb- tőjáíian. Kálmán Alléim, a Miivdlő- dési és Közoktatási Miimnsz- térirnm ■älltiniimltiilBkairäiraailir elő­adásából) arra a következte- tésre j luitthatttiimk. hogy mint annyi sok üji dM®ot az ®k- taüásűgyet is köárasrai IkdlH megtanulnunk. és ebbe® a folyamattan itamiiltnmak szá­mít maga az iskioda is. TüH sok a kérdőjel, a pedagógu­sok egy rése Italán a fceite- témét is '»óbban aggodalmas­kodik. mi is hsg velük tör­ténni. sok hefiyem ttajekiouatt- latok az iskolád nnikodte- tőü. az ónkonmányzatti (tes­tületek üs. _ Wf S3BUL fSSMEXNCHSK — s'ej tette Sei egyebek Máméit ■sió«limit A nmiilltt év devmmltisjié- tan az rtt. itiotiffiniillésfe ügy dünDtéttt a Iffrisaiumoikitk mndl- tettt. — <ö® iwfbéz /Mg/tattem keorműtt a mesi’mgpiztymáin szék­ibe. Mm mltnur., mim Ittuű tteemrn alhyem HxeUg^eOlbem :’/ — Stomm asugnűii estedül diMntiSb.. .íamiiártlnmi kénsraassi- fpiHWrmnírm c Háltak a gyár doUgj®- znü. SziiiitmliíffllEatt a Himmig zä- iiullta. Fetnnjuürltűl ifwmnartt d®U- jpiTOmmlfe imuimka­ftjEllyétt alkarjaik mcisű meg- mrwHmttiwTnii s aztt i® akarjunk, hogy a tdtoáiniiimllmi iilltettve a saakmaii takrikteuűü rmükocfiő ataimet ttallälljnini ütőt. VipsíMiink- kell, hihriliTOniitiiilkltoril yi) kap- (ESüBÜstkoitl aáaküttunlk kii., imretgén- teStőkBtt kanjaik. TTtenmékeüiD- lkett Hüte® (evpourttia IfetiiikdljjuiJc.. a rnyímganii inegreniddJöik tesrmib- garamriiryll atdímBk,, hfflgy tfiiedí— murik emut nnnii KEagyartijJiisságíöiti liúgynKvffiifftta expnnrtt eUäffiimanD- szöntaaBsii UmiteBtt veftBEtoiimk ITiril vagyis pémíitez jjuuBlfcfflltuniDk.. — BBrnmi kfó/fozOUk m jfiiaM? — A Mtoá'imtiilVíilfe imrnfiinriniiis kióaspéiiD jjőmmek ItnurzáiiDlk. Sok iuigg a ManBÜdbuiikkiÉU,. raeteet a «äonätkraifeal! még immni íjs- menHimi. ÍMUimitiam Hiiiaa—yrf diádé Uesa a gyár.. 0®r tájmiit, tesz paBtemtijallits ínyuugatli vie- v®. alti m«®s®szi a gyárat SBagy ramukemt llfflgjja a ffffiminmi sanámiika —üuagy a reáhk itnagKwtttt iimiteégliiBii értékek,. gnsaéUiiv ateUgnk iis ttaiälihakik.. iwm Stk mwiiiimnftHm hiiéniiyzulfe a Ifcoesaiam nkttátás ffidttótteüdihiBK. Annit íidfennmD- halt uneveatiinit kruiáibüraim. asz mumm vrtilt nnmis. nnniinrtt tűnxigy- iigaagafficöiKithi iinüeajtestes. A képasBÍtlés mdlkiülüdt megnete- nése- vüHBzaesKitt tokiöizöJCt a sajimvTnmal tfaHum Az inmmtiiKiii íme— häimy' kitresiw ItiiäimyaBstttt a datmärii szattoHŐRÍég. a ibóc- zettesBÍttés ranliaíttt stk kik itskr»- Ha mesgsíiiBnlt, kümaradt az iiskiidau (okttattÜMnevdiő mmaura- káÜKQil az ifgytnaz és a ie^- Däd., mggüdtenHndfltek rmffisz tannkfflmyvdb. .Ueitemteg l$eaör nmvi®aíiimydlv'-$7aibt» ihinirny- zátk az irikniftÍBlkHiTiai és ttíiiéB,. lirmiimit Hit; aasr az ŰIIICIK—liSmit- mok szämm» Egyet Jdtaat érttani az áffl- OamnttitÚkűniiiil:: „JStem Unizttn®. Itnmgy sak gnüü jjá» »ttettaltás tesz. dé a !W> loktetäshrtiz pénnz. IkdlllBimnett vegyűik dl?' Etermtnogö. Ihuitotinnarö tsirsKjsfjok- tudl toönifflvitve öaüim a Bntmved- ségttiSi?' A tbdöigyttóil'.V Hgy iis iw&z a IbteitniztitiitsÍBg. Ikmég sEnrfflhaffimisrib. Az aHibnimtTiiitfctír lasanimt, ina matm iis anmyit kapuét az skttatttitsiigy. uraiinnit aarnnemunyiiine iKüksasse temme. a Mhettőeégdtílnez. képest imtg- ffeűdiűmdk kdü] mrikimtswinii a FSA szazatekah. AZ OKTAT-k#. SZAMOS ttÉSZFBKUEWE kemiüt szá- Iba a myigiegytlnäzii {^ninmtm. A eatáteslbsivás PdtoaSialfiii'tí majd működtetni, azt nem tuiidhatjiuik.. Gazdasági szempontból jó, hogy item raktárra termel- tnd.K az itteniek. A majdnem iúnes készámiraktár széléig ér az iparvágány. Most éppen két vagon áll itt, rakodnak a mumkások. Exportra. Térjék Zoliéu kereskedel­mi igazgatóval állunk a ra­kodás közeliében, aki azzal kezdi, hogy a hazai piacot is uijjjjá akarják éleszteni. Így ífasllytatja: — TávaHy nyár óta önálló exponrtjogmink van. de meg- tartjiuik a régi külkereskedel­mi régeket ísl így exportá- iiiimk nemeteknek, svédek - nndfc, megrendelésünk van Li- Itamajoihnl most tárgyalunk am©»!! üzDetemberekkel. A nemzetközi piac telített, vagyi® kínálati piac van, de áriisami és minőségben álljuk a versenyt. Az egyiik gépsoron éppen áúliiiiiltHnatUn> asztalokat gyárta­nak német megrendelésre. A közdlbem találjuk a szürke köpenyes üzemvezetőt, Pető Tratnoartl. aki röviden, de so- katmrDimdóara nyilatkozik: — örülünk, hogy február- teli iámét dolgozhatunk. Sokam azért is hajtanak, ne­hogy elküldjék őket. Egy Baüzttass: a minőséget és a ha­táridőt szentnek tartjuk. haÜHgatva ügy tűnt, megyénk pedagógusait főként a tan- tttetezetttségi korhatár kiter- ijeszttésévdl. a nemzeti alap- tamtmvd, az új szisztéma szerint szerveződő gimnáziu­mi képzéssel és a tanárok tantervi kötelezettségeivel kapEsusüatos kérdések fog- laUküHzttattják- Sokan félreér­tük és fféHtemagyarázzák a tíőrrvémytteirvezet koncepció- .jjátL mintha 3 éves kortól 16- iig Ikőitetezővé akarnák tenni a gyermekek intézményi el­helyezését és foglalkoztatá­sát. hffllmttt erről szó sincs. IMegfoimitelandó azonban, mi- üyeim iinllézkedések szülesse­nek a napjainkra kialakult fedlyzdtfaeini. amikor a gyere­kek öt százaléka nem végzi asz általános iskolát, nyolc százaléka non jut be közép- ffdkü üsknlába. további 15 százatekmk bejut, de 2—3 év alatt kimanad — a végzősök (csaknem egy harmada 17 éves torára szakképzetlen. FELVETŐDÖTT A VITA- (flMMÖS a tehetség és ttdtndtőeség, azaz az oktatási és a szBuriális szempontok vi- szuHmya. Ezzel kapcsolatban «Heggé megnyugtató választ sdnttt az államtitkár: esze- mintt a kormány törekvései­ből az következik, hogy fi­zessem a felsőbb oktatásért a tata, lusta, de gazdag diák, és kapjom az államtól támo­gatást a tanulmányaihoz az, aM szegény, dje okos és te­hetséges. A tanuló iskola Balogh József r azság szerint a Köz- társasági Megbízotti Hivatal nem nyilvá­níthatna véleményt az ön­kormányzatok gazdálkodá­sáról, az állami pénzeszkö­zök felhasználásának ellen­őrzésére ugyanis az Állami Számvevőszék hivatott. Minthogy azonban az ön­kormányzatok megalakulá­sa óta például ebben a megyében még nemigen vé­geztek vizsgálatot, feltehe­tően nagyon komoly dolog­nak kell ahhoz történni, hogy egy ilyen vizsgálat el­kezdődjék. Marad az ellen­őrzés az önkormányzatok által létrehozott pénzügyi ellenőrző bizottságokra, gond azonban, hogy nem mindenütt van a gazdálko­dás ellenőrzésére alkalmas és hozzáértő szakember. Tulajdonképpen ezért vállalja magára a súgó sze­repét a Köztársasági Meg­bízotti Hivatal, mert — ha dolga, ha nem dolga a gaz­dálkodás ellenőrzése —, nem lenne senkinek jó, ha rossz gyakorlatot alakíta­nának ki valahol, s azt — épp az ellenőrzés hiánya miatt — hosszú ideig alkal­maznák. Már csak azért is fontos ez, mert a helyi ön­kormányzatokról szóló tör­vény jelentősen megváltoz­tatta az önkormányzatok gazdálkodási rendjét és fel­tételrendszerét. Súgás Az államháztartási re­form keretei között megin­dult a pénzügyi szabályozó rendszer átfogó átalakítása, ennek eredményeként a ko­rábbi, alapvetően kiadás­orientált szabályozás helyé­be egy bevételorientált gazdálkodási modell lépett És az sem elhanyagolható változás a tanácsrendszer­hez képest, hogy az önkor­mányzatok ma már nem pusztán végrehajtó szervek hanem tulajdonosi pozíció­ba kerültek, s ez új szabá­lyok kialakítását kívánja meg, olyanokét, amelyek nem teszik lehetővé a köz­vetlen beavatkozást és irá­nyítást. Másfél év telt el az ön- kormányzati törvény meg­alkotása óta, és ennyi idő alatt sem volt érzékelhető az állami pénzügyi ellenőr­zés. Nem tűr tehát halasz­tást a pénzügyi és gazda­sági ellenőrzés szervezeti és személyi feltételeinek megteremtése, nehogy emi­att a szakszerűtlen gaz­dálkodás helyrehozhatatlan károkat okozzon. Ennek ugyanis nemcsak a pénz­ügyi szakismeret hiánya és annak megoldatlan kont­rollja lenne az oka, hanem az is, hogy a jogi szabályo­zatlanság tág teret enged a gazdasági visszaélések­nek. A pénzügyi ellenőrző- bizottságok pedig ritkán vállalják az ütközést a pol­gármesterrel és a testület­tel. Nyírbátor, /Báthory utca. balAzs attila feltétele KOMMENTÁR Tej tükör Galambos Béla ß aljos előjelek körvo­nalazódtak a . tejter­melők. -feldolgozók, -forgalmazók és fogyasztók érdekegyeztető fórumaként működő megyei Tejtanács napokban megtartott el­nökségi ülésén. A „tejverti­kum" minden szintjén, a tehenektől egészen a fo- gasztókig komoly gondok merültek fel, amelyeknek eloszlatására egyelőre alig- alig van remény, legfeljebb azok tragikus elmélyülését lehet csak ebben az évben, közös erőfeszítéssel meg­akadályozni. A nagy-, és kisüzemi ter­melők jövedelmét a költ­ségemelkedések mára fel­emésztették. A tejfeldolgo­zókat ráfordításaik emelke­dése mellett a tejtermékek különböző állami támogatá­sának elvonása is sújtja. A kereskedő elégedetlen, mert olykor kifogásolható a ka­pott áru minősége, a gön­gyölegek állapota, az áru kiszállítása, és a tejipar újabban kauciós össieget is kér tőlük. A sor végén a fogyasztó pedig egyre drá­gábban jut az ilyen-olyan tejtermékhez, mert végül mindenki csak rá tudja (leg­alábbis eddig még rá tud­ta!) hárítani a növekvő ter­heit. Az elmúlt esztendőben százmillió liter tejet felvá­sároló megyei tejipari vál­lalat mind a termelői, mind pedig a fogyasztói oldalról kutyaszorítóba került. A termelők a költségeik emelkedésének elismerését, vagyis a tej átvételi árának emelését követelik, a fo­gyasztóival pedig már kép­telenség megfizettetni a nyerstej árának növelését. Hiába ismeri be az ipar, hogy húsz forint felvásár­lási ár mellett lenne „he­lyén" a tejtermelés ma Ma­gyarországon, képtelen a jelenlegi tizennégy-ötven­nél többet fizetni. Ugyan­akkor tartani lehet attól, hogy a gazdaságtalan tzj- termeléssel egyre többen hagynak fel, s alapanyag­gondok jelentkezhetnek a. feldolgozóipar ban. A múlt évi tejmennyiség­re idén is szüksége van a megyei tejipari vállalatnak. Ezért tervezi azt, hogy a vele öt évre szerződő kis­termelőket fejő-, és tejke­zelő berendezések kihelye­zésével is támogatja. To­vábbi súlyos milliókat ál­doz arra is, hogy a nagy­üzemi tehenészetek új vál­lalkozói számára — ha szükséges — ő tegye le a húsz százalék saját erőt a reorganizációs hitel felvé­teléhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents